Rehabilitációs és rokkantsági ellátások változásai!

Rehabilitációs és rokkantsági ellátások változásai!

2016. május 1-jétől fontos változások léptek életbe a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival és az ilyen ellátások mellett munkavégzésre vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatban. Összefoglalómban a törvénymódosítás szövegét elemzem.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Megváltozott munkaképességű kedves Olvasóim különös figyelmébe!

A megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvény a Parlament elé terjesztett törvényjavaslat szerint 2016. május 1-jétől több fontos ponton is módosul. Ezeket foglalom össze az alábbiakban. (A fontos részeket kivastagítottam, a magyarázó szövegeimet dőlt betűvel írtam.)

A törvény 2016. május 1-jén hatályba lépett: 2016. évi XXVI. törvény az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról 

 

A módosító törvényjavaslat címe: T/9635. számú törvényjavaslat az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról (a továbbiakban: Javaslat)

A módosuló törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.)

 

A rehabilitációs ellátás összege

 

Eddig a 2012-ben érvényes minimálbér (93 ezer Ft) százalékában meghatározott korlátok között volt megállapítva, május 1-jétől az évenként megállapítandó alapösszeg (2016-ban: 94500 Ft) százalékában meghatározott korlátok érvényesülnek.

Az alapösszeg a 2012-ben érvényes minimálbér összege az idei kötelező nyugdíjemelés mértékével – 1,6% - növelve, vagyis külön emelésre e rendelkezéssel nem került sor.

A már megállapított ellátásokat, valamint – új és az eddiginél kedvezőbb rendelkezésként - az alapösszeget a kötelező nyugdíjemelés mértékével évente emelni kell. (Eddig minden új ellátást az évek óta változatlanul hagyott 93 ezer Ft százalékában meghatározott korlátok között kellett megállapítani.)

Új rendelkezés: ha nincs havi átlagjövedelem, akkor az alapösszeg 30, illetve 40 százalékában meghatározott mértékű ellátást lehet megállapítani.

 

Javaslat 31. §

Az Mmtv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,

a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a jogszabályban meghatározott mértékű alapösszeg (a továbbiakban: alapösszeg) 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 40 százaléka,

b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább az alapösszeg 40 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 50 százaléka.

(2) Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak,

a)akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, az alapösszeg 30 százaléka,

b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, az alapösszeg 40 százaléka.

(3) Az alapösszeg 2016. évben 94 500 Ft. Az alapösszeg a Tny. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.

(4) A rehabilitációs ellátást a Tny. 62. §-ában meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelni kell.”

 

Rehabilitációs ellátás mellett végzett munka

 

A rehabilitációs ellátás mellett eddig csak szigorú munkaidő-korlátozással lehetett munkát vállalni az Mmtv. 7.§ (4) bekezdése szerint: a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a heti munkaideje a 20 órát meghaladja.

Ez a munkaerőpiaci visszatérést fölöslegesen korlátozó rendelkezés megszűnik május 1-jétől, helyette ugyanaz a kereseti korlátozás lép életbe, mint ami a rokkantsági ellátásban részesülőkre is vonatkozik.

Vagyis megszűnik a munkaidő-korlát, lehet teljes munkaidőben is dolgozni a rehabilitációs ellátás mellett, csak arra kell ügyelni, hogy az ellátás melletti bruttó kereset összege három egymást követő hónap mindegyikében ne legyen magasabb, mint a mindenkori minimálbér másfélszerese (idén havi bruttó 166.500 Ft), illetve egyéni és társas vállalkozó esetén – legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén - a garantált bérminimum másfélszerese (idén havi bruttó 193.500 Ft).

Ha mégis túllépné a jövedelem ezeket a korlátokat három egymást követő hónap mindegyikében, akkor a rehabilitációs ellátást nem szüneteltetni fogják, hanem megszüntetik!

