A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
Megváltozott munkaképességűek ellátásaival kapcsolatos kérdés
„Tisztelt NyugdíjGuru! Férjem ügyében írok Önöknek, remélve, hogy kérdéseinkre választ kaphatunk. A férjem (1958-as születésű) kérelmezte a rokkantsági komplex vizsgálatot, amely szerint „B2” minősítési kategóriába .sorolták, "......... rehabilitációja nem javasolt". Ezt a hosszú évek óta tartó gerincfájdalma, és kisugárzó lábfájdalmára tekintettel állapították meg. Jelenleg még tart az 1 éves táppénz, de hamarosan- március 1-én lejár. Munkába járni nem tud, a táppénz lejár, volt benn a munkahelyén, ahol az üzemorvos nem is engedi dolgozni, majd be ment a HR részlegre, ahol azt javasolták neki: "Akkor mondjon fel..." A kérdésünk ehhez kapcsolódik: a munkáltató vagy a munkavállaló dolga, hogy felmondjon. A férjem nem szeretne a jogairól lemondani egy felmondással ( 1 évnyi szabadság, felmondási idő...) Mit tegyünk? Megtisztelő válaszát előre is köszönjük, üdvözlettel: Pálfiné Szabó Edit és Pálfi Zsolt”
Kedves Edit és Zsolt,
a B2 alapján Zsolt rokkantsági ellátásra lehet jogosult, de kétszer is gondolják meg, hogy ezt igénybe vegyék-e.
Az összege ugyanis nagyon alacsony: a havi átlagjövedelem 40%-a, de legalább a 2012-ben érvényes minimálbér (93 ezer Ft) 30%-a és legfeljebb 45%-a, vagyis minimum 27.900 Ft és maximum 41.850 Ft közötti összeg lehet.
Az ellátás megállapításának feltétele, hogy a jogosult ne végezzen keresőtevékenységet, vagyis a munkaviszonyát előzetesen meg kell szüntetnie.
Vagyis ha Zsolt igényli ezt az ellátást, akkor neki kell megszüntetnie a munkaviszonyát (a felmondás mellett természetesen a közös megegyezés is szóba jöhet, nyilván ez a célszerűbb megoldás).
A munkáltató nem köteles felmondani, bár ha lejár a táppénz max. 1 éves folyósításának tartama, és Zsolt nem tudja felvenni a munkát, végül nyilván rákényszerülne, hogy munkáltatóként ő mondjon fel.
Érdemes lenne a munkáltatóval tárgyalni arról, hogy nem tud-e olyan munkakört felajánlani - akár részmunkaidőben -, amely megfelel Zsolt egészségi állapotának, de amelyért a munkabér mégis magasabb, mint a rokkantsági ellátás összege.
Iratkozzanak föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljenek az ellátásokat és nyugdíjakat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Farkas úr ! A kérdésem a következő ! Férjem 1954.06.08.-án született . 43 év a bedolgozott ideje, 2017. decemberében éri el a - jelenleg érvényes - rendes öregségi nyugdíjkorhatárt . Jelenleg táppénzen van egészségi állapota annyira megromlott , hogy ( sajnos )úgy tűnik soha többé nem tudja folytatni az egyébként stresszes , éjszakázással járó munkáját . Kérdésem az lenne : ha rokkantsági ellátásra tartana igényt , de az összeg alacsonyabb lenne mint a táppénz, akkor melyiket érdemes mégis igénybe venni ? Maradjon egy évig táppénzen , vagy indítsa el az a leszázalékolási procetúrát már most ? Ha a rokkantosítást kéri , milyen hátrányok érhetik ? Közel a rendes öregségi nyugdíjkorhatárhoz , vajon melyik a számára kedvezőbb , melyik a járható út (...) vagy ha eléri a rendes öregségi nyugdíjra jogosító időt , újra számítják e a nyugdíját ? Válaszát előre is köszönöm ! ”
Kedves Gacsal Lászlóné,
a férje használja ki a maximális (egy év) táppénzt, és próbálja meg fenntartani a munkaviszonyát, akár könnyített munkakörben, részmunkaidőben.
Ha erre nem lenne lehetőség, akkor érdemes a megváltozott munkaképességű személyek ellátását igényelnie (a kormányhivatalban), de csak akkor, ha a kezelőorvosával konzultálva az orvos megalapozottnak látja ezt az igényt.
Ha megállapítanák a részére a rokkantsági ellátást, azzal már nem fog további szolgálati időt szerezni a nyugdíjához.
