Az idei kedvező valorizációs szorzók tükrében milyen lehetőségei vannak egy rokkantsági ellátottnak, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát?

Az idei kedvező valorizációs szorzók tükrében milyen lehetőségei vannak egy rokkantsági ellátottnak, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát?

2021. 04. 15.

Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy betölti a nyugdíjkorhatárát, mikor célszerű a rokkantsági ellátása helyett az öregségi nyugdíját igényelni?

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha személyes kérdése van a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

Az idei kedvező valorizációs szorzók tükrében milyen lehetőségei vannak egy rokkantsági ellátottnak, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát?

 

1.

Nincs nyugdíjigénylés

Az első lehetőség a korhatár betöltésével az, hogy a rokkantsági ellátott nem ad be nyugdíjigénylést.

A rokkantsági ellátás nem szűnik meg a nyugdíjkorhatár betöltésével, így ha rokkantsági ellátásban részesülő személy nem igényli az öregségi nyugdíját, akkor a rokkantsági ellátását továbbfolyósítják a részére.

Az ellátás ez esetben nem minősül át öregségi nyugdíjjá, marad mindvégig rokkantsági ellátás. 

A nyugdíjkorhatár betöltését követően megszűnik a felülvizsgálati kötelezettség (a tavaly január 1-jétől élő könnyítés szerint a korhatár betöltése előtti 10 évben sem hívhatják előjegyzett felülvizsgálatra a rokkantsági ellátottat, míg a korhatár betöltése után semmilyen jogcímen nem rendelhető el felülvizsgálat - kivéve, ha azt az érintett kéri).

A rokkantsági ellátás melletti munkavégzésre idén január 1-jétől már nem vonatkozik az a korlátozó szabály, mely szerint három egymást követő naptári hónapban legfeljebb a minimálbér másfélszereséig terjedő összeget érhetett el a bruttó kereset, így a rokkantsági ellátás mellett a versenyszférában ugyanolyan korlátozásmentesen lehet dolgozni, mint az öregségi nyugdíj mellett, míg a közszférában az illetmény mellett a rokkantsági ellátás is korlátozásmentesen fölvehető (nem úgy, mint a nyugdíj, amelyet szüneteltetni kell a közszolgálati jellegű jogviszonyok fennállása tartamára). 

Ezért ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy a közszférában dolgozik és az illetménye mellett az ellátása összegét is szeretné fölvenni, akkor nem célszerű igényelnie az öregségi nyugdíját, hiszen azt szüneteltetnék a közszolgálati jellegű jogviszonya fennállása időtartamára, miközben a rokkantsági ellátása mellett fölveheti az illetményét is.

Miután a nyugdíj igénylésének nincs határideje, azt a korhatár betöltése után bármikor igényelheti az ellátott, ha úgy döntene, hogy a rokkantsági ellátása mellett folytatott keresőtevékenysége révén szerzett plusz szolgálati idő és nyugdíjalapot képező kereset figyelembe vételével szeretné megállapíttatni a nyugdíját.

 

2.

Van nyugdíjigénylés

A második lehetőség szerint a korhatár betöltésével a rokkantsági ellátásban részesülő személy igényelheti az öregségi nyugdíját.

Ez esetben a nyugdíjmegállapító hatóság kiszámítja az ellátottat megillető öregségi nyugdíj összegét és erről a határozat meghozatala előtt tájékoztatja a nyugdíjigénylőt. A rokkantsági ellátott a nyugdíj összegének ismeretében dönthet a nyugdíjigénye visszavonásáról vagy fenntartásáról. 

Ha a rokkantsági ellátottnak megfelel az öregségi nyugdíja összege, akkor a határozat véglegessé válásával az érintett személy öregségi nyugdíjassá válik, és az öregségi nyugdíj folyósításának megkezdésével a rokkantsági ellátása megszűnik. 

Ha nem felel meg a nyugdíj összege (mert kisebb lenne, mint a rokkantsági ellátás összege), akkor a nyugdíjigény visszavonásával megszakítás nélkül folyósítják tovább a rokkantsági ellátást.

Így semmiképpen nem járhat rosszabbul, hiszen vagy a rokkantsági ellátását folyósítják tovább (ha az nagyobb lenne, mint a nyugdíja megállapított összege), vagy az öregségi nyugdíját folyósítják (ha az lenne a nagyobb a rokkantsági ellátása összegénél). 

Természetesen arra is joga van, hogy a nyugdíjmegállapító határozat ellen keresetet adjon be az illetékes törvényszékhez.


Ha az érintett személy a versenyszférában dolgozik a rokkantsági ellátása mellett, akkor persze erős érv a nyugdíjigénylés mellett, hogy a nyugdíj melletti munkavégzés feltételei sokkal kedvezőbbek, mint a rokkantsági ellátás melletti munkára vonatkozó szabályok. 

Öregségi nyugdíjasként a nyugdíj mellett szerzett keresetből csak 15% szja-t vonnak és azt semmilyen más közteher nem terheli, miközben a munkáltató mentesül a szocho (jelenleg 15,5%) és a szakképzési hozzájárulás (1,5%) fizetése alól. 2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban vagy közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjaként végzett munkára, hanem a nyugdíj mellett bármely jogviszonyban végzett keresőtevékenységre is kiterjed a járulékmentesség, vagyis a nyugdíjas munkavállaló nettó keresete - azonos bruttó összegre vetítve - 18,5 százalékkal magasabb lesz, hiszen nem kell fizetnie a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot. A rokkantsági ellátás mellett végzett munkával szerzett kereset viszont nem járulékmentes.


Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy betöltötte a nyugdíjkorhatárát, akkor azt követően bármikor benyújthatja a nyugdíjigénylését, akkor is, ha korábban visszavonta azt. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a nyugdíj összegét a nyugdíjmegállapítás napján hatályos rendelkezések szerint kell megállapítani. Így ha az öregségi nyugdíj iránti igényét a rokkantsági ellátásban részesülő személy idén nyújtja be (bármikor is töltötte be a rá irányadó nyugdíjkorhatárát), akkor az idén hatályos szabályok szerint állapítanák meg a nyugdíja összegét, vagyis a 2021. márciusában hatályba lépett új és a korábbi évekhez képest sokkal magasabb valorizációs szorzókat alkalmaznák a nyugdíj alapjául szolgáló nettó havi átlagkereset meghatározása során. A valorizációs szorzókkal a nyugdíjmegállapítás évét megelőző év nemzetgazdasági nettó átlagkereseti szintjéhez emelik az 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapítás kezdő napjáig szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteket. 

A nyugdíjszámítás során alkalmazandó valorizációs szorzók növekedése miatt a megállapítandó öregségi nyugdíj magasabb lehet, mint a rokkantsági ellátás aktuális összege, így mindenképpen érdemes mindazon rokkantsági ellátásban részesülő személyeknek igényelniük az öregségi nyugdíjukat idén, akik a nyugdíjkorhatárukat már betöltötték, de akkor nem kérték az öregségi nyugdíjukat a rokkantsági ellátásuk helyett.

Ha a magasabb valorizációs szorzók alkalmazása ellenére sem lenne magasabb az újonnan megállapított nyugdíjuk összege, mint a rokkantsági ellátásuk aktuális összege, akkor a nyugdíjmegállapító határozat véglegessé válásáig a nyugdíjmegállapító hatóság előzetes tájékoztatása alapján természetesen ők is jogosultak visszavonni a nyugdíjigénylést, így a rokkantsági ellátás folyósítása fennmarad, vagy a véglegessé vált nyugdíjmegállapító határozat ellen ők is keresettel fordulhatnak az illetékes törvényszékhez.

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...