A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
Megváltozott munkaképességűek ellátásaival kapcsolatos kérdés
„Tisztelt Cimzett A segitségét szeretném kérni.. 31 éves súlyosan mozgássérült férfi vagyok. Sajnos kicsit a rendszer csapdájában rekedtem... még 18 évesen volt egy auto balesetem.. 4 törött csigolya csavarok stb azóta csak mankoval tudok menni..85% a rokkantság mértéke... jelenleg rokkantsági JÁRADÉKAT kapok ami 35.000ft.. mivel nem volt munka évem és már tanuló sem voltam csak ezt kapom... hova milyen hatosághoz fordulhatnék? Mi ennek a menete?.. hogyan van mod rá esetleg megkapni a rendes rokkant nyugdijat? 97.000-et mivel sajnos most már komoly anyagi gondal küzködöm.. nem birom fent tartani magam.. szülök elhunytak albérletben élek egy kisvárosban ahol az egészséges ember sem kap munkát... arra gondoltom önök esetleg tudnak segiteni mit tegyek kihez forduljak.. esetleg telefonos elérhetöség esetén szivesen elmondanék részletesen mindent. Köszönöm Horváth Benö”
Kedves Benő,
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak (rehablitációs vagy rokkantsági ellátás) sajnos elengedhetetlen feltétele a biztosítási idő megléte (5 éven belül legalább 3 év, vagy 10 éven belül legalább 7 év, vagy 15 éven belül legalább 10 év biztosításban töltött idő szükséges), és e feltétel alól nincs méltányossági kivétel. Így az egészségbiztosítás rendszerén belül csak a rokkantsági járadékra jogosult. A rokkantsági járadék havi összege 2016. január 1-jétől 34 475 forint.
Anyagi helyzetére tekintettel a helyi önkormányzat adhat települési segélyt, ennek feltételei településenként eltérőek, a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán tájékozódhat.
A lehető legnagyobb mértékű jobbulást kívánva üdvözlöm,
Dr.Farkas András
www.nyugdijguru.hu
„Pici segítséget szeretnék kérni. 1954 .07.22.-én születtem. Egy gyermekkori mozgásszervi betegségnek köszönhetően sajnos nagyon korán leszázalékoltak.Mindössze 16 év munkaviszony után 1989-ben az állapotomat véglegesítették.67%-os rokkant voltam. A mozgásszervi betegségem igen súlyos, de hála Istennek belgyógyászatilag rendben vagyok, de a gyógyszer költségem így is nagyon magas.Gondoltam egyet( lehet, hogy rosszul tettem),kértem az állapotom felülvizsgálatát állapot rosszabbodás miatt. Az új besorolásom C2 (45%), most attól félek, hogy esteleg csökkenthetik a rokkantsági ellátásom összegét. Jogos a félelmem? Válaszát köszönöm. rokkantsági ellátásom összege:83.280ft özvegyi ellátás 21150”
Kedves Bazan Istvánné,
csökkenthetik az összeget, de ez egyáltalán nem biztos. Pont most írtam egy összefoglalót a rokkantsági ellátások összegéről (is), olvassa el a rokkantsági ellátásra vonatkozó részeket:
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátásokat érintő fejleményekről!
Jobbulást és kitartást kívánva, üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Üdvözlöm! Leszázalékolt vagyok. 40 %-os. dolgozom jelenleg is 7 órás bejelentéssel. 3 évvel ezelőtt visszamondtam' a rehabilitációs járadékot. Azóta nem folyósítják. A május 1.-én életbelépő módosítás alapján kérhetem újra a rehabilitációs járadék újbóli folyósítását? Az ismertetett jövedelem határok úgy látom ezt nem befolyásolnák. Köszönöm a választ.”
Kedves Tibor, a törvénymódosítás (amely előreláthatóéag május 1-jén lép hatályba) a következő rendelkezést tartalmazza:
Javaslat 50. § Az Mmtv. a következő 38/F. §-sal egészül ki:
„38/F. §
(2) Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás 2016. április 30-án a keresőtevékenységre vagy a közfoglalkoztatásra tekintettel szünetel, az ellátást 2016. május 1-jétől kell továbbfolyósítani. Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás a 2016. április 30-áig hatályos rendelkezések alapján a keresőtevékenységre vagy a közfoglalkoztatásra tekintettel szünetel, a 2016. április 30-án hatályos 7. § (4a) bekezdését a továbbiakban is alkalmazni kell.