 

Javaslat 32. §

(1) Az Mmtv. 10. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő) „b) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,”

(2) Az Mmtv. 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása során, biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontjában foglaltakat kell érteni.”(azaz: a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.)

 

A rokkantsági ellátás összege

 

Eddig a 2012-ben érvényes minimálbér (93 ezer Ft) százalékában volt meghatározva, május 1-jétől az évenként megállapítandó alapösszeg (2016-ban: 94500 Ft) százalékában meghatározott korlátok érvényesülnek.

Az alapösszeg a 2012-ben érvényes minimálbér összege az idei kötelező nyugdíjemelés mértékével – 1,6% - növelve, vagyis külön emelésre e rendelkezéssel nem került sor.

A már megállapított ellátásokat, valamint – új és az eddiginél kedvezőbb rendelkezésként - az alapösszeget a kötelező nyugdíjemelés mértékével évente emelni kell. (Eddig minden új ellátást az évek óta változatlanul hagyott 93 ezer Ft százalékában meghatározott korlátok között kellett megállapítani.)

Új rendelkezés: ha nincs havi átlagjövedelem, akkor – a minősítési kategóriától függően - az alapösszeg 30, 45, 50, 55  százalékában meghatározott mértékű ellátást lehet megállapítani.

A rokkantsági ellátás mellett változatlan feltételekkel lehet munkát vállalni (május 1-jétől e feltételek vonatkoznak a rehabilitációs ellátás mellett végzett munkára is, lásd fentebb).

 

Javaslat 33. §

Az Mmtv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A rokkantsági ellátás összege

a) a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka,

b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka,

c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább az alapösszeg 50 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka,

d) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább az alapösszeg 55 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka.

(2) Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege

a) a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az alapösszeg 30 százaléka,

b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az alapösszeg 45 százaléka,

c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben az alapösszeg 50 százaléka,

d) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben az alapösszeg 55 százaléka.

(3) A rokkantsági ellátást a Tny. 62. §-ában meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelni kell.”

 

Pontosították az ismételt felülvizsgálat iránti kérelmekre vonatkozó szabályozást

 

Javaslat 34. §

(1) Az Mmtv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a rehabilitációs hatóságnál az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni. Az ellátásra való jogosultságot megállapító, vagy az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában a korábbi döntésben még figyelembe nem vett tartós változás következett be.” (A korábbi rendelkezés utolsó tagmondata ez volt: “a kérelmező egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be.”)

Új rendelkezések:

(2) Az Mmtv. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy az ellátásra való jogosultságot megállapító döntés jogerőre emelkedését követően újabb kérelmet terjeszt elő, azt a 19. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálat iránti kérelemnek kell tekinteni.”

(3) Az Mmtv. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A rehabilitációs hatóság a biztosításban töltött idő és a havi átlagjövedelem számításához szükséges adatok beszerzése céljából – amennyiben az a tényállás tisztázása érdekében szükséges – a foglalkoztatótól, más adatszolgáltatásra kötelezettől, továbbá az egykorú iratokat őrző más személytől vagy szervezettől adatot kérhet.”

 

Enyhítésnek is tekinthető a következő új kiegészítés, amely szerint az érintett kérésére akkor is le kell folytatni az új felülvizsgálatot, ha erre a korábbi minősítés hatályban léte miatt egyébként nem lenne szükség

 

Javaslat 35. §

Az Mmtv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a rehabilitációs hatóság az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról komplex minősítést végzett, a szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, komplex minősítés időbeli hatálya alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárásban nem kell ismételt komplex minősítést végezni, kivéve, ha ezt az ügyfél kéri.”

 

Korábbi érdeksérelmeket kíván orvosolni a következő új rendelkezés

 

Javaslat 36. § Az Mmtv. a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § (1) A komplex minősítés időbeli hatálya azon közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntést követő naptól kezdődik, amely során a komplex minősítést elvégezték. (Ez a rendelkezés egyértelművé teszi, hogy mikortól hatályos a felülvizsgálaton elvégzett komplex minősítés eredményeként megállapított kategória.)

