A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
Nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatos kérdés
„Tisztel dr. Farkas András! Érdemes- e fellebbeznem? Már tegnap előtt átvettem a határozatot, melyből az derül ki, hogy 34 nappal később lesz meg a 40 évem a kedvezményes nyugdíjhoz. 1993 tavaszán mentem vissza dolgozni gyes után (a szabadságom is meg kaptam). Emlékeim szerint néhány hét vagy talán egy hónap után a tanév végéig beteg szabadságon voltam. (Tanár vagyok.) Erre az időszakra a munkahelyem a határozatban szerepeltek szerint több részletben összesen 34 nap igazolt távollétet jelentett le a TAKISZ felé, amit én akkoriban nem vettem észre. Ez hamis adatközlés volt, ne fizettek utánam TB-t. Ha sikerülne az orvosomtól igazolást szereznem ,hogy én akkor beteg voltam (nem tudom van-e nyoma) és az akkori iskolámban megpróbálnám kideríteni milyen címen jelentettek igazolt távolléteket (gyanús,hogy egyetemi tanulmányokra hivatkozhattak ami nem igaz,mert már az előzőévben diplomáztam amit lehet, hogy nem jelentettem be), ami hamis, akkor van esélyem arra, hogy az igazam alapján a 34 napot beszámítják? Lehet, hogy hiába bizonyítom, igazamat mégsem veszik figyelembe, mert nem fizettek Tb-t? Mit tehetek a siker érdekében? Sajnos már 26 nap szakma gyakorlatot is elveszítettem egy osztálytársammal együtt akivel egy helyen dolgoztuk. A többieknek mind beszámították. Máshol voltak gyakorlaton. A bizonyítási eljárásnál azt nyilatkozta állítólag egyik osztálytársam, hogy úgy emlékszik, hogy az iskolával kötötték a munkahelyek a szerződést. Előre is köszönöm mielőbbi válaszát: Szabó Lajosné ”
Kedves Szabó Lajosné,
a fellebbezés illeték- és költségmentes, így nyugodtan próbálja meg.
A táppénz folyósításának tartama szolgálati idő (a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe is beszámít).
Ha nem kapott táppénzt, csak betegszabadságon volt, annak tartamára (ez esetenként csak két hét) a munkáltatójától kapott fizetést (illetményt), ez esetben szintén beszámít a szolgálati és a jogosító idejébe.
Egyéb esetben nem szerzett szolgálati időt, mert a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 42. § (1) bekezdése szerint szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság, vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem kifizetés nem történt.
A Tny. 38.§ (1) bekezdés e) pontja szerint szolgélati időként kell figyelembe venni a táppénz (betegszabadság) - ide nem értve a külön jogszabály rendelkezése szerint kötött megállapodás alapján folyósított táppénzt -, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj, továbbá a rehabilitációs ellátás folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
A nyugdíjjárulék fizetését csak abban az esetben lehet vélelmezni, ha a szolgálati idő tartamával kapcsolatban nincs vita. A Tny. 37.§ (3) bekezdése szerint viszont ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (a továbbiakban: társadalombiztosítási igazgatási szervek) nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának ténye - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett - a 43. § (2) bekezdés a)-b) pontok szerinti okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy az okiratok (igazolások) hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell.
A fentiek alapján összességében a fellebezése nem biztos, hogy sikerre vezet, de próbálja meg :-)
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Jelenleg nyugdíj előtti felmentésem töltöm. Lakcímem miskolci, tartózkodási helyem Budapest. Nyugdíjazási kérelmemet (nyomtatvány) beadhatom-e Budapesten vagy csak Miskolcon. Köszönöm”
Kedves Mária,
akár a tartózkodási helye, akár az állandó lakcíme szerint illetékes kormányhivatalban beadhatja a nyugdíjigényét. Postai úton vagy elektronikusan (az Ügyfélkapun keresztül) is előterjesztheti az igényét.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Üdvözlöm, érdeklődni szeretnék, hogy a Nők kedvezményes nyugdíját én igénybe vehetem-e? 1957.12.04. születtem. 1970.07.01-től a munkaviszonyom 29 év volt. 2005.-ig 2005. 09.05. óta nem dolgozok. Rokkantsági ellátásban részesülök. C2-s csoportba. 2015.03.09. utolsó felülvizsgálat. Egészségkárosodás 61%-s. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Vargáné. ”
Kedves Vargáné,
a leírtak alapján sajnos nem veheti igénybe a nők kedvezményes nyugdíját, amelyhez legalább 40 évi jogosultsági idő, és azon belül legalább 32 évi keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő szükséges. A rokkantsági ellátás folyósításának tartama nem számítható be a jogosultsági időbe.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Dr. Farkas András! Legyen kedves segíteni abban,hogy milyen nyomtatványokat,igazolásokat kell majd bevinnem a Nyugdíjbiztosítóhoz.Szeretném ezeket időben megkeresni. 61 éves nő vagyok,megvan a 40 éves szolgálati viszonyom és az Ügyfélkapun keresztül szeretném elindítani a nyugdíjazást. Köszönettel Göncziné ”
Kedves Göncziné,
a következő összefoglalómban mindent megtalál a nők kedvezményes nyugdíjáról:
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/a-nok-kedvezmenyes-nyugdija-2015-ben
A csatolandó iratokról pedig a következő összefoglalómból tájékozódhat:
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Amíg a Bt. végelszámolás alatt van, addig az 1954-ben született női beltag nem mehet el nyugdíjba? Üdvözlettel, Sipos Zsuzsanna ”
Kedves Zsuzsanna,
az 1954-ben született személy nyugdíjkorhatára 63 év 183 nap.
