A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
Megváltozott munkaképességűek ellátásaival kapcsolatos kérdés
„Rehab ellátotként igénybe vehetem-e az ápolási dijjat? ”
Kedves Edit!
NEM JOGOSULTÁPOLÁSI DÍJRA A HOZZÁTARTOZÓ ABBAN AZ ESETBEN, HA RENDSZERES PÉNZELLÁTÁSBAN RÉSZESÜL, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, KIVÉVE, ha rehabilitációs ellátásban részesül (függetlenül annak összegétől), DE CSAK ABBAN AZ ESETBEN, HA
1) az ellátásra való jogosultság keletkezését megelőző napon súlyosan fogyatékos személy ápolása okán folyósított ápolási díjra, vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult,
2) az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző 20 éven belül a súlyosan fogyatékos személy ápolása okán folyósított ápolási díjra, vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága legalább 10 évig fennállt.
Ha e feltételek nem állnak fenn, akkor a rehab ellátás mellett az ápolási díj nem folyósítható.
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön az ellátásokat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Megváltozott munkaképességűek ellátását igényeltem. Az orvosi vélemény szerint egészségi állapotom 47 %, minősítési csoportom C2, tartós foglalkoztatási rehabilitációt igénylek, azonban egyéb körülményeim miatt foglalkoztatási rehabilitációm nem javasolt. Igényemet a Rehabilitációs szakigazgatási szerve elutasította, a biztosítási idő hiánya miatt. Fellebbezést jelentettem be, és kértem, hogy a Mmtv. 5.§.(1) és (2) bek.b/pontja alapján részesítsenek rokkantsági ellátásban, hiszen 60 éves vagyok. A másodfokú határozat már 48 %-os egészségi állapotot véleményezett, 2014. május 1.napjától, de igényemet ismét elutasította, a korábbi biztosítási idő hiánya miatt. Keresetet nyújtottam be a bírósághoz, mert a Szakigazgatási szerv nem alkalmazta a rám vonatkozó jogszabályt. Nov.24-én pernyertes ítélet született ügyemben, a Szakigazgatási Szerv határozatait a bíróság megsemmisíti, és a Szervet új határozatra kötelezi. Az alperes jogi képviselője már a tárgyaláson jelezte, hogy pervesztességük esetén a Kúriához fordulnak, jogértelmezési kérdéssel. Szerintem ismét hoznak egy elutasító határozatot ( néhány hónap múlva ), újból fellebbezek, ismét elutasítanak, és újra a bírósághoz fordulhatok. Kedves András ! Kérem tanácsát, mit tegyek : én értelmezem rosszul a jogszabályt, és az esetemben is vizsgálni kell a biztosítási időt ? Vagy az én jogértelmezésem a helyes, és a " védett kor " kivételt képez ? Jelzem, 25 év elismert biztosítási időm van, azonban az utóbbi 15 évben nagyon megromlott az egészségi állapotom, jelenleg is csupán 4 órás munkát tudok végezni, azt is erőm megfeszítésével ( de éhen halni nem szeretnék ! ) . Sajnos, betegségeim miatt anyagi helyzetem nem teszi lehetővé, hogy ügyvédhez forduljak, ezért örültem meg, amikor megláttam oldalát a Facebookon. Ugye, segít ? Köszönettel : dr.Piroska Zsuzsanna”
Kedves Dr.Piroska Zsuzsanna,
az Mmtv. 2. §-a határozza meg az ellátásra való jogosultság alapfeltételeit:
(1) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki
a) a kérelem benyújtását megelőző
aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át,
ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át
a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt;
b) keresőtevékenységet nem végez és
c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,
a) aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási időbe be kell számítani
a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,
b) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,
c) a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a Tbj. 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték.
Ha Ön e feltételeknek nem felel meg, akkor sajnos nem jogosult az ellátásra. Az Ön életkorának a jogosultság tekintetében nincs jelentősége. Méltányosságra szintén nem ad lehetőséget a jogszabály, így valószínűleg ismételten elutasítják az igényét.