 

A felülvizsgálati kötelezettséget érintő új rendelkezés nagyon sok érintett életét könnyítheti meg

 

Javaslat 36.§ (2) A komplex minősítés időbeli hatálya

a) végleges egészségi állapotú, valamint a 19. § (1a) bekezdése vagy a 38/C. § alapján a felülvizsgálat alól mentesülő személy esetén a megváltozott munkaképességű személy haláláig, (először is: egyértelművé teszi, hogy VAN végleges egészségi állapotú minősítés, és emiatt nem kell az ilyen minősítésű személyt újra felülvizsgálatra kötelezni, másodszor: az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti 5 éves tartamban esedékes felülvizsgálatot nem kell elvégezni, vagyis az ilyen személy is mentesül a felülvizsgálati kötelezettség alól)

b) amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot e törvény értelmében meg kell határozni, a rehabilitációhoz szükséges időtartam végéig (vagyis a rehabilitációhoz szükséges időtartam alatt a hatóság nem rendel el új felülvizsgálatot, persze ez nem zárja ki az ellátott azon jogát, hogy ő maga – állapotrosszabbodás miatt – kérjen új felülvizsgálatot), vagy

c) amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot e törvény értelmében nem kell meghatározni, és az ügyfél részére

ca) rokkantsági ellátás került megállapításra, úgy a döntésben előírt felülvizsgálat alapján indult közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltéig, (vagyis: ha valakinek megállapították a rokkantsági ellátását, abban a megállapító döntésben előírhatták számára a következő felülvizsgálat időpontját. Ennek a jövőbeni felülvizsgálatnak az alapján induló új eljárást lezáró jogerős döntés végéig tart az eredeti felülvizsgálaton meghatározott rokkantsági kategória érvényessége),

cb) rokkantsági ellátás nem került megállapításra, vagy ellátás került megállapításra, de az a felülvizsgálat döntésben meghatározott időpontját megelőzően megszüntetésre került, úgy az előírt felülvizsgálat hónapjának utolsó napjáig (vagyis: ha valakinek elutasították a rokkantsági ellátását, vagy megállapítottak ellátást, de azt megszüntették, akkor az eredeti felülvizsgálatot követő  hatósági döntésben előírhatták számára a következő felülvizsgálat időpontját – amely időpont előtt az ellátása megszűnt. Ilyen esetben az előírt jövőbeni felülvizsgálat hónapjának utolsó napjáig tart az eredeti felülvizsgálaton meghatározott rokkantsági kategória érvényessége),

tart.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a komplex minősítés időbeli hatálya az ismételt komplex minősítés alapján hozott döntés keltéig tart, ha az érintett újabb komplex minősítésére a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt időtartamokon belül kerül sor.” (Ez lényegében arra az esetre vonatkozik, ha az ellátott kérelmére kerül sor újabb felülvizsgálatra az előzőekben részletezett határidőkön belül).

 

Bejelentési kötelezettség az ellátás melletti munkával szerzett jövedelemről

 

Javaslat 37. §

(1) Az Mmtv. 17. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A rokkantsági ellátásban részesülő személy az (1) bekezdés c) pontja szerinti értesítéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolja jövedelmének összegét.

(Az (1) bekezdés c) pontja szerint a rokkantsági ellátásban részesülő 15 napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Megjegyzem, itt nem módosult a következő rendelkezésben a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzésre vonatkozóan egyértelművé tett szabály, mely szerint egyrészt külön jelenteni kell a keresőtevékenység folytatásának tényét, másrészt külön jelenteni kell azt, ha a jövedelem e munkából három egymást követő hónapon belül meghaladja a minimálbér másfélszeresét. A rokkantsági ellátás melletti munkavégzésre vonatkozóan idézett rendelkezés akár úgy is értelmezhető, hogy a rokkantsági ellátásban részesülőnek csak akkor kell jelentenie a keresőtevékenységét, ha a jövedelme e munkavégzésből meghaladja 3 egymást követő hónapon keresztül a minimálbér másfélszeresét. Egy későbbi módosító rendelkezés szerint a rokkantsági ellátásban részesülőnek 15 nap helyett csak 10 napja lesz a bejelentés megtételére.)