A nyugdíj igényléséhez a vállalkozói jogviszonyt nem kell megszüntetni, az a korhatár betöltése napjával átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá. Emiatt a bt. végelszámolása a nyugdíjigénylést nem akadályozhatja meg.
További részletek:
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Cím! A nők kedvezményes öregségi nyugdíjba vonulásával kapcsolatban szeretném az alábbiakat megkérdezni. 2011. december 31-én - 34 év 203 nap figyelembe vehető szolgálati idővel, illetve - 34 év 193 nap nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel, ezen belül - 29 év 230 nap kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idővel rendelkeztem. Kérdéseim, a fenti adatok alapján -mikor mehetek nyugdíjba 2017-ben? - mikor kell felmondanom? - milyen felmondási formával kell megszüntetnem a munkaviszonyomat? - jár-e felmondási idő? - mennyi szabadság jár 2017-ben? Köszönettel várom szíves válaszukat. ”
Kedves Kelemen Tiborné,
a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges legalább 40 évi jogosultsági időt - ha a keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonya 2012. január 1-jétől folyamatos - 2017. június 20-án éri el, attól a naptól igényelheti a kedvezményes nyugdíját.
További kérdéseire a választ a következő összefoglalómban találja:
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„2016.novenber 7-től a felmentési időmet töltöm, amit nem kell ledolgoznom. 2017. március1-től mehetek nyugdíba, a nők kedvezményes nyugdíjával. Közalkalmazotti munkaviszonyban vagyok. 2015. december 1.-től kaptam havi 60 ezer forint illetménykigészítést 2016. november 30.-ig. A kérdésem az, hogy a felmentési időmre járó illetmény kiszámításánál az egy éven át kapott illetménykiegészítést is figyelembe kell-e venni, vagy az nem alapja a felmentési időre járó illetménynek? Kérem szépen a jogszabály helyet is megjelölni, hogy ha igen és ha nem. Köszönettel: Kissné Bíró Teréz ”
Kedves Teréz,
az illetménykiegészítést is figyelembe kell venni a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díj számítása során, a következő rendelkezések szerint:
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 37/A. § (2) bekezdése szerint a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult.
A Kjt. 80. § rendelkezései közül a következőket kell alkalmazni:
(2) Az Mt. 148-149. §-át, valamint 151. § (1)-(4) bekezdését és 152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor a 70-75. § szerinti illetménypótlékot (vezetői pótlék, címpótlék, illeménypótlék, idegennyelv-tudási pótlék, rendeletben meghatározott egyéb pótlék lehet ilyen) valamint a 77. § (1) bekezdése szerinti havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést is figyelembe kell venni.
(3) A távolléti díj megállapításakor a 70-75. § szerinti illetménypótlékok közül azokat, amelyek a közalkalmazottat a munkavégzés esetén
a) folyamatosan megilletik, az Mt. 149. §-ának megfelelően, az alapbérre,
b) folyamatosan nem illetik meg, az Mt. 151. § (4) bekezdésének megfelelően, a bérpótlékra
vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.
(4) A távolléti díj megállapításakor a 77. § (1) bekezdés szerinti, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint kell figyelembe venni.
A leírása szerint az Ön esetében a Kjt. hivatkozott 77. § (1) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni:
A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok - ide nem értve az átirányítást - teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti.
További információk az erről is szóló összefoglalómban:
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Kedves András! Közalkalmazottként dolgozom.2017. március 13-án lesz meg a jogosultsági időm a nők kedvezményes nyugdijához. Munkáltatóm felé már jeleztem. Jan.01-től már a felmentési idő azon részét töltöm március 13-ig amit nem kell ledolgoznom. Kérdésem a következő: A nyugdijfolyósitó felé milyen ügyintézési dolgom van, és mikor, vagy ez a munkáltató feladata? Válaszát előre is köszönöm. ”
Kedves Margit,
a nők kedvezményes nyugdíja iránti igényét Önnek kell beadnia, erre a munkáltatója nem jogosult. Nem a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, hanem a kormányhivatal társadalombiztosítási szakigazgatási szervének (nyugdíjbiztosító) kell az igényt benyújtania, ha nincs külföldön is szerzett szolgálati ideje.
A kedvezményes nyugdíjjal kapcsolatos összes tudnivalót és teendőt tartalmazza a következő összefoglalóm:
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/a-nok-kedvezmenyes-nyugdija-2015-ben
A nők kedvezményes nyugdíja iránti igényét egy hónappal a feltételek teljesülése előtt, azaz jövő február 13-án célszerű beadnia.
