Kivételes rokkantsági ellátás 2021-ben

Kivételes rokkantsági ellátás 2021-ben

2021. 07. 08.

Ha a megváltozott munkaképességű személy nem rendelkezik megfelelően hosszú biztosításban töltött idővel, akkor nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására, bármilyen rossz is az egészségi állapota. Ekkor igényelhet kivételes ellátást.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha kérdése van a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye föl a kérdését, és méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszolom. 

 

Kivételes rokkantsági ellátás 2021-ben

Ha a megváltozott munkaképességű személy nem rendelkezik megfelelően hosszú biztosításban töltött idővel (vagyis nem tud igazolni a kérelem benyújtása előtti 5 évben legalább 3 évi, vagy 10 évben legalább 7 évi, vagy 15 évben legalább 10 évnyi biztosításban töltött időt, pl. munkaviszonyt), akkor nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására, bármilyen rossz is az egészségi állapota.

Korábban az ilyen ember legfeljebb az egészségkárosodási és  gyermekfelügyeleti támogatásra lehetett jogosult, 2018. január 1-jétől azonban kivételes rokkantsági ellátást is igényelhet.

A kivételes rokkantsági ellátás annak a megváltozott munkaképességű személynek állapítható meg, akinek

- a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 %-os vagy kisebb mértékű, és

- a komplex minősítés alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy javasolt ugyan, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg (idén több, mint 59 és fél éves, jövőre több, mint 60 éves), továbbá

- akinek a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás iránti kérelmét a megfelelő mértékű biztosítási idő hiánya miatt elutasították, viszont

- rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével, vagyis a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább másfél évig, vagy 10 éven belül legalább három és fél évig, vagy 15 éven belül legalább öt évig biztosított volt.

További feltétel (mint a rendes rokkantsági ellátás esetén is), hogy keresőtevékenységet ne végezzen és rendszeres pénzellátásban ne részesüljön a kérelmező.

A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás iránti kérelmét elutasító döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be.

A kérelem elbírálásakor figyelemmel kell lenni az egészségi állapot komplex minősítésben meghatározott mértékére, az előzetes biztosítás időtartamára (előnyben kell részesíteni azt, aki a szükséges biztosítási idő legalább 90 %-ával rendelkezik), a jövedelmi helyzetre, és az egyéb különös méltánylást igénylő körülményekre.


A kivételes rokkantsági ellátás havi összege (az ún. alapösszeghez viszonyított mértékben - maga az alapösszeg 2021. január 1-től: 107.540 Ft) a következők szerint alakul:

- C1 kategória (ha az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti): az alapösszeg 45 százalékának a 65%-a, 2021-ben 31.455 Ft

- C2 kategória: az alapösszeg 45 százalékának a 65%-a, 2021-ben 31.455 Ft

- D kategória: az alapösszeg 50 százalékának a 65%-a, 2021-ben 34.950 Ft

- E kategória: az alapösszeg 55 százalékának a 65%-a, 2021-ben 38.445 Ft

A kivételes rokkantsági ellátás összegéből nyugdíjjárulékot nem vonnak, ezért a folyósítás időtartama nem minősül szolgálati időnek. (Természetesen ha valaki dolgozik a kivételes rokkantsági ellátása mellett, azzal szerezhet szolgálati időt. A kivételes rokkantsági ellátás mellett végzett munkára nem vonatkozik sem időbeli, sem kereseti korlátozás.)


A kivlételes rokkantsági ellátásra való jogosultságot megszüntetik, ha

- az ellátásban részesülő személy kérte, vagy

- más rendszeres pénzellátásban részesül, vagy

- egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn.

Az ellátást akkor is meg kell szüntetni, ha az érintett személy keresőtevékenységet folytat és foglalkoztatására az erre irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

Az is megszüntetési ok, ha az ellátásban részesülő az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

A kivételes rokkantsági ellátást emellett abban az esetben is meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő komplex minősítése során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy már nem áll fenn a kivételes rokkantsági ellátás feltétele (vagyis az egészségi állapota már meghaladja az 50 százalékot, vagy akinek a rehabilitációja már javasolt).


A kivételes rokkantsági ellátásra vonatkozó törvényi rendelkezések

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.)

13/A. § (1) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek között - kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg annak a megváltozott munkaképességű személynek,

a) akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

b) akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,

c) akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével,

d) aki keresőtevékenységet nem végez és

e) aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.

(2) A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosítási idő legalább 90 százalékával rendelkezik.

(3) A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem az (1) bekezdés c) pontja szerinti döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be. Ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.

(4) A kivételes rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg.

(5) A kivételes rokkantsági ellátás havi összege

a) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 12. § (2) bekezdés b) pontjában,

b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben a 12. § (2) bekezdés c) pontjában,

c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben a 12. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeg 65 százaléka.

(6) A kivételes rokkantsági ellátást a 13. § (2) bekezdésében foglaltakon túl, a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától abban az esetben is meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő komplex minősítése során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott feltétel már nem áll fenn.

(7) (hatályon kívül helyezve)

(8) A kivételes rokkantsági ellátásra - ha e § eltérően nem rendelkezik - a rokkantsági ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...