(Vagyis: ha a rehabilitációs ellátás azért szünetel, mert az ellátott heti munkaideje meghaladja a 20 órát, akkor ez a szünetelési ok hatályát veszti május 1-jétől, így a szüneteltetett rehabilitációs ellátás ismét jár. Az ellátottnak arra kell ügyelnie, hogy a rehabilitációs ellátás mellett végzett munkával szerzett bruttó keresete összege három egymást követő hónap mindegyikében ne legyen magasabb, mint a mindenkori minimálbér másfélszerese (idén havi bruttó 166.500 Ft), illetve egyéni és társas vállalkozó esetén – legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén - a garantált bérminimum másfélszerese (idén havi bruttó 193.500 Ft). Ha ez mégis bekövetkezne, akkor nem szünteltetik, hanem megszüntetik a rehabilitációs ellátást! A bekezdés második mondata arra az esetre vonatkozik, hogy a szünetelési ok fennállása esetén mégis kifizetett rehabilitációs ellátást a hatóság visszakövetelheti. Erről rendelkezik az Mmtv. 7.§ (4a) bekezdése: “A szüneteltetés időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet.”)
Az Ön esetében a leírása szerint a rehab ellátása nem szünetel, hanem Ön lemondott róla, vagyis megszűnt. Ilyen esetben nincs automatikus újrafolyósítás, az egész eljárást elölről kell kezdenie, sajnos.
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön az ellátásokat érintő változásokról!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„ Üdvözlöm!Szeretnék érdeklődni azzal kapcsolatban hogy,C2 kategóriásként rokkantsági ellátás mellett özvegyi nyugdíjjat kapok e ha letelt az egy év.Be kell adni újra az igényt vagy nem ,42 éves vagyok.Köszönöm előre is a válaszát. Tisztelettel: Heil Jánosné.”
Kedves Heil Jánosné,
a C2 kategória szerint az Ön egészségi állapota legfeljebb 50%-os, így a 60%-os ideiglenes özvegyi nyugdíja megszűnése után jogosult lesz az özvegyi nyugdíjra (30%-os mértékben), és ehhez kérelmet kell beadnia:
https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/K14.pdf?rnd=0.24296100134961307
Az igény elbírálása során ismételt felülvizsgálatra is kötelezhetik a törvény előírása szerint: Tny. (a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény) 64.§
(4) Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek közölnie kell az azonosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint csatolnia kell a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat, továbbá egészségi állapottól függő ellátás esetén az egészségi állapottal összefüggő iratokat.
(8) Egészségi állapottól függő nyugellátás esetén az igénylő az igény elbírálása során, illetve a nyugdíjas a felülvizsgálat során - a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett - az egészségi állapot vizsgálata céljából személyes megjelenésre kötelezhető. Ha az igénylő, illetve a nyugdíjas a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a nyugellátás megállapítása iránti eljárást meg kell szüntetni, illetve felülvizsgálat esetén az ellátást az erről szóló elsőfokú határozat keltét követő hónap első napjával meg kell szüntetni.
(9) Egészségi állapottól függő nyugellátás esetén a jogosultság felülvizsgálata soron kívül is elrendelhető, ha olyan tény vagy körülmény jut a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetve egészségiállapot-romlás nem áll fenn, vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű.
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátásokat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Rokkantsági járadékban részesülök. Mellette van heti két óra oktatásom megbízási jogviszonyban, amit csak a szemeszterek végén fizetnek ki. Ezt is, azaz a megbízási szerződést is be kell jelenteni a kormányablakban vagy csak a bejelentett munkaviszonyt? köszönöm előre is a válaszát!”
Kedves Andrea,
először is tisztázzuk: rokkantsági járadékban vagy rokkantsági ellátásban részesül-e?
Ha rokkantsági járadékban részesül, akkor semmilyen korlátozás nincs a mellette végezhető munka tekintetében, így be sem kell azt jelentenie a rehab hatóság részére.
Ha rokkantsági ellátásban részesül, akkor az Mmtv. 17. §-a a következőképpen rendelkezik:
(1) A rokkantsági ellátásban részesülő tizenöt napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha
a) a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be,
b) az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, vagy
c) keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
(2) A rokkantsági ellátásban részesülő a keresőtevékenységről szóló értesítéssel egyidejűleg, valamint az abban bekövetkező változás esetén haladéktalanul igazolja jövedelmének összegét.
