A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
Nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatos kérdés
„Tisztelt Cím! Kérdésem az, hogy a nyugdíj számításánál a nyugdíjjogosultság elbírálásáhjoz szükséges szolgálati idő vagy a keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett szolgálati idő számít? Válaszát köszönöm ”
Kedves Márta,
a szolgálati idő számít, amelynek egyik részhalmaza a keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban töltött idő, másik részhalmaza pedig az egyéb módon szerezhető szolgálati idő (pl. a gyermeknevelésre kapott ellátások folyósítási tartama).
A részleteket olvasa el az erről írt összefoglalómban:
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/mitol-fugg-a-nyugdij-osszege
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„56 éves vagyok. 18 éves korom óta folyamatosan dolgozom.2014 április 15. óta Németországban van bejelentett munkaviszonyom.Számításaim szerint 2018 szeptemberében lenne meg a 40 éves munkaviszonyom.Érdemes-e még egy évet dolgoznom, hogy Németországban meglegyen az 5 éves munkaviszonyom? Mi van akkor, ha a magyarországi,vagy a németországi nyugdíjkorhatárig dolgozom?Szeretném a tanácsát kérni! Előre is köszönöm!”
Kedves Nyerges Józsefné,
a nyugdíját az EU koordinációs rendeletei alapján fogják meghatározni, amelyek alapján az EU tagállamokban szerzett szolgálati időket egybeszámítják a jogosultság megállapítása során. Így a magyar nők kedvezményes nyugdíjához szükséges legalább 40 évi jogosultsági időbe be kell számítani a Németországban szerzett szolgálati (biztosítási) időt is.
Minden tagállam illetékes intézménye egyrészt a belső jogszabályai, másrészt az uniós rendeletek szabályai szerint bírálja el a kérelmeket. Ha az igénylő az adott tagállam belső szabályai szerint rendelkezik önálló jogosultsággal, akkor úgynevezett kettős megállapítás szerint kell az ellátást kiszámítani:
- Ki kell számítani a nemzeti szabályok szerint járó ellátást az adott tagállamban szerzett szolgálati idő és átlagkereset alapján (Magyarországon ez lesz az önálló magyar jogosultság alapján történő számítás).
- Ki kell számítani az arányos nyugdíjrészt, úgy, hogy meg kell határozni az elméleti nyugdíj összegét, azaz, hogy mennyi lenne a nyugdíj, ha az igénylő a valamennyi tagállamban szerzett szolgálati idejét mind az adott tagállamban szerezte volna, és ennek egy olyan arányú részét kell kiszámítani, ahogy az adott tagállamban szerzett szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik, ez lesz az arányos nyugdíj (uniós rendeletek alapján történő pro rata számítás).
A két ellátás közül a kedvezőbbet, azaz a magasabb összegű ellátást állapítják meg és folyósítják.
Ha valaki nem rendelkezik önálló nemzeti ellátásra való jogosultsággal, csak az arányos nyugdíj kiszámításra kerül sor. Ez utóbbi eset vonatkozhat az Ön német nyugdíjára, hacsak meg nem szerzi a minimálisan szükséges 5 évi biztosítási időt - ez esetben itt is kiszámítják majd a pro rata nyugdíjösszeget is.
Ha bármelyik uniós tagállamban nyugdíjasnak minősül (ilyennek minősül a nők kedvezményes nyugdíja alapján is), akkor viszont további szolgálati időt egyik tagállamban sem szerezhet!
Emiatt érdemes először megszereznie a német legalább 5 évi biztosítási időt, és utána beadni a magyar nők kedvezményes nyugdíja iránti kérelmét.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„A 40 év szolgálati idővel nyugdíjba ment nők esetében éves jövedelmi keretösszeg van megállapítva. A keretösszegbe csak azok a keresetek számítanak be, amely után nyugdíjjárulékot kell fizetni. A 40 éves nyugdíj mellett KATA-s vállalkozóra vonatkozik-e a kereseti határ, mert a KATA-s vállalkozó nem fizet nyugdíjjárulékot és nem vehet igénybe nyugdíjemelést sem a keresete alapján.”
