A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
Megváltozott munkaképességűek ellátásaival kapcsolatos kérdés
„Férjemnek rokkantsági nyugdíjhoz a C 2 fokozatot állapították meg. Kértem, hogy tájékoztassák a várható járadékról, de mivel még táppénzen van, ezért azt a választ kaptuk, hogy nem áll módjukban kiszámolni, mivel még nem indítottuk el a kérelmet a járadék folyosítására. Így azonban nem tudjuk eldönteni, hogy jár jobban, ha marad még táppénzen addig amíg jár ez Neki, aug. 31-ig, vagy ha elindítja a kérést a járadék folyósítására. Aug 31 től van táppénzen, amiből az első 15 nap betegszabadság volt.Ennél a munkáltatónál április 1-e óta van foglalkoztatva. Előtte még 16 nap munkaviszonya volt. Így összesen ebben az évben 139 nap naptári nap munkaviszonya van a táppénzen kívül. A 139 napba beleszámoltam a januári 17 nap munkaviszonyát. Januártól- áprilisig a többi napokon álláskeresési járadékban részesült. Szeretném kérdezni, hogy ebben az esetben a többi napokra az előző évi munkaviszonyát is figyelembe veszik, a 2014 évit, vagy valóban ilyenkor a 2012 évi minimálbér ,a 93 ezer Ft 60 százalékát veszik a többi napokra? A nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy a 40 év szolgálati időbe ,a táppénzes töltött időszakok beleszámítanak-e? Köszönöm a segítségét: Gallóné Békefi Katalin”
Kedves Katalin,
az első kérdésére:
mindenekelőtt olvassák el a május 1-jétől hatályos új rendelkezéseket e tekintetben:
A rokkantsági ellátásnak (C2 kategória esetén ez az ellátás járhat) feltétele a biztosításban töltött meghatározott idő.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) szerint:
2. § (1) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki
a) a kérelem benyújtását megelőző
aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át,
ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át
a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt (a Tbj. 5.§ sorolja fel a munkavégzésre irányuló jogviszonyok típusait a munkaviszonytól a közszolgálati jogviszonyokon át a vállalkozási és hasonló tevékenységekig);
b) keresőtevékenységet nem végez és
c) rendszeres pénzellátásban nem részesül. ...
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási időbe be kell számítani
a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,
b) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,
c) a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a Tbj. 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték.
Rokkantsági ellátásra jogosult:
... akinek egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória) és foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, továbbá aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, viszont a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
A rokkantsági ellátás összege a jogosult havi átlagjövedelmétől és a komplex minősítés során megállapított kategóriájától, valamint a foglalkoztatási és szociális rehabilitálhatóságától függ.
A rokkantsági ellátás összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján állapítják meg.
Ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel, akkor azt vizsgálják, hogy az igénylő közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel.
Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, akkor a rokkantsági ellátást az alapösszeg (idén május 1-jétől 94.500 Ft) alapján állapítják meg.
Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, akkor - ha az számára kedvezőbb - a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.
Ha nincs havi átlagjövedelem, akkor – a minősítési kategóriától függően - az alapösszeg 30, 45, 50, 55 százalékában meghatározott mértékű ellátást lehet megállapítani.
A rokkantsági ellátás mellett változatlan feltételekkel lehet munkát vállalni (május 1-jétől e feltételek vonatkoznak a rehabilitációs ellátás mellett végzett munkára is).
A május 1-jétől érvényes új rendelkezések szerint a rokkantsági ellátás összege (a jogszabályi hivatkozások a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény, az Mmtv. rendelkezéseire utalnak):
... a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka,
(vagyis aki egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka (42.525,- Ft) és legfeljebb az alapöszeg 150 százaléka (141.750,- Ft)
Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben (C2) az alapösszeg 45 százaléka (42.525 Ft).
A rokkantsági ellátást a kötelező nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelni kell.