A fentiek szerint kell bejelenteni a megbízási jogviszonyban végzett keresőtevékenységet is.
A kétféle ellátás összehasonlításáról és főbb szabályairól olvassa el az összefoglalómat:
A május 1-jétől hatályos új szabályokról olvassa el a következő összefoglalómat:
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy az ellátásokat érintő változásokról időben értesüljön!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Végleges rokkantsági ellátott lettem dolgozom 7-órában bekell jelentenem a munkaviszonyt? egyéként a jövedelmem jóval kevesebb a minimálbérnél mivel 7 -órában dolgozom köszönettel: róbert”
Kedves Róbert,
az Mmtv. 17. §-a a következőképpen rendelkezik:
(1) A rokkantsági ellátásban részesülő tizenöt napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha
a) a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be,
b) az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, vagy
c) keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
(2) A rokkantsági ellátásban részesülő a keresőtevékenységről szóló értesítéssel egyidejűleg, valamint az abban bekövetkező változás esetén haladéktalanul igazolja jövedelmének összegét.
E rendelkezés alapján elvileg csak akkor kell bejelentenie a rokkantsági ellátása melletti munkaviszonyát, ha a jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladná a minimálbér másfélszeresét. Célszerű azonban bejelentenie a keresőtevékenységét, egyúttal bemutatnia a kereseti igazolását is, hogy később nehogy probléma legyen ebből.
A május 1-től várható jogszabályi változásokról olvassa el a következő összefoglalómat:
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön az ellátásokat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Az lenne a kerdessem..hogy a rokantnyugdijbol..ami56ezer..a vegrehajto minden birosagi vegzes..nelkul hogy tiltathat le 18ezret..mikor neke meg alap elelemre..es a gyogyszeraimra sem futja..kerem segitsen hol tehetnek panaszt..hova forduljak..koszonettel..vostyarne...”
Kedves Vostyár Jánosné,
a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a következőképpen rendelkezik:
68/A. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból legfeljebb 33%-ot lehet levonni.
(2) A levonás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:
a) gyermektartásdíj,
b) megváltozott munkaképességű személyeknek járó, jogalap nélkül felvett ellátás.
(3) Több letiltás esetén a levonás a megváltozott munkaképességű személy ellátásaiból ellátásának legfeljebb 50%-áig terjedhet.
Ez vonatkozik a rokkantsági ellátásra is. Ha jogtalannak érzi a levonást - mert pl. nincs tartozása, amit így hajtanak be -, akkor csak bíróságon lehet megtámadni ezt az intézkedést. Önnek előzetesen kellett kapnia fizetési meghagyást vagy hasonló felszólítást a fizetésre, amelyben a jogorvoslati lehetőségeket is megjelölték.
Anyagi helyzetére tekintettel próbáljon települési támogatást kérni a helyi önkormányzattól.
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön az ellátásokat érintő változásokról!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Jó napot kívánok.Anyukám volt bizottság előtt,leszázalékolás végett.megkapta a levelet hogy 50%-ot kapott.Megmutatta a levelet a körzeti orvosnak és az volt a baj hogy nem mondták neki hogy az hiába kapott 50%-ot nem fog kapni pénzbeni ellátást,mivel erről nem tudott így nem fellebbezett.Semmilyen pénzbeni ellátása nincsen nem kap se szociális segélyt,mivel nincsen meg hozzá se a munkaviszonya meg nem volt munkanélküli se,aminél szintén az volt a baj hogy nem volt meg a munkaviszonya,mindez a betegsége miatt van amik végett már műtötték,nőgyógyászati sorozatos műtétje ami végett akkoriban elveszítette a munkáját,aztán később kiderült hogy csípő prótézisra is szüksége van amit bal lábán vettek észre.mütétett javasoltak,amitől rettegett,így addig halasztotta,amíg oda került hogy mindkettő lábát műteni kellet,első sikerült meg nem is,mivel műtét közben letapadt az izomzat,ami végett létfontosságú volt egy gép amivel kezelhette hogy javuljon a következő műtétre,a gépet húgom vette meg neki,aki dolgozik,mivel szüleim nem tudták megvenni,hiába dolgozik édesapám.A sok műtét jó eltelt idő után,kiderült hogy a gerince is odavan.A kérdésem,hogy ilyenkor mi tévők legyünk?Újból belehet adni a nyugdíj intézethez a leszázalékolás véget a kérvényt vagy lehet fellebbezni úgy hogy hiányos információk miatt nem fellebbezett,vagy van más megoldás is erre?Várom válaszukat vagy email-ben vagy meg adtam telefonszámomat amin(és amit jól írtam be mert az nem T-mobil mint azt sokan hiszik és sokan T-mobilos körzettel hívják) nyugodtan hívhatnak engem.A következő kérdés az hogy Székesfehérváron van-e kirendeltségük ahol fellehet keresni,munkatársukat,amennyiben tudnának segíteni édesanyámnak.Előre is köszönöm válaszukat,amit nagyon várok hogy mit hogyan tegyünk ha még nem késő,vagy még lehet.További szép napot kívánok.”
