Öregségi nyugdíjjal kapcsolatos kérdés

„1949-ben született nő vagyok. 1999. V.1.-től rokkantsági 67%-os fokozatba kerültem. Addig folyamatos munkaviszonyom volt. (kb. 32 év) 2012-ben I.2-tól a nyugdíjkorhatár elérésével rokkantsági nyugellátásomat öregségi nyugdíjként kapom. Kérdésem: kérhető-e az öregségi nyugdíj kiszámítása a rokk.nyugdíj helyett, ha ez kedvezőbb. Mi a nyomtatvány száma a Fiumei úton, amin ezt kérvényezni lehet. Előre is nagyon köszönöm. Rubinszky Zsóka ”

Kedves Zsóka,

miután a rokkantsági nyugdíjat ugyanúgy számították ki 2011. december 31-éig (a rokkantsági nyugdíj megszüntetéséig), mint az öregségi nyugdíjat, nincs értelme újraszámítást kérni, mert az eredmény ugyanaz lenne. A rokkantsági nyugdíj folyósítási ideje nem minősül szolgálati időnek (a mellette történt esetleges munkavégzéssel sem szerezhetett plusz szolgálati időt), ezért az általános szabályok szerinti nyugdíjmegállapítás is csak ugyanazokat a tényezőket vehetné figyelembe, mint amelyek alapján az Ön rokkantsági nyugdíját  1999-ben megállapították.

Az 1955 előtt született volt rokkantsági nyugdíjasok részéről a nyugdíj általános szabályok szerinti számítása kérésének csak a 2012 óta a rokkantsági nyugdíjuk helyett új felülvizsgálat alapján megállapított rokkantsági ellátások esetén van értelme, mert az ellátás összege jellemzően jóval kisebb, mint a korábbi rokkantsági nyugdíj összege. 

Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy a nyugdíjakat érintő fejleményekről időben értesüljön!

Üdvözlettel,

Dr.Farkas András

„1954.03.24.-én születtem. 2013 június 30.-án megszünt a munkaviszonyom. A szolgálati időm 40 év 131 nap. 2014 05 27.-től álláskeresési öregségi segélyben részesülök. A munkaviszonyom utolsó kb 15 évében a jövedelmem a nyugdíj plafontól magasabb volt. Arra szeretnék választ kapni, hogyan számítják be a nyugdíj megállapításánál a segélyként szerzett jövedelmemet. Nem rontja-e nagyon a várható nyugdíjam összegét. Érdemes-e ezt a segélyt továbbra is igényelnem? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel Blaskó István ”

Kedves István,

a nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) összegét csak akkor veszik figyelembe a nyugdíjszámítás során, ha ez Önre nézve kedvezőbb eredményre vezetne. (A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény - Tny. - 22.§ (2) bekezdés a) pontja alapján).

Vagyis nem fogja lerontani az Ön számított nettó havi átlagkeresete összegét a nyes a nyugdíj megállapítása során. Ezét természetesen érdemes továbbra is igénybe vennie a nyes-t.

Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy a nyugdíjakat érintő változásokról időben értesüljön!

Üdvözlettel,

Dr.Farkas András

„Tisztelt nyugdijguru!2017 agusztusában megyek öreségi nyugdijba és 2005-től vagyok egyéni vállalkozó.81300 járulék alap KATÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÓKÉNT kb menyi nyugdijra számithatok mert én nem zudom kiszámitani. Előre is köszönöm ”

Kedves Bacső Ferencné,

a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. § (1) bekezdése alapján ha a biztosítottnak a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 5. §-ában felsorolt egyes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyai keretében elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a mindenkori minimálbérnél kevesebb, a biztosítási időnek az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe a nyugdíj összegének kiszámítása és a szolgálati idő meghatározása során egyaránt.

Ha a főállású kisadózó

- 50 ezer Ft tételes adót fizet, akkor a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a biztosítási idő aránya ilyen esetben azonos a nyugdíjjárulék alapját képező keresete (havi 81 300 forint) és a mindenkor érvényes minimálbér (2016-ben 111 ezer forint) arányával,

- 75 ezer Ft tételes adót fizet, így a nyugdíjjárulék alapját képező keresete havi 136 250 Ft, az arányos szolgálati időre vonatkozó rendelkezést értelemszerűen nem kell alkalmazni.

A minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete, jövedelme.

Egyebekben a kisadózóra is az általános TB szabályokat kell alkalmazni.

A nyugdíjmegállapítás folyamata bonyolult, olvassa el az erről szóló összefoglalómat:

https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/mitol-fugg-a-nyugdij-osszege

Üdvözlettel,

Dr.Farkas András

„A kedvezményes nyugdijjal kapcsolatban érdekelne a táppénzt ki veszik-e mert műtéteim voltak és elég sokszor voltam táppénzen ez bele számít a negyven évben vagy sem? ”

Kedves Terbe Benjáminné,

a táppénz folyósításának tartama beszámít a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe, KIVÉVE az ún. passzív táppénzt (amely korábban a munkaviszony megszűnése után volt igénybe vehető, ma már nincs ilyen lehetőség).

Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő fejleményekről!

Üdvözlettel,

Dr.Farkas András

„Tisztelt Dr. Farkas András úr! Méltányossági alapon kérhetek-e nyugdíj emelést, ha a korábbi években a 0, 5%-os emelést kértem? 2006 10.15.-től vagyok nyugdíjas, ezt követően folyamatos (kivétel 2009 01. 01.--2009 04. 26.) munkaviszonyban álltam 2016 01. 31.-ig. Van-e lehetőség arra vonatkozóan, hogy a legutóbbi éveim alapján újra számolják a nyugdíj összegét, mert az un. rendszer váltás időszakában, csak az irányadó minimálbérre voltam bejelentve 1986-2002 közötti időszakban? Ezek után akkor 65 eFt állapítottak meg. A munkában eltöltött éveim száma így kb.54 év. Kíváncsian várom megtisztelő válaszát! Kálvári Károly”

Kedves Kálvári Károly,

a méltányossági nyugdíjemelés feltétele, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában a nyugdíja (és az esetleges egyéb rendszeres pénzellátása együttes) összege ne haladja meg a 75 ezer Ft-ot.

A vonatkozó szabály pontosan: "A Tny. 66. §-a alapján a nyugellátásban részesülő számára kivételes nyugellátás-emelés akkor állapítható meg, ha a folyósított nyugellátás és az Szt. (a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény) 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás - ide nem értve az időskorúak járadékát - együttes havi összege nem haladja meg a  75 000 forintot."

Ilyen méltányossági nyugdíjemelés 3 évente egyszer kérhető.

Ismételt nyugdíjmegállapítást nem kérhet, mert a nyugdíj mellett végzett  munkával további szolgálati időt nem szerezhetett (helyette lehet 2007-től igényelni az Ön által is igénybe vett félszázalékos nyugdíjemelést a Tny. 22/A.§ alapján).

Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő fejleményekről!

Üdvözlettel,

Dr.Farkas András

„Tisztelt Nyudíjguru, kedves Dr. Farkas András! Leírom Önnek a nem túl hétköznapos esetemet, evvel kapcsolatosan felmerülő kérdéseimet. 1953. május 24-én született férfi vagyok, tehát 2016. május 24-én érem el az öregségi nyugdíj korhatárát. A tavalyi év folyamán a nyugdíjbiztosítási igazgatósági szervnél kezdeményeztem az Ügyfélkapun keresztül történő adategyeztetési eljárást. Két fordulóban sikerült is számomra megnyugtató határozatot hozniuk, és nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásba venniük. Ennek eredményeképpen 1967.06.20. és 2013.12.31. közötti időszakra vonatkozóan 39 év és 276 nap nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezem. Azóta is folyamatosan ugyanazon munkáltatónál állok munkaviszonyban. 2015. december 18-án a munkáltatóm csoportos létszámleépítés keretében jelentette be, hogy az én munkaviszonyomat is meg kívánja szüntetni. Mivel már ezt megelőzően, 2015. december 17-én keresőképtelen állapotba kerültem és 2016. február elsejei naptól minősített az orvos keresőképesnek, ezért a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályok szerint a 30 napos közlési határidő részemre ekkor, tehát 2016. február 1-én kezdődik el és tart 2016. március 1-ig. Ezt fogja követni (március 2-től április 20-ig) az engem megillető 50 naptári napos felmondási idő, majd a 2016. év időarányos részére járó szabadságolás időtartama (vélhetően 10 munkanap). Ennek vége május 4-e lenne. A Nyugdíjbiztosító határozatában szereplő 39 év és 276 naphoz hozzáadva a 2014. évi 365 napot és a 2015. évi 365 napot, valamint a 2016. évből május 4-ig eltelő 125 napot, számításaim szerint összességében 42 év és 36 nap szolgálati idővel fogok rendelkezni. Kérdéseim: A május 4-i munkaviszony-megszűnés és a május 24-i nyugdíjjogosultsági időpont közötti 20 nap eltelhet-e részemről munkaviszony nélkül? Amennyiben nem szükséges, kell-e erre az időszakra valamilyen járulékot fizetnem? Befolyásolja-e ennek a 20 napnak a hiánya a nyugdíj kiszámításakor az összeget, vagy mindenképpen a kerek 42 év a mértékadó? Tisztelettel és köszönettel várom válaszát. Sárközy András +36209346679 ”

Kedves Sárközy András,

a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény, Mt.) 75. § (1) bekezdése szerint a munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az érintett munkavállalót a felmondás vagy a 79. § (1) bekezdés b) pont szerinti azonnali hatályú felmondás közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatja. A felmondás és az azonnali hatályú felmondás a tájékoztatást követő harminc nap elteltét követően közölhető.

