Kivándorlás

Kiáramlástan

Megállíthatatlan a hazai munkavállalók külföldre áramlása. A mostani befizetéseik hiányából adódó kiesés akkora lyukat üt a nyugdíjkasszán, hogy az már katasztrófával fenyeget! Cikkem a Figyelő hetilap július 7-13-i számában. Tovább

Találkozzon a NyugdíjGuruval Budapesten!

A NyugdíjGuru Roadshow budapesti állomása: 2016.március 10., 18 óra, Hotel Hélia. Ki jöjjön el? Akit aggaszt, mi lesz vele és szeretteivel, ha ő már nyugdíjas lesz. S akit nem aggaszt, az pláne jöjjön el - másként gondolkodik majd az előadásom után. Tovább

Kegyelmi állapot

A Trend FM (Gazdasági Rádió) Délutáni Monitor című műsorában Érczfalvi András szerkesztővel beszélgettem a nyugdíjrendszer mai "kegyelmi" állapotáról és a másfél évtizeden belül gyökeresen változó nyugdíjhelyzetről, a veszélyek elhárításának módjairól. Tovább

Szorgos exodus

  A kivándorolni szándékozó magyarok aránya a mindenkor mért legmagasabb értéket érte el 2015. áprilisában a TÁRKI adatfelvétele szerint: minden tizedik magyar fontolgatja a végleges külföldre költözés lehetőségét. A hosszú távú (egy évnél hosszabb) külföldi munkavégzést tervezők aránya még magasabb, elérte a 13%-ot. Emellett a külföldre ingázással kacérkodók aránya 11%. Összességében a TÁRKI-terminológia szerinti "halmozott migrációs potenciál", vagyis a hosszabb vagy rövidebb ideig külföldön dolgozni és a véglegesen kivándorolni szándékozók aránya jelenleg 17%. Praktikusan minden hatodik magyar külföldön - főként Ausztriában, Németországban, Nagy-Britanniában, Írországban, kisebb részben az USÁ-ban, Kanadában, valamint a Benelux , a skandináv és a mediterrán európai országokban  - akarja keresni a boldogulását. Mélyen elgondolkodtató, hogy a 19-30 év közötti fiatalok fele, a 30-40 éves... Tovább

Lesz-e nyugdíjunk? - cikkem a Lokál hetilapban

Lesz-e nyugdíjunk? Az öregek eltartása az egész emberi történelem folyamán éppen úgy a család feladata volt, ahogyan a gyermeknevelés. Ezt a feladatot vette át 130 évvel ezelőtt történelmi kényszerek hatására az állam. A korábbi családi kötelezettséget központosították, így jött létre a felosztó-kirovó elvre épített társadalombiztosítás. Nagyon egyszerű a nyugdíjrendszer működése: az állam kirója a mindenkori dolgozó nemzedékekre a járulékokat, s az ebből befolyó bevételt szétosztja az idősek között. A rendszer a nemzedékek közötti hallgatólagos bizalmi szerződésre épül és akkor működik jól, ha sokan fizetnek járulékot és kevés idősnek kell nyugdíjat folyósítani. Ez volt a helyzet a társadalombiztosítás hajnalán. Azóta gyökeresen megváltoztak a körülmények, ami komolyan veszélyteti a nyugdíjrendszer jövőjét.  A népesedési folyamatok megfordultak: öregszik a társadalom mindenütt Európában,... Tovább

Kérem, várjon... Kérem, várjon...