Kedves Vass Jánosné!
A Tny. 83/B. § (1) bekezdése szerint ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, nyugellátásban vagy korhatár előtti ellátásban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. § szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér bruttó havi összegének tizennyolcszorosát (az éves keretösszeget, ami 2016-ban 18 x 111 000 Ft = 1 998 000 Ft), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a NYUFIG a nyugdíj folyósítását szünetelteti. (Ha ez decemberben következik be, akkor a már folyósított decemberi ellátást vissza kell fizetni.)
Miután a katás tételes adó magában foglalja a nyugdíjjárulékot is, az éves keretösszeg szempontjából az alábbiak szerint kell figyelembe venni a főállású kisadózó nyugdíjjárulék-alapot képező keresetét:
- 50 ezer Ft tételes adó fizetése esetében havi 81 300 Ft,
- 75 ezer Ft tételes adó fizetése esetében havi 136 250 Ft.
A főállásúnak nem minősülő (havi 25 ezer Ft tételes adót fizető) kisadózó nem minősül biztosítottnak, ezért esetében
- az éves keretösszeget nem kell vizsgálni,
- e jogviszonyával további szolgálati időt nem szerez,
- a Tny. 22/A. §-ában meghatározott nyugdíjnövelésre jogosultságot nem szerez.
További részletek az erről írt összefoglalómban:
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„1954-ben születtem. 2006 05.31.-rokkantosított vagyok 29 és fél éves munkaviszonnyal. 2006.09.01-től folyamatosan dolgozom. Szeretném megkérdezni,kérhetem a nőknek 40 év után járó nyugdíjazását 2017 tavasztól? Válaszát köszönöm. Üdvözlettel: Anna”
Kedves Anna,
ha jól értem, 2006.05.31. és 2011.12.31. között rokkantsági nyugdíjat kapott - ennek folyósítási idejével és a mellette végzett munka időtartamával sem volt szerezhető szolgálati idő (és persze a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő sem), viszont a rokkantsági nyugdíj mellett szerzett keresete alapján félszázalékos nyugdíjnövelésre szerzett jogosultságot, amit utólag is érvényesíthet.
2012. január 1-jétől a rokkantsági nyugdíj megszűnt, helyette rokkantsági ellátásban részesülhet, amelynek folyósítási ideje szintén nem szolgálati idő (az ellátásból nem vonnak nyugdíjjárulékot), a mellette végzett munkával viszont szerezhetett szolgálati időt, de ez sem jogosító idő a kedvezményes nyugdíj szempontjából.
Így sajnos még nem igényelheti a nők kedvezményes nyugdíját jövőre...
Viszont érdemes kérnie egy hatósági bizonyítványt a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idejéről a tisztánlátás érdekében a következő nyomtatványon: https://www.onyf.hu/m/2015/Nyilvantartas/hatsgi%20bizonytvny%202015.pdf
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Farkas Úr! Szeretném kérdezni, hogy van-e abban változás, hogy a rehab.járadék melletti munkavégzést beszámítják-e a nők kedvezményes nyugdíjába? Ha nem, akkor a 65-évesbe beszámít-e munkaviszonyba és pénzbe? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Kristofori Györgyné ”
Kedves Kristofori Györgyné!
Ezt a kérdését már megválaszoltam.
Igen, keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban töltött időként beszámít a szolgálati időbe és a jogosultsági időbe is a rehab járadék melletti bejelentett munkavégzés tartama.
A korbetöltött öregségi nyugdíj szempontjából a rehab járadék folyósításának tartama önmagában is szolgálati idő, mert az összegéből vonták a nyugdíjjárulékot - de a szolgálati idő egyszeres számítási szabálya miatt természetesen egy naptári nap csak egy napnak minősül akkor is, ha a járadék és a munkavégzés miatt kétféle jogviszony alapján is beszámítható az adott nap.
A rehab járadék önmagában a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe nem számítható be.
A rehab járadék összege és a mellette végzett munkával szerzett kereset csak akkor számít be a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló nettó átlagkeresetbe, ha ez Önre nézve kedvezőbb lenne.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„1976-ban fejeztem be tanulmányaimat .( Egészségügyi Szakközép ) Folyamatosan dolgoztam 2010.10.hónapig. 2010.10.27. napjától szülőápolásin voltam 2016.04.07. napjáig. Ekkor az Önkormányzat megvonta az ápolási díjat. Beadtam a nyugdíjintézethez a papírjaimat, mivel szerettem volna a nők kedvezményes 40 éves munkaviszonyával nyugdíjba vonulni.Nemleges választ kaptam, mivel szülőápolásin voltam. Jelenleg is ápolom az édesanyámat, de semmilyen jövedelem forrásom nincs. Szerződést kötöttem a Nyugdíjfolyósítóval ( havi 37000 Ft-ot fizetek +a biztosítás 7050 Ft) Lassan az összes megtakarításom rámegy. Mit tehetek, hogy az éveim ne vesszenek el, kapjak majd én is nyugdíjat. Mit tanácsol? .Érdemes-e fizetnem továbbra is ezeket az összegeket ? 2017.09.hóban töltöm a 60. évemet. Válaszát előre is megköszönve : tisztelettel: Lévay Zsuzsanna Érdről. ”
Kedves Zsuzsanna,
nem írta meg, hogy a járási hivatal milyen okból vonta meg az ápolási díjat, talán érdemes lenne jogorvoslattal próbálkoznia vagy új kérelmet beadnia, ha az édesanyja súlyosan fogyatékosnak minősül.
Ha ez az út nem lenne járható, akkor egyelőre mindenképpen fizesse tovább a megállapodása alapján a járulékokat, mert így szolgálati időt és nyugdíjjárulék alapját képező keresetet szerez addig is, amíg más ellátást nem tud szerezni.
Az ápolási díj folyósításának tartama egyébként szolgálati idő, csak sajnos a nagykorú hozzátartozó ápolására tekintettel kapott ápolási díj folyósításának tartama nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe, ahogyan a megállapodással szerzett szolgálati idő sem.
A korbetöltött öregségi nyugdíjához azonban mindkét módon szerzett szolgálati idő beszámít majd.
Amíg be nem tölti a 60 éves életkorát - vagyis amíg kevesebb, mint 5 éve nem lesz hátra a 65 éves nyugdíjkorhatára betöltéséig -, addig próbálja meg az aktív korúak ellátását - azon belül a foglalkoztatást helyettesítő támogatást - igényelni, ha megfelel a következő tájékoztatóban részletezett feltételeknek:
http://kormanyablak.hu/hu/feladatkorok/100/JEGYZ01103
Amint betölti a 60. életévét, próbálja majd a nyugdíj előtti álláskeresési segély igénylését, erről a részleteket a következő összefoglalómban találja:
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/a-nyugdij-elotti-allaskeresesi-segelyrol
Természetesen a legjobb megoldás az lehetne, ha édesanyja ápolása mellett munkát tudna szerezni, akár otthoni vagy részmunkaidős munkavégzéssel.
Kitartást és jó egészséget kívánva üdvözlöm,
Dr.Farkas András
„Kedves Dr.Farkas András! 2 éve a nők kedvezményes nyugdíját élvezem. Most megkeresett egy kis létszámú cég, hogy vállaljam el a munka és tűzvédelmi feladatokat. Az állapotfelmérést követően szívesen elvállalnám havi nettó 60eFt.-ért, de felmerült az adózás kérdése. A cég nem akar alkalmazni én nem akarok vállalkozó lenni. Egy ismerős azt javasolta, hogy az ügyfélkapunál kérjek magánszemély adószámot, 10%-os költségelszámolást kérjek. A munkáltató levonja a SZJA-t, melyről év végén igazolást ad. Szerződést kell kötni és nekem kell számlát adni. Szerintem ez nem ilyen egyszerű. Szeretnék tisztán látni mielőtt belevágnék. Válaszát előre is köszönöm!”
Kedves Rideg Józsefné,
az adószámos magánszemély működési feltételeiről olvassa el a NAV tájékoztatóját:
https://www.nav.gov.hu/nav/ado/jarulek/adoszamos_maganszem.html
A nők kedvezményes nyugdíja melletti munkavégzés feltételeiről további részletek az erről írt összefoglalómban:
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Dr. Farkas András! A következő kérdésem lenne: 2012. július 31-ig voltam 2008. augusztusától rehabilitációs járadékon de közben dolgoztam négy órás munkaviszonyban, vonták a béremből a járulékokat. Ez az időszak beszámítható e a nők negyven évéhez. A legfrissebb határozatomban csak 2010. december 31-ig fogadják el de a 2011-2012 július 31-ig tartó időszakot már nem. Ez jogos?Viszont a korábban kézhez kapott határozatokban elfogadták az egész időszakot. Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel, Barta Istvánné”
Kedves Barta Istvánné,
a rehab járadék folyósításának időtartama nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe, de a mellette történt munkavégzéssel szerzett szolgálati idő igen, feltéve, hogy valóban szolgálati időt szerzett a keresőtevékenységével.
A Tny. (1997. évi LXXXI. törvény) végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet szerint:
12. § (1) A Tny. 18. § (2b)-(2c) bekezdése szerinti, kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek
a) az 1997. december 31-ét követően a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-i) pontjában, valamint (2) és (3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban - ideértve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatást, a szakmunkástanuló és a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatát, továbbá a Tbj. 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között hatályos 7. § (2) bekezdése szerinti biztosítási időt is -
szerzett szolgálati idő minősül.
Az Ön esetében azt kell megvizsgálni, hogy a 2008-2012 közötti munkaviszonya megfelelt-e a fent hivatkozott Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) rendelkezéseinek.
Ha Ön munkaviszonyban vagy valamilyen közszolgálati jogviszonyban állt, vagy főállású vállalkozóként tevékenykedett (függetlenül attól, hogy részmunkaidőben dolgozott-e), akkor megfelelt a feltételeknek. Egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyok (pl. megbízási jogviszony) esetén akkor felelt meg a biztosítási jogviszonyra előírt feltételeknek, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme elérte a mindenkori minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
Ha ez az Ön esetében így volt, akkor azonnal fellebbezze meg a határozatot, vagy ha letelt az erre nyitva álló határidő, akkor kérjen új hatósági bizonyítványt a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idejéről.
További részletek az erről írt összefoglalómban:
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/jogosultsagi-ido-a-nok-kedvezmenyes-nyugdijahoz
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„A napokban hallottam a következőt...közalkalmazott, általános iskolai tanár(nő), nem vette igénybe a 40 éves munkaviszonnyal igénybe vehető nyugdíjazást, arra való hivatkozással, hogy még 1-2 évet rá akar dolgozni. Állítólag azt a választ kapta a HR-esétől, hogy akkor csak a tényleges nyugdíjazási időig dolgozni kell, ami még 6 év. Kérem tisztelettel megerősíteni vagy cáfolni, mert erre utaló még csak mondatot sem hallottam az elmúlt években. Tisztelettel:S.Nellah”
Kedves Nellah,
a nők kedvezményes nyugdíját az érintett hölgy a nyugdíjkorhatára betöltéséig bármikor igényelheti, miután teljesítette a jogosultsági feltételeket.
Erról a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18.§-a rendelkezik:
(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki
a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és
b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
Amint a törvény szövegéből kitűnik, LEGALÁBB 40 évi jogosultsági idővel kell az érintett hölgynek rendelkeznie, azaz ennél több jogosultsági idővel is rendelkezhet, ha igényli ezt a nyugdíjat.
Más kérdés, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30.§-a kifejezetten csak arról az esetről rendelkezik, amikor a jogosultsági feltételeket a nők kedvezményes nyugdíját igénylő hölgy pontosan a felmentési ideje utolsó napjára teljesíti:
(4) A közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.
(5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.
A fenti rendelkezések összevetése alapján a közalkalmazott hölgy a nyugdíjkorhatára betöltése előtt bármikor igényelheti a nők kedvezményes nyugdíját, miután annak feltételeit teljesítette, de a munkáltatója csak abban az esetben köteles felmentéssel megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát, ha pontosan a felmentési ideje leteltekor teljesülnek a kedvezményes nyugdíj feltételei. Vagyis egyéb esetben a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének egyéb lehetőségeivel kell élni, ha a munkáltató nem hajlandó a felmentésre (közös megegyezés, lemondás).
Ezért nyilván érdemes megfontolnia az érintett hölgynek, hogy mégis éljen a kedvezményes nyugdíj lehetőségével, amint teljesítette annak feltételeit, majd ezt követően - immár nyugdíjasként - folytassa tovább a munkáját, de nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem pl. óraadói megbízás alapján. Ebben az esetben is előzetes fenntartói (kormányzati) jóváhagyás kell a megbízáshoz.
További részletek:
A nők kedvezményes nyugdíja mellett végezhető munka tekintetében további részletek:
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Uram ! A Kormányablakon keresztül adategyeztetést kértem a munkaviszonyommal kapcsolatban.Rendszeresen olvasom az Ön hírlevelét, illetve Debrecenben jelen voltam az előadásán is. de sajnos még sem tudom értelmezni a választ, mely a következő: 0979.03.12 és 2013.12.31 közötti időszakra vonatkozóan (ezt sem értem, hogy 2016-ba , miért 2013-ig igazolták le az adatokat ).30 év 21 nap szolgálati idővel 28 év 114 nap nők kedvezményes öregségi nyugdíjra jogosító idővel, ezen belül 14 év 333 nap keresőtevékenységgel járó vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idővel rendelkezem.Kérdésem a következő: hány évet kell még dolgoznom, hogy a 40 év kedvezményes nyugdíjra jogosító időm meglegyen? Illetve említette egyik hírlevelében, hogy a tartósan beteg gyerekre tekintettel kettő évet elengednek a kötelező 32 évből. Az én harmadik gyermekem hat éves kora óta egyes típusú cukorbeteg. Jól értelmezem, akkor ez a rendelet rám is vonatkozik? Válaszát előre is köszönöm, és további szép napot kívánok! Üdvözlettel : Tóth Lászlóné ”
Kedves Tóth Lászlóné,
a közölt adatok alapján a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges legalább 40 évi jogosultsági idejéből Ön 2013. december 31-éig 28 év 114 nappal rendelkezett, ezen belül a keresőtevékenységgel járó jogviszonyban szerzett legalább 32 évi szolgálati időből csak 14 év 333 napot szerzett.
A gyermeknevelésre kapott ellátások folyósítási idejéből az Ön esetében is csak legfeljebb 8 év számítható be, mivel a 10 éves kedvezmény csak a súlyosan fogyatékos gyermek nevelése esetén jár.
Így ha az Ön munkaviszonya vagy egyéb keresőtevékenységgel járó jogviszonya 2014. január 1-jétől folyamatos és az is marad, akkor a minimálisan szükséges 40 évet legkorábban 2025. szeptember 6-án érheti el. Emellett azonban teljesítenie kell a 32 évi munkával szerzett szolgálati idő követelményét is, amelyet legkorábban csak 2031. augusztus 17-én érhet el - de addigra feltehetően betölti a nyugdíjkorhatárát (bár nem írta meg, mikor született, így a korhatárát nem tudom Önnek megírni. Mindenkinek, aki 1957-ben vagy később született, 65 év a nyugdíjkorhatára.) Ha addig mégsem töltené be a nyugdíjkorhatárát, akkor legkorábban 2031. augusztus 17-én teljesítheti a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, ha addig megszakítás nélküli a biztosítási jogviszonya.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
