A nyugdíj előtti álláskeresési segélyről 2019-ben

A nyugdíj előtti álláskeresési segélyről 2019-ben

A nyugdíj előtti álláskeresési segély 2019. évi feltételeit foglalom össze mindazoknak, akiknek legfeljebb 5 éve van hátra a nyugdíjkorhatáruk betöltéséig.

K Küldés K Nyomtatás
Ha tisztában akar lenni a meglévő vagy leendő nyugellátásával és egyéb ellátásokkal kapcsolatos jogaival és nem akar lemaradni az ellátásokat érintő fejleményekről, akkor iratkozzon föl az INGYENES NyugdíjGuru News heti hírlevélre.

 

 

A nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) szabályait a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény határozza meg.

 

A nyes-re való jogosultság feltételei:

 

30. § (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha

a) rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének d) pontjában, meghatározott feltételekkel (vagyis  munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani), és

b) a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv - kereső tevékenység miatt - megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot,

c) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy a b) pontban meghatározott megszüntetését követően három éven belül betöltötte a b) pontban meghatározott életkort, és

d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és

e) korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

(2) Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha a 26. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott járadékalap (lásd alább) az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.

(3) Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.

(4) Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtásának napja. Ha az álláskereső a személyes adatait - az állami foglalkoztatási szerv részére - a személyes jelentkezését megelőzően - e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint küldte meg, az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.

(5) Megszűnik az álláskeresési segély folyósítása a 28. § (1) bekezdés a)-f) pontjában (lásd alább) meghatározott esetben. Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását a 28. § (2) bekezdésében (lásd alább)  meghatározott esetben.

(6) Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (3) bekezdésében (lásd alább) foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(7) Szünetel az álláskeresési segély folyósítása

a)  a 29. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint e) és f) pontjában meghatározott esetben (lásd alább),

b)  - az 58. § (5) bekezdés n) pontjában  meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony (vagyis az adórendszeren kívüli háztartási munka, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény által szabályozott alkalmi munka, valamint idénymunka)  kivételével - a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,

c) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében (lásd alább) meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,

d) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.

(8) A (7) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.

 

A nyes-re is vonatkoznak a járadékalap meghatározását szabályozó rendelkezések:

 

26. § (1) Az álláskeresési járadék (esetünkben: nyes) összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy - ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.

(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka (2019-ben a 149 ezer forintos minimálbér 130%-a, azaz 193.700 Ft).

 

Megszűnik a nyes folyósítása az alábbi esetekben:

 

28. § (1) Megszűnik az álláskeresési járadék (esetünkben: nyes) folyósítása, ha az álláskereső

a) kéri, a kérelemben megjelölt időponttól,

b) megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá, a jogosultság kezdő napjától,

c) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától,

d) meghalt, a halál bekövetkezését követő naptól,

e) az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, a folyósítási idő utolsó napját követő naptól,

f) olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül, a támogatás folyósításának kezdő napjától.

 

Meg kell szüntetni a nyes folyósítását az alábbi esetben:

 

28. § (2) Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék (esetünkben: nyes) folyósítását, ha

a) az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból, a nyilvántartásból való törlés napjától,

b) az álláskereső kereső tevékenységet folytat, és a 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét (lásd alább) elmulasztotta, a kereső tevékenység kezdő napjától, ha ez nem állapítható meg, a kereső tevékenység megállapításának napjától.

 

Bejelentési kötelezettség:

 

36. § (1) Az e törvény alapján ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények és körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. E kötelezettségének e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint is eleget tehet.

 

Igazolás:

 

36.§  (2)  Az állami foglalkoztatási szerv az ügyfél kérelmére a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül igazolást ad ki

b) az álláskeresési segélynek a 30. § (5) bekezdésében meghatározott megszűnéséről, valamint a 30. § (7) bekezdésében meghatározott szüneteléséről.

 

A nyes-re is alkalmazandó szabály:

 

28.§ (3) Ha az álláskeresési járadék (esetünkben: nyes) folyósításának megszüntetése a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt történik (vagyis be nem jelentett kereső tevékenység folytatása miatt), az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

 

Szünetel a nyes folyósítása az alábbi esetekben:

 

29. § (1) Szünetel az álláskeresési járadék (esetünkben: nyes) folyósítása, ha az álláskereső

b) letartóztatásban van, elzárás büntetését vagy szabadságvesztés büntetését tölti, a kényszerintézkedés vagy büntetés megkezdésének napjától, kivéve, ha

ba) a szabadságvesztés büntetést közérdekű munka vagy pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, vagy

bb) reintegrációs őrizetben van,

c) a 25. § (5) bekezdésében meghatározott közfoglalkoztatás alatt, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától,

e) a 14. § (6) bekezdésében meghatározott keresetpótló juttatásban részesül (amelynek összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér összegét), a keresetpótló juttatás kezdőnapjától, vagy olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás folyósítása alatt,

f) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára.

 

A kérelem benyújtása:

 

A nyes iránti kérelmet változatlanul a munkaügyi központban (munkaügyi kirendeltségen) kell benyújtani. 

 

Gyakori kérdés: emelik-e a már megállapított nyes összegét?

 

Nagyon gyakori kérdés, hogy emelkedik-e évente a már megállapított nyugdíj előtti álláskeresési segély összege a nyugdíjak rendszeres emelésének mértékével?

NEM emelkedik, miután a nyes nem nyugdíj, így a kötelező nyugdíjemelés nem vonatkozik erre a segélyre.

Természetesen az új megállapítások esetén a nyes összege magasabb lehet a korábbi években megállapított segélyek összegéhez képest, hiszen a segély összege a nyes iránti kérelem benyújtásának időpontjában fennálló minimálbér összegéhez igazodik, a minimálbér összege pedig az utóbbi években minden évben nőtt. Ezért lehetséges, hogy egy 2018-ban megállapított nyes összege főszabály szerint 55.200 Ft és az is marad mindvégig, míg egy 2019-ben megállapítandó nyes összege főszabály szerint 59.600 Ft lesz - és az is marad a segély folyósításának teljes tartama alatt.

 

Őszintén remélem, ebben az összefoglalómban sikerült tisztáznom a nyugdíjkorhatáruk előtt legfeljebb öt évvel álló álláskeresők, illetve korábban rendszeres szociális segélyben részesülők jelenlegi támogatási lehetőségeit és azok feltételeit.

Kérem, osszák meg ezt az összefoglalót rokonaikkal és barátaikkal is, hiszen mindenki családi és baráti körében akadhatnak érintett emberek.

 

 
(Legutóbbi frissítés időpontja: 2019. január 15.)

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...