A másik levelében feltett kédéseket megválaszoltam külön levélben.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Kedves dr.Farkas András ! Küldtem egy kérdést Önnek, de eszembe jutott, nem várom meg válaszát, egy másik problémával is "bombázom". Fiam 28 éves, sajnos, 10 éve kezelik skizofréniával ( azaz állandóan gyógyszert szed és orvosi ellenőrzés alatt áll ). Gyógyíthatatlan betegsége tudomásom szerint fogyatékosságnak számít, mellette rossz a hallása is. A háziorvos adott javaslatot, hogy a szokásos felülvizsgálaton kérje a pszichiáter főorvosasszonytól a fogyatékossági támogatás intézését. Én mondtam a gyereknek, hogy megváltozott munkaképességű ellátásra is jogosult, de a kezelőorvos azt mondta, semmiféle ellátást nem igényelhet, szedje tovább a pár hónapja emelt adagú gyógyszerét. Fiam biztonsági őrként dolgozik ( rendszerinformatikus végzettsége is van ), azonban éppen a betegsége miatt gyakran változtat munkahelyet - egyszerűen elmegy. Több alkalommal kezelték kórházban is, hosszabb-rövidebb ideig. Kérdésem : jár-e neki valamilyen ellátás, és hogyan kell igényelni ? Válaszát előre is köszönöm ! Üdvözlettel : dr.Piroska Zsuzsanna ”
Kedves Dr.Piroska Zsuzsanna,
az alábbiakban összefoglalóm a lehetséges ellátásokat:
Rokkantsági járadék
Ki jogosult rokkantsági járadékra?
Az, aki a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásban nem részesül.
Nem akadálya a rokkantsági járadék megállapításának, ha az igénylő fogyatékossági támogatásban részesül, illetve, ha az igénylő után családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
Mikortól állapítható meg az ellátás?
A rokkantsági járadékot az előbb említett feltételek fennállása esetén az igénybejelentést megelőző 6. hónap első napjától, legkorábban azonban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte.
Szükséges- e szolgálati idő a járadékra való jogosultsághoz?
A rokkantsági járadék megállapításának nem feltétele, hogy az igénylő szolgálati időt szerezzen.
Mennyi a rokkantsági járadék összege?
A rokkantsági járadék összege meghatározott (fix összegű), amely a nyugdíjszerű szociális ellátások emeléséről szóló jogszabályban rögzítettek szerint emelkedik. (Idén 34.475Ft/hó)
Mikor szűnik meg a járadékra jogosultság?
Akkor, ha
- a jogosult részére nyugellátást állapítanak meg, vagy
- ha a járadékos egészségkárosodása a 70 százalékot már nem éri el.
Ki terjesztheti elő az igényt és hol?
A rokkantsági járadék megállapítására irányuló igényt az igénylő/meghatalmazottja vagy törvényes képviselője terjesztheti elő a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél (kormányhivatal, járási hivatal, kormányablak) a következő nyomtatványon:
https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/K04.pdf?rnd=0.6897012020926923
Az igény elektronikus úton is előterjeszthető:
https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp
Az igény az erre a célra rendszeresített K04 számú formanyomtatvány, kitöltésével érvényesíthető (lásd a fenti linkeket), amelyhez mellékelni kell
- az egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a házi orvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt („Beutaló”),
- az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés(eke)t, ha korábban ilyen ellátás(ok)ban részesült,
továbbá közölni kell az igénylő azonosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét, és gondnokolt esetében mellékelni kell a gondnokrendelésről szóló határozatot.
A rokkantsági járadékot a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozata alapján az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja.
A rokkantsági járadékos jogosult a nyugdíjasok részére biztosított utazási kedvezményre.
Jogszabály:
83/1987. (XII. 27.) MT rendelet a rokkantsági járadékról
A Minisztertanács az érdekképviseleti szervekkel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeli:
1. § (1) Rokkantsági járadékra jogosult az a személy, akinek a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70%-os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül. A rokkantsági járadékra jogosult személy egészségi állapotát a döntésben meghatározott időpontban felül kell vizsgálni.