A rokkantsági ellátás összegének emelésére méltányosságból nincs lehetőség.
A fentiek alapján számítják majd ki a rokkantsági ellátás összegét. Valószínűleg a legcélszerűbb megoldás a férje számára, ha táppénzen marad, ameddig csak tud, és annak lejártától kéri a rokkantsági ellátása megállapítását.
A második kérdésére:
a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe a táppénz folyósításának tartama beszámít, kivéve a korábbi ún. passzív táppénz folyósítási időtartamát (ilyen táppénz ma már nincs, régebben a munkaviszony megszűnését követő meghatározott ideig is folyósíthattak táppénzt, ez volt a passzív táppénz, ami nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe).
Ha még nem tette meg, kérem, iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátásokat és egyéb ellátásokat érintő fejleményekről!
Kérem, ha teheti, jelképes adományával támogassa a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„A következő a probléma: A testvérem (Születési ideje: 1971 05 07) rokkantsági járadékot kap 1989. év 05. hónaptól folyósítják. Ekkor volt 18 éves. Édes apánk meghalt 1997. Augusztus (08 hó) 1-én. És azt az értesülést kaptam, hogy ő leszázalékol, megváltozott munkaképességű szeméj 25 éves kora ellőt lett szellemileg beteg ember ezért jogosult az árvaságira. Ez menyire valós? Mert amit kapott határozatott a tájékoztatóban, ezt írják: A már megállapított rokkantsági járadék folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult részére nyugellátást, (pl.: árvaellátást, rokkantsági nyugdíjat) vagy baleseti nyugellátást (pl.: baleseti járadékot) állapítanak meg. Ez a határozat 1989-es az ott a változott-e a jogszabály? És ha most beadnánk a kérelmet az Árvaságira, akkor továbbra is megkapja a Rokkantsági járadékot vagy elveszik tőle? Mészáros Ádám ”
Kedves Ádám,
rokkantsági járadékra a ma hatályos jogszabályok szerint az jogosult, aki a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásban nem részesül. Vagyis a rokkantsági járadék NEM folyósítható együtt az árvaellátással.
Miután a rokkantsági járadék összege meghatározott összegű, amely a nyugdíjszerű szociális ellátások emeléséről szóló jogszabályban rögzítettek szerint emelkedik ugyan, de így is kis összegről van szó, 2016-ban 34.475 Ft/hó a járadék, el kell dönteni, hogy az esetleges árvaellátás magasabb összegű lehetne-e.
A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (1) bekezdése utolsó mondata szerint ha az (árvaellátásra való) jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti. E rendelkezés alapján tehát jogosult lehet a testvére az árvaellátásra, ha édesapjuk halálát követően részesült árvaellátásban vagy erre jogosult lett volna. Az árvaellátás összege (gyermekenként) az idézett törvény 56. § (1) bekezdése szerint annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. A (2) bekezdés b) pontja szerint az (1) bekezdésben meghatározott nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek, akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.
Vagyis azt kell megnézni, hogy édesapjuk nyugdíjának a 30%-a (vagy ha édesanyjuk legfeljebb 50%-os munkaképességű lenne, akkor 60%-a) nagyobb lenne-e, mint a rokkantsági járadék 34.475 Ft/hó összege. Ha igen, akkor érdemes az árvaellátást kérelmezni, de tudniuk kell, hogy együtt nem folyósítható az árvaellátás és a rokkantsági járadék, vagyis a rokkantsági járadék megszűnne, ha megállapítanák az árvaellátást.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Szeretném megkérdezni , hogy jár e nekem utazási kedvezmény C2 és egészségi állapot mértéke:50% . Tavaly sem kaptam és idén sem .”
