A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
Megváltozott munkaképességűek ellátásaival kapcsolatos kérdés
„1954 09.hó.-ban születtem. 2007 óta rokkantsági ellátásban részesülök. jelenleg 7 órában egészségügyben dolgozom. Az idén 40 éves tőrzsgárda jutalomban részesülök.A kereseti korlát melyik része vonatkozik a rokkantsági ellátásomra,hogy ne szünjön meg a további folyosítása? I. Ha a kereseti korlát túllépése nem egymást követő három hónapban, hanem ritkábban valósul meg, az ellátás megszüntetésére nem kerül sor. II. 3 egymást követő hónap átlaga nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 150%-át ( 166.500 Ft) Köszönettel: Dávidné”
Kedves Dávid Károlyné,
leveléből arra következtetek, hogy abban a hónapban, amikor kifizetik a jutalmat az Ön részére, többet fog keresni, mint bruttó 166.500 Ft.
Ezzel semmi gond nincs, hiszen csak akkor veszélyeztetné a rokkantsági ellátását a keresete, ha az három egymást követő hónap mindegyikében magasabb lenne a korlátnál.
Például ha Ön augusztusban 300 ezer Ft-ot keresne a jutalommal együtt, de júniusban is és júliusban is 166.500 Ft-nál kevesebbet, akkor nincs baj, hiszen három egymást követő hónapban nem volt magasabb a keresete a korlátnál (csak augusztusban). Ezt követően arra kell figyelnie, hogy szeptemberben sem és októberben sem legyen magasabb a keresete, mint a korlát, hogy betartsa a három hónapos szabályt (augusztusban magasabb, de szeptemberben és októberben nem magasabb). Novemberben ismét kereshet többet a korlátnál, és így tovább.
Részletek:
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátásokat érintő fejleményekről!
Kérem, ha teheti, adományával támogassa a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Üdvözlöm! Balogh Ferencné vagyok, és volna egy kérdésem, illetve a segítségét szeretném kérni.Rokkantsági ellátást kapok104400ft-ot. Lehetőségem volna munkába állni, bruttó 110000ft-ot ígér a munkáltató. Szeretném kérdezni, hogy elfogathatom? Szeretném, ha megmaradna az ellátásom is, mivel az ígért fizetésből még lejönnek a levonások. Válaszát előre is köszönöm. Üdv: Balogh Ferencné”
Kedves Balogh Ferencné,
nyugodtan elfogadhatja a munkát, nem veszélyezteti vele a rokkantsági ellátását, mivel belefér a törvényi keretekbe a bruttó 110 ezer Ft (arra kell csak ügyelnie, hogy a bruttó keresete 3 egymást követő hónapon keresztül ne haladja meg a minimálbér másfélszeresét, azaz idén a havi 166.500 Ft-ot, az Ön keresete azonban ezt nem haladja meg).
A keretekről olvassa el az erről írt összefoglalómat:
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátásokat érintő fejleményekről!
Kérem, ha teheti, adományával támogassa a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Nyugdíjguru! Férjem most volt felülvizsgálaton,határozat ugyan még nincs de már tudjuk,hogy C2 minősítést kap.A felülvizsgálat idejére megszüntettük az őstermelői igazolványát.Az lenne a kérdésem,hogy ha megkapta a határozatot lehet-e őstermelői igazolványa,úgy,hogy a bevétele meghaladja a 600 ezer ft-ot.Ma a Nyufignál azt mondták,csak abban az esetben lehet,ha nem éri el a bevétele a 600 ezer ft-ot.Ha tényleg így van,nem értem ,miért ha egy munkahelyen havi 149 ezer ft-ot kereshetne.A bevétel nem jövedelem,mivel abból költségek is vannak.Az adóbevallás szerint nincs jövedelme,ha a 4 millió ft-ot nem éri el a bevétele és tételes költségelszámoláson van,mivel akkor nemleges nyilatkozatot tesz,ami így szól:Az őstermelésből jövedelmem nem származik,a bevételem ennyi és ennyi volt,melynek 20 %-t kitevő számlákkal rendelkezem.E szerint az őstermelői bevétele nem vehet figyelembe a jövedelem kiszámításánál.Akkor ennek ellenére tényleg nem lehet őstermelő?Én is C2 minősítéssel rendelkezem,véglegesítve vagyok és novemberben volt komplex papír alapú felülvizsgálatom, folyamatosan van őstermelői igazolványom már 20 éve,főállású őstermelőnek minősülök,mert járulékot kell fizetnem,de az őstermelőivel a felülvizsgálat idején sem foglalkoztak. Akkor most i a helyzet?Lehet őstermelő vagy csak akkor ha nincs 600 ezr ft bevétele. Válaszát köszönöm!”