 

A rehabilitációs ellátásban részesülőnek nem 15 napja, hanem csak 10 napja van arra, hogy értesítse a rehabilitációs hatóságot a következő esetekben

 

(3) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

a) az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,

b) keresőtevékenységet folytat vagy keresőtevékenysége megszűnt, vagy

c) keresőtevékenység folytatása esetén a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.”

 

A rehabilitációs ellátásban részesülőnek is igazolnia kell május 1-jétől a jövedelme összegét, ha a havi jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér másfélszeresét:

Javaslat 37.§ (2) Az Mmtv. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a (3) bekezdés c) pontja szerinti értesítéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolja jövedelmének összegét.”

 

Állapotváltozás megállapítása esetére vonatkozó új szabályok

 

Javaslat 38. §

(1) Az Mmtv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy a 3. § (2) bekezdése szerinti minősítési kategória eltér a felülvizsgálatot megelőzően megállapított minősítési kategóriától (a továbbiakban: állapotváltozás), akkor a megváltozott munkaképességű személyek ellátását az új minősítési kategória figyelembevételével – ha a bíróság által elrendelt megismételt eljárás esetén az ítélet másként nem rendelkezik – az erről szóló döntést követő naptól állapítja meg. A megállapított ellátás összege az állapotjavulás kivételével nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Ha a megállapított ellátás összege csökken, azt a döntést követő második hónap első napjától kell a csökkentett összegben folyósítani.”

(Ez a rendelkezés a jelenleg hatályos formájában így szól: Amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy a 3. § (2) bekezdés szerinti minősítési kategória eltér a felülvizsgálatot megelőzően megállapított minősítési kategóriától (a továbbiakban: állapotváltozás), akkor a megváltozott munkaképességű személyek ellátását és annak összegét az új minősítési kategória figyelembevételével, az erről szóló döntést követő második hónap első napjával állapítja meg. Változott: május 1-jétől az erről szóló döntést követő naptól jár az új ellátás, és kiegészült az esetleges bírósági ítélet eltérő rendelkezésére való hivatkozással. További pozitív kiegészítés: A megállapított ellátás összege az állapotjavulás kivételével nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Ha a megállapított ellátás összege csökken, azt a döntést követő második hónap első napjától kell a csökkentett összegben folyósítani. Állapotváltozás esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátása összegének megállapítása során havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összegét kell figyelembe venni. Ez a mondat kiegészült a döntés időpontjában érvényes mértékre való hivatkozással és átkerült a következő külön bekezdésbe.):

(2) Az Mmtv. 19. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Állapotváltozás esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátása összegének megállapítása során havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés döntés időpontjában érvényes mértékével növelt összegét kell figyelembe venni.”

 

Új rendelkezések lépnek hatályba a rehabilitációs hatóság döntéseinek későbbi módosítási lehetőségeire vonatkozóan

 

Ha a rehabilitációs hatóság nem jogszabálysértő módon, de tévesen állapította meg az ellátást:

 

Javaslat 39. § Az Mmtv. a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § (1) A rehabilitációs hatóság a döntés közlésétől számított három éven belül előterjesztett kérelemre vagy a döntés közlésétől számított öt éven belül hivatalból a döntés jogerőre emelkedését követően tudomására jutott tények, adatok alapján a nem jogszabálysértő döntését az ügyfél javára korlátozás nélkül módosíthatja azzal, hogy a magasabb összegű ellátás legfeljebb hat hónapra visszamenőleg jár. (Ez arra az esetre vonatkozik, ha a később kiderült tények alapján magasabb összegű ellátást kellett volna megállapítani. Ilyen esetben tehát kizárólag az ellátott javára módosítható a döntés.)