A rehabilitációs ellátással viszont igen. (A rehab ellátás öszege nem fogja lehúzni a nyugdíját, mert csak akkor kell figyelembe venni ezt az ellátást a nyugdíjszámítás során, ha az kedvezőbb eredményt hozna.)
Ha az orvosa nem tanácsolja a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti igény benyújtását és munkát sem tud vállalni a férje, akkor kérheti a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a munkaügyi kirendeltségen). Ennek összegét szintén csak akkor számítják be a nyugdíjszámítás során, ha az kedvezőbb eredményre vezetne.
A korhatár betöltésével a férje nyugdíját az általános szabályok szerint fogják számítani.
Iratkozzanak föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljenek a nyugdíjakat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tiszteletem ..2014 januàrban voltam felülvizsgàlaton ahol rehab jàradèkra kerültem ehez kapok őzvegyi nyugdijat is amit ugy tudtam addig kapom mint a rehabot de most egy èvvel előbb megkaptam az őzvegyire a felülvizsgàlati behivot van valami ötlete mièrt ? ”
Kedves Hagymásy Jánosné,
ha az özvegyi nyugdíja ezért éledt föl, mert Ön megváltozott munkaképességű úgy, hogy az egészségi állapota legfeljebb 50%-os, akkor ezt a nyugdíjhatóságnak is vizsgálnia kell.
Erről a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64.§ (8) bekezdése rendelkezik: Egészségi állapottól függő nyugellátás esetén az igénylő az igény elbírálása során, illetve a nyugdíjas a felülvizsgálat során - a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett - az egészségi állapot vizsgálata céljából személyes megjelenésre kötelezhető. Ha az igénylő, illetve a nyugdíjas a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a nyugellátás megállapítása iránti eljárást meg kell szüntetni, illetve felülvizsgálat esetén az ellátást az erről szóló elsőfokú határozat keltét követő hónap első napjával meg kell szüntetni.
A (9) bekezdés szerint: Egészségi állapottól függő nyugellátás esetén a jogosultság felülvizsgálata soron kívül is elrendelhető, ha olyan tény vagy körülmény jut a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetve egészségiállapot-romlás nem áll fenn, vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű.
A fentiek alapján mindenképpen el kell mennie a felülvizsgálatra, különben megszüntetik az özvegyi nyugdíját. Ennek a veszélye sajnos akkor is fennáll, ha az Ön egészségi állapota a felülvizsgálat eredménye alapján magasabb lenne, mint 50%.
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„1957-es születésű vagyok. 32 év munka viszony,ebből 27 év autóbuszvezető,ami után 5év korkedvezményem van.2006 óta vagyok rokkant. Kétszer lll.csoport,majd ÖEK 62%,1015-ben 58%,C2 minősítés. Felülvizsgálat 2018. 2017-ben töltöm 60.születésnapom,egy évvel viszahívásom előtt, mikortól is igénybe vehetném a korkedvezményem. Kérdésem az lenne,hogy bemenjek-e abban az időben a korkedvezményre jogosító papírral valamilyen hivatalba,(és hova?) ezáltal esetleg megelőzendő a visszahívást vagy meg kell várnom a következő felülvizsgálatot? Ha netán véglegesítenek,újból ki fogják számolni a nyugdíjamat ami új számolás esetén jóval kevesebb lenne? Nagyon szerettem volna elmenni egy egyik előadására,de sajnos mozgáskorlátozott vagyok,ezért csak így tudom feltenni Önnek kérdésem. Előre is nagyon megköszönöm válaszát! Tisztelettel: Kántor András ”
Kedves András,
az 5 év korkedvezménnyel Ön 60 éves korában igényelheti a korhatár előtti ellátást a következő nyomtatványon:
https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/K03.pdf?rnd=0.3797480121720582
Miután ez a felülvizsgálata előtti időpontra esik, arra már nem kell majd elmennie, miután a két ellátás nem folyósítható együtt, így le kell majd mondania a rokkantsági ellátását.