Kedves Ágnes,
C2 minősítéssel rokkantsági ellátásra lehet jogosult a férje. A rokkantsági ellátás mellett végzett munkával szerzett, járulékalapot képező jövedelem tekintetében arra kell ügyelni, hogy annak összege három egymást követő hónapban NE haladja meg a mindenkori minimálbér másfélszeresét.
A részleteket olvassák el a következő öszefoglalómban:
A kérdés tehát csak annyi, hogy az őstermelői tevékenység alapján milyen jövedelmet kell bevallani, mivel ennek összege dönti el, hogy a rokkantsági ellátás is jár-e (emlékeztetőül: három egymást követő hónapon keresztül a járulékalapot képező jövedelem nem haladhatja meg a minimálbér másfélszeresét).
A mezőgazdasági őstermelő fogalmát az Szja. tv. 3.§ határozza meg:
18. Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, belföldön lévő saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet (a továbbiakban: őstermelői tevékenység) folytató, ezen tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében. E rendelkezés alkalmazásában
a) saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni a termelési eszközei (ideértve a bérelt földterületet, eszközöket is), a termelés szervezése és - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével - a termelés eredményének felhasználása felett;
b) őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt adattartalommal, az ott meghatározott eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány;
c) vetőmag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthető.
19. Mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.
A Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 5. § (1) bekezdése szerint e törvény alapján biztosított
i.) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,
3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
A magánszemély az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből háromféle módszer szerint állapíthatja meg a jövedelemét.
- Lehetősége van a 10 százalék költséghányad alkalmazására, ha nem kíván költségeivel tételesen elszámolni. A bevétel része a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is. (A bevétel 90 százaléka a jövedelem.)
- Választhatja a tételes költségelszámolást is. Ekkor költségként a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és bizonylattal igazolt kiadás, továbbá a korábbi évekről áthozott veszteség vehető figyelembe, valamint folytatható a már megkezdett értékcsökkenési leírás elszámolása.
- A harmadik módszer – melynek alkalmazására csak a mezőgazdasági kistermelők jogosultak – a jövedelem átalányban történő megállapítása. Átalányadózás esetén a kistermelésből származó bevétel 15 százaléka számít jövedelemnek, illetőleg a bevételnek azon részéből, amely élő állat és állati termékek értékesítéséből származik, 6 százalékot kell jövedelemnek tekinteni.
Amint látják, a rokkantsági ellátás mellett folytatott őstermelői tevékenység akkor folytatható 3 hónapnál hosszabb ideig, ha az Önök által választott jövedelem-megállapítás alapján az őstermelői jövedelem (NEM a bevétel!) nem haladja meg három egymást követő hónap mindegyikében a minimálbér másfélszeresét, idén a 166.500 Ft/hó összeget.
A részleteket e tekintetben olvassák el a NAV 06. számú, 2016. évre vonatkozó információs füzetében, amelyet ezen a linken érhetnek el:
http://nav.gov.hu/search/searchresults?query=őstermelő
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátásokat érintő fejleményekről!
Kérem, ha teheti, adományával támogassa a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„2015 NOVEMBER 12 NAPJÁN KELT HATÁROZATOT AMIBEN 84595FT ROKKANTSÁGI ELLÁTÁST ÁLLAPÍTOTTAK MEG 2016 FEB 1 NAPJÁVAL MAJD BEKÉRVÉN A ROMÁNIAI ROKKANT NYUGDÍJ PAPIROKAT MÁRCIUSBAN MOST KI KÜLDTEK EGY HATÁROZAT MÓDOSÍTÁST ÉS A MAGYAR LEDOLGOZOTT IDŐRE MEGÍTÉLT NYUGDÍJAMBÓL LEVONÁSRA KERÜLT A ROMÁN NYUGDÍJ ELLÁTÁS AMIT AZ OTTANI LEDOLGOZOTT IDŐRE KAPOK VAGYIS CSÖKKENTET NYUGDÍJAM 57050 FT LETT . MOST 15 NAPON BELÜL MEG TUDOM FELLEBBEZNI NEM TUDOM VAN ÉRTELME ?? A ROMÁN ELLÁTÁS MOST SZEPTEMBER 5 IG JÁR NEM TUDOM MEG HOSSZABBÍTÓDIK E”
Kedves László,
miután a fellebbezés illeték- és költségmentes, próbálja meg.