Kedves Szabó Károlyné,
olvassa el a friss összefoglalómat e témában: https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/megvaltozott-munkakepesseguek-utazasi-kedvezmenye
Amint az összefoglalóból is láthatja, a rokkantsági ellátásban részesülők közül csak azok jogosultak az Ellátottak utazási igazolványára, akik
- 2011. december 31-éig 57. életévüket betöltötték (1954-ben vagy korábban születtek) és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugellátásra vagy rendszeres szociális járadékra voltak jogosultak, valamint
- akik (életkoruktól függetlenül) 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági nyugellátásra voltak jogosultak, illetve akiknek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 30%-os vagy kisebb mértékű.
A fenti szabályok alapján járhat csak utazási kedvezmény, a leírása szerint Ön csak akkor felel meg a feltételeknek, ha 1954-ben vagy korábban született és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjban vagy RSZJ-ben részesült.
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátásokat érintő fejleményekről!
Kérem, ha teheti, jelképes adományával támogassa a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„ Tanácsadás/üzleti szolgáltatások 20:41 Kedves András! A tanácsát szeretném kérni abban az ügyben, hogy rehabilitációs munkahelyen dolgozom napi 4- órában. A munkahely állítása szerint teljesítmény bérezést akarnak bevezetni.Kérdésem: Az idén májusban hoztak-e olyan törvényt hogy ezt megtehetik?52- százalék a betegségem. 48 az egészségi C1- es kategóriába soroltak. A komplett szakvizsgálaton.Idén májusban, 3 évre 2018-ig adták meg utána megszünik ha nem kérek állapotrosszabodás címen újra felülvizsgálatot.Ez eddig szép és jó, csak szerintem összekeverik a rehabos munkát a" RABSZOLGA" munkával ha teljesítményt akarnak bevezetni! Ja és a bérezés is a teljesítménytől függ! Kismegszakítókat kell összeszerelni egy Nyíregyházi cég START nonprofit kft a munkáltató.Várom válaszát Tisztelettel Varga Ildikó”
Kedves Ildikó!
Az akkreditált rehabilitációs munkáltató jogosult a Munka Törvénykönyve szerint meghatározni a bérezést, a következők szerint:
Munka Törvénykönyve (2012. évi I. trövény)
51. §
(3) A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat.
(4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.
(5) A fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni kell az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról.
136. §
(1) Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni.
(2) Az alapbért időbérben kell megállapítani.
(3) A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.
137. §
(1) A munkáltató a munkabért teljesítménybérként vagy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja.
(2) Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg.
(3) A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet. Ez megfelelően irányadó az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetén is, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét.
138. §
(1) Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet olyan előzetes - objektív mérésen és számításon alapuló - eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő száz százalékos teljesíthetőségének vizsgálatára.
(2) A teljesítménykövetelmény megállapítása vagy az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalói csoportok meghatározása során tekintettel kell lenni a munkáltató működési körébe tartozó feltételekre, így különösen a munkavégzésre, a munkaszervezésre és a technológiára.
(3) A teljesítménykövetelmény megállapításával kapcsolatos vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása nem sértette a (1)-(2) bekezdésben foglaltakat.
(4) A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt írásban közölni kell a munkavállalóval.
(5) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje.
(6) A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező.
A Munka Törvénykönyve tehát nem tiltja a teljesítménybér megállapítását a megváltozott munkaképességű dolgozó esetében sem. Az akkreditált munkáltatónak azonban be kell tartania egy sor szabályt, a legfontosabbakat idézem Önnek:
A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet szerint:
1.§ E rendelet alkalmazásában
9.5 tartós foglalkoztatás: a … megváltozott munkaképességű munkavállaló munkakészségének, egészségi állapotának, testi és szellemi képességeinek termelő, szolgáltató tevékenység biztosítása mellett, védett körülmények között, munkaviszony keretében történő megőrzése, fejlesztése.
15. § (1) Az akkreditált munkáltató köteles
a) a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány hatálya alatt az akkreditációs követelményeknek megfelelően működni,
b) lehetővé tenni az ellenőrzést, az ellenőrzés eredményes lefolytatásához szükséges iratok megtekintését, a munkavégzés és foglalkoztatás körülményeinek vizsgálatát.
