
Fotó: Unsplash
Ki nem végez keresőtevékenységet?
A megváltozott munkaképességű személy ellátása (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás) megállapításának egyik feltétele, hogy a kérelem benyújtásakor az érintett személy keresőtevékenységet nem végezhet.
Ha kérdése van a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye föl a kérdését, és méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszolom.
Ki nem végez keresőtevékenységet?
A megváltozott munkaképességű személy ellátása (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás) megállapításának egyik feltétele, hogy a kérelem benyújtásakor az érintett személy keresőtevékenységet nem végezhet.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény Flt.) határozza meg a keresőtevékenység fogalmát:
58. § (5) E törvény alkalmazásában
e) keresőtevékenység: - az 1-6. pontban foglaltak figyelembevételével - minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.
1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.
2. A családi gazdaságokról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenység akkor minősül keresőtevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.
3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül keresőtevékenységnek.
4. Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülő e törvény alkalmazása szempontjából nem tekinthető keresőtevékenységet folytató személynek, ha nevelőszülői jogviszonya mellett más keresőtevékenységet nem végez.
5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét.
6. Nem kell keresőtevékenységet folytató személynek tekinteni az s) pont szerint egyéni vállalkozónak minősülő személyt arra az időtartamra, amely alatt tevékenységét a jogszabályban meghatározott módon szünetelteti.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 1.§ (2) bekezdés 4. pontja határozza meg a keresőtevékenység fogalmát az Mmtv. alkalmazása körében, eszerint
keresőtevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) szerinti kereső tevékenység azzal, hogy
a) az egyéni vállalkozó és társas vállalkozó tevékenysége azon időszakban minősül keresőtevékenységnek, amelyben a biztosítása e jogviszony alapján a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint fennáll, ide nem értve a biztosítás szünetelésének esetét,
b) az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban - a jogosult nyilatkozata vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - fennálló keresőtevékenység is keresőtevékenységnek minősül.
A fentiek alapján az esetek túlnyomó többségében egyértelműen megítélhető, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátását kérelmező keresőtevékenységet folytat-e vagy sem a kérelem benyújtásakor. A társas vállalkozók tekintetében azonban további értelmezésre lehet szükség.
A fenti rendelkezések alapján ugyanis az a személy, aki
- gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve
- aki a társaság vezető tisztségviselője vagy
- a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve,
az keresőtevékenységet folytató személynek minősül.
Így például az a személy, aki egy kft ügyvezetője, csak akkor minősülhet keresőtevékenységet nem folytató személynek, ha
1) lemond az ügyvezetésről,
2) a társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján sem vesz részt,
3) a társasági szerződésből kikerül az esetleges közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga.
A keresőtevékenység sok egyéb törvényi rendelkezés - például a nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) szabályozása - kapcsán is fontos szerepet játszik, ezért is célszerű tisztában lenni a fogalom törvényi meghatározásával.