(2) A rokkantsági járadékot az (1) bekezdésben említett feltételek megléte esetén legkorábban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte.
(3) Ha az igénylő egészségkárosodásának mértékét az orvosszakértői szerv hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv az egészségkárosodás mértékének szakkérdését is vizsgálja.
2. § (1) A rokkantsági járadékot az igénylő kérelme alapján a lakóhely szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv állapítja meg és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.
(2) (hatályon kívül)
(3) A rokkantsági járadék havi összege 2016. január 1-jétől 34 475 forint.
3. § Az igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, az ellátás megszüntetésére, illetve a felelősségre a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a járadék mentes a végrehajtás alól.
4. § (hatályon kívül)
5. § Ez a rendelet 1988. január 1-jén lép hatályba; rendelkezései alapján rokkantsági járadék - az egyéb feltételek megléte esetén - legkorábban ettől az időponttól állapítható meg, illetve folyósítható.
6. § (1) Az egyes szociális és családtámogatási tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 417/2015. (XII. 23.) Korm. rendelettel megállapított 1. § (1) bekezdésében foglaltakat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 2016. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátását, mint a rokkantsági járadék megállapítását kizáró okot, a rokkantsági járadék megállapítása iránt 2015. december 31-ét követően indult ügyekben kell vizsgálni.
(3) Azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, akinek az ellátását 2016. január 1-jét megelőzően a teljes munkaképtelenségére tekintettel állapították meg, a felülvizsgálat döntésben meghatározott időpontjáig az 1. § (1) bekezdése szerinti egészségkárosodott személynek kell tekinteni.
Magasabb összegű családi pótlék
18 évesnél fiatalabb gyermekre jár alapesetben.
Az alább hivatkozott rendelet 4/A. §-a szerint:
A Cst. 7. § (2) bekezdése szerint saját jogán nevelési ellátásra jogosult tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságának megállapítása iránt indult eljárásban a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1b) és (1c) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800223.KOR
A vonatkozó részek:
9. § (1) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) esetében a magasabb összegű családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást. Ha a gyermek (személy) a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával a családi pótlékot folyósító hatóságnak bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.
(1a) A Cst. 7. § (3) bekezdése szerinti esetben a nevelési ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a tankötelezettség megszűnése miatt a gyermek tanulói jogviszonyát megszüntető iskola igazgatója által a 10. számú melléklet szerinti adattartalommal kiállított igazolást. Amennyiben az igazolás a tanulói jogviszony megszüntetését követő két hónapon belül benyújtásra kerül és a kérelmező a megszüntetett iskoláztatási támogatás jogosultjával megegyezik, az igazolás benyújtása a nevelési ellátás iránti kérelemnek minősül.
(1b) Ha a Cst. 7. § (2) bekezdésében meghatározott személy munkaképesség-csökkenését vagy egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a kormányhivatal a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció alapján
a) az egészségkárosodás mértéke és az egészségkárosodásnak a kérelmező 18. életéve előtti fennállása,
b) az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségessége,
c) a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja
kérdését szakkérdésként vizsgálja.
(1c) (hatályon kívül)
(2) A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozattal egyidejűleg a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek -, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került - a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt is ki kell állítani.
(3) A hatósági igazolványnak tartalmaznia kell a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek -, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék került megállapításra - a nevét, a lakcímét, a magasabb összegű családi pótlék megállapításának tényét, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultság fennállásának tényét, továbbá a hatósági igazolvány hatályosságának időtartamát. A hatósági igazolvány a külön jogszabály szerinti igazolásban, szakvéleményben, illetve szakhatósági állásfoglalásban meghatározott felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos.
A családi pótlékot az erre rendszeresített igénylőlapon kell igényelni, beszerezhető a kormányhivatalokban. (Az igénylőlap része a részletes kitöltési útmutató.)
A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségeket a következő rendelet sorolja fel:
5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet
a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300005.ESC
(A melléklet II. részének 3. pontja vonatkozik az esetre.)