(2) A más vállalkozás érdekkörében végzett tevékenység esetén a munkáltató köteles e tevékenységet megszakítani, ha tudomására jut, hogy a más vállalkozásnál nem teljesülnek a munkavállaló biztonságos munkavégzésének feltételei vagy az egyéni rehabilitációs tervben meghatározott egyéb feltételek.
21. § (2) A bérköltség akkor támogatható, ha a munkáltató a megváltozott munkaképességű munkavállalót egészségi állapotának megfelelő munkahelyi környezetben és munkakörben, a 33. § szerinti egyéni foglalkoztatási megállapodás szerint foglalkoztatja.
(3) Nem támogatható a bérköltség,
a) ha a támogatással érintett munkavállaló
…ae) munkaköre a meglévő képességekkel, illetve az egészségkárosodás veszélye nélkül nem látható el,
af) esetében a munka törvénykönyve szerinti teljesítménykövetelmény megállapításakor figyelmen kívül hagyták a munkaképesség megváltozásából adódó teljesítménycsökkenés mértékét, …
c) ha nem biztosítottak a személyes rehabilitációs tervben meghatározott feltételek;
d) ha a munkavállalók foglalkoztatási körülményeinek ellenőrzését a munkáltató vagy más vállalkozás érdekkörében végzett tevékenység esetén a vállalkozás nem teszi lehetővé …
33. § (1) A rehabilitációs hatóság munkavállalónként - rehabilitálható munkavállaló esetén a munkavállaló rehabilitációs terve alapján - megállapodást köt a munkáltatóval (a továbbiakban: egyéni foglalkoztatási megállapodás).
(2) Az egyéni foglalkoztatási megállapodás tartalmazza
a) az egyéni támogatással érintett munkavállaló természetes személyazonosító adatait,
b) az egyéni támogatás kezdetét és időtartamát,
c) az egyéni támogatás mértékének megállapítására vonatkozó szabályokat,
d) a munkáltatónak az egyéni támogatással érintett munkavállaló rehabilitációs tervével összhangban megállapított foglalkozási rehabilitációs kötelezettségeit,
e) az egyéni támogatással érintett munkavállaló munkakörét, munkarendjét,
f) munkaidő-keretben történő foglalkoztatás esetén havi bontásban
fa) a munkaidő-keretben meghatározott munkaórák számát,
fb) az átlagos napi munkavégzés időtartamát.
A fentiek áttanulmányozása után döntse el, hogy a munkáltatója megszegte-e valamelyik előírást, s ha igen, tárgyaljon a munkáltatójával. Ha nem jut eredményre, akkor a munkaügyi bíróságon megtámadhatja a munkáltatót.
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátásokat és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Üdvözlöm, férjem rokkantsági ellátás állapítottak meg C2 kategóriában nem rehabilitálható 52% egészségkárosodást 1012.minimálbér alapján állapították meg az ellátást 41850.ft 41.év 355.nap Ledolgozott biztosított idő után, kérdésem jól van ez igy.miért nem a jövedelme alapján számolták ki a rokkantsági ellátás összegét. Tisztelettel Vasas Jánosné ”
Kedves Vasas Jánosné,
a rokkantsági ellátás összege az átlagjövedelemtől és a törvényi alsó-felső korlát összegétől függ. Ezt az alsó-felső korlátot idén május 1-jéig a 2012-ben érvényes 93 ezer Ft minimálbér százalékos mértékeiben adta meg a törvény, május 1-jétől pedig az ún. alapösszeg százalékos mértékében.