Ezen a nyomtatványon teheti meg:
https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/K02.pdf?rnd=0.10372751069759167
(Természetesen a személyes benyújtás vagy a postán történő elküldés helyett elektronikus úton is beadhatja az igényét az Ügyfélkapun keresztül, ez esetben ezt az űrlapot kell megnyitnia:
https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp )
Érdemes még elolvasnia a következő összefoglalómat is:
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Szakértő! Egy hölgy 2016 december 16-án megszerzi a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges 40 év szolgálati időt. Kedvezőbb-e számára, ha még 2016. december 17-től kéri a nyugdíjaztatását /tehát még az idén./ Úgy hallottam ugyanis, hogy ebben az esetben már részesülni fog a 2017 évi nyugdíjemelésből is. igaz ez? 2018. februárjában a saját öregségi korhatárát is betölti, és akkor összesen 45 év szolgálati ideje lesz, mivel az egyetemi évek is beszámítanak. Ez esetben kb. mennyivel magasabb összegű nyugdíjra számíthat. Mi a kedvezőbb számára? Köszönettel várom válaszát.”
Kedves Judit,
a 2017. január 1. előtt megállapított vagy folyósított nyugdíjak esetében már jár a 2017-re szóló kötelező nyugdíjemelés.
Miután a kötelező emelés 1,6% lesz, ez nem olyan számottevő mérték, amely a döntést érdemben befolyásolhatja.
Ha az érintett hölgynek van munkája és azt továbbra is végezni szeretné, továbbá magas a keresete, talán célszerűbb megfontolnia, hogy megvárja a korhatára betöltését, miután 45 év után 90% az ún. nyugdíjskála (nyugdíjszorzó) mértéke - ezzel kell megszorozni az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiből számított nettó havi átlagkeresete összegét -, míg ha a nők kedvezményes nyugdíját ennél néhány évvel rövidebb szolgálati idővel veszi igénybe, évente 2%-kal csökken a nyugdíjszorzó (pl. 40 év után 80%, 41 év után 82%, 42 év után 84%, és így tovább. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy mindazon szolgálati idők, amelyek a jogosultság meghatározásához nem számíthatók be, a nők kedvezményes nyugdíja összegének meghatározása során már beszámítandók - így az 1998 előtti nappali tagozatos egyetemi évek is! Viszont természetesen a nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő több, mint egy év mindenképpen a korbetöltött öregségi nyugdíj összegének növeléséhez járulna hozzá).
Azt, hogy melyik a kedvezőbb megoldás, csak az összes körülmény részletes ismeretében lehet eldönteni. Nem árt azt sem szem előtt tartani, hogy 2017-ben ugyan egyelőre változatlan a nők kedvezményes nyugdíjának feltételrendszere, de ki tudja, mit hoz a jövő (ez a nők kedvezményes nyugdíjának azonnali igénylése mellett szóló érv lehet.) Mindenesetre a döntést meghatározó tényező ne a kötelező nyugdíjemelés mértéke legyen...
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Nyugdíjguru! Édesanyám 60-as születésű, tavaly megkérte a szolgálati időt amit 2014 dec.31-ig igazoltak 37év . Majd bekérték a kétgyermek adatait mert ketten vagyunk testvérek.Mivel nem töltötte le a gyest egyinkünkkel sem ezért a válaszlevélben már csak 35 év jogosultsági időt igazoltak. A 37 év beleszámitott a 40 évben tehát i betűs volt. Kérdésem az lenne, hogy ha nemtölti le valaki a hatév gyest, azt ezzel büntetik, hogy nemadják meg neki. Mivel az első igazolás szerint 2014 végéig 37 éve volt és azóta már 2 év eltelt már jövőre meglenne a 40 éve. De a gyerek adatainak bekérése után már csak 35 év a jogosultsági idő, ez normális, csak azért mert hamarabb visszament dolgozni. Válaszát előre is köszönöm!”
Kedves Zsuzsanna,
csak a gyermekek nevelésére tekintettel kapott ellátások (tgyás, csed, gyes, gyed, gyet, stb.) folyósítási ideje számítható be a jogosultsági időbe, legfeljebb 8 év időtartamban. Önmagában az a tény, hogy valaki gyermeket nevelt, e tekintetben nem jogosító tényező (csak az 1968 előtt született gyermekek esetében). Viszont ha az édesanyja nem igényelt ilyen ellátást vagy nem volt jogosult rá, akkor - amint Ön is írja - korábban visszament dolgozni, s a munkaviszony révén szolgálati időt szerzett, ami beszámít a jogosultsági időbe.
A részleteket olvassák el az erről írt összefoglalómban:
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/jogosultsagi-ido-a-nok-kedvezmenyes-nyugdijahoz
Természetesen az édesanyjának joga van jogorvoslatot kérni, ha nem ért egyet a határozatban foglalt adatokkal!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
