Fotó: Pixabay
Mindent a rokkantsági ellátásról 2022-ben
A 2022-ben hatályos rendelkezések a rokkantsági ellátás és a kivételes rokkantsági ellátás igénylése, megállapítási feltételei, összege, változása, megszűnése kapcsán.
Ha személyes kérdése van a rokkantsági ellátással, a nyugdíjjal vagy hasonló ellátásokkal kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.
Rokkantsági ellátás és kivételes rokkantsági ellátás 2022-ben
Tartalom
Jogosultsági feltételek
Kivételes rokkantsági ellátás
A rokkantsági ellátás és a kivételes rokkantsági ellátás összege
A rokkantsági ellátásban részesülők felülvizsgálatára vonatkozó szabályok
Megszűnés, megszüntetés
A rokkantsági ellátás (kivételes rokkantsági ellátás) melletti munkavégzés, szolgálati idő szerzése
Utazási kedvezmény
Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki rokkantsági ellátásban részesül?
Az egyes rokkantsági ellátásban részesülő személyeket megillető kompenzáció
Jogszabályok
Jogosultsági feltételek
A rokkantsági ellátás speciális pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, vagyis 2012. január 1. óta már nem a nyugdíjrendszer, hanem az egészségbiztosítási rendszer része.
Ezért a rokkantsági ellátást nem úgy számítják, mint a 2011. december 31-éig létezett rokkantsági nyugdíjat, emiatt a rokkantsági ellátás összege nem függ az egész élet során szerzett szolgálati idő hosszától és az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből számított nettó havi életpálya átlagkereset összegétől. E tényezők ugyanis a nyugdíjszámítás során számítanak, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai körében viszont nem.
A rokkantsági ellátásnak is feltétele a biztosításban töltött meghatározott idő, de ennek semmi köze sincs a szolgálati idő addig megszerzett tartamához.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) szerint:
2. § (1) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki
a) a kérelem benyújtását megelőző
aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át,
ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át
biztosított volt;
b) keresőtevékenységet nem végez és
c) rendszeres pénzellátásban nem részesül. (A fogyatékossági támogatást nem sorolja fel az 1993. évi III. törvény 4.§ (1) bekezdés i) pontja a rendszeres pénzellátások között, így a fogyatékossági támogatásban részesülőnek a rokkantsági ellátás megállapítható, illetve másfelől annak folyósítását a rokkantsági ellátásra tekintettel nem kell megszüntetni.)
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,
a) aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási időbe be kell számítani
a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,
b) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a kivételes rokkantsági ellátás kivételével a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,
c) a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték,
d) a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj folyósításának idejét.
Biztosított személy az, aki
- a 2020. július 1-jét megelőző időszakra a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 5. §-a,
- a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-a alapján biztosítottnak minősül.
Rokkantsági ellátásra jogosult:
1) akinek egészségi állapota 51–60% között van, és
- foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1 kategória), viszont a kérelem benyújtása (vagy a felülvizsgálat) időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg (vagyis 1962-ben vagy korábban született),
vagy
- foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható ugyan, de egyéb (foglalkoztatási vagy szociális) körülményei miatt a rehabilitáció nem javasolt (B2 kategória),
2) akinek egészségi állapota 31-50% között van, és
- tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1 kategória), viszont a kérelem benyújtása (vagy a felülvizsgálat) időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
vagy
- tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, de egyéb (foglalkoztatási vagy szociális) körülményei miatt a rehabilitáció nem javasolt (C2 kategória)
3) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, de önellátásra képes és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória),
4) akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória).
A rokkantsági ellátást ezen a nyomtatványon lehet igényelni.
További fontos információk itt és itt érhetőek el.
Kivételes rokkantsági ellátás
A megváltozott munkaképességű személyek közül nagyon sokan és joggal nehezményezték, hogy a rokkantsági nyugdíj lehetőségének megszüntetése (2011. december 31.) óta semmilyen méltányossági lehetőség nem volt azon rokkantak számára, akik nem rendelkeznek a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás megállapíthatóságához szükséges biztosítási idővel (vagyis nem tudnak igazolni a kérelem benyújtása előtti 5 évben legalább 3 évi, vagy 10 évben legalább 7 évi, vagy 15 évben legalább 10 évnyi biztosításban töltött időt, jellemzően munkaviszonyt vagy hasonló, munkavégzésre irányuló jogviszonyt).