Olvassák el a részleteket az erről írt összefoglalómban (a rokkantsági ellátásra vonatkozó részeket):
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátásokat és egyéb ellátásokat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Dr.Farkas András ! Tanácsát szeretném kérni,hogy érdemes-e fellebbezést beadnom a rokkantsági határozat ellen,mert az ellátás összegének kiszámításánál vélhetőleg a minimálbért vették alapul nem az átlagjövedelmet. c2-es rokkantsági kategóriával, 2012. 08.31-ig 154625 ft. összegü rehabilitációs járadékban részesültem ,melyet az átlagjövedelem alapján állapítottak meg 2010-ben. 2012.10.hóban a felülvizsgálat d kategóriás rokkantsági ellátást állapított meg (állapot rosszabbodás újabb daganatos betegség) minimálbér(93000 ft.) alapú 65%-os ellátással. 2014.májusában küldött módosító határozattal 2014.01.1-től visszaállították az átlagjövedelem szerinti ellátást ,melyet ezidáig folyamatosan kaptam. Kérdésem ,hogy a 2016.márciusi felülvizsgálatnál megállapított állapot javulás -d kategóriából c2-be -valóban indokolja-e ,hogy átlagbér helyett minimálbér alapján számítsák ki a 60%-os ellátást. 2014.májusi módosított határozatban 150280 ft a megállapított ellátás a 2016.évi határozatban a figyelembe vehető átlagjövedelem összege 99972 ft.,folyósítható összeg 60945 ft.(Mmtv.12.§ (1) bekezdés b) pontja és a 19.§ (2) bekezdése alapján került megállapításra . Segítségét előre is köszönöm! Tisztelettel Sós Lajos ”
Kedves Lajos,
mindenekelőtt olvassa el a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos friss törvénymódosításról írt összefoglalómat:
A kérdésére a válaszom: az Mmtv. 12.§ (1) bekezdés b) pontja alapján a rokkantsági ellátás összege a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben (ez a C2 kategória) a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka, vagyis 2016. május 1. előtti megállapítás esetében 41.850 Ft és 139.500 Ft közötti, május 1. utáni megállapítás esetében 42.525 Ft és 141.750 Ft közötti összeg lehet.
Ha az Ön figyelembe vehető átlagjövedelme a határozat szerint 99.972 Ft volt, akkor ennek 60%-a, vagyis 59.983 Ft (plusz az évi kötelező emelés) lehet az Ön rokkantsági ellátásának az összege.
A határozatot akkor érdemes megtámadnia, ha tudja igazolni, hogy az Ön átlagjövedelme nem 99.972 Ft volt, hanem annál magasabb összeg.
Az átlagjövedelem számítására a következő szabály vonatkozik:
Mmtv. 1.§ (2) bekezdés 3. pont: havi átlagjövedelem: a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni. (Az Mmtv. 12.§ (2) bekezdése szerint ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben az alapösszeg 45 százaléka, azaz május 1. előtti megállapítás esetén 41.850 Ft, május 1. utáni emgállapítás esetében 42.525 Ft. De Önre nem ezt a rendelkezést alkalmazták, hanem a fentebb idézett szabályt.)
A 19.§ (2) bekezdése szerint amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy a 3. § (2) bekezdése szerinti minősítési kategória eltér a felülvizsgálatot megelőzően megállapított minősítési kategóriától (a továbbiakban: állapotváltozás), akkor a megváltozott munkaképességű személyek ellátását az új minősítési kategória figyelembevételével - ha a bíróság által elrendelt megismételt eljárás esetén az ítélet másként nem rendelkezik - az erről szóló döntést követő naptól állapítja meg. A megállapított ellátás összege az állapotjavulás kivételével nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Ha a megállapított ellátás összege csökken, azt a döntést követő második hónap első napjától kell a csökkentett összegben folyósítani.
Ezt a rendelkezést alkalmazták Önre, az állapotjavulásra tekintettel.
Összességében tehát csak akkor lehet esélye a fellebbezésének, ha az átlagjövedelme összegét rosszul számították volna ki.
Egy év múlva állapotrosszabbodásra hivatkozva kérhet új felülvizsgálatot. Bár én inkább azt kívánom Önnek, hogy mielőbb gyógyuljon meg!