 

Ha a rehabilitációs hatóság jogszabálysértő módon tévesen állapította meg az ellátást, de ezt a döntését jogorvoslattal nem támadták meg:

 

(2) Ha a rehabilitációs hatóság kérelemre vagy hivatalból megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését

a) az ügyfél javára korlátozás nélkül,

b) az ügyfél terhére egy ízben (Vigyázat! Ilyen esetben akár az ellátott terhére is módosulhat a döntés!)

a döntés közlésétől számított öt éven belül módosítja vagy visszavonja.

 (3) Ha a (2) bekezdésben foglalt, az ügyfél terhére hozott intézkedés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért, a módosítást vagy visszavonást az erről szóló döntés keltét követő hónap első napjától, egyéb esetben a módosított vagy visszavont döntéssel érintett ellátásra való jogosultság kezdő időpontjára visszamenőlegesen kell elrendelni.” (Vagyis ha az ellátott terhére módosul a döntés – csökken az ellátás összege vagy az a feltételek utóbb kiderült hiányában meg is szűnik -, akkor ez kétféleképpen érintheti az ellátott személyt:

- ha az ellátott jóhiszeműen szerezte és gyakorolta az ellátáshoz való jogát, akkor nincs visszamenőleges büntetés, viszont az erről hozott döntés napját követő hónap első napjától az ellátása vagy csökkentett összegben jár, vagy megszűnik, míg

- ha az ellátott nem jóhiszeműen szerezte és gyakorolta az ellátáshoz való jogát, azaz bármilyen visszaélésre került sor, akkor az eredeti döntéssel megállapított ellátásra való jogosultság kezdő napjára visszamenőleg szól a büntetés, azaz vagy a csökkentés, vagy a teljes megszüntetés, így az ellátottnak a különbözetet vagy a teljes ellátási összeget vissza kell fizetnie.)

 

Az eljárási szabályok pontosítása

 

Javaslat 40. §

Az Mmtv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére – ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik – az Ebtv.  (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény) VIII. fejezetének (ez a felelősségi szabályokról szól) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem jogszabálysértő elutasításának vagy alacsonyabb összegű ellátás megállapításának jogkövetkezményeire az Ebtv. 61. § (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (Vagyis ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a kérelmet jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, a jogszabálysértés felfedésétől visszafelé számított öt éven belül járó összeget és az utána járó - az Art.-ban meghatározott - késedelmi pótlékot utólag ki kell fizetni.)

(3) Az Ebtv. rendelkezéseinek (1) és (2) bekezdés szerinti alkalmazása során az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni.

(4) Ha a jogosulatlan felvételre azért került sor, mert az ellátott EGT-államból, vagy szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezményben részes államból ugyanazon időszakra azonos típusú ellátásban részesült, a jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátást és rokkantsági ellátást – a felróhatóságtól függetlenül – akkor is vissza kell fizetni, ha a felvételtől számított kilencven nap eltelt.”

 

Javaslat 41. §

Az Mmtv. 5. alcíme a következő 20/E. §-sal egészül ki:

„20/E. § (1) Az Ebtv. 72. §-ában foglaltak alapján, méltányossági jogkörben hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. (A hivatkozott Ebtv.-rendelkezés szövege: (1) A magánszeméllyel szemben jogalap nélkül felvett, illetőleg igénybe vett ellátás visszatérítése, illetőleg megtérítése címen fennálló követelést az egészségbiztosító méltányosságból mérsékelheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet. (2) Az egészségbiztosító méltányosságból a kirótt kamatot, késedelmi pótlékot, illetve mulasztási bírságot mérsékelheti, elengedheti vagy részletfizetést engedélyezhet.)