Az ilyen emberek, dacára annak, hogy az egészségi állapotuk legfeljebb 60%-os, vagy akár ennél sokkal rosszabb volt, aktív korukban legfeljebb az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lehettek jogosultak. (Erről a támogatásról innen tájékozódhat.)
A helyzet enyhítése érdekében 2018. január 1-jétől igényelhető a kivételes rokkantsági ellátás.
Kivételes rokkantsági ellátásra jogosult:
A kivételes rokkantsági ellátás – különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – annak a megváltozott munkaképességű személynek állapítható meg:
– akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 %-os vagy kisebb mértékű (az tehát, akinek az egészségi állapota 51% és 60% közé esik, nem lehet jogosult),
– akinek a komplex minősítés alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy javasolt ugyan, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
- akinek a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás iránti kérelmét a megfelelő mértékű biztosítási idő hiánya miatt elutasították, és ez az elutasító döntés véglegessé vált; viszont rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével, vagyis:
a kérelem benyújtását megelőző
5 éven belül legalább 548 napig, vagy
10 éven belül legalább 1278 napig, vagy
15 éven belül legalább 1825 napig biztosított volt, továbbá
– aki keresőtevékenységet nem végez és
– aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.
A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki a szükséges biztosítási idő legalább 90 %-ával rendelkezik, vagyis a kérelme benyújtását megelőzően
5 éven belül legalább 986 napon át, vagy
10 éven belül legalább 2300 napon át vagy
15 éven belül legalább 3285 napon át
biztosított volt.
A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem elbírálásakor a mérlegelés során figyelemmel kell lenni
a) az egészségi állapot komplex minősítésben meghatározott mértékére,
b) az előzetes biztosítás időtartamára,
c) a jövedelmi helyzetre, valamint
d) az egyéb különös méltánylást igénylő körülményekre.
A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás iránti kérelmét elutasító döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be.
Ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerült, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.
A kivételes rokkantsági ellátás iránti igény ezen a nyomtatványon nyújtható be.
A rokkantsági ellátás és a kivételes rokkantsági ellátás összege
A rokkantsági ellátás összege a jogosult havi átlagjövedelmétől és a komplex minősítés során megállapított kategóriájától, valamint a foglalkoztatási és szociális rehabilitálhatóságától függ.
A havi átlagjövedelem:
- a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a referencia-időszakban) elért, a 2020. július 1-jét megelőző időszakra a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa;
- ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a referencia-időszak kezdő időpontját követően szerzett, a kérelem benyújtásának napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa;
- ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.
Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás havi összegét az alapösszeg százalékos mértékében állapítják meg.
Az alapösszeg 2022-ben 112.920 forint.
A rokkantsági ellátás összege:
Havi átlagjövedelemmel rendelkező ellátott esetében
B1 kategória esetén a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka (2022. évi megállapítás esetén legalább 33.880 Ft és legfeljebb 50.815 Ft)
B2 kategória esetén a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka (2022. évi megállapítás esetén legalább 33.880 Ft és legfeljebb 50.815 Ft)
C1 kategória esetén a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (2022. évi megállapítás esetén legalább 50.815 Ft és legfeljebb 169.380 Ft)
C2 kategória esetén a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (2022. évi megállapítás esetén legalább 50.815 Ft és legfeljebb 169.380 Ft)
D kategória esetén a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább az alapösszeg 50 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (2022. évi megállapítás esetén legalább 56.460 Ft és legfeljebb 169.380 Ft)
E kategória esetén a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább az alapösszeg 55 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (2022. évi megállapítás esetén legalább 62.110 Ft és legfeljebb 169.380 Ft)
Havi átlagjövedelemmel nem rendelkező ellátott esetében
az ellátás összege megegyezik az adott kategóriában megállapítható legkisebb ellátás összegével, amely 2022. évi megállapítás esetén:
B1 és B2 kategória esetén az alapösszeg 30%-a (33.880 Ft)
C1 és C2 kategória esetén az alapösszeg 45%-a (50.815 Ft)
D kategória esetén az alapösszeg 50%-a (56.460 Ft)
E kategória esetében az alapösszeg 55%-a (62.110 Ft)
A rokkantsági ellátás összege mentes az szja és a társadalombiztosítási járulék alól.