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátásokat érintő fejleményekről!
Kérem, ha teheti, adományával támogassa a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Kedves András! Ott voltam a Hotel Héliában tartott Road Show-n. Tanulságos, érdekes, előremutató, értékes előadást élvezhettem végig. Hab a tortán: a tombolán nyertem "Legyőzhetetlen" c. könyvet! :) Gratulálok a könyvhöz is! Egyedi látásmód és gondolatok, mely inspirálja az olvasót! Újságíró, szerkesztő, lektorként sokkal többet tudnék írni a könyvről, de kicsi ez a keret. Kérdésem: rokkantsági ellátást kapok, C2 kategóriásként csak a jövedelmi korlát érint. Katás egyéni vállalkozóként a harmadik havi keresetem max. mennyi lehet? Azt tudom, hogy max. 193.500, de ez a jövedelem? Katánál ez 60 %, nem? Vagy a bruttó bevétel összesen a 193.500 vagy csak a jövedelem, tehát az adóval is csökkentve? Nem világos, nem egyértelmű... Szép napot és további sikereket kívánva, köszönettel: Dávid Ferenc”
Kedves Ferenc,
nagyon köszönöm az előadásomról és a könyvemről írott sorait :-)
Ami a kérdését illeti: a jövedelmi korlát mindig bruttó összeg, hiszen a minimálbér, illetve a garantált bérminimum bruttó összegének másfélszerese a korlát összege.
Mit kell a katás vállalkozó esetében figyelembe venni e tekintetben?
A katás vállalkozónál a tb-ellátások számításának alapja
- 50 ezer Ft tételes adó fizetése esetén havi 81 300 forint,
- 75 ezer Ft tételes adó fizetése esetén havi 136 250 forint.
Ezek minden esetben beférnek a havi jövedelmi korlátba.
Azért kell ezt az összeget alkalmazni a jövedelmi korlát tekintetében, mert a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (Tny.) törvényben tökéletes analógia található erre:
a Tny. 83/B. § (1) bekezdése szerint: ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, nyugellátásban vagy korhatár előtti ellátásban részesülő személy a tárgyévben a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell.
A Tny. 83/B. § (1) bekezdése a Tbj. szerinti jogviszonyból származó keresetet említ, azonban – figyelemmel arra, hogy a tételes adó magában foglalja a nyugdíjjárulékot is – a meghatározott kereseti korlát vizsgálata során a főállású kisadózók esetében nyugdíjjárulék alapot képező keresetként havi 81 300, magasabb összegű, havi 75 ezer forint tételes adó megfizetése esetén havi 136 250 forintot kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a főállású kisadózó a fizetési kötelezettségének tételes adófizetéssel tesz eleget.
(Az Ön által említett "60%" nem a katára, hanem az ekho-ra vonatkozik, a következőképpen: nyugdíjszolgáltatás esetén az ellátási alap számításánál keresetként, jövedelemként azon ekhóalap 61%-át kell figyelembe venni, amely után a magánszemélyt terhelő ekhó mértéke 15% volt.)
Érdemes elolvasnia a rokkantsági ellátás melletti munkavégzés szabályairól írott összefoglalómat:
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátásokat érintő fejleményekről!
Kérem, ha teheti, adományával támogassa a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását!
Jó egészséget és további jó munkát kívánva üdvözlöm,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Dr.Farkas Úr! Több helyen feltettem kérdésem, amire sajnos még nem kaptam meg a választ. Tisztelettel kérdezem Önt: 1.) Rokkantsági ellátás melletti munkavégzést be kell e jelenteni, vagy csak abban az eseten, ha a bruttó jövedelem 3 egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér 150%-át, 2016.évben a 166.500.-Ft-ot. 2.) A jövedelemszámításba a kafetéria bele számít-e? Bele fog-e számítani?? Tisztelettel megköszönöm, amennyiben kérdésemre megválaszol! Üdvözlettel: Kovácsné Erika”
Kedves Erika,
a rokkantsági ellátás melletti munkavégzést csak akkor kell bejelenteni, ha a bruttó keresete három egymást követő hónapban meghaladná a minimálbér másfélszeresét.(Inkább ügyeljen arra, hogy ez ne következzen be...)
