A nők kedvezményes nyugdíjának harmadik alapfeltételéről

A nők kedvezményes nyugdíjának harmadik alapfeltételéről

A nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság harmadik alapfeltétele szerint azon a napon, amelytől kezdődően a kedvezményes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem állhat a nők kedvezményes nyugdíját igénylő hölgy.

K Küldés K Nyomtatás

 

Mindent tudni akar a nők kedvezményes nyugdíjáról? Iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre!

 

A nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság harmadik alapfeltétele szerint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem állhat a nők kedvezményes nyugdíját igénylő hölgy. 

 

A nők kedvezményes nyugdíjának három alapfeltétele van, amelyek közül mindegyiknek teljesülnie kell:

 

a) legalább 40 évi (keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel) szerzett jogosultsági idő szerzése, amelyből

b) alapesetben legalább 32 évi szolgálati időt kell keresőtevékenységgel (munkával) szerezni, és

c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják az érintett hölgy számára, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem állhat (azaz lényegében az ezt a napot megelőző napra meg kell szűnnie a munkavégzésre irányuló összes jogviszonyának - munkaszerződés, megbízási szerződés, stb.).

 

E harmadik feltétel kapcsán fontos ismernünk a hatályos szabályozás tartalmát, amely a következő:

 

a nyugdíjigénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat - esetünkben a nők kedvezményes nyugdíját - megállapítják,

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a Tbj. rövidítéssel közismert tövény) 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban

- sem Magyarországon,

- sem - a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében - Európai Unió/Európai Gazdasági Térség államaiban, ideértve Svájcot is,

- sem - a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) - az adott szerződő államban

nem állhat.

 

Nézzük meg pontonként, mire vonatkoznak ezek a hivatkozott törvényhelyek:

Tbj. 5.§ (1) bekezdés a) pont: munkaviszony, közalkalmazotti viszony, közszolgálati viszony, az igazságügyben dolgozók szolgálati jogviszonya, közfoglalkoztatási viszony, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonya, a fegyveres erők és testületek tagjainak különféle szolgálati jogviszonyai - akár teljes, akár részmunkaidőben történik a foglalkoztatás.

Tbj. 5.§ (1) bekezdés b) pont: a szövetkezet tagja, aki e minőségében munkaviszony, vállalkozási jogviszony, vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (kivéve a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot és az iskolaszövetkezeti tanuló tagot).

E két kategória esetén e jogviszonyokat a nyugdíjigénylőnek meg kell szüntetnie legkésőbb azt a napot megelőző napon, amelytől a nyugellátást a részére megállapítják!

 

Tbj. 5.§ (1) bekezdés e) pont: a kiegészítő tevékenységet folytatónak NEM minősülő egyéni vállalkozó

Tbj. 5.§ (1) bekezdés g) pont: a megbízási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban - összefoglaló nevén: díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében - személyesen munkát végző személy (praktikusan a társas vállalkozó), ha az e tevékenységéből származó járulékalapot képező havi bruttó jövedelme eléri a minimálbér (idén 127.500,-Ft) 30%-át (idén a 38.250 Ft-ot).

Az egyéni és a társas vállalkozó esetében nincs szükség a biztosítással járó jogviszony megszüntetésére, mivel e személyek biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően - a törvény erejénél fogva - automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.

 

Fontos kiegészítő szabály: bármely életkorban szüneteltetik az öregségi nyugdíja - így a nők kedvezményes nyugdíja - folyósítását annak a személynek, aki közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati, állami vezetői, közszolgálati, bírói, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos, valamint a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. Ha e jogviszonyát megszünteti, az öregségi nyugdíja folyósítása újraindul.

 

A biztosítással járó jogviszony megszüntetése

 

Számtalan kérdést kaptam e téma kapcsán. A biztosítással járó legtipikusabb jogviszonyok megszüntetésével kapcsolatban összefoglalom e fejezetben a legfontosabb szabályokat.

 

Munkaviszony megszüntetése

 

A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény, Mt.) hatálya alá tartozó jogviszonyok esetében nincs külön rendelkezés arra az esetre, ha a munkaviszonyt a nők kedvezményes nyugdíjának igénylése miatt kívánja megszüntetni az érintett hölgy.

