Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár közeledtével annak, aki dolgozik?

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár közeledtével annak, aki dolgozik?

2018. 09. 03.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

A nyugdíjkorhatár közeledtével sok teendője van annak, aki keresőtevékenységet folytat és szeretné igényelni a nyugdíját. Erről szól ez az összefoglalóm.

K Küldés K Nyomtatás
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy a nyugellátásokat érintő fejleményekről időben értesüljön. A tudás hatalom!

 

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki keresőtevékenyéget folytat?

Először is tisztáznia kell, hogy fennállnak-e az öregségi nyugdíj előfeltételei:

- betöltötte-e a rá irányadó nyugdíjkorhatárt (2019-ben a korhatár: 64 év, vagyis jövőre az 1955-ben született személyek adhatják majd be az öregségi nyugdíj iránti igényüket), 

- valamint megszerezte-e a szükséges szolgálati időt (legalább 20 évet a teljes nyugdíjhoz, illetve legalább 15 évet a résznyugdíjhoz, ha nincs meg a 20 éve).

 

Az öregségi nyugdíjra való jogosultságnak ugyanis 2018. július 26-ától már csak két előfeltétele van:

- a korhatár betöltése, valamint

- a megfelelő szolgálati idő megszerzése.

 

Teljes nyugdíj

Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett.

A teljes nyugdíj összege főszabályként nem lehet kevesebb, mint a mindenkori nyugdíjminimum (az öregségi nyugdíj minimális összege, ami immáron sajnos tizedik éve változatlanul mindössze havi 28.500 Ft - feltehetően ennyi marad 2019-ben is).

Résznyugdíj

Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A résznyugdíj összege alacsonyabb is lehet, mint a mindenkori nyugdíjminimum.

 

A nyugdíj első napja (kezdőnap):

Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült.

A nyugdíjigényt legkorábban e nap előtt egy hónappal lehet benyújtani - de nem érdemes, a tapasztalatok szerint az igényt aznap célszerű beadni, amikor a nyugdíj mindkét feltétele teljesült.

 

Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés

Természetesen a nyugdíjbiztosítási adategyeztetést - a megszerzett és elismert szolgálati idő, továbbá az 1988 óta elért, nyugdíjalapot képező keresetek tisztázását - célszerű jóval korábban elkezdeni.

Az adategyeztetést  az 1955-1959 között született évjáratokkal hivatalból megkezdte és idén be is fejezi a nyugdíjmegállapító hatóság.

Az 1960-1964 között született évjáratokkal szintén megkezdték hivatalból az adategyeztetést.

A korábban vagy később születettek pedig bármikor kérhetik az adategyeztetést, ha szükségét látják. Évente egyszer adható be ilyen kérelem.

 

Nyugdíjbiztosítási adategyeztetést elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül kérhet vagy ha nincs ilyen hozzáférése, akkor papíralapon kérhet egy hatósági bizonyítványt is. Ezekről olvassa el a Magyar Államkincstár tájékoztatóját.

 

Vagyis a nyugdíjkorhatár közeledtével a teendők időrendben összefoglalva a következők:

 

1) nyugdíjbiztosítási adategyeztetés (legalább egy évvel a korhatár betöltése előtt célszerű megtenni)

2) a nyugdíjigény benyújtása (a feltételek teljesülése napján célszerű megtenni).

 

Az a hölgy, aki idén vagy jövőre teljesíti a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit,  ebből az összefoglalómból tájékozódhat a teendőiről.

 

 

Kérem, adományával járuljon hozzá a NyugdíjGuru News szolgáltatásai INGYENESSÉGÉNEK megőrzéséhez!

 

(Az összefoglalóm legutóbbi frissítésének dátuma: 2018. szeptember 3.)

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...