Ilyen lehetőségei vannak egy rokkantsági ellátottnak, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát

Az első lehetőség a korhatár betöltésével az, hogy a rokkantsági ellátott nem ad be nyugdíjigénylést. A rokkantsági ellátás nem szűnik meg a nyugdíjkorhatár betöltésével, így ha rokkantsági ellátásban részesülő személy nem igényli az öregségi nyugdíját, akkor a rokkantsági ellátását továbbfolyósítják a részére.

Az ellátás ez esetben nem minősül át öregségi nyugdíjjá, marad mindvégig rokkantsági ellátás. A nyugdíjkorhatár betöltését követően megszűnik a felülvizsgálati kötelezettség (az idén január 1-jétől élő könnyítés szerint a korhatár betöltése előtti 10 évben sem hívhatják előjegyzett felülvizsgálatra a rokkantsági ellátottat, míg a korhatár betöltése után semmilyen jogcímen nem rendelhető el felülvizsgálat – kivéve, ha azt az érintett kéri).

Hátrányos lehet azonban a rokkantsági ellátás melletti munkavégzés, mivel arra változatlanul vonatkozik az a szabály, mely szerint három egymást követő naptári hónapban legfeljebb a minimálbér másfélszereséig terjedő összeget érhet el a bruttó keresete (ha vállalkozóként végez legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő tevékenységet, akkor a garantált bérminimum másfélszereséig terjedhet a járulékalapot képező keresete).

A második lehetőség szerint a korhatár betöltésével a rokkantsági ellátásban részesülő személy igényelheti az öregségi nyugdíját. Ez esetben a nyugdíjmegállapító hatóság kiszámítja az ellátottat megillető öregségi nyugdíj összegé, amelyet határozatban közölnek a nyugdíjigénylővel. Ha a rokkantsági ellátottnak megfelel az öregségi nyugdíja összege, akkor a határozat véglegessé válásával az érintett személy öregségi nyugdíjassá válik, és az öregségi nyugdíj folyósításának megkezdésével a rokkantsági ellátása megszűnik.

A cikk folytatását IDE KATTINTVA olvashatja el!