A rokkantsági ellátást a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelik.
A rokkantsági ellátás összegének emelésére méltányosságból nincs lehetőség.
A kivételes rokkantsági ellátás összege:
A kivételes rokkantsági ellátás havi összege (az alapösszeghez viszonyított mértékben - maga az alapösszeg 2022. január 1-től: 112.920 Ft) a következők szerint alakul:
C1 kategória (ha az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti): az alapösszeg 45 százalékának a 65%-a, 2022-ben 33.030 Ft
C2 kategória: az alapösszeg 45 százalékának a 65%-a, 2022-ben 33.030 Ft
D kategória: az alapösszeg 50 százalékának a 65%-a, 2022-ben 36.700 Ft
E kategória: az alapösszeg 55 százalékának a 65%-a, 2022-ben 40.375 Ft
A rokkantsági ellátásban részesülők felülvizsgálatára vonatkozó szabályok
A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot végez
a) az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,
b) az ellátott kérelmére,
...
d) olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény nem áll fent (rendkívüli felülvizsgálat), vagy
e) célzott vizsgálatok elrendelése esetén.
Két fontos területen enyhült a rokkantsági ellátásban részesülők felülvizsgálati kötelezettsége 2020. január 1-jétől.
(i)
A legfontosabb és nagyon sok érintett által várt enyhítés, hogy duplájára nőtt a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozó felülvizsgálat alóli mentesülés időtartama a nyugdíjkorhatár betöltése előtt.
Eszerint annak a rokkantsági ellátottnak a felülvizsgálatát nem kell elvégezni, aki az ellátása megállapításáról szóló határozatban előírt felülvizsgálat időpontjától vagy a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjától számított 10 éven belül betölti a nyugdíjkorhatárát.
2019. december 31-éig az előírt felülvizsgálat alóli mentesülés időtartama csak a nyugdíjkorhatár betöltése előtti 5 évre vonatkozott, vagyis 2020. január 1-jétől duplájára nőtt a felülvizsgálat alóli mentesülés időtartama.
Így az a rokkantsági ellátott, aki 2022-ben vagy később betölti az 55 éves életkorát, e kor betöltését követően mentesül az említett felülvizsgálat alól.
A rehabilitációs hatóság továbbra is végezhet felülvizsgálatot az ellátott kérelmére a korhatára betöltése előtti 10 évben is.
Ez nagyon fontos lehet a romló egészségi állapotú érintettek számára, mert ha a felülvizsgálat során megállapítják, hogy a minősítési kategóriájuk eltér a felülvizsgálatot megelőzően megállapított kategóriától (például C2 helyett D lesz, vagy D helyett E lesz), akkor a rokkantsági ellátást az új minősítési kategória figyelembevételével kell megállapítani. Szintén lehetőség nyílik a felülvizsgálatra olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén is, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény nem áll fent (rendkívüli felülvizsgálat). Emellett a hatóság elrendelhet célzott vizsgálatokat is.
(ii)
A másik enyhítés, hogy megszűnt az E kategóriás rokkantsági ellátottak előírt felülvizsgálati kötelezettsége.
A rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén az ellátást megállapító határozatban előírt felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha a rehabilitációja nem javasolt, mert egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E kategória).
Az említett egyéb felülvizsgálati lehetőségek elvégezhetőek az E kategóriába sorolt rokkantsági ellátott esetén is.
Ha a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy a minősítési kategória eltér a felülvizsgálatot megelőzően megállapított minősítési kategóriától (vagyis állapotváltozás következett be), akkor a megváltozott munkaképességű személyek ellátását az új minősítési kategória figyelembevételével az erről szóló döntést követő naptól állapítja meg.
A megállapított ellátás összege az állapotjavulás kivételével nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél.
Ha a megállapított ellátás összege csökken, azt a döntést követő második hónap első napjától kell a csökkentett összegben folyósítani.
