A rokkantsági ellátásról

A rokkantsági ellátásról

A rokkantsági ellátás feltételeiről, megállapításáról, összegéről, a rokkantsági ellátás mellett végezhető munka feltételeiről és az ellátottat megillető egyéb jogosultságokról szóló összefoglalóm.

K Küldés K Nyomtatás
Rokkantsági ellátásra a következő megváltozott munkaképességű személy jogosult:

 

1) akinek egészségi állapota 51–60% között van (B2 kategória), és sem a foglalkozási rehabilitációja,  sem a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt, továbbá akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható ugyan, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, viszont a kérelem benyújtása (vagy a felülvizsgálat) időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,

2) akinek egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória) és foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, továbbá aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, viszont a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,

3) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória).

4) Akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória).

 

Az ellátás folyósításának kezdő napja

 

A rokkantsági ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

 

A rokkantsági ellátás összegét befolyásoló tényezők

 

A rokkantsági ellátás összegét

- a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága,

- az egészségi állapotának százalékos mértéke és

- a havi átlagjövedelme befolyásolja.

 

A havi átlagjövedelem vizsgálata

 

A  rokkantsági ellátás összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján állapítják meg.

Ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel, akkor azt vizsgálják, hogy az igénylő közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel.

Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, akkor a rokkantsági ellátást a 2012-ben érvényes minimálbér összege (93.000 Ft) alapján állapítják meg (idén is a 2012-es minimálbér alapján!).

Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, akkor - ha az számára kedvezőbb - a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.

A korábban rehabilitációs járadékban részesült személyekre vonatkozó speciális szabály

Sorozatom korábbi részeiben már ismertettem, hogy ha a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során, ha az számára kedvezőbb, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140 százalékát kell figyelembe venni.

Ha a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét megelőzően megváltozott munkaképességű személyek ellátása került megállapításra, a rehabilitációs hatóság az ellátás összegét, ha az számára kedvezőbb, a fentiek figyelembevételével 2014. május 31-éig - 2014. január 1-jére visszamenő hatállyal - hivatalból módosította.

 

A rokkantsági ellátás összege (alsó-felső korlátok)

 

Annak a megváltozott munkaképességű személynek:

a) akinek az egészségi állapota 51–60% között van és egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján sem javasolt a rehabilitációja (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, viszont a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a (2012. évi) minimálbér 30 százaléka (27.900,- Ft) és legfeljebb a (2012. évi) minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft)

b) aki egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, viszont a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a (2012. évi) minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft) és legfeljebb a (2012. évi) minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft)

c) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória),  a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a (2012. évi) minimálbér 50 százaléka (46.500,- Ft) és legfeljebb a (2012. évi) minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft)

d) akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória),  a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a (2012. évi) minimálbér 55 százaléka (51.150,- Ft) és legfeljebb a (2012. évi) minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft).

A rokkantsági ellátást a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelik. A rokkantsági ellátás összegének emelésére méltányosságból nincs lehetőség.

 

Utazási kedvezmény

 

Nem minden rokkantsági ellátásban részesülő személy jogosult utazási kedvezményre!

Utazási kedvezményre csak az a rokkantsági ellátásban részesülő személy jogosult, aki

- 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű,

- 2011. december 31-éig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult.

 

A rokkantsági ellátás megszűnése

 

A rokkantsági ellátásra való jogosultságot megszüntetik, ha az ellátásban részesülő személy

- kérte,

- más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat,

- egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,

- keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát (FIGYELEM! Ez a szabály 2014. január 1-jétől érvényes. Korábban a három havi átlagot nézték, most minden hónapot függetlenül vizsgálnak, vagyis kedvezőbb lett a szabályozás!),

- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,

- az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy

- a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

Ha a rokkantsági ellátást azért kellett megszüntetni, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (bejelentés nélkül) alkalmazták, akkor a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – folyósított ellátást vissza kell fizetni!

A rokkantsági ellátást akkor is vissza kell fizetni, ha az ellátás felvétele jogalap nélkül történt és a visszafizetésre a rokkantsági ellátásban részesülőt az ellátás bármely okból történő megszüntetésétől számított 90 napon belül kötelezték.

 

Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett

 

A rokkantsági ellátás mellett lehet keresőtevékenységet folytatni, feltéve, hogy az ellátott ebből származó bruttó jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül  nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát (2014-ben a havi 152.250 forintot, 2015-ben a havi 157.500 forintot, 2016-ban a havi 166.500 forintot, illetve egyéni vagy társas vállalkozó munkavégzése esetén a garantált bérminimum 150%-át, azaz 2014-ben a havi 177.000 forintot, 2015-ben a havi 183.000 forintot, 2016-ban a havi 193.500 forintot). A kereset tehát meghaladhatja az adott hónapban ezt a felső korlátot, akár két egymást követő hónapban is, de három egymást követő hónapban már nem...

A rokkantsági ellátás összegéből nyugdíjjárulékot nem vonnak, ezért a folyósítás időtartama nem minősül szolgálati időnek.

A rokkantsági ellátás mellett végzett munkával szerzett keresetet terheli a nyugdíjjárulék, így a munkavégzés tartamával szolgálati idő szerezhető (2012. január 1-jétől, miután korábban a rokkantsági nyugdíj saját jogú nyugdíjnak minősült, így sem a folyósítási idejével, sem a mellette végzett munka révén nem volt szerezhető további szolgálati idő).

A rokkantsági ellátásban részesülő személy értesítési kötelezettsége

 

A rokkantsági ellátásban részesülő személynek tizenöt napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot, ha

- a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be, vagy

- keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát. A bejelentéssel egyidejűleg a jövedelem összegét is igazolni kell.

 

Ezúton is minden kedves Olvasóm szíves figyelmébe ajánlom e-book formájában a könyvemet, a "Legyőzhetetlen"-t, amelyből korábban nem ismert módon nyerhet hatalmas erőt, energiát és szeretetet az élet küzdelmeihez - még akkor is, ha már nyugdíjas, vagy megváltozott a munkaképessége: http://www.dibook.hu/konyv/Legyozhetetlen

Iratkozzanak föl az ingyenes heti NyugdíjGuru News hírlevelemre, hogy időben értesüljenek az ellátásokat és nyugdíjakat érintő fejleményekről!

Üdvözlettel,

Dr.Farkas András

NyugdíjGuru News

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...