(2) A rehabilitációs hatóság a méltányossági jogkörben hozott döntésében annak végrehajtását feltételhez is kötheti. Ha a fizetésre kötelezett a méltányossági jogkörben hozott döntésben meghatározott feltételt nem teljesíti, a tartozás egy összegben esedékessé válik.”

 

A munkáltatók rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségére vonatkozó szabályozás módosítása

 

Javaslat 43. §

Az Mmtv. 22. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 23-24. § alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,)

„a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,”

(A május 1-jéig hatályos szövegezés szerint “aki a 2. § (1) bekezdése alapján megváltozott munkaképességűnek minősül,” a 2.§ (1) bekezdése pedig a következőket tartalmazza: “Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki

a) a kérelem benyújtását megelőző

aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át,

ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy

ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át

a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt;

b) keresőtevékenységet nem végez és

c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.”

Az új szövegezés az Mmtv. 23-24.§ alkalmazásában érvényesül, amely a munkáltatók rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségét szabályozza. A munkáltatók számára az új rendelkezés nagyobb lehetőséget biztosít a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására.)

 

A komplex minősítés eredményéről szóló hatósági bizonyítványra vonatkozó rendelkezés módosítása

 

Javaslat 45. §

Az Mmtv. 26/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26/A. § A rehabilitációs hatóság a 15. életévét betöltött személy kérelmére komplex minősítést végez, és ennek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó ügyintézési határidő 50 nap. A hatósági bizonyítvány időbeli hatálya megegyezik a komplex minősítés időbeli hatályával.” (A május 1-jéig hatályos szöveg nem tartalmazza az életkori korlátot és nem rendelkezik a bizonyítvány időbeli hatályáról.)

 

Új felhatalmazó rendelkezések a Kormány számára

 

Javaslat 46. §

(2) Az Mmtv. 28. § (1) bekezdése a következő f)-i) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)

„f) az alapösszeg évenkénti mértékét (ezt az Mmtv. 9.§ új (3) bekezdése határozza meg, idén 94.500 Ft, ami a kötelező nyugdíjemelés mértékével emelkedik évente. Ezzel a felhatalmazó rendelkezéssel viszont a Kormány évente más alapösszeget is megállapíthat, növelheti vagy akár csökkentheti is az adott évre vonatkozó alapösszeget.)

g) a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szervezetek akkreditációjának és ellenőrzésének szabályait,

h) a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele érdekében a munkaadó számára nyújtható szolgáltatásokat,

i) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő képzéshez nyújtható támogatásra vonatkozó szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

 

A rokkantsági nyugdíjak megszüntetését követően új felülvizsgálaton részt vett személy részére megállapított új ellátás folyósításának kezdőnapja

 

Javaslat 47. §

Az Mmtv. 33. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A felülvizsgálatot követően a megváltozott munkaképességű személy részére az e törvényben meghatározott ellátást – ha a bíróság által elrendelt megismételt eljárás esetén az ítélet másként nem rendelkezik – az erről szóló döntést követő naptól kell megállapítani, rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az ellátás határozott időtartama ezzel a nappal kezdődik. Ha a megállapított ellátás összege csökken, azt a döntést követő második hónap első napjától kell a csökkentett összegben folyósítani.” (Ez a rendelkezés főként azokra a személyekre vonatkozik, akik 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesültek, 2012. január 1-jétől ehelyett rehabilitációs ellátást kapnak és kérniük kellett a komplex minősítésük elvégzését. Miután az ezzel kapcsolatos felülvizsgálatok nagyon elhúzódtak, a törvényalkotó nyilván gyorsítani akarja az eljárásokat, hiszen a felülvizsgálat megtörténtéig a jogosult a korábbi rokkantsági nyugdíjával egyező összegben kapja az ellátását, míg a felülvizsgálatok után már csak a sokkal keményebb korlátok között megállapítható ellátási összegre lesznek jogosultak. A május 1-jéig hatályos szövegezés szerint “A felülvizsgálatot követően a jogosultsági feltételek fennállása esetén az e törvényben meghatározott ellátást az erről szóló döntést követő harmadik hónap első napjával kell megállapítani, rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az ellátás határozott időtartama ezzel a nappal kezdődik. A jogosultsági feltételek közül nem kell vizsgálni az előzetesen biztosításban töltött időt.”)

 

A közfoglalkoztatási bér százalékában megállapított mértékű rehabilitációs ellátásban részesülő személy ellátásának felülvizsgálata során figyelembe veendő havi átlagjövedelem új mértéke

 

Javaslat 48. §

Az Mmtv. 33/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés b) pontja szerint megállapított rehabilitációs ellátás felülvizsgálata során havi átlagjövedelemként a minimálbért kell figyelembe venni.”

(Az (1) bekezdés b) pontja a 2011. december 31-én a rokkantsági nyugdíj különböző csoportjai szerinti ellátásban, illetve rendszeres szociális járadékban vagy átmeneti járadékban részesült azon személyekre vonatkozik - a nyugdíjkorhatáruk betöltéséig hátralévő időt is figyelembe véve -, akik 2012. január 1-jétől rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra váltal jogosulttá. Ha a 32. § (1) bekezdése alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy vagy a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálatát követően az ellátott rehabilitációs ellátásra jogosult, az ellátás összege megegyezik

ba) a közfoglalkoztatási bér 40 százalékával, ha a jogosult foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható,

bb) a közfoglalkoztatási bér 80 százalékával, ha a jogosult tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

Ha az ilyen rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetében történik a felülvizsgálat, akkor kell havi átlagjövedelemként a minimálbért figyelembe venni.)

 

Új komplex minősítés elvégzése nélkül tovább folyósított ellátások pontosított szabályozása

 

Javaslat 49. §

Az Mmtv. 38/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38/C. § (1) A 32. § (1) bekezdésében foglaltak alapján rokkantsági ellátásban és a 33. § (1) bekezdésében foglaltak alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetén, ha

a) az ellátást megállapító vagy a korábbi felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban esedékes, vagy

b) a 33. § (6) bekezdése szerinti

felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzése nélkül az ellátás változatlan összegű, rokkantsági ellátásként történő továbbfolyósításáról dönt. (eddig változatlan a szöveg, ez egészül ki két új bekezdéssel)

 

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti továbbfolyósításról szóló döntést követően a rokkantsági ellátásban részesülő személy 19. § (1) bekezdés b), d) vagy e) pontja szerinti okból történő felülvizsgálatára kerül sor, a felülvizsgálatra a 33. § (7) bekezdését, valamint a 33/A. §-t kell alkalmazni.

(Vagyis: ha az ellátott maga kéri a felülvizsgálatát – állapotrosszabbodás esetén ez indokolt lehet -, vagy ha a rehabilitációs hatóság olyan tényről vagy körülményről szerez tudomást, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény a megállapítás időpontjában nem állt fenn, vagy a rehabilitációs hatóság célzott vizsgálatot rendel el, akkor a felülvizsgálatra annak ellenére sor kerül, hogy az ellátott nyugdíjkorhatára betöltéséig kevesebb, mint 5 év van hátra. Az Mmtv. 33.§ új (7) bekezdése szerint “a felülvizsgálatot követően a megváltozott munkaképességű személy részére az e törvényben meghatározott ellátást – ha a bíróság által elrendelt megismételt eljárás esetén az ítélet másként nem rendelkezik – az erről szóló döntést követő naptól kell megállapítani, rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az ellátás határozott időtartama ezzel a nappal kezdődik. Ha a megállapított ellátás összege csökken, azt a döntést követő második hónap első napjától kell a csökkentett összegben folyósítani.” A 33/A. § az ellátás összegének meghatározására vonatkozó, ma is hatályos rendelkezéseket tartalmazza ilyen esetekre.)

 

(3) Az (1) bekezdés alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy által folytatott keresőtevékenység esetén a 13. § (2) bekezdés d) pontja szerinti megszüntetési ok megállapításánál a 2016. április 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe.”

(Vagyis: ha az (1) bekezdésben részletezett rokkantsági ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, akkor a rokkantsági ellátását meg kell szüntetni, de ilyen esetben a jövedelem mérése csak a törvénymódosítás hatályba lépésének napjától, 2016. május 1-jétől indul.)

 

A munkavégzési időkorlát túllépése miatt szünetelő rehabilitációs ellátás május 1-jétől ismét jár!

 

Javaslat 50. § Az Mmtv. a következő 38/F. §-sal egészül ki:

„38/F. § (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvény (ez a törvényjavaslat címe) által megállapított 1. § (2) bekezdés 4. pontjában foglalt rendelkezést a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása iránt 2016. május 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás 2016. április 30-án a keresőtevékenységre vagy a közfoglalkoztatásra tekintettel szünetel, az ellátást 2016. május 1-jétől kell továbbfolyósítani. Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás a 2016. április 30-áig hatályos rendelkezések alapján a keresőtevékenységre vagy a közfoglalkoztatásra tekintettel szünetel, a 2016. április 30-án hatályos 7. § (4a) bekezdését a továbbiakban is alkalmazni kell.

(Vagyis: ha a rehabilitációs ellátás azért szünetel, mert az ellátott heti munkaideje meghaladja a 20 órát, akkor ez a szünetelési ok hatályát veszti május 1-jétől, így a szüneteltetett rehabilitációs ellátás ismét jár.  Az ellátottnak arra kell ügyelnie, hogy a rehabilitációs ellátás mellett végzett munkával szerzett bruttó keresete összege három egymást követő hónap mindegyikében ne legyen magasabb, mint a mindenkori minimálbér másfélszerese (idén havi bruttó 166.500 Ft), illetve egyéni és társas vállalkozó esetén – legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén - a garantált bérminimum másfélszerese (idén havi bruttó 193.500 Ft). Ha ez mégis bekövetkezne, akkor nem szünteltetik, hanem megszüntetik a rehabilitációs ellátást! A bekezdés második mondata arra az esetre vonatkozik, hogy a szünetelési ok fennállása esetén mégis kifizetett rehabilitációs ellátást a hatóság visszakövetelheti. Erről rendelkezik az Mmtv. 7.§ (4a) bekezdése: “A szüneteltetés időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet.”)

 

Rokkantsági ellátásban részesülő személy értesítési kötelezettsége határidejének rövidítése

 

Javaslat 51. §

Az Mmtv.

i) 17. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „tizenöt” szövegrész helyébe a „tíz”,

szöveg lép.

(Vagyis a rokkantsági ellátásban részesülőnek a korábbi 15 nap helyett 10 napon belül kell értesítenie a rehabilitációs hatóságot, ha

a) a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be,

b) az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, vagy

c) keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.)

 

A havi átlagjövedelem meghatározásának módosulása

 

Javaslat 52. §

Hatályát veszti az Mmtv. 1. § (2) bekezdés 3. pontjában a „ha a jogosult ebben az időszakban, valamint a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege;” szövegrész.

(A jelenlegi szöveg szerint havi átlagjövedelem: a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult ebben az időszakban, valamint a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni. A kivastagított szövegrész vesztíti hatályát május 1-jétől.)

 

Kérem, a fenti  összefoglalót terjesszék ismerőseik körében, mindannyiunknak lehetnek érintett rokonai, barátai, ismerősei.  Nyomjanak egy “Tetszik” gombot itt az oldalamon is, meg persze a Facebook-oldalamon is osszák meg... 

Ha még nem tették meg, iratkozzanak föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljenek a nyugdíjakat és ellátásokat érintő fejleményekről!

 

Üdvözlettel,

Dr.Farkas András

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...