A korkedvezményről szóló összefoglalóm:
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/a-korkedvezmenyrol
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat és egyéb ellátásokat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatban kérdezem: ki jogosult rá? Hogyan Kaphat r.nyugdíjat olyan személy akit a rehab. biz. elutasított? A bizottság a munkaképességet 28 %-ban határozta meg. A biz. szerint nem rehabilitálható. Még nem volt munkaviszonya,30éves. Az utóbbi 5 évben nem dolgozott 1090 napot, mert egészségi állapota nem engedte. E miatt utasították el. 16éves kora óta beteg. Több súlyos betegsége van.Kérem, minél előbb válaszoljon. Teljesen ellátatlan személyről van szó.Ha szükséges,információt küldök még. Üdvözlettel: Pul Sándorné”
Kedves Pul Sándorné,
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) szerint:
2. § (1) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki
a) a kérelem benyújtását megelőző
aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át,
ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át
a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt (a Tbj. 5.§ sorolja fel a munkavégzésre irányuló jogviszonyok típusait a munkaviszonytól a közszolgálati jogviszonyokon át a vállalkozási és hasonló tevékenységekig);
b) keresőtevékenységet nem végez és
c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,
a) aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt ...
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási időbe be kell számítani
a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,
b) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,
c) a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a Tbj. 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték.
Ellenőrizzék, hogy a fenti idézett (2) bekezdés alapján a beteg nem felel-e meg a feltételeknek.
Ha nem, akkor a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira nem lesz jogosult, Ilyen esetben - a komplex minősítés eredményét tartalmazó határozat alapján - kérjenek egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást (ez az aktív korúak ellátásának egyik formája) a járási hivatltól vagy kormányablaktól.
Ha az egészségi állapota súlyos fogyatékosság következtében alakult ki, akkor lehetséges, hogy jogosult a fogyatékossági támogatásra (erre azok jogosultak, akik fogyatékossága megfelel a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. Rendeletnek. Ezt a kezelőorvossal kell egyeztetni.)
Azt is meg kell vizsgálni, hogy a beteget ellátó nagykorú hozzátartozó (ha van ilyen) jogosult-e ápolási díjra. Ennek feltételeit olvassák el itt: http://info.kezenfogva.hu/szolgaltatasok/23585-szocialis-ellatasok-apolasi-dij-alanyi-alaposszegu-emelt-osszegu-kiemelt-apolasi-dij-frissitve-2016-01-12
Jobbulást kívánva üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Rokkantsági ellátást kapok D minősítési kat:77.250 ft. Kértem 1.-szeri segély elutasítottak:( Szeretném tudni miért nem kapok! Egyedül élek 59.-éves leszek.Köszönettel,és Tisztelettel: Zorger Zsuzsanna”
Kedves Zsuzsanna,
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai kapcsán sajnos semmilyen méltányossági emelésre, segélyre nincs lehetőség. (A rehab és a rokkantsági ellátás nem nyugdíj, hanem pénzbeni egészségbiztosítási ellátás, így a nyugdíjakra vonatkozó méltányossági szabályok nem alkalmazhatók rájuk.)
Kitartást és a lehető legjpbb egészséget kívánva üdvözlöm,
Dr.Farkas András
„A rokkantsági ellátásból tilthatnak e le tartozást ? Az ellátást postai úton kapom.”
Kedves József,
igen, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 68/A. § rendelkezései szerint:
(1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból legfeljebb 33%-ot lehet levonni.
(2) A levonás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:
a) gyermektartásdíj,
b) megváltozott munkaképességű személyeknek járó, jogalap nélkül felvett ellátás.
(3) Több letiltás esetén a levonás a megváltozott munkaképességű személy ellátásaiból ellátásának legfeljebb 50%-áig terjedhet.
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy az ellátásokkal kapcsolatos fejleményekről időben értesüljön!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Farkas úr! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni . Barátunk tavalyi évben KATA s egyéni vállalkozóként dolgozott egész évben.Betegállományban volt 2015.júniusától -októberig.(Tüdőrákkal diagnosztizálták.) Jelenleg is dolgozik a betegsége ellenére .Folyamatos kezelésben részesül . Beadta kérvényét a rokkantsági ellátás megállapítása érdekében. Kedves barátunknak a mai napon (2016.02.17)kapta kézhez a határozatot amelyben D minősítési kategóriát és 19% egészségi állapot mértéket állapítottak meg 2015.08.01 el. Nyilatkoznia kell mikortól igényli az ellátást. Ezzel kapcsolatban szeretnénk a véleményét kikérni mi a lehetősége. Igényelheti már 2015.08.01 től annak ellenére,hogy folyamatosan dolgozik? Ha igen milyen dokumentumok szükségesek ehhez? Ha nem úgy mi a teendő ki kell lépnie a munkából és meg kell szüntetni az egyéni vállalkozását? Ha megszünteti a KATA vállalkozást akkor attól az időponttól amikor megszűnik kérheti az ellátást? Kérem tisztelettel a mielőbbi válaszát mivel a határozat dátuma 2016.02.11 és 15 napon belül válaszolni kell ahhoz ,hogy ne szűnjön meg az eljárás. Válaszát köszönve tisztelettel Zséliné Csifó Klára”
Kedves Klára,
a megváltozott munkaképsségű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény 2. § (1) bekezdése szerint megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki (...)
b) keresőtevékenységet nem végez (...).