Részletek:
A cafeteria NEM számít be a kereseti korlátba.
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön az ellátásokat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Cím! Az alábbiakkal kapcsolatban szeretnék választ kapni 1954 12 18-án születtem. 2009-ben leszázalékoltak. Össz szervezeti egészségkárosodásom 84%.Az interneten azt olvasom,hogy akinek ilyen mértékű az eészségkárosodása 135000 ft. rokkantsági ellátást kaphat. Én rokkantsági ellátást kapok,76300 ft.-ot. Szeretném tudni, hogy hova fordulhatnék ez ügyben,és egyáltalán érdemes-e? Tisztelettel Borostyán Károlyné”
Kedcves Borostyán Károlyné,
sajnos az információja téves. A rokkantsági ellátás a komplex minősítés eredményétől és a korábbi átlagkeresetétől függ, nincs meghatározott összege.
Olvassa el az erről írt összefoglalómat (a rokkantsági ellátásra vonatkozó részeket):
Ha még nem tette meg, kérem, iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön az ellátásokat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„ Tisztelt Uram! Segítséget, illetve véleményét szeretném kérni.62 éves múltam idén március 17-én. A rám vonatkozó öregségi nyugdíjat majd másfél év múlva kaphatom meg. Jelenleg 19 éve rokkantsági ellátást kapok ( azelőtt rokkantsági nyugdíjat.) Most kaptam egy értesítést, hogy esetleg behívhatnak felülvizsgálatra.Nem értem, mert úgy tudom, hogy aki az öregségi nyugdíj korhatár betöltéséhez 5 éven belül van, azt már nem vizsgálják felül.2009-óta nem hívtak be.Most a Heves megyei Kormányhivataltól kaptam egy értesítést, (mert azelőtt Heves megyében laktam, de 2 éve Budapestre visszaköltöztem, ) hogy áthelyezik a Fővárosi Kormányhivatalhoz egyenlőre a felülvizsgálati kérelmemet. Én semmilyen felülvizsgálatot nem kértem. Most retteghetek, hogy 62 évesen , betegen, vajon tényleg behívnak felülvizsgálatra? Mellesleg semmilyen orvosi vizsgálatra nem megyek el, ha mégis így lenne, mert nincs pénzem a felírandó gyógyszerek kiváltására. Úgy tudom egyébként, hogy ez a rendelet tavaly szeptembertől érvényes, Mit tehetek, ha mégis behívnának? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm. Üdvözlettel: Murvai Zsuzsa”
Kedves Zsuzsa,
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) a következőképpen rendelkezik:
19. § (1) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot (a továbbiakban: felülvizsgálat) végez
a) az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,
b) az ellátott kérelmére,
c) a rehabilitációs ellátásban részesülő egészségi állapotában történt, a rehabilitációt lehetetlenné tevő tartós rosszabbodás vagy legalább 60 napi egybefüggő keresőképtelen állapot esetén,
d) olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény nem áll fent (rendkívüli felülvizsgálat), vagy
e) célzott vizsgálatok elrendelése esetén.
(1a) Rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha
a) a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy
b) a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában
az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
A felülvizsgálati kötelezettség alól tehát csak abban az esetben mentesül a nyugdíjkorhatára betöltése előtti 5 évben, ha az az ellátást megállapító döntésben szereplő időpontban következne be. Egyéb esetekben a felülvizsgálatra még mindig behívhatják.
Olvassa el a friss jogszabályváltozásokról írt összefoglalómat is:
Ha még nem tette meg, kérem, iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön az ellátásokat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