Kedves Zsófia,
a NyugdíjGuru az én egyszemélyes, ingyenes, internetes segítő szolgálatom, így irodáim sincsenek.
A kissé hiányos leírása alapján (feltehetően) az 50% egészségi állapotú édesanyja - nem írta meg a komplex minősítéssel meghatározott kategóriáját, amely talán C2 lehet a leírása alapján - nem kapott rokkantsági ellátást, mert nem rendelkezik elegendő biztosítási idővel (a kérelem benyújtását megelőző 5 évben legalább 3 évi, vagy 10 évben legalább 7 évi, vagy 15 évben legalább 10 évi TB-jogviszonnyal kell rendelkezni az ellátás megállapíthatóságához).
Ha ez a helyzet, akkor erre hivatkozva hiába fellebbeznének a határozat ellen, mert a biztosítási idő hiánya kizáró ok. Viszont természetesen érdemes fellebbezni az egészségi állapot (illetve az össz-szervezeti egészségkárosodás) mértékének ismételt megállapítása érdekében, különösen akkor, ha ezt a kezelőorvos is támogatja. A fellebbezési lehetőségeket a határozatnak kell tartalmaznia, ezzel élhetnek, költség- és illetékmentes az eljárás.
Az ellátásokról a részleteket olvassák el az erről írt két friss összefoglalómban:
Mit lehet tenni akkor, ha a fellebbezésük sem vezet eredményre? Ha az édesanyja rehabilitálható (bár a leírása alapján ezt kétlem), akkor erről szól a következő összefoglalóm (a lényeg nem változott az összefoglalóm megírása óta):
Ha a határozat elleni fellebbezési határidő már eltelt, akkor a korábbi kérelem benyújtásától számított 1 év elteltével ismételten kérhet az édesanyja felülvizsgálatot, állapotrosszabbodásra hivatkozva. Ezt is beszéljék meg a kezelőorvosával előzetesen!
Mindettől függetlenül az édesanyja a járási hivatalnál igényelje az aktív korúak ellátását, azon belül is az ún. egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást - abban az esetben, ha a családjában az egy fogyasztási egységre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 90%-át (idén a 25.650 Ft-ot).
Iratkozzanak föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy az ellátásokat érintő fejleményekről időben értesüljenek!