A 11. § (1) bekezdése szerint a rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg.
A fentiek alapján a rokkantsági ellátás kezdő napja az a nap lehet, amelytől keresőtevékenységet nem végez, vagyis nem igényelheti visszamenőleg az ellátást.
A könyvelőjével beszélje meg, hogy a rokkantsági ellátás kezdő napjára hogyan szüneteltesse az egyéni vállalkozói tevékenységét (megszüntetni nem kell, szüneteltetni pedig min. 1 hónap időtartamra lehet). Egy általános tájékoztatót mellékelek: http://www.egyenivallalkozasinfo.konyvelesnet.hu/egyenivallalkozo-szuneteltetese.html
Iratkozzanak föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljenek az ellátásokat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Kedves Farkas Úr! A mai napon megkaptam a Rehabilitációs Bizottság határozatát, mely szerint rokkantsági ellátásom 91.075,- Ft (C/2-43 %). Nem tudom, hogy ez az összeg nettó vagy bruttó-e. Ezt azért is fontos lenne tudnom, mert időközben beadtam igényemet az özvegyi nyugdíj feléledésére is. (2006 júniusában vonták vissza) Onnan kb. 3 hét múlva kapok választ. A két ellátás bruttó összegétől függ, hogy dolgozhatok-e tovább, vagy ha magasabb lesz a kettő összege vissza kell mondanom az özvegyi nyugdíjat. Nem szeretném, ha megvonnák a rokkantsági ellátásom. Felülvizsgálatra egy év múlva fognak vissza hívni (54 éves vagyok). Nem tudom mit tegyek. Előre is köszönöm segítségét! Üdvözlettel: Tóth Eszter”
Kedves Eszter,
a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátott (az esetleges táppénzen, baleseti táppénzen, illetve a gyed egy meghatározott fajtáján kívül) más rendszeres pénzellátásban is részesül. (A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény - Mmtv. - 13.§ (2) bekezdés b) pontja alapján.)
A szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4.§ (1) bekezdés i) pontja szerint rendszeres pénzellátás az özvegyi nyugdíj is - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját.
Így a rokkantsági ellátást és az özvegyi nyugdíjat együtt nem kaphatja, a magasabb összegű ellátást kell választania.
Olvassa el a rokkantsági ellátásról írt összefoglalómat:
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/a-rokkantsagi-ellatasrol
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön az ellátásokat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Kedves Farkas Doktor! Megváltozott munkaképességű vagyok már 12 éve. Az ellátásban volt szünet, de most ismét megítélték az új rendszerben a 49 %, C2-es besorolást. Az elmúlt 3 évben 9.5 hónapot dolgoztam, 24.5 hónapig voltam 2011. december 31. előtti rendszerben megállapított rokkant nyugdijon. A mostani megállapításánál mit vesznek majd az átlagkereset alapjául? Segítségét előre is megköszönöm! Üdvözli: Tóth Andrea ”
Kedves Andrea!
A rokkantsági ellátás összege a jogosult havi átlagjövedelmétől és a komplex minősítés során megállapított kategóriájától, valamint a foglalkoztatási és szociális rehabilitálhatóságától függ.
A rokkantsági ellátás összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján állapítják meg.
Ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel, akkor azt vizsgálják, hogy az igénylő közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel.
Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, akkor a rokkantsági ellátást a 2012-ben érvényes minimálbér összege (93.000 Ft) alapján állapítják meg (idén is a 2012-es minimálbér alapján!).
Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, akkor - ha az számára kedvezőbb - a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.
A rokkantsági ellátás összege annak a megváltozott munkaképességű személynek, aki egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a (2012. évi) minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft) és legfeljebb a (2012. évi) minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft).
A rokkantsági ellátást a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelik. A rokkantsági ellátás összegének emelésére méltányosságból nincs lehetőség.
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátásokat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