A munkáltató tehát ilyen esetben nem köteles felmondással megszüntetni a munkaviszonyt.

A munkavállaló hölgy természetesen jogosult a felmondásra (az Mt. 65.§ és 67.§ rendelkezései szerint).

Viszont a legelőnyösebb megszüntetési mód ilyen esetben, ha a munkáltató és a nők kedvezményes nyugdíját igényelni kívánó hölgy az Mt. 64.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti közös megegyezéssel szünteti meg a munkaviszonyt. A közös megegyezésben térjenek ki a munkavégzés alóli felmentés idejére, a szabadság megváltására, valamint az esetleges végkielégítésre is.

 

Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

 

Más a helyzet a közalkalmazottak esetében.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a Kjt.) 30.§ (4) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő (vagyis a nők kedvezményes öregségi nyugdíját igénylő) közalkalmazott kérelmezi.

Vagyis abban az esetben, ha az érintett hölgy legkésőbb a felmentési ideje utolsó napján megszerzi a 40 évi jogosultsági időt, és azon belül az - alapesetben - legalább 32 évi keresőtevékenységgel szerzett időt, akkor a munkáltatója a hölgy kezdeményezésére köteles a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetni.

Ehhez az érintett hölgynek természetesen bizonyítania kell a munkáltatója számára, hogy megszerezte az előírt jogosultsági időt és keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időt. Erről szól a Kjt. 30.§ (5) bekezdése, mely szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.

A határozatot az alábbi nyomtatványon igényelheti az érintett hölgy:

http://www.onyf.hu/m/pdf/nyomtatvany/Krelem%20-%20hatsgi%20bizonytvny%20kiadsra.pdf

 

A felmentési időről a Kjt. 33.§-a rendelkezik:

 

(2) Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal;

b) tíz év után két hónappal;

c) tizenöt év után három hónappal;

d) húsz év után négy hónappal;

e) huszonöt év után öt hónappal;

f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik. Kollektív szerződés 8 hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg.

(3) A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.

A Kjt. 37/A.§ (2) bekezdése alapján a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult.

 

A Kjt. 59.§ (3) bekezdése szerint az Mt. 95. § (4) bekezdését alkalmazni kell a Kjt. 30. § (4) bekezdése szerinti felmentés esetén is (vagyis a nők kedvezményes nyugdíjának igénylése miatt történő munkáltatói felmentés esetén). A  Munka Törvénykönyve hivatkozott rendelkezése szerint az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt szűnik meg és a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.

 

Végkielégítésre ilyen esetben az érintett hölgy nem jogosult a Kjt. 37.§ (2) bekezdés b) pontja alapján: nem jár végkielégítés a közalkalmazottnak, ha felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor (vagyis azért, mert a nők kedvezményes nyugdíját igényli).

 

A jubileumi jutalomra viszont jogosult az érintett hölgy a Kjt. alábbi rendelkezéseinek megfelelően:

78. § (1) A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.

(2) A jubileumi jutalom:

a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,

b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,

c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.

 

(4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya ... megszűnik és ... felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.

Vagyis a legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező, a nők kedvezményes nyugdíját igénylő hölgy részére a 40 éves jubileumi jutalom jár a jogviszony megszűnésének napján, azaz a felmentési idő utolsó napján.

 

Sok kérdést kaptam annak kapcsán is, hogy mi történik ilyen esetben az adott évben időarányosan járó, de fel nem használt szabadsággal. Az időarányosan járó szabadságot az érintett hölgy részére a felmentési idő kezdete előtt ki kell adni vagy azt meg kell váltani: a közalkalmazottakra is alkalmazni kell a Mt.125. §-át, amely szerint a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. A felmentési idő azon felének terhére, amely alatt a munkavégzési kötelezettség alól mentesül a közalkalmazott, a szabadság nem adható ki.