Ápolási díj
KIEMELT ÁPOLÁSI DÍJRA JOGOSULT A NAGYKORÚ HOZZÁTARTOZÓ, ha olyan személy gondozását, ápolását végzi,
a) akinek – a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján – rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes
b) olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.
A KIEMELT ÁPOLÁSI DÍJ HAVI BRUTTÓ ÖSSZEGE az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszeg 180 %-a, 53.100 Ft.
A részleteket olvassa el itt:
Vonatkozó jogszabály:
Az emberi erőforrások minisztere 82/2013. (XII. 29.) EMMI rendelete a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (3a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) és l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1.§ A kiemelt ápolási díjjal kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 43. § b) pontja alapján a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Mcspr.) 1. § (2) bekezdésében meghatározott szakorvosnak az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kiállított igazolása alapján állapítja meg.
2.§ (1) A szakorvos az igazolást annak a személynek állítja ki, aki olyan 18. életévét be nem töltött hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi, aki az Mcspr. 1. számú melléklete szerinti, az ott meghatározott súlyosságú betegségek vagy fogyatékosságok valamelyikében szenved, és akinek ezzel egyidejűleg kiemelt ápolási szükséglete áll fenn.
(2) Kiemelt ápolási szükséglete áll fenn annak a személynek, aki – tartós betegségéből, fogyatékosságából eredően
a) másvalaki személyes segítsége nélkül nem képes az illemhelyet használni és lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni, továbbá
b) másvalaki személyes segítsége nélkül nem képes az étkezéssel, a tisztálkodással vagy az öltözködéssel kapcsolatos tevékenységcsoportok közül legalább kettőt ellátni.
3.§ (1) Az 1. § szerinti igazolás érvényességi ideje legfeljebb az ápolt személy magasabb összegű családi pótlékra jogosító állapotának az Mcspr. 3. § (2) bekezdése szerinti esedékes felülvizsgálatának időpontjáig tart.
(2) Ha az állapot véglegessége folytán az Mcspr. 3. § (2) bekezdése szerint az ápolt személy állapotának felülvizsgálata nem szükséges, az igazolás legfeljebb az ápolt személy 18. életévének betöltéséig érvényes.
4.§ Ha az ápolt személy a 18. életévét betöltötte és az általa folytatott tanulmányokra tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (2) bekezdése szerint utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, rá való tekintettel a kiemelt ápolási díjra való jogosultság a 18. életévének betöltésekor érvényes, az 1. § szerint kiállított igazolás alapján – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – a tanulmányok folytatására tekintettel magasabb összegben folyósított családi pótlékra való jogosultság fennállásának időtartama alatt újabb igazolás csatolása nélkül megállapítható, illetve a korábban megállapított kiemelt ápolási díj tovább folyósítható.
5.§ Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.
Balog Zoltán s. k., emberi erőforrások minisztere
(MAGYAR KÖZLÖNY • 2013.évi220.szám)
1. melléklet a 82/2013. (XII. 29.) EMMI rendelethez
IGAZOLÁS a kiemelt ápolási díjra jogosító körülmények fennállásáról
1. Az igazolás kiállítását kérő személy neve: .....................................................................................................
2. A gyermek
2.1. neve:
2.2. szül. ideje:
2.3. anyja neve:
2.4. TAJ-a:
A) Igazolás a kiemelt ápolási díjra jogosító betegség, fogyatékosság fennállásáról
Igazolom, hogy a fent nevezett gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti, az ott meghatározott súlyosságú betegségek vagy fogyatékosságok valamelyikében szenved.
Diagnózis: ........................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................... ...............................................................................................................................................................................
BNO
B) Igazolás a kiemelt ápolási szükségletről
Igazolom, hogy fent nevezett gyermek – betegségéből vagy fogyatékosságából eredően – mások segítsége nélkül, önállóan nem képes illemhelyet használni, valamint lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni, továbbá
□ étkezni,
□ tisztálkodni,
□ öltözködni.
□□□□ év □□ hó □□ nap
Az igazolás érvényességi ideje:
Kelt: .................................................., .................................. P. H.
P. H.
..................................................... szakorvos
..................................................... intézmény
Az igazolást az a szakorvos állítja ki, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről, fogyatékosságokról szóló igazolást kiállítására a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Mcspr.) alapján jogosult.
Az igazolás A) részében a kiemelt ápolási díjra jogosító betegség, fogyatékosság fennállását kell igazolni.
A kiemelt ápolási díjra jogosító betegségek és fogyatékosságok köre megegyezik az Mcspr. 1. számú mellékletében felsorolt betegségekkel és fogyatékosságokkal.
Az igazolás B) részében a kiemelt ápolási szükséglet fennállását kell igazolni.
A kiemelt ápolási szükséglet akkor áll fenn, ha a gyermek – csakis a betegségéből, fogyatékosságából eredően – mások segítsége nélkül önállóan nem képes illemhelyet használni és a lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni, valamint, ha ezen túlmenően az alábbi három tevékenység közül legalább kettőt önállóan nem képes elvégezni:
− étkezés, − öltözködés, − tisztálkodás.
Az igazolás érvényességi ideje legfeljebb a magasabb összegű családi pótlékra jogosító állapot esedékes felülvizsgálatának időpontjáig tart. Ha az állapot véglegessége folytán az ápolt személy magasabb összegű családi pótlékra jogosító állapotának felülvizsgálata nem szükséges, az igazolás legfeljebb az ápolt személy 18. életévének betöltéséig érvényes.
Egyéb ellátások
Fogyatékossági támogatás (FOT)
Erre nem jogosít a skizofrénia, mert ez nem értelmi fogyatékosság, hanem pszichiátriai betegség. A FOT ráadásul nem folyósítható együtt a magasabb összegű családi pótlékkal.
(A FOT-hoz adott meghatározások szerint: értelmi fogyatékos személy: akinek értelmi akadályozottsága – genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegsége miatt – középsúlyos, vagy annál nagyobb mértékű, valamint
autista: akinek állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető.)
Vonatkozó jogszabály:
141/2000. (VIII. 9.) Korm. Rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól
Ennek 1. Számú melléklete határozza meg a FOT-ra jogosító állapotokat:
“3. Értelmi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki
a) önellátásra képtelen, ezért állandó ápolásra szorul, beszéde nem alakult ki vagy tagolatlan, tartalom nélküli, s mindezek következtében a mindennapi élet szintjén csak kis mértékben képezhető, és élete más személy állandó segítsége nélkül veszélybe kerülne (IQ pontja 0-19 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van. BNO szerinti besorolása: F 73.), vagy
b) a hétköznapi élet elemi cselekményei területén másokra van utalva, mivel az általános értelmi képessége az adott korosztályú népesség átlagától az első évektől kezdve számottevően elmarad, s amely miatt az önálló élet vezetése jelentősen akadályozott (IQ pontja: 20-49 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van és standard deviációja 15. BNO szerinti besorolása: F 71-F 72.).
4. IQ értékétől függetlenül autistának kell tekinteni azt a személyt, aki a fejlődés átható (pervazív) zavarában szenved, és az autonómia-tesztek alapján állapota súlyos vagy középsúlyos (BNO szerinti besorolása: F 84.0-F 84.9).”
Amint látja, a F 20 BNO-besorolású paranoid skizofrénia nem szerepel a jogosító betegségek között.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
Ha az igénylőnek nincs elegendő biztosítási jogviszonyban töltött ideje (a kérelem beadását megelőző 5 évből 3 év, vagy 10 évből 7 év, vagy 15 évből 10 év szükséges TB biztosítási jogviszonyban töltött időként), akkor ilyen ellátásra nem jogosult.
A rokkantsági JÁRADÉK egyébként sem folyósítható a rokkantsági ELLÁTÁS mellett.
Olvassa el az összefoglalóimat e témában:
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/a-rokkantsagi-ellatasrol
A vonatkozó törvény:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100191.TV
A 2012. január 1-jétől érvényes minősítési kategóriák:
„B1” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 51-60 % között van, és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható,
„B2” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 51-60 % között van, és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú, vagy a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt,
„C1” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 31-50 % között van, és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható,
„C2” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 31-50 % között van, és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú, vagy a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt,
„D” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek egészségi állapota 1-30 % között van, és orvosszakmai szempontból önellátásra képes,
„E” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek egészségi állapota 1-30 % között van, és orvosszakmai szempontból önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes.
A komplex minősítés alapján megállapított kategóriáról lehet hatósági bizonyítványt kérni, amely ugyan (a biztosítási idő hiányában) nem jár ellátással, viszont megkönnyítheti a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására akkreditált munkáltatóknál az elhelyezkedést.
Van még két olyan támogatási forma, ami akkor merülhetne föl, ha az egyéb (fentebb felsorolt) támogatások közül semmit sem lehetne igénybe venni:
Aktív korúak ellátása (egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás) - a járási hivatalnál igényelhető
Települési segély - a helyi önkormányzattól igényelhető
Ezekről csak végszükség esetén érdemes beszélni, nagyon kicsi összegekről van szó.
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátásokat érintő fejleményekről!
Kérem, ha teheti, jelképes adományával támogassa a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt NyugdíjGuru! Körülbelül 10-12 éve véglegesítettek rokkantnyugdíjasként. 2015. szeptemberéig 64000 forintot kaptam havonta. Szeptemberben - felülvizsgálatot követően - elvették tőlem az ellátást. Fellebbeztem és új felülvizsgálatra hívtak be. Most kaptam határozatot, miszerint március elsejétől 42000 forintot fogok kapni. Ráadásul azt mondták a nyugdíjfolyósítónál, hogy azért vonták meg az ellátást, mert két alkalommal nem vettem fel. Ez nehezen hihető, hiszen több, mint 9 éve átutalással kaptam az ellátást. 1954 januárjában születtem, tehát 2017 júliusától leszek jogosult öregségi nyugdíjra. Tudna valamit tanácsolni valamit ez ügyben? Előre is köszönöm a válaszát! Üdvözlettel: Andriska Sándorné ”
Kedves Andriska Sándorné,
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai tekintetében sajnos rendkívül megszigorodtak a szabályok 2012. január 1-jétől.
A rokkantsági vagy a rehab ellátás összegét nagyon szűk korlátok között lehet csak meghatározni, és a törvény semmilyen méltányossági elbírálási lehetőséget nem biztosít. Ön több százezer sorstársával együtt szenvedi el ezeket a változásokat...
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a rokkantsági vagy rehab ellátást érintő fejleményekről!
Kitartást és a lehető legjobb egészséget kívánva üdvözlöm,
Dr.Farkas András
„Tisztelettel kérdezném,hogy rokkantsàgi ellatassal C2besorolassal lehete dolgozni es ha igen akkor mennyit.Azonkivul igenybe tudom e venni az adojóvairast. Mellràk és nyirokcsomó àttéttel műtottek. Valaszt előre is köszönöm. Gyimesiné!”
Kedves Ibolya,
a rokkantsági ellátás mellett dolgozhat. Arra kell ügyelnie, hogy a bruttó keresete három egymást követő hónapban ne haladja meg a mindenkori minimálbér 150%-át (idén a 166.500 Ft-ot), illetve ha egyéni vagy társas vállalkozó és a főtevékenysége középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképesítést igényel, akkor a garantált bérminimum 150%-át.
A súlyosan fogyatékos személyeknek járó személyi kedvezmény (a havi minimálbér 5%-ának megfelelő összeggel az szja csökkentése, gondolom, erre utalt az adójóváírással) kérdése bonyolultabb.
Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban (figyelem, ez nem a rokkantsági ellátás!) vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
A személyi kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni. Az orvosi igazolást, határozatot a nyilatkozathoz nem kell csatolni, de az igazolást az elévülési időn belül meg kell őrizni. Orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban, vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
A súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet rendelkezik.
Kérdezze meg a kezelőorvosát, hogy betegségei megalapozzák-e a súlyosan fogyatékos minősítést - az én jogászi megítélésem szerint nem, de az orvos véleménye a mérvadó.
Iratkozzon fel az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat és egyéb ellátásokat illető fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Novemberben voltam újra felülvizsgálaton.46%-os egészségkárosodást állapítottak meg,b1 kategóriába soroltak.A rehabilitációs ellátására április 21.-ig vagyok jogosult mivel akkor telik le a három év.Érdeklődni szeretnék hogy utána mijen ellátást lehet igénybe venni mert úgy hallani hogy ez csak három évig jár.”
Kedves Balázs,
a rehab ellátás valóban csak legfeljebb 3 évre adható és az ellátás nem hosszabbítható meg.
Az Mmtv. 7.§ (6) bekezdése szerint a rehabilitációs ellátás a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt követően bekövetkezett egészségkárosodás és a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható.
Vagyis ha a kezelőorvosával egyeztetve ilyen egészségkárosodás következett volna be az Ön esetében, akkor ismételtne beadhatja a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét.
Ha nem történt ilyen egészségromlás, vagy a kérelmét elutasítanák, és niem lenne munkája, akkor a járási hivataltól kérheti - ha megfelel a feltételeknek - az aktív korúak ellátásán belül az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás nevű ellátást (ha családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum összegének 90%-át, idén a 25.650 forintot). További fontos feltétel, hogy egészségi állapota legfeljebb 50%-os lehet, ha ilyen támogatást igényel.
Ha nem felelne meg ezeknek a feltételeknek sem és továbbra sincs munkája, akkor az önkormányzattól kérhet települési támogatást az örnkormányzat helyi rendeletében előírt feltételek szerint.
Iratkozzon föl az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre, hogy időben értesüljön az ellátásokat érintő hírekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Cím! Tisztelettel szeretném megtudni, hogy 2016-os évben rokkantsági ellátás mellett (összegszerűen) mennyi jövedelme lehet a megváltozott munkaképességű munkavállalónak? Rokkantsági ellátás mellett a kereseti lehetőség függ e, hogy valaki szakmunkás vagy szakirányú (középfokú/felsőfokú képzetséget igénylő) feladat/munkakörben dolgozik. Gondolok itt a garantált minimálbérre. Továbbá, mit kell tenni annak a megváltozott munkaképasségűnek aki ebben az évben éri el a öregségi nyugdíj korhatárt. Van-e Budapesten személyes jogi tanácsadás szolgálatuk. Előre is köszönöm válaszukat! Tisztelettel: Lakosné G. Piroska”
Kedves Piroska,
mindenekelőtt olvassa el a rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíjával kapcsolatban írt összefoglalómat:
A rokkantsági ellátás melletti munkavégzés esetén alkalmazandó szabályokról ez az összefoglalóm szól:
A NyugdíjGuru News az én személyes pro bono (ingyenes) segítő szolgálatom, személyesen nem tudok segítséget nyújtani, de így a neten igen :-)
Kérem, iratkozzon föl az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre is, hogy időben értersüljön a nyugdíjakat és egyéb ellátásokat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Dr. Farkas András! Tisztelt nyugdíjguru! Feleségem a napokban kapta meg a komplex minősítésibizottsági véleményt. Egézségi állapot mértéke: 30% Állapot alapján D minősítési kategóriába tartozó. Rehabilitálhatóság nem javasolt. Jelenleg betegállományban. Bruttó havi jövedelem az ezt megelőzőidőszakban 180 000,- Ft Az lenne a tiszteletteljes kérdésem: - milyen mértékű nyudíj ellátásra számíthatunk? - mik a továbbiteendők? Válaszát megköszönve: Kozma Bálint ”
Kedves Bálint,
a részletes választ a következő összefoglalómban találja:
http://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/a-rokkantsagi-ellatasrol
Iratkozzanak föl az ingyenes hírlevelemre, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos fejleményekről időben értesüljenek!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Kedves Nyugdíj Guru! Rokkantsági ellátás kapcsán merültek fel kérdések amiben kérném gyors segítségét. Nemzeti rehabilitációs hivatal fellebbezést követően édesapámat rokkantsági ellátásra javasolja amennyiben megszünteti munkaviszonyát. C2 minősítési kategóriába tartozik 46 % egészségi állapot mértéke, 2014. április 1. Egészségi állapot kialakulásának időpontja. Felülvizsgálat 2016. október Rehabilitálhatóság:egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt. Kérdéseim: - Találtam két egymásnak számomra ellentmondó információt az interneten a rokkantsági ellátás mellett végezhető munkával kapcsolatban. Egyrészről mikor leírják, hogy mennyi járandóság illeti meg tól-ig határok között akkor az alábbiakat írják, hogy 31-50 % közötti egészségi állapot. Tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt. Míg több helyen megtaláltam: A rokkantsági ellátások esetében - a kereseti korlát szabta határokon belül - lehet keresőtevékenységet folytatni, a keresőtevékenységből származó jövedelem 3 egymást követő hónapon keresztül, nem haladhatja meg a minimálbér 150%-át. Mi a különbség a kereső tevékenységet folytathat és foglalkoztatható között. - Amennyiben dolgozhat rokkant ellátottként a későbbiekben túlórázhat e? -2016. októberi felülvizsgálatakor rendelkezhet e munkaviszonnyal? - Mennyi lesz a valószínűleg kapható rokkant járadéka ha évek óta minimálbér volt a fizetése? - Ha 2014. április 1. Egészségi állapot kialakulásának időpontja akkor rokkant ellátását fél évre visszamenőleg kérheti ha volt munkaviszonya ezen időszak alatt ? Vagy csak munkaviszonya megszűntét követően? Segítségét és gyors válaszait előre is köszönöm. Üdvözlettel: Kokas Andrea ”
Kedves Kokas Andrea,
minden kérdésére választ talál a következő összefoglalómban:
http://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/a-rokkantsagi-ellatasrol
A foglalkoztathatóság a rokkantsági ellátás megállapítása szempontjából számít. A keresőtevékenység viszont a már megállapított ellátásban részesülő személy ezen ellátás mellett végezhető munkájára vonatkozik.
Miután a rokkantsági ellátás mellett végezhető munkának nincs munkaidő-korlátja, csak kereseti korlátja (idén három egymást követő hónapban a bruttó kereset nem haladhatja meg a 111 ezer Ft-os minimálbér másfélszeresét, ha munkaviszonyról van szó), a túlóra nincs kizárva, de a munkáltatónak nyilván tekintettel kell lennie a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló terhelhetőségére.
A felülvizsgálat időpontjában rendelkezhet munkaviszonnyal.
A rokkantsági ellátás összegének korlátait és számítását megtalálja az összefoglalómban.
Az ellátást a kérelem benyújtását megelőző legfeljebb hat hónapra visszamenőleg lehet megállapítani.
Iratkozzanak föl az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre is, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos fejleményekről időben értesüljenek!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Üdvözlet ! A nevem Szabó Andrásné, B1 típusú rehabilitációs ellátott vagyok. Tavaly év vége felé felröppent a hír, hogy a kormány változtatni szándékozik az e kategóriára érvényes munkaidő törvényen, valamint abban, hogy ha valaki betegállományban van, akkor az ellátás nem érinti. Ez valóban igaz, történt változás ebben az ügyben 2016 januárjától ? ”
Kedves Szabó Andrásné!
A 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) rehab ellátás melletti munkavégzést érintő szabályai az alábbiak szerint módosultak:
7. § (3) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenségére (a továbbiakban: keresőképtelenség) tekintettel - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ebtv.) meghatározottak szerint - táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.
(4) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a heti munkaideje a 20 órát meghaladja.
(4a) A szüneteltetés időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet.
(5) A rehabilitációs ellátás időtartamát meghosszabbítani nem lehet.
(6) A rehabilitációs ellátás a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt követően bekövetkezett egészségkárosodás és a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható.
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy az ellátásokat érintő fejleményekről időben értesüljön!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
