Rokkantsági járadék és rokkantsági ellátás

Rokkantsági járadék és rokkantsági ellátás

Nagyon sokan keverik a rokkantsági járadék és a rokkantsági ellátás fogalmát. Ebben az összefoglalómban tisztázom a kettő közötti különbséget.

K Küldés K Nyomtatás

Rokkantsági járadék és rokkantsági ellátás

 

(1) Jogosultsági feltételek

 

Rokkantsági járadékra az jogosult, aki a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásban nem részesül. (Vagyis a rokkantsági járadék NEM folyósítható együtt a rokkantsági ellátással.)

2016. január 1. napjától módosultak a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet (Rendelet) előírásai. 2016. január 1-től a rokkantsági járadékra való jogosultság megállapításához nem 80 százalékos mértékű egészségkárosodás, vagy teljes munkaképtelenség, hanem a 25. életév betöltése előtt keletkezett legalább 70 %-os mértékű egészségkárosodás fennállása szükséges.

A Rendelet változása folytán az a személy is jogosultságot szerezhet rokkantsági járadékra, akinek 2012. január 1-je és 2015. december 31-e között a rokkantsági járadék iránti igényét azért utasították el, illetve a járadékra való jogosultságát azért szüntették meg, mert az egészségkárosodása nem érte el a 80 százalékos mértéket, vagy nem minősült teljes munkaképtelennek, feltéve, hogy a 25. életév betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 %-os mértékű. A jogosultság megállapításához újabb orvosi vizsgálatra nincs szükség, ha a 25. életév betöltése előtt keletkezett legalább 70 százalékos mértékű egészségkárosodását igazoló - a rehabilitációs hatóság, vagy a jogelődje által kiállított – szakvélemény/szakhatósági állásfoglalás érvényes.

A rehabilitációs hatóság, vagy a jogelődje által kiállított szakvélemény/szakhatósági állásfoglalás a soron következő felülvizsgálat időpontjáig minősül érvényesnek.

A 70 %-ot elérő egészségkárosodás esetén új rokkantsági járadék megállapítására legkorábban 2016. január 1-jétől kerülhet sor.

Nem akadálya a rokkantsági járadék megállapításának, ha az igénylő fogyatékossági támogatásban részesül, illetve, ha az igénylő után családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

A rokkantsági járadék megállapításának nem feltétele, hogy az igénylő szolgálati időt szerezzen.

A rokkantsági ellátásnak viszont feltétele a biztosításban töltött meghatározott idő.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény  (Mmtv.) szerint:

2. § (1) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki

a) a kérelem benyújtását megelőző

aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át,

ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy

ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át

a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt (a Tbj. 5.§ sorolja fel a munkavégzésre irányuló jogviszonyok típusait a munkaviszonytól a közszolgálati jogviszonyokon át a vállalkozási és hasonló tevékenységekig);

b) keresőtevékenységet nem végez és

c) rendszeres pénzellátásban nem részesül. (A fogyatékossági támogatást nem sorolja fel az 1993. évi III. törvény 4.§ (1) bekezdés i) pontja a rendszeres pénzellátások között, így annak folyósítását a rokkantsági ellátásra tekintettel nem kell megszüntetni. A rokkantsági járadék folyósítását viszont meg kell szüntetni, ha az érintett rokkantsági ellátást kíván igénybe venni.)

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,

a) aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy

b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,

b) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,

c) a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a Tbj. 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték.

Rokkantsági ellátásra jogosult:

 1) akinek egészségi állapota 51–60% között van (B2 kategória), és sem a foglalkozási rehabilitációja,  sem a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt, továbbá akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható ugyan, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, viszont a kérelem benyújtása (vagy a felülvizsgálat) időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,

2) akinek egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória) és foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, továbbá aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, viszont a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,

3) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória),

4) akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória).

 

(2) A rokkantsági járadék, valamint a rokkantsági ellátás összege

 

A rokkantsági járadék összege meghatározott összegű, amely a nyugdíjszerű szociális ellátások emeléséről szóló jogszabályban rögzítettek szerint emelkedik. (2016-ban 34.475Ft/hó).

A rokkantsági ellátás összege a jogosult havi átlagjövedelmétől és a komplex minősítés során megállapított kategóriájától, valamint a foglalkoztatási és szociális rehabilitálhatóságától függ.

A  rokkantsági ellátás összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján állapítják meg.

Ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel, akkor azt vizsgálják, hogy az igénylő közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel.

Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, akkor a rokkantsági ellátást az alapösszeg (idén május 1-jétől 94.500 Ft) alapján állapítják meg.

Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, akkor - ha az számára kedvezőbb - a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.

A rokkantsági ellátás összege eddig a 2012-ben érvényes minimálbér (93 ezer Ft) százalékában volt meghatározva, május 1-jétől az évenként megállapítandó alapösszeg (2016-ban: 94.500 Ft) százalékában meghatározott korlátok érvényesülnek.

A már megállapított ellátásokat, valamint – új és az eddiginél kedvezőbb rendelkezésként - az alapösszeget a kötelező nyugdíjemelés mértékével évente emelni kell. (Eddig minden új ellátást az évek óta változatlanul hagyott 93 ezer Ft mint a 2012. évi minimálbér százalékában meghatározott korlátok között kellett megállapítani.)

Ha nincs havi átlagjövedelem, akkor – a minősítési kategóriától függően - az alapösszeg 30, 45, 50, 55  százalékában meghatározott mértékű ellátást lehet megállapítani.

A rokkantsági ellátás mellett változatlan feltételekkel lehet munkát vállalni (május 1-jétől e feltételek vonatkoznak a rehabilitációs ellátás mellett végzett munkára is).

A május 1-jétől érvényes új rendelkezések szerint a rokkantsági ellátás összege (a jogszabályi hivatkozások a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény, az Mmtv. rendelkezéseire utalnak):

a) a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka,

(vagyis akinek az egészségi állapota 51–60% között van és egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján sem javasolt a rehabilitációja (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, viszont a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka (28.350,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka (42.525,- Ft)

b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka,

(vagyis aki egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, viszont a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka (42.525,- Ft) és legfeljebb az alapöszeg 150 százaléka (141.750,- Ft)

c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább az alapösszeg 50 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka,

(vagyis aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória),  a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább az alapösszeg 50 százaléka (47.250,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (141.750 Ft) 

d) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább az alapösszeg 55 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka.

(vagyis akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória),  a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább az alapösszeg 55 százaléka (51.975,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (141.750,- Ft).

Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege

a) a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben (B2) az alapösszeg 30 százaléka (28.350 Ft),

b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben (C2) az alapösszeg 45 százaléka (42.525 Ft),

c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben (D) az alapösszeg 50 százaléka (47.250 Ft)

d) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben (E) az alapösszeg 55 százaléka (51.975 Ft)

A rokkantsági ellátást  a kötelező nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelni kell.

A rokkantsági ellátás összegének emelésére méltányosságból nincs lehetőség.

 

(3) Megszűnés, megszüntetés

 

A rokkantsági járadékra jogosultság megszűnik akkor, ha

- a jogosult részére nyugellátást állapítanak meg, vagy

- ha a járadékos egészségkárosodása a 70 százalékot már nem éri el.

 

A rokkantsági ellátásra való jogosultságot megszüntetik, ha az ellátásban részesülő személy

- kérte,

- más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat,

- egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,

- keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,

- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,

- az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti (figyelem! 15 napról 10 napra csökken az értesítési kötelezettség határideje május 1-jétől!), vagy

- a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

Ha a rokkantsági ellátást azért kellett megszüntetni, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (bejelentés nélkül) alkalmazták, akkor a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – folyósított ellátást vissza kell fizetni!

A rokkantsági ellátást akkor is vissza kell fizetni, ha az ellátás felvétele jogalap nélkül történt és a visszafizetésre a rokkantsági ellátásban részesülőt az ellátás bármely okból történő megszüntetésétől számított 90 napon belül kötelezték.

 

(4) A rokkantsági járadék, illetőleg a rokkantsági ellátás melletti munkavégzés, szolgálati idő szerzése

 

 

A rokkantsági járadék mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni.

A rokkantsági ellátás mellett lehet keresőtevékenységet folytatni, feltéve, hogy az ellátott ebből származó bruttó jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül  nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát (2016-ban a havi 166.500 forintot, illetve egyéni vagy társas vállalkozó munkavégzése esetén a garantált bérminimum 150%-át, azaz 2016-ban a havi 193.500 forintot). A kereset tehát meghaladhatja az adott hónapban ezt a felső korlátot, akár két egymást követő hónapban is, de három egymást követő hónapban már nem.

A rokkantsági ellátás összegéből nyugdíjjárulékot nem vonnak, ezért a folyósítás időtartama nem minősül szolgálati időnek.

A rokkantsági járadék folyósítási idejével sem szerezhető szolgálati idő.

A rokkantsági járadék mellett végzett munkával szerzett keresetet terheli a nyugdíjjárulék, így a  munkavégzés tartamával természetesen szerezhető szolgálati idő.

A rokkantsági ellátás mellett végzett munkával szerzett keresetet terheli a nyugdíjjárulék, így a munkavégzés tartamával szolgálati idő szerezhető (2012. január 1-jétől, miután korábban a rokkantsági nyugdíj saját jogú nyugdíjnak minősült, így sem a folyósítási idejével, sem a mellette végzett munka révén nem volt szerezhető további szolgálati idő).

 

(5) Folyósítás

 

A rokkantsági járadékot és a rokkantsági ellátást egyaránt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozata alapján az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja.

 

(6) Utazási kedvezmény

 

A rokkantsági járadékos jogosult a nyugdíjasok részére biztosított utazási kedvezményre (Ellátottak utazási utalványa).

A rokkantsági ellátottak közül az utazási kedvezményre az jogosult, aki

- 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű,
- 2011. december 31-éig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult.

 

Kérem, iratkozzanak föl az ingyenes hírlevelemre, hogy a nyugdíjakat és ellátásokat érintő fejleményekről időben értesüljenek!

Üdvözlettel,

Dr.Farkas András

NyugdíjGuru News

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...