Kisadózó vállalkozók nyugdíjjogosultsága

Kisadózó vállalkozók nyugdíjjogosultsága

A kisadózókra az általánostól eltérő társadalombiztosítási rendelkezések vonatkoznak, ezeket ismerteti ez az összefoglalóm.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha időben akar értesülni a nyugdíjjogosultságát érintő fejleményekről, iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre!

 

Nagyon sokan tesznek föl kérdést a katás vállalkozás révén szerezhető nyugdíjjogosultsággal kapcsolatban, ezért készítettem ezt az összefoglalót a 2017-es változások tükrében. 

 

Ki lehet katás vállalkozó?

 

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a Katv.) értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adóalanya

- az egyéni vállalkozó,

- az egyéni cég,

- a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és

- a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság lehet,

ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit a 2012. évi CXLVII. törvény (Kata tv.) II. Fejezet rendelkezései szerint teljesíti. Az adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha az adóalany az adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózást vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságot választott.

A katás bevételi értékhatár 6 millió Ft-ról 12 millióra Ft-ra nő 2017. január 1-jétől.

 

A tételes adó

 

A kisadózó vállalkozás

- a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, illetve választása szerint havi 75 ezer Ft, míg

- a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet.

 

Nem kell megfizetni a kisadózó után az adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek során a kisadózó a teljes hónapban

- táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,

- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

- fogvatartott,

- egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

- a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen,

kivéve, ha az érintett hónap során is a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

 

A főállású kisadózó biztosítotti viszonya és ellátási jogosultsága

 

A főállású kisadózó e jogállás időtartama alatt biztosítottnak minősül, a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a Tbj.) és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (az Flt.) által meghatározott valamennyi ellátásra (TB ellátások és álláskeresési ellátások) jogosultságot szerez.

Az ellátások számításának alapja

- 50 ezer Ft tételes adó fizetése esetén 2016-ban havi 81 300 forint, 2017. január 1-jétől havi 90.000 Ft, 2018. január 1-jétől havi 93.500 Ft,

- 75 ezer Ft tételes adó fizetése esetén 2016-ban havi 136 250 forint, 2017. január 1-jétől havi 150.000 Ft, 2018. január 1-jétől havi 157.000 Ft.

A magasabb tételes adó fizetése egy nyilatkozat kitöltésével év közben is bármikor választható. A NAV az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek részére adatot szolgáltat a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.

 

Főállású kisadózó fogalma

 

Főállásúnak az a kisadózó minősül, aki a tárgyhó bármely napján az alábbi feltételek valamelyikének nem felel meg:

- legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,

- a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,

- a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,

- a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,

- olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (az Mmtv.) 32–33. §-ai alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy

- rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

- a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is,

- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll.

 

Nem főállású kisadózó 

 

A nem főállású kisadózó - e jogviszonya alapján - biztosítottnak nem minõsül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.

 

Nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjban (a nők kedvezményes nyugdíjában) vagy korhatár előtti ellátásban részesülő kisadózó nyugdíjjárulék-alapja

 

Főállású kisadózó:

A Tny. 83/B. § (1) bekezdése szerint ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, nyugellátásban vagy korhatár előtti ellátásban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. § szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér bruttó havi összegének tizennyolcszorosát (az éves keretösszeget, ami 2016-ban 18 x 111 000 Ft = 1 998 000 Ft volt, 2017-ben 18 x 127.500 Ft = 2.295.000 Ft), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a NYUFIG a nyugdíj folyósítását szünetelteti. (Ha ez decemberben következik be, akkor a már folyósított decemberi ellátást vissza kell fizetni.)

Miután a katás tételes adó magában foglalja a nyugdíjjárulékot is, az éves keretösszeg szempontjából az alábbiak szerint kell figyelembe venni a főállású kisadózó nyugdíjjárulék-alapot képező keresetét:

- 50 ezer Ft tételes adó fizetése esetében 2016-ban havi 81 300 Ft, 2017-ben havi 90.000 Ft, 2018-ban havi 93.500 Ft,

- 75 ezer Ft tételes adó fizetése esetében 2016-ban havi 136 250 Ft, 2017-ben havi 150.000 Ft, 2018-ban havi 157.000 Ft.

 

A főállásúnak nem minősülő kisadózó nem minősül biztosítottnak, ezért esetében

- az éves keretösszeget nem kell vizsgálni,

- e jogviszonyával további szolgálati időt nem szerez,

- a Tny. (1997. évi LXXXI. törvény) 22/A. §-ában meghatározott nyugdíjnövelésre jogosultságot nem szerez.

 

Arányos szolgálati idő a kisadózó esetében

 

A Tny. 39. § (1) és (2) bekezdése alapján ha a főállású kisadózó biztosítottnak a Tbj. 5. §-ában felsorolt egyes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyai keretében elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a mindenkori minimálbérnél kevesebb, a biztosítási időnek az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe a nyugdíj összegének kiszámítása és a szolgálati idő meghatározása során egyaránt.

Vagyis a főállású kisadózó esetében NEM csak a nyugdíj összegének számítása során, hanem a nyugdíjjogosultság elbírálása tekintetében is arányosítani kell a szolgálati idejét, ha a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme kisebb, mint a mindenkori  minimálbér összege!

Ha a főállású kisadózó

- 50 ezer Ft tételes adóz fizet, akkor a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a biztosítási idő aránya ilyen esetben azonos a nyugdíjjárulék alapját képező keresete (2017-ben havi 90.000 forint) és a mindenkor érvényes minimálbér (2017-ben 127.500 forint) arányával,

- 75 ezer Ft tételes adót fizet, így a nyugdíjjárulék alapját képező keresete 2017-ben havi 150.000 Ft, az arányos szolgálati időre vonatkozó rendelkezést értelemszerűen nem kell alkalmazni.

A minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete, jövedelme.

Egyebekben a kisadózóra is az általános TB szabályokat kell alkalmazni.

Kérem, osszák meg katás barátaikkal is ezt az összefoglalót, s persze kérjék meg őket, hogy ők is osszák tovább :-)

Iratkozzanak föl az ingyenes hírlevelemre, hogy késedelem nélkül értesüljenek a nyugdíjakat és egyéb ellátásokat érintő fejleményekről!

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...