A leírása szerint - ha jól értem - jelenleg magyar rokkantsági ellátást és román rokkantsági nyugdíjat kap. A megállapítás során az EU koordinációs rendeleteit kell alkalmazni, amelyek lényegét itt olvashatja el:
http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=hu&catId=861
Az összefoglalóból is látható, hogy nagy esélye nincs az újraszámíttatásra, sajnos, hiszen a két rendszer eltérése miatt mindkét államtól csak arányos ellátást kaphat.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Szakértő! Rehabilitációs ellátás igénylése miatt meg kell szüntetnem működő egyéni vállalkozásomat, és Bt.-t alapítanom. A rehabilitációs ellátás folyósításával biztosítottá válok-e, és a Bt. kültagjaként kell-e majd járulékokat fizetnem? Előre is köszönöm válaszát!”
Kedves Eszter,
olvassa el az erről írt összefoglalómat:
A rehabilitációs ellátás alapján a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 16.§ (1) bekezdés j) pontja szerint jogosult egészségügyi szolgáltatásra. A korbetöltött öregségi nyugdíj szempontjából a rehab ellátás folyósításának tartamával szolgálati időt szerez, miután a rehab ellátás összegéből vonják a nyugdíjjárulékot.
A betéti társaság tagjainak járulékfizetési kötelezettségeiről olvassa el a NAV 12. számú információs füzetét a NAV honlapján (nav.gov.hu)
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátásokat érintő fejleményekről!
Kérem, ha teheti, adományával támogassa a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Farkas András! Ez év januárjában stroke-t kaptam és a kézhez vett határozat értelmében egészség károsodásom 70% azaz D kategóriás. A rokkantsági ellátásom összegében hogyan számít bele, hogy 2015. június 30-ig főállású alkalmazottként dolgoztam és KATA-sként fizettem a 25.000 forint KATA-t. A második félévben főállású KATA-s voltam. Van-e jelentősége a megfizetett 25.000 Ft/hó összegnek. Remélem van! Felíratkoztam hírlevelére mely nagyon hasznos információkat tartalmaz, de ezen kérdésemre nem találtam választ. Segítségét, tanácsát előre is köszönöm, tisztelettel: Lénártné Zobolyák Ágnes”
Kedves Ágnes,
a főállásában szerzett jövedelme természetesen beszámít az ellátás alapjául szolgáló átlagkeresete meghatározása során. A főállású katás vállalkozóként szerzett biztosítási ideje alatt a következő szabály érvényesül:
- havi 50 ezer Ft tételes adó fizetése esetén az ellátások számításának alapja havi 81 300 forint,
• abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás magasabb összegű (75 ezer Ft) tételes adót fizet a főállású kisadózó után, akkor ezen ellátások számításának alapja havi 136 250 forint.
A kiegészítő tevékenységet folytató (25 ezer Ft tételes adót fizető) katás vállalkozó a TB szempontjából nem biztosított, így az ilyen módon szerzett jövedelme nem számítható be az átlagkeresete meghatározásához.
A havi átlagkereset törvényi definíciója ez esetben a következő: havi átlagjövedelem: a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.
Az ellátás összegének megállapításáról olvassa el a legutóbbi összefoglalómat:
Kérem, ha teheti, adományával támogassa a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Rokkant nyugdíj melletti munkavégzés munkaidő korláthoz van-e kötve? Azt tudom, hogy a mindenkori minimálbér 1.5 szeresét nem haladhatja meg 3 havi átlagban a kereset. Nem közép, vagy felsőfokú munkáról van szó. Köszönöm a válaszát!”
Kedves Kovács Józsefné,
a rokkantsági ellátás mellett végzett munkának semmilyen munkaidő-korlátja nincs, csak arra kell ügyelnie, hogy három egymást követő hónap mindegyikében ne haladja meg a bruttó (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete a mindenkori minimálbér másfélszeresét.
A részleteket olvassa el az erről is írt összefoglalómban:
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön az ellátásokat érintő fejleményekről!