Állapotváltozás esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátása összegének megállapítása során havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés döntés időpontjában érvényes mértékével növelt összegét kell figyelembe venni.
Kivételes rokkantsági ellátás esetén a felülvizsgálat során megállapított ellátási összeg állapotjavulás esetében sem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél.
Állapotrosszabbodás esetén a kivételes rokkantsági ellátás összegét az új minősítési kategóriának megfelelő összegben kell megállapítani.
Ha a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy állapotváltozás nem következett be, a korábbi ellátást kell továbbfolyósítani.
Ha az időközben tudomására jutott tények, adatok alapján ez indokolt, a rehabilitációs hatóság a megállapított megváltozott munkaképességű személyek ellátását a döntés közlésétől számított öt éven belül magasabb összegben újra megállapítja.
A rehabilitációs hatóság a jogszerűnél magasabb összegben megállapított megváltozott munkaképességű személyek ellátását egy ízben, az azt megállapító döntés közlésétől számított öt éven belül alacsonyabb összegben újra megállapítja.
Ha az ellátás megállapítására a jogosultsági feltételek hiányában került sor, a rehabilitációs hatóság a megállapított megváltozott munkaképességű személyek ellátását az azt megállapító döntés közlésétől számított öt éven belül megszünteti.
Megszűnés, megszüntetés
A rokkantsági ellátás megszűnik
a) az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától,
b) az öregségi nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző nappal.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő halála esetén a fel nem vett pénzbeli ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül. Aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy halála esetén a kiutalt pénzbeli ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.
A rokkantsági ellátást és az öregségi nyugdíjat nem lehet együtt felvenni, ezért az öregségi nyugdíj megállapítása megszünteti a rokkantsági ellátást.
A rokkantsági ellátásban részesülő viszont nem köteles arra, hogy a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek teljesítését vagy a korhatára betöltését követően igényelje az öregségi nyugdíját, ilyen esetben továbbra is folyósítják a rokkantsági ellátását. A rokkantsági ellátást önmagában a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek teljesítése vagy a nyugdíjkorhatár betöltése nem szünteti meg.
A rokkantsági ellátásra való jogosultságot megszüntetik, ha az ellátásban részesülő személy
- kérte,
- más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat,
- egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
- az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy
- a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.
A kivételes rokkantsági ellátást a fenti okok mellett abban az esetben is meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő komplex minősítése során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy már nem áll fenn a kivételes rokkantsági ellátás feltétele (vagyis a komplex minősítése alapján az egészségi állapota már meghaladja az 50 százalékot, vagy akinek a rehabilitációja már javasolt).
Ha a rokkantsági ellátást azért kellett megszüntetni, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (bejelentés nélkül) alkalmazták, akkor a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – folyósított ellátást vissza kell fizetni.
A rokkantsági ellátást akkor is vissza kell fizetni, ha az ellátás felvétele jogalap nélkül történt és a visszafizetésre a rokkantsági ellátásban részesülőt az ellátás bármely okból történő megszüntetésétől számított 90 napon belül kötelezték.
A rokkantsági ellátás (kivételes rokkantsági ellátás) melletti munkavégzés, szolgálati idő szerzése
A rokkantsági és a kivételes rokkantsági ellátás mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni.
A rokkantsági ellátás összegéből társadalombiztosítási járulékot nem vonnak, ezért a folyósítás időtartama nem minősül szolgálati időnek.
A rokkantsági ellátás mellett végzett munkával szerzett keresetet terheli a társadalombiztosítási járulék, így a munkavégzés tartamával szolgálati idő szerezhető (2012. január 1-jétől, miután korábban a rokkantsági nyugdíj saját jogú nyugdíjnak minősült, így sem a folyósítási idejével, sem a mellette végzett munka révén nem volt szerezhető további szolgálati idő).
Utazási kedvezmény
A rokkantsági ellátottak közül az utazási kedvezményre az jogosult, aki
- 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy
- akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű.
Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki rokkantsági ellátásban részesül?
Az öregségi nyugdíjat minden ellátottnak az általános szabályok szerint kell igényelnie, nincs hivatalból történő nyugdíjmegállapítás semmilyen esetben sem, és megszűnt az a lehetőség is, hogy a rokkantsági ellátott a rokkantsági ellátása változatlan összegben, öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítását kérje a nyugdíjigénylés benyújtása helyett (ezt csak az 1955 előtt született ellátottak kérhették).
A törvény nem rendeli el, hogy a rokkantsági ellátás folyósítását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével meg kell szüntetni, ennek két következménye van:
- egyrészt a rokkantsági ellátott nem köteles beadni a nyugdíjigénylést a korhatára betöltését követően sem,
- másrészt a nyugdíjigénylő részére a jogosultsági feltételek fennállása esetén az öregségi nyugdíj megállapítható akkor is, ha az igénylő még rokkantsági ellátásban részesül (vagyis a nyugdíjigénylés feltételeként nem kell megszüntetni az ellátás folyósítását).
A nyugdíjmegállapító határozat véglegessé válásával egyidejűleg azonban az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervet hivatalból értesítik arról, hogy az igénylő részére öregségi nyugdíjat állapítottak meg, ennek következtében az öregségi nyugdíj megállapítása a rokkantsági ellátás megszűnését eredményezi (vagyis egyszerre semmiképpen nem lehet öregségi nyugdíjat is és rokkantsági ellátást is kapni).
Ha a nyugdíjigény elbírálása során kiszámított nyugdíj összege kisebb lenne a rokkantsági ellátás összegénél (aminek jellemzően kicsi az esélye), akkor a nyugdíjigényét a nyugdíjmegállapításról szóló határozat véglegessé válásáig visszavonhatja, ez esetben a rokkantsági ellátását folyósítanák tovább.
A nyugdíjmegállapító határozat a kézhezvételével véglegessé válik, de az érintett személy a határozatot keresettel megtámadhatja az illetékes törvényszék előtt.
Emellett az érintett személynek arra is joga van, hogy a nyugdíjmegállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül lemondjon a határozattal megállapított öregségi nyugdíjáról, ez esetben a rokkantsági ellátást folyósítják megszakítás nélkül tovább a részére.
Miután annak a rokkantsági ellátottnak a felülvizsgálatát sem kell elvégezni, aki az ellátása megállapításáról szóló határozatban előírt felülvizsgálat időpontjától vagy a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjától számított 10 éven belül betölti a nyugdíjkorhatárát, a korhatár betöltését követően továbbfolyósított rokkantsági ellátásban részesülő személy is természetesen mentesül a felülvizsgálat alól.
A rehabilitációs hatóság azonban ilyen esetben is végezhet felülvizsgálatot az ellátott kérelmére. Ez nagyon fontos lehet a romló egészségi állapotú érintettek számára, mert ha a felülvizsgálat során megállapítják, hogy a minősítési kategóriájuk eltér a felülvizsgálatot megelőzően megállapított kategóriától (például D helyett E lesz), akkor a rokkantsági ellátást az új minősítési kategória figyelembevételével kell megállapítani. E rendelkezés alapján akár a korhatár betöltését követően is növelhető a rokkantsági ellátás összege, ha az ellátott egészségi állapota olyan mértékben romlik, hogy új komplex minősítési kategória szerint kell megállapítani az ellátás összegét.
Az egyes rokkantsági ellátásban részesülő személyeket megillető kompenzáció
Az egyes rokkantsági ellátásban részesülő személyeket megillető kompenzáció feltételeit, fajtáit, igénylésük lehetőségeit a Magyar Államkincstár hirdetménye tartalmazza.
A kompenzáció KIZÁRÓLAG azokat a személyeket érinti, akik esetében az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
- 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, vagy átmeneti járadékban részesült, és
- a 2011. december 31-ét követő első komplex felülvizsgálatát követően rokkantsági ellátásra vált jogosulttá, amely alacsonyabb összegű volt, mint az addig folyósított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás.
Jogszabályok
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.)
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet
A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II.14.) NEFMI-rendelet
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.)
A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet
Ha személyes kérdése van a rokkantsági ellátással, a nyugdíjjal vagy hasonló ellátásokkal kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.
Az összefoglaló frissítésének időpontja: 2022. január 30.