 

Közszolgálati tisztviselői (kormánytisztviselői, köztisztviselői és hasonló) jogviszony megszüntetése

 

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 63. § (2) bekezdése szerint a kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha

f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő kormánytisztviselő kérelmezi (vagyis az érintett hölgy igényli a nők kedvezményes nyugdíját).

A (6) bekezdés szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.

Vagyis az érintett köztisztviselő hölgynek kérnie kell egy hatósági bizonyítványt a 40 évi jogosultsági ideje, azon belül az - alapesetben - legalább 32 évi keresőtevékenységgel szerzett szolgálati ideje meglétéről.

A határozatot ez esetben is az alábbi nyomtatványon igényelheti az érintett hölgy:

http://www.onyf.hu/m/pdf/nyomtatvany/Krelem%20-%20hatsgi%20bizonytvny%20kiadsra.pdf

 

Köztisztviselők esetében a szabályozás nagyon szigorú a felmentési idő tekintetében:

68. § (1) A felmentési idő két hónap.

(2) A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik. A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet.

(4) A kormánytisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult. A 85. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a munkavégzési kötelezettség alól mentesített kormánytisztviselővel szemben (vagyis a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye nélkül létesíthet munkavégzésre vagy közérdekű tevékenységre irányuló jogviszonyt is). A munkavégzés alól a kormánytisztviselőt a kívánságának megfelelően - legfeljebb két részletben - kell mentesíteni.

(5) A kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult.

(6) A kifizetett illetményt visszakövetelni nem lehet, ha a kormánytisztviselőt a munkavégzés alól végleg mentesítették és az illetmény fizetését kizáró körülmény a kormánytisztviselőnek a munkavégzés alóli mentesítése után következett be.

 

A nők kedvezményes nyugdíját igénylő hölgy köztisztviselő végkielégítésre szintén nem jogosult.

A Kttv.  7.§ (1) bekezdés d) pontja szerint:

7. § (1) E törvény alkalmazásában a kormánytisztviselő, köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha

d) a 63. § (2) bekezdés f) pontja alapján a felmentését kéri.

E törvényhely a következő rendelkezést tartalmazza:

63. § (2) A kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha

f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő kormánytisztviselő kérelmezi (vagyis a nők kedvezményes nyugdíját igénylő hölgyről van szó).

A 69.§ (9) bekezdése szerint végkielégítésre nem jogosult a kormánytisztviselő, ha

b) legkésőbb a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.

Miután a nők kedvezményes nyugdíját igénylő közszolgálati tisztviselő hölgy a fentiek szerint nyugdíjasnak minősül, így végkielégítés nem jár a részére.

 

Jubielumi jutalomra a köztisztviselői törvény 150.§ (1)-(4) bekezdései rendelkezéseivel összhangban lehet jogosult az érintett köztisztviselő hölgy.

 

A köztisztviselői törvény 107. §  (2) bekezdése szerint a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

 

 

Honvédség és rendvédelmi szervek hivatásos állománya hölgy tagja szolgálati jogviszonyának megszüntetése

 

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 62.§ (2) bekezdés g) pontja szerint a szolgálati viszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha az állománynak Tny. tv. 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt (vagyis a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit) a felmentési idő leteltekor teljesítő tagja kérelmezi.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 86.§  (3) bekezdése szerint a hivatásos állomány nő tagjának szolgálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha legkésőbb a szolgálati viszony megszűnésének napjával rendelkezik a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idővel. (Érdekes megjegyezni, hogy ez az első törvényi előírás, amely nem csak a 40 évi jogosultsági idő meglétét rendeli igazolni, hanem a legalább 32 évi keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő megszerzését is, továbbá az összefoglalómban részletezett egyéb időfeltételek teljesítését is, ha sokgyermekes vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő édesanyáról van szó).

Egyebekben e két törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazni a szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése kapcsán.

 

A nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatos összes 2017. évi tudnivalót összefoglaltam a következő posztomban: 

 

https://www.nyugdijguru.hu/nyugdij/oregsegi-nyugdij/nok-kedvezmenyes-nyugdija/a-nok-kedvezmenyes-nyugdija-2017-ben

Üdvözlettel,

Dr.Farkas András

NyugdíjGuru News

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...