Kérem, ha teheti, adományával támogassa a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Cím! A segítségüket szeretném kérni az alábbi jogszabály értelmezésében, mivel a munkáltató és a 4M állásfoglalása szerint, úgy értelmezhető, hogy a 3 hónapos időszakot figyelembe véve elég, ha az egyik hónap nem haladja meg a jogszabályban előírt összeget. Az Önök állásfoglalása szerint viszont egyik hónapban sem haladhatja meg a jogszabályban előírt összeget. Mielőbbi válaszukat várva, tisztelttel: Pesti Dóra Jogszabály: 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról (2) A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő a) kérte, b)27 keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,”
Kedves Dóra,
csak akkor kell megszüntetni a rehab vagy a rokkantsági ellátást, ha a mellette végzett munkával elért bruttó kereset/jövedelem három egymást követő hónap MINDEGYIKÉBEN meghaladja a minimálbér másfélszeresét. Ebből következik, hogy ha csak egy vagy két hónapban haladja meg, de a harmadikban nem, akkor nem kell megszüntetni az ellátást. Pl. júliusban több lesz, augusztusban több lesz, de szeptemberben nem lesz több, akkor marad az ellátás. Ha októberben is több lesz, novemberben is több lesz, még mindig marad az ellátás (hiszen szeptemberben kevesebb volt). Viszont ha decemberben is több lesz, akkor már meg kell szüntetni az ellátást, mert három egymást követő hónap mindegyikében - októberben, novemberben és decemberben - több lett a bruttó kereset, mint a minimálbér másfélszerese.
A részleteket ebben az összefoglalómban olvashatja:
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön az ellátásokat érintő fejleményekről!
Kérem, ha teheti, adományával támogassa a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt NyugdíjGuru! A kérdésem az lenne hogy c2 minősítésű rokkant ellátást kapok! Most vagyok 60 éves. 2014-be voltam bizottságnál nem vagyok rehebilitálható! 2017-be kellene legközelebb felűlvizsgalatra mennem de azt hallottam hogy aki 5 éven belűl eléri a nyugdíjkorhatárt azt már nem hívják vissza! Igaz ez? Nagyon várom válaszát ! Tisztelettel Bardi János”
Kedves János,
igen, jól hallotta.
Ha Ön 1956-ban született, akkor az Ön nyugdíjkorhatára 64 év 183 nap, így már öt éven belül van a korhatára betöltésétől. Ezért az Ön rokkantsági ellátását megállapító határozatban előírt felülvizsgálatot 2017-ben már nem kell elvégezni.
Az Mmtv. (2011. évi CXCI. törvény) e tekintetben a következőképpen rendelkezik:
19. § (1) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot (a továbbiakban: felülvizsgálat) végez
a) az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,
b) az ellátott kérelmére,
c) a rehabilitációs ellátásban részesülő egészségi állapotában történt, a rehabilitációt lehetetlenné tevő tartós rosszabbodás vagy legalább 60 napi egybefüggő keresőképtelen állapot esetén,
d) olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény nem áll fent (rendkívüli felülvizsgálat), vagy
e) célzott vizsgálatok elrendelése esetén.
(1a) Rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha
a) a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy
b) a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában
az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
A fent idézett 19.§ (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott felülvizsgálatok ilyen esetben is elvégezhetők!
További részletek:
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön az ellátásokat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Rokkantsági ellátás /4o %-os egészségkárosodás 4 évvel a nyugdíj korhatár betöltése előtt/ folyositása kérhető-e , ha egy betéti társaság beltagja és ügyvezetője, továbbá egy kft egyszemélyes tulajdonosa és ügyvezetője az ellátásra jogosult”
Kedves Belkó Zoltánné,
az Mmtv. (2011. évi CXCI. törvény) szerint megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki
a) a kérelem benyújtását megelőző
aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át,
ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át
a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt;
b) keresőtevékenységet nem végez és
c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Ha e feltételeknek a kérelmező megfelel, akkor jogosult lesz rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra.
A keresőtevékenység folytatása tehát kizáró ok.
Az Mmtv. szerint az egyéni vállalkozó és társas vállalkozó tevékenysége azon időszakban minősül keresőtevékenységnek, amelyben a biztosítása e jogviszony alapján a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a Tbj.) szerint fennáll, ide nem értve a biztosítás szünetelésének esetét.
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátásokat érintő fejleményekről!
Kérem, ha teheti, adományával támogassa a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
