Jogosultsági idő a nők kedvezményes nyugdíjához

Jogosultsági idő a nők kedvezményes nyugdíjához

A szolgálati idő és a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő fogalmának összehasonlítását tartalmazza ez az összefoglaló. Nagyon-nagyon sok kérdést kapok ezzel kapcsolatban, kérem az érintett hölgyeket, olvassák el!

K Küldés K Nyomtatás

 

 

A szolgálati idő és a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő fogalmának összehasonlítását tartalmazzák az alábbiak:

 

Általános szabályok

 

Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy szolgálati időt csak akkor szerzünk, ha TB biztosítási jogviszonyban álltunk és az e jogviszony révén szerzett keresetünkre, jövedelmünkre vagy ellátásunkra előírt mindenkori nyugdíjjárulékot levonták tőlünk vagy ez alól jogszabály mentességet biztosított.

Hölgy Olvasóim már bizonyára tudják, hogy a szolgálati idő nem azonos a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő fogalmával, miután a jogosultsági időre szigorúbb szabályozás vonatkozik (nem minden szolgálati idő számítható be a jogosultsági idő tartamába).

 

A nők kedvezményes nyugdíjának 2017-i évi ÖSSZES feltételéről MINDEN információt megtalál, ha elolvassa EZT AZ ÖSSZEFOGLALÓMAT!

 

A hölgyek kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosultsági időbe beleszámít

 

- elsősorban a kereső tevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony révén szerzett szolgálati idő (erről később részletesen írok), valamint

- a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben (ideértve a méltányossági gyermekgondozási segélyt is), gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.

A gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama alatt szerzett szolgálati idő.

A súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával  fizetési nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama alatt  szerzett szolgálati idő.

A szabályozás a fentiekben ismertetett szolgálati időn kategóriákon felül más szolgálati időt a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem vesz figyelembe.

 

Figyelembe NEM vehető szolgálati idő

 

Jellemzően ilyen - egyébként a nyugdíj összegének kiszámítása során már szolgálati időnek minősülő -, a kedvezményre való jogosultsághoz figyelembe nem vehető időtartamok a következők:

– a tanulmányi idő (Sem a szakmunkásképzésben, szakiskolai képzésben, sem a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető évek sem vehetők számításba a jogosultság meghatározásakor. A Kúria határozata alapján a volt szakiskolai tanulók e minőségben eltöltött ideje nem minősül szakmunkástanuló-viszonynak, vagy tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanulói viszonynak, ezért szolgálati időnek nem tekinthető, vagyis nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe sem. Az az időszak, amely alatt egy hölgy fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg ösztöndíjasként felsőfokú nappali tanulmányokat folytatott, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időként szintén nem ismerhető el. Természetesen az érintett időszak az öregségi nyugdíj összegének megállapításához a szolgálati időbe felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időként beszámítást nyerhet, csak a nők kedvezményes nyugdíja szempontjából nem minősül jogosító időnek.),

– a munkanélküli/álláskeresési ellátás folyósításának tartama,

– a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósításának tartama,

– a 18 év feletti tartósan beteg hozzátartozó ápolása miatt folyósított ápolási díj folyósításának tartama,

– a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett idő,

– a passzív (a TB biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított) táppénzen töltött idő,

– az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás vagy gyermekápolás miatt igénybe vett – fizetés nélküli szabadság egyébként szolgálati időnek minősülő első 30 napja.

 

A tanulmányi idők közül beszámít 

 

a jogosultsági időbe a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata (jellemzően az adott év július 15. és augusztus 31. közötti időszakára vonatkozóan), amennyiben arra a TB nyilvántartásaiban bejelentési adat található, ideértve az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is.

Miután a szakmunkástanulók esetében jellemzően a tanulói jogviszony teljes tartamára található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyként kell figyelembe venni. Ha ennek ellentmondó adat áll a rendelkezésre, a jogosultsági idő beszámításánál arra is figyelemmel kell lenni. (Az ONYF példája szerint ha az egyik ipari tanuló hölgy munkakönyvi adatai szerint július 20-án, egy másik ipari tanuló hölgy augusztus 25-én pótvizsgát tett, akkor jogosultsági időként az első hölgy esetében a július 21-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot, míg a második hölgy esetében csak az augusztus 26-tól augusztus 31-ig terjedő időtartamot lehet beszámítani.)

Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető.

Nagyon sok hölgy Olvasóm nehezményezi, hogy miért nem számítják be a tanévek alatti rengeteg gyakorlati napot, amikor tényleges munkát végeztek. Az évközbeni szakmai gyakorlat azonban a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni. Ezért annak sincs jelentősége, hogy az érintett évente/hetente hány napot töltött gyakorlaton. (Sok érintett hölgy méltatlankodik emiatt. Ne felejtsük el azonban azt sem, hogy a felsőfokú oktatásban részt vett hölgyek még több évet veszítenek a jogosultsági idejükből, hiszen az egyetemi, főiskolai évek egyáltalán nem számíthatók be a jogosultsági időbe még akkor sem, ha egyébként szolgálati időnek minősülnek.)

 

Jogosultsági feltételek összefoglalása a szolgálati idő szempontjából

 

A hölgyek kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből tehát főszabályként 32 évet kell kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerezni.

Ha a hölgy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket ápol, ez a 32 év feltétel 30 évre csökken.

Ennél kevesebb kereső tevékenységgel szerzett szolgálati idő csak akkor vehető figyelembe, ha a hölgy nagycsaládos (saját háztartásában nevelt öt gyermeknél egy évvel, utána gyermekenként további egy-egy évvel, de maximum 7 évvel csökkenthető a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő előírt legalább 32 éves, súlyosan fogyatékos gyermek nevelése esetén 30 éves tartama).

E tekintetben fontos tudnunk, hogy saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy személyére tekintettel családi pótlékot folyósítottak.

 

Nézzük most azt meg, mi tekinthető keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek, ami a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság szempontjából a 40 éven belül főszabályként előírt 32 évbe beszámítható:

 

Beszámítható a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony időtartama – ennek kell alapesetben legalább 32 évnek lennie.

A TB biztosítási jogviszonnyal járó, munkavégzésre irányuló jogviszonyokat felsorolom majd a későbbiekben (a harmadik alapfeltétel taglalása során), amikor arról írok, milyen jogviszonyokat kell megszüntetni a nők kedvezményes nyugdíja folyósításának első napja előtti napra.

Kiemelek viszont néhány olyan speciális tételt, amelyekkel kapcsolatban már sok kérdést kaptam és amelyek beszámíthatók a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időbe:

–  a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban való részvétel időtartama (függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem),

–  az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok,

–  az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama,

– a gyermekgondozási segély folyósítása alatti engedélyezett munkavégzés időtartama (ilyen esetben a gyermekgondozási segély munkavégzéssel azonos időtartamra eső folyósítási idejét gyermekneveléssel töltött időként a szolgálati idő kétszeres számításának tilalma miatt nem lehet beszámítani),

– a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként szerzett, szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem,

– a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is (erről részletesen írtam az előbbiekben),

 – a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. §-ának hatálya alá tartozó időtartam az arányos szolgálati időszámítás alkalmazása nélkül (vagyis ha a kedvezményes nyugdíjat kérelmező hölgy elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme az adott időszakban a mindenkori minimálbérnél kevesebb volt, akkor a biztosítási időnek nem csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe, mint a nyugdíjszámítás során, hanem a teljes időtartam - de természetesen csak a kedvezményes nyugdíjra való jogosultság megállapítása szempontjából. Ez különösen a részmunkaidőben foglalkoztatott hölgyek részére kedvező.),

- a korkedvezményre jogosító munkavégzés időtartama az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó általános szabályok szerint (a korkedvezmény azonban nem vonható le a szükséges 40 évi jogosultsági időből vagy az azon belül szükséges 32 évi keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időből! A korkedvezmény kizárólag az érintett személyre irányadó nyugdíjkorhatár éveinek számából vonható le, hogy az így megkapott életkorban igényelhesse a korhatár előtti ellátását - de nem a nők kedvezményes nyugdíját!),

– a fagyszabadság időtartama, ha azt a 15/1971. (V. 22.) ÉVM-MüM együttes rendelet alapján állapították meg,

– a javító-nevelő munkavégzés időtartama.

 

A nők kedvezményes nyugdíjának tehát 3 alapfeltétele van,
amelyek közül mindegyiknek teljesülnie kell:

 

1) legalább 40 évi (keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel) szerzett jogosultsági idő szerzése, amelyből

2) alapesetben legalább 32 évi szolgálati időt kell keresőtevékenységgel (munkával) szerezni, és

3) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják az érintett hölgy számára, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem állhat (azaz lényegében az ezt a napot megelőző napra meg kell szűnnie a munkavégzésre irányuló összes jogviszonyának - munkaszerződés, megbízási szerződés, stb.).

 

Sok internetes álhír terjed arról, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához elég 32 évi munkával szerzett szolgálati idő, de amint a fenti három alapfeltételből is látható, önmagában NEM elég 32 évet szerezni, a legalább 40 év jogosultsági időnek meg kell lennie, és ezen BELÜL kell legalább 32 évi szolgálati időt munkával szerezni. 