A 68. § (1) bekezdése szerint a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik.

(2) A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik:

a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év,

b) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,

c) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat csoportos létszámcsökkentés esetén abban az esetben kell alkalmazni, ha a (2) bekezdésben meghatározott körülmények a 75. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatás közlésének időpontjában fennálltak.

Miután az Ön esetében a keresőképtelenség bekövetkezése egy nappal megelőzte a tájékoztatás közlésének napját, a fenti (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazható az Ön esetére.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a tájékoztatási kötelezettség 30 napja kezdődik az Ön keresőképessége helyreállásának napjával, hanem a felmondási ideje kezdődik azon a napon. Az időarányos szabadságot pedig a felmondási idő kezdete előtt ki kell adni vagy el kell vele számolni, illetőleg végső esetben a felmondási idő azon részére is kiadható, amely alatt Önt még nem mentesítették a munkavégzési kötelezettsége alól. Vagyis a szabadság NEM hosszabbítja meg az Ön jogviszonyát, amely a felmondási idő utolsó napjával megszűnik.

A leírt adatok alapján 2016. február 1-től számíthatja az 50 napos felmondási idejét, amelynek utolsó napján, 2016. március 22-én megszűnik az Ön keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonya (vagyis eddig a napig tart a szolgálati ideje).

Ha az Ön igazolt szolgálati ideje 2013.12.31-éig 39 év 276 nap, azaz 14511 nap és azóta folyamatos (lesz) a munkaviszonya 2016. március 22-éig, akkor 811 plusz napnyi szolgálati időt szerez, így összesen 15322 nap, azaz 41 év 357 nap szolgálati időt szerez. 

Mindenképpen érdemes (bármilyen) munkát találnia vagy vállalkozási tevékenységet folytatnia a március 22. és május 24. közötti időszakban, hogy megszerezze a 42 évhez hiányzó 8 napnyi szolgálati időt, mert ez esetben a nyugdíjszorzója nem 82%, hanem 84% lesz (ezzel kell megszorozni az 1988 óta megszerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiből számított nettó havi átlagkeresete összegét, így adódik a nyugdíja induló összege).

Erre az időszakra szolgálati idő szerzése céljából megállapodást nem tud kötni a nyugdíjbiztosítóval, mindenképpen keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszony létesítésére van szükség.

Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő fejleményekről!

Üdvözlettel,

Dr.Farkas András

„2015 julius 1-én mentem nyugdíjba.Sajnos minimál bérrel voltam bejelentve. Azóta "nyugdíj elöleget" kapok 50 e Ft-ot. Szerintem 40 egynehány évem van szerintük csak 30. Vicc az egész ami jár-na az nem elöleg! Elöleg az amit elöre adnak! Nem akarok cinikus lenni, de talán abban reménykednek, hogy éhenhalunk és akkor már ezt azz alamizsnát sem kell adni? Egyszer,(2015 nov.)elmentem érdeklödni Fehérvárra, mi is van a végleges nyugdíjjal, hát kioktatö hangon lekezelöen mint a kutyával, mit akarok én reklamáltam a szolg. idö miatt várjak amig kiszámolják! De meddig?! De meddig nincs erre valami jogszabály? Már több mint egy fél év telt el! Szeretném és kérem, hogy segítsen, van még két kicsi gyerekünk, (10 és 12 évesek) a feleségem eü. állapota miatt nem tud dolgozni, képzelheti hogyan élünk ebböl a pénzböl. Szivesen elküldöm az eddigi iratokat is. elöre is köszönöm! Tisztelettel: Schönborn Péter”

Kedves Péter,

előleget akkor állapítanak meg, ha a nyugdíjjogosultsága kétséget kizáróan fennáll, de a nyugfíj összegének végleges megállapításáig valamilyen körülményt még tisztázni kell:

Tny. 73. § Ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani, és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani.

Kár tehát nem fogja érni Önt, a nyugdíjjogosultság kezdő napjára visszamenőleg megkapja majd a nyugdíj és az előleg közti különbözetet (ha lesz). 

Az eljárás akkor húzódhat el ilyen hosszan, ha Önnek esetleg volt külföldön szerzett szolgálati ideje, ilyenkor a nemzeti hatóságok közötti egyeztetés 6-8 hónapot is igénybe vehet. Ha nem volt ilyen, akkor viszont érdeklődjön ismételten az ügyintézőjénél!

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárásaiban az ügyintézési határidő egyébként huszonkét munkanap, amely legfeljebb huszonkét munkanappal hosszabbítható meg. Erre hivatkozzon a sürgetés során!

Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy a nyugdíjakat érintő fