Rehabilitációs ellátás 2016-ban

Rehabilitációs ellátás 2016-ban

A rehabilitációs ellátás feltételeiről, összegéről, megállapításáról, szüneteléséről, megszűnéséről, a rehabilitációs ellátás mellett végezhető munka korlátozásáról, a rehabilitációs ellátott kötelezettségeiről szóló összefoglalóm.

K Küldés K Nyomtatás
A rehabilitációs ellátásról 2016-ban

 

Rehabilitációs ellátásra az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, aki rehabilitálható, ezen belül

- akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória), vagy

- aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória).

 

 

A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy jogosult

a) a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges rehabilitációs szolgáltatásra, valamint

b) rehabilitációs pénzbeli ellátásra.

 

Rehabilitációs szolgáltatás

 

A rehabilitációs szolgáltatások keretében biztosítják a megváltozott munkaképességű személy

- megfelelő munkahelyen történő munkavégzésre való felkészítéséhez szükséges szolgáltatásokat és

- megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése érdekében a rehabilitációs célú munkaközvetítést.

A rehabilitációs ellátásra jogosult személy számára a rehabilitációs szolgáltatásokat a lakó-vagy tartózkodási helye szerint illetékes rehabilitációs szakigazgatási szerv biztosítja.

A rehabilitációs hatóság biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokhoz, a közfoglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést, ennek érdekében szükség szerint megállapodást köt a szolgáltatókkal.

A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs célú munkaközvetítés érdekében együttműködik a munkáltatókkal, munkaközvetítést végző, illetve a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjával foglalkozó szervezetekkel, és a bejelentett munkaerő-igény alapján biztosítja a megfelelő munkavégző képességgel rendelkező, ellátásban részesülő személy és a munkáltató kapcsolatfelvételét, szükség szerint közvetít az ellátásban részesülő személy és a munkáltató között.

 

Rehabilitációs pénzbeli ellátás

 

2016. május 1. előtti megállapítás esetén:

A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,

- akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória), a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a 2012. évi minimálbér 30 százaléka (27.900,- Ft) és legfeljebb a 2012. évi minimálbér 40 százaléka (37.200,- Ft)

- aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória), a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a 2012. évi minimálbér 40 százaléka (37.200,- Ft) és legfeljebb a 2012. évi minimálbér 50 százaléka (46.500,- Ft).

A rehabilitációs ellátás összegéből 10% nyugdíjjárulékot vonnak, ezért a folyósítás időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül.

2016. május 1. utáni megállapítás esetén:

2016. május 1-jéig a 2012-ben érvényes minimálbér (93 ezer Ft) százalékában meghatározott korlátok között volt megállapítva, május 1-jétől az évenként megállapítandó alapösszeg (2016-ban: 94500 Ft) százalékában meghatározott korlátok érvényesülnek.

Az alapösszeg a 2012-ben érvényes minimálbér összege az idei kötelező nyugdíjemelés mértékével – 1,6% - növelve, vagyis külön emelésre e rendelkezéssel nem került sor.

A már megállapított ellátásokat, valamint – új és az eddiginél kedvezőbb rendelkezésként - az alapösszeget a kötelező nyugdíjemelés mértékével évente emelni kell. (Eddig minden új ellátást az évek óta változatlanul hagyott 93 ezer Ft százalékában meghatározott korlátok között kellett megállapítani.)

Új rendelkezés: ha nincs havi átlagjövedelem, akkor az alapösszeg 30, illetve 40 százalékában meghatározott mértékű ellátást lehet megállapítani.

Jogszabály:

Az Mmtv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,

a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a jogszabályban meghatározott mértékű alapösszeg (a továbbiakban: alapösszeg) 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 40 százaléka,

b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább az alapösszeg 40 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 50 százaléka.

(2) Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak,

a)akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, az alapösszeg 30 százaléka,

b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, az alapösszeg 40 százaléka.

(3) Az alapösszeg 2016. évben 94 500 Ft. Az alapösszeg a Tny. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.

(4) A rehabilitációs ellátást a Tny. 62. §-ában meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelni kell.”

 

Havi átlagjövedelem megállapítása

 

A rehabilitációs ellátás összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján állapítják meg. 

Ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel, akkor azt vizsgálják, hogy az igénylő közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel.

Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, akkor az ellátást az alapösszeg (idén 94.500 Ft) alapján állapítják meg. 

Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, akkor - ha az a számára kedvezőbb -, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.

 

 

Rehabilitációs járadékban részesült személy havi átlagjövedelmének meghatározása

 

Ha a 2011. december 31-én (a mára már kifutott, újonnan meg nem állapítható) rehabilitációs járadékban részesült személy részére 2014. január 1-jét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátását állapították meg, az ellátás összegének meghatározása során - ha az a számára kedvezőbb - havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140 százalékát kell figyelembe venni.

Ha a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesült személy részére 2014. január 1-jét megelőzően megváltozott munkaképességű személyek ellátását állapították meg, a rehabilitációs hatóság az ellátás összegét - ha az a számára kedvezőbb -, a fentiek figyelembevételével 2014. május 31-éig - 2014. január 1-jére visszamenő hatállyal - hivatalból módosította. (Figyelem! A rehabilitációs járadék NEM a rehabilitációs ellátással azonos fogalom!)

 

A rehabilitációs ellátás összegének emelése

 

A rehabilitációs ellátás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelkedik, viszont a pénzbeli ellátás összegének méltányosságból történő emelésére nincs lehetőség.

 

A rehabilitációs ellátott együttműködési kötelezettsége

 

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs szakigazgatási szervvel köteles együttműködni, amelynek keretében teljesítenie kell a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeket.

Ennek keretében a rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles

- a rehabilitációs tervben meghatározott időpontban a rehabilitációs szakigazgatási szervnél megjelenni,

- értesítési kötelezettségét teljesíteni,

- aktívan munkahelyet keresni,

- a felajánlott rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni, megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni, és megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ideértve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is!

A rehabilitációs ellátásban részesülő személynek az ellátásáról szóló határozat közlésétől számított 10 munkanapon belül kell megkeresnie a rehabilitációs szakigazgatási szervet az együttműködési kötelezettség teljesítése és a rehabilitációs terv elkészítése érdekében. (A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető.)

 

A rehabilitációs ellátás kezdete és tartama

 

A rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg. 

Ha a rehabilitációs ellátásra jogosult rendszeres pénzellátásban részesül azon a napon, amelytől a rehabilitációs ellátást megállapítanák, a rehabilitációs ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

A rehabilitációs ellátás a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre állapítható meg.

A rehabilitációs ellátás időtartamát meghosszabbítani nem lehet. (2016. január 1-jéig a keresőképtelenség időtartamával az ellátás meghosszabbodott, de ez a lehetőség már megszűnt, viszont a táppénz folyósításának ideje alatt sem szünetel a rehabilitációs ellátás!)

 

A rehabilitációs ellátás ismételt megállapítása

 

A rehabilitációs ellátás a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt követően bekövetkezett egészségkárosodás és a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható.

A folyósítás megszűnését követően az érintett új igénybejelentéssel kérheti a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának ismételt megállapítását.

Az ismételt rehabilitációs ellátás (vagy a rokkantsági ellátás) a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt követően bekövetkezett egészségkárosodás és a jogosultsági feltételek fennállása esetén állapítható meg.

 

Mi történik, ha nem állapítják meg ismételten a megváltozott munkaképességűek ellátását?

 

Ha az érintett személy egészségi állapota javult, s emiatt már nem lesz jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására, viszont rendelkezik az álláskeresési járadékhoz szükséges jogosultsági feltételekkel, akkor álláskeresési járadék iránti kérelmet nyújthat be. 

Ha álláskeresési járadékra sem jogosult, akkor a munkaügyi központtal történő háromhavi együttműködést követően kérheti a járási hivataltól az aktív korúak ellátását, azon belül elsősorban az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás megállapítását.

 

Keresőtevékenység folytatása a rehabilitációs ellátás mellett

 

2016. május 1-jéig érvényes szabály:

A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a heti munkaideje a 20 órát meghaladja.

2016. május 1-jétől érvényes szabály:

A munkaerőpiaci visszatérést fölöslegesen korlátozó korábbi rendelkezés helyett a rehabilitációs ellátás mellett végzett munka tekintetében ugyanaz a kereseti korlátozás lép életbe, mint ami a rokkantsági ellátásban részesülőkre is vonatkozik.

Vagyis megszűnik a munkaidő-korlát, lehet teljes munkaidőben is dolgozni a rehabilitációs ellátás mellett, csak arra kell ügyelni, hogy az ellátás melletti bruttó kereset összege három egymást követő hónap mindegyikében ne legyen magasabb, mint a mindenkori minimálbér másfélszerese (idén havi bruttó 166.500 Ft), illetve egyéni és társas vállalkozó esetén – legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén - a garantált bérminimum másfélszerese (idén havi bruttó 193.500 Ft).

Ha mégis túllépné a jövedelem ezeket a korlátokat három egymást követő hónap mindegyikében, akkor a rehabilitációs ellátást nem szüneteltetni fogják, hanem megszüntetik!

Jogszabály:

Az Mmtv. 10. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

"(A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő)

b) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,"

Az Mmtv. 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása során, biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontjában foglaltakat kell érteni.”

(azaz: a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.)

 

Táppénzre jogosultság

 

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenségére tekintettel - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (Ebtv.) meghatározottak szerint - táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

 

A rehabilitációs ellátás megszűnése

 

A rehabilitációs ellátás megszűnik

a) az ellátás időtartamának leteltével, valamint

b) az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától.

 

A rehabilitációs ellátás megszüntetése

 

A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő

- kérte,

- keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,

- más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat,

- egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,

- egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek,

- az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti,

- a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy

- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (vagyis bejelentés nélkül, feketén) került sor.

 

A rehabilitációs ellátás visszafizetési kötelezettsége

 

Ha a rehabilitációs ellátás megszüntetésére azért került sor, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (bejelentés nélkül, feketén) alkalmazták, akkor a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – tekintettel folyósított pénzbeli ellátást vissza kell fizetni!

Ezért a foglalkoztatás bejelentés létfontosságú!

Az ellátást akkor is vissza kell fizetni, ha a rehabilitációs ellátást bármely egyéb okból megszüntették, de a folyósítás nem állt le, így emiatt jogalap nélküli kifizetés keletkezett, és az ellátott személyt 90 napon belül visszafizetésre kötelezték.

 

A rehabilitációs ellátásban részesülő értesítési kötelezettsége

 

A rehabilitációs ellátásban részesülő személynek tíz napon belül értesítenie kell a lakó- vagy tartózkodási helye szerinti rehabilitációs szakigazgatási szervet, ha

- az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, vagy

- keresőtevékenységet folytat, vagy keresőtevékenysége megszűnt, vagy

- keresőtevékenység folytatása esetén a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

A rehabilitációs ellátásban részesülőnek is igazolnia kell május 1-jétől a jövedelme összegét, ha a havi jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér másfélszeresét.

 

Utazási kedvezményre nem jogosult

 

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy sajnos az új szabályok szerint nem jogosult utazási kedvezményre (ellátottak utazási igazolványára)

 

 

 

Üdvözlettel,

Dr.Farkas András

NyugdíjGuru News

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...