Sok félreértés fakad a legalább-legfeljebb szavak használatából is. Legalább 32 évet kell szerezni munkával (akkor, ha nincs legalább 5 gyermeke, vagy nincs egy súlyosan fogyatékos gyermeke az édesanyának), de ez nem azt jelenti, hogy aki csak 3 évet volt gyes-en, annak is elegendő a 32 év munkával szerzett idő - neki 40 év mínusz 3 év egyenlő 37 évnyi munkával szerzett szolgálati időt kell igazolnia, hogy igényelhesse a nők kedvezményes nyugdíját. Ha valaki 6 évig kapott gyermekneveléshez kapcsolódó ellátást, akkor neki legalább 34 évet kell munkával megszereznie. És így tovább. 

Sok hölgy méltánytalannak tartja, hogy ha 8 évnél hosszabb ideig volt gyes-en, gyed-en, gyet-en és hasonló ellátáson, akkor miért csak 8 év számolható be, miért kell nekik is legalább 32 évet munkával szerezniük. A törvény azonban ezeket a minimum feltételeket szabja, és ezek enyhítése nem is várható a jövőben. Összesen két kivételt ismer el a törvény:

- ha valakinek legalább 5 gyermeke van, akkor az ötödik gyermektől számítva gyermekenként plusz egy évet (de összesen legfelejebb 7 évet) elszámolhat gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósítási idejéből. Vagyis például az 5 gyermekes édesanya 9 évet, a 6 gyermekes édesanya 10 évet, a 7 gyermekes édesanya 11 évet számolhat ilyen jogcímen, de nekik is legalább 31, 30, illetve 29 évet munkával kell megszerezniük - így jön ki a szükséges 40 év.

- ha valakinek súlyosan fogyatékos gyermeke van, akkor az ő ápolására tekintettel kapott ellátások, elsősorban az ápolási díj folyósításának időtartamából 10 évet számolhat el, vagyis neki legalább 30 évet kell munkával szereznie ahhoz, hogy igényelhesse a nők kedvezményes nyugdíját.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a mai magyar nyugdíjrendszerben a nők kedvezményes nyugdíja valóban hatalmas kedvezményt jelent, hiszen a jogosult hölgyek mindenféle levonás (málusz) nélkül lesznek jogosultak TELJES öregségi nyugdíjra.

Vagyis bármilyen méltánytalannak tűnhetnek is a kedvezményes nyugdíj jogosultsági korlátai, valójában óriási kedvezményt jelentenek az érintett hölgyek számára - ennek belátásához elég belegondolni abba, milyen "méltánytalanul" kedvező az ő helyzetük a nem jogosult hölgyek és az összes férfi szempontjából, akik a nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt egyetlen nappal korábban sem igényelhetik a nyugdíjukat.

 

Jogszabályi rendelkezések

 

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18.§-a szerint:

(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki

a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és

b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

(2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.

(2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet.

(2d) A (2c) bekezdésben előírt jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek.

A Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet szerint:

12. § (1) A Tny. 18. § (2b)-(2c) bekezdése szerinti, kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek

a) az 1997. december 31-ét követően a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-i) pontjában, valamint (2) és (3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban - ideértve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatást, a szakmunkástanuló és a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatát, továbbá a Tbj. 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között hatályos 7. § (2) bekezdése szerinti biztosítási időt is -;

b) az 1998. január 1-jét megelőzően

1. az a) pont szerinti jogviszonyban,

2. a kisiparosként,

3. a magánkereskedőként,

4. az alkalmi fizikai munkát végzőként,

5. a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként,

6. a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként,

7. a gazdasági munkaközösség tagjaként,

8. az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként,

9. a kisszövetkezet tagjaként,

10. a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként,

11. a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként,

12. az egyéni gazdálkodóként,

13. a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként,

14. a külföldi munkavállalóként,

15. a külföldi munkavállaló előadóművészként,

16. az ügyvédi munkaközösség tagjaként,

17. a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként,

18. a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként,

19. a közjegyzőként,

20. az önálló bírósági végrehajtóként,

21. a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként,

22. a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint

23. a 29. § (8) bekezdése, a 36. §, a 41. § és a 44. § (2) bekezdése alapján

szerzett szolgálati idő minősül.

(2) A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi teljes nyugdíj összegét valamennyi megszerzett szolgálati idő alapján kell megállapítani.

(3) A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdésének alkalmazása során

a) a gyermekgondozást segítő ellátásban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő,

b) a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő.

(A frissítés időpontja: 2017. április 22.)

 
Iratkozzanak föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljenek a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időket érintő fejleményekről is!
 
 
A nők kedvezményes nyugdíjának 2017-i évi ÖSSZES feltételéről MINDEN információt megtalál, ha elolvassa EZT AZ ÖSSZEFOGLALÓMAT!
K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...