A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
Fotó © Urban Napflin/Shutterstock
Rokkantsági és rehabilitációs ellátás melletti munka és közterhei
Számtalan kérdést kapok a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő kedves Olvasóimtól, hogy milyen feltételekkel végezhetnek munkát és hogyan adózik a keresetük. Külünösen sok katás kérdést is kapok. Ezért összefoglaltam a legfőbb szabályokat.
Küldés
Nyomtatás
A rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés szabályai 2016. május 1-jétől egységessé váltak.
A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységnél jövedelemkorlát érvényesül, amely szerint a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, idén a 111 ezer Ft-os minimálbér másfélszeresét, azaz a 166.500 Ft-ot.
Nagyon lényeges elem, hogy csak akkor kell az ellátást megszüntetni, ha három egymást követő hónap mindegyikében magasabb lenne a kereset, mint a fent megjelölt összeg. Ha például valaki májusban és júniusban többet keres, de júliusban kevesebbet, mint a minimálbér másfélszerese, akkor nem kell megszüntetni az ellátását. Ha augusztusban és szeptemberben ismét többet keres, de októberben megint kevesebbet, akkor továbbra sem kell megszüntetni az ellátását. Ha viszont novemberben, decemberben és a következő év januárjában egyaránt többet keres a minimálbér másfélszeresésénél, akkor az ellátását meg kell szüntetni.
Egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. A garantált bérminimum jelenleg 129 ezer Ft, tehát a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett dolgozó ennek a másfélszeresénél, 193.500 Ft-nál nem kereshet többet három egymást követő hónap mindegyikében.
A munkaszerződés vagy hasonló munkavégzésre irányuló jogviszony alapján szerzett kereset után a megváltozott munkaképességű dolgozónak az általános szabályok szerint kell megfizetni az adókat és járulékokat.
Ha a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy egyéni vagy társas vállalkozóként tevékenykedik, akkor legalább a minimálbér, idén 111 ezer Ft (illetve a fenti középfokú végzettséget igénylő esetben a garantált bérminimum, 129 ezer Ft) után
- 10 százalék nyugdíjjárulékot,
- a minimálbér másfélszerese után 8,5 százalék munkaerőpiaci-, és egészségbiztosítási járulékot fizet, míg
- a minimálbér 112,5 százaléka után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót.
A rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató munkaadó (így az egyéni vállalkozó is) szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet, amely legfeljebb a minimálbér kétszeresének, idén 222 ezer Ft-nak a 27 százaléka, azaz 59.940 Ft lehet (Mmtv. 26.§) A kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egy időben csak egy munkáltató jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a rehabilitációs kártyát letétben tartotta.
Rehabilitációs kártya kiváltására az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, valamint aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, illetve aki rehabilitációs járadékban részesül. A kártyát az illetékes Rehabilitációs Szakigazgatási Szervnél (kormányhivatal, járási hivatal, kormányablak) kérelem benyújtásával kell igényelni.
Ha a megváltozott munkaképességű személy kisadózó vállalkozó (katás), akkor főállású kisadózónak minősül, vagyis 50 ezer Ft tételes adót (vagy választása szerint 75 ezer Ft tételes adót) kell fizetnie, ezzel kiváltja - az iparűzési adón kívül - az összes adó- és járulékfizetési kötelezettséget.
A tételes adóval teljesített közterhek
- a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó
- a társasági adó
- a személyi jövedelemadó és a járulékok, ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is. Emellett a kisadózó mentesül az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól (pl. osztalék, a személyesen közreműködő tag esetén a béren kívüli juttatások utáni adó alól a kisadózó vonatkozásában).
- szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás.
Természetesen más jogviszonyban lévők esetében (pl. munkavállaló) a kisadózó vállalkozásnak az adófizetési és bevallásadási kötelezettségeket az általános szabályok szerint kell teljesíteni.
Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pontjának af) alpontja alapján, ha a kisadózó vállalkozás a kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetést teljesít, akkor a magánszemélynek osztalékból származó jövedelme keletkezik. Az osztalékból származó jövedelem után a magánszemélyt 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó és 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli, amelyet az Szja tv. 66. § (3) bekezdésében és az Eho tv. 11. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kifizetőnek kell megállapítania, levonnia, bevallania és megfizetnie.
A kisadózót megillető ellátások
1. a főállású kisadózót megillető ellátások
• a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül;
• szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után az adót azért nem kell megfizetni, mert egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti;
• a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet (nyugdíj, álláskeresési járadék);
• az ellátások számításának alapja havi 81 300 forint,
• abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás magasabb összegű tételes adót fizet a főállású kisadózó után, akkor ezen ellátások számításának alapja havi 136 250 forint.
2. a főállásúnak nem minősülő kisadózót megillető ellátások
• a főállásúnak nem minősülő kisadózó e jogviszony alapján nem minősül biztosítottnak;
• társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.
A kisadózó jövedelme
A kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó,
• megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka;
• több tag esetén annak fejenként egyenlő része,
de mindkét esetben legalább a minimálbér minősül.
A megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkaadókra további jelentős támogatások és kedvezmények vonatkoznak, amelyeket nem ebben az összefoglalóban elemzek.
További részletek:
Rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés
Mmtv. (2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról)
10. §
(2) A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő …
b) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
(2a) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása során, biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontjában foglaltakat kell érteni.
Tbj. (1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről)
4.§
s)
2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.
Rokkantsági ellátás melletti munkavégzés
Mmtv.
13. §
(2) A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő …
d) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
(2a) A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazása során, a biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontjában foglaltakat kell érteni.
Tbj.
4.§
s)
2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.