Jobbulást és kitartást kívánva az édesanyjának,
üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt DR. Farkas András! Kérem szíveskedjen az alábbi kérdésben tájékoztatást adni: 2011.12.31.-én lettem rokkant (nyugdíjas) ellátott. Az ORSZI szakvéleménye szerint egészségkárosodásom 81 %-os, a komplex minősítésem akkor sem és azóta sem történt meg. Három évig otthon voltam, nem dolgoztam. Azonban három év után kénytelen voltam elhelyezkedni, mert a tartalékaimat teljes mértékben feléltem és a maradék egészségem fenntartásához szükséges alternatív gyógymódok, táplálék kiegészítők beszerzéséhez szükséges összeget elő kell teremtenem. 2014.10.07.-én egy cég ajánlott az előző munkakörömnél jóval kevesebb energiát és szaktudást igénylő 6 órás állást. Ezt az ajánlatot elfogadtam és azóta is dolgozom, bár ez okoz némi nehézséget, de dolgoznom kell. Szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezem. Ebben az esetben is csak a jelenleg érvényben levő minimálbér 111.000.- forint 150 %-át kereshetem három egymást követő hónapban? Nem lehet alkalmazni a garantált bérminimumot? Ha jól értem 6 órásként a havi bruttó bérem nem haladhatja meg a 124.875.- Ft-ot? Vállalhatok egyáltalán 6 órás munkakört? Mennyi lehet a fizetésem? Van-e valamilyen megkötés, amire külön figyelnem kell? Most tudtam meg, hogy elmulasztottam a munkaviszony létesítéséről tájékoztatni a Nyugdíjfolyosító szervet. Mit tehetek, hogy ne szankcionáljanak? Szeretném bejelenteni, de félek, hogy akkor vissza kell fizetnem a rokkant ellátást 12 hónapra visszamenőleg. Ezt sajnos nem tudom megtenni. Mit tanácsol? Szüntessem meg a munkaviszonyomat egy időre és amikor újból dolgozni kezdek a cégnél tegyem meg a bejelentést a Nyugdíjbiztosító felé a munkavégzésről. Így esetleg elkerülhető lenne a visszafizetés? Válaszukat előre is köszönöm! Köszönettel: Teimel Gabriella ”
Kedves Gabriella,
a rokkantsági ellátás mellett (és május 1-jétől a rehab ellátás mellett is) munkaidő korlátozás nélkül lehet dolgozni, csak arra kell ügyelni, hogy az ellátás melletti bruttó kereset összege három egymást követő hónap mindegyikében ne legyen magasabb, mint a mindenkori minimálbér másfélszerese (idén havi bruttó 166.500 Ft), illetve egyéni és társas vállalkozó esetén – legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén - a garantált bérminimum másfélszerese (idén havi bruttó 193.500 Ft).
Ha mégis túllépné a jövedelem ezeket a korlátokat három egymást követő hónap mindegyikében, akkor az ellátást megszüntetik.
A kérdéseire a válasz:
1) ha vállalkozóként végzi a tevékenységét és főtevékenysége legalább középfokú végzettséget vagy szakképesítést igényel, akkor a garantált bérminimum másfélszerese az az összeg, amit három egymást követő hónap mindegyikében nem haladhat meg. Ha munkaviszonyban dolgozik, akkor a minimálbér másfélszerese a korlát három egymást követő hónap mindegyikében.
Ha tehát - munkaviszonyban e példában - két hónapig egymillió forintot, majd a harmadik hónapban 150 ezer Ft-ot keres, akkor a negyedik-ötödik hónapban megint kereshet, amennyit tud, de a hatodik hónapban megint a minimálbér másfélszerese alatt kell, hogy maradjon a bruttó fizetése.
2) nem kell a munkaidő arányában arányosítani a minimálbér másfélszeresét, az részmunkaidőben is ugyanaz az összeg lehet,
3) a bejelentési kötelezettség a rokkantsági ellátottat csak akkor terheli, ha keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Ha ez nem következett be az elmúlt időszakban, akkor nem mulasztott.
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátásokat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Cím! 1954.04.04-én születtem, jelenleg /2016/ rokkantsági ellátásban részesülök, melynek az összege 68.120.-Ft/hó. Szeretnék elmenni dolgozni mellette, mert a gyógyszereim nagyon sokba kerülnek.Halottam, hogy a kormány bevezeti a napi 8 órás megengedett foglalkoztatást, egy bizonyos összeghatárig. Elfogadták-e már ezt a rendeletet? A havi rokkantsági ellátásommal együtt kereshetek-e a mindenkori minimálbér 150%-át, vagy e fölött? Mennyi pénzt kereshetek havonta 2016-ban, hogy ne veszítsem el az ellátásomat? köszönettel: Horváthné Varga Mária”
Kedves Mária!
A rokkantsági ellátás mellett lehet keresőtevékenységet folytatni, feltéve, hogy az ellátott ebből származó bruttó jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát (2016-ban a havi 166.500 forintot, illetve egyéni vagy társas vállalkozó munkavégzése esetén a garantált bérminimum 150%-át, azaz 2016-ban a havi 193.500 forintot). A kereset tehát meghaladhatja az adott hónapban ezt a felső korlátot, akár két egymást követő hónapban is, de három egymást követő hónapban már nem.
(Amiről hallott, az az, hogy ezt a szabályt alkalmazzák majd a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzésre is május 1-jétől.)
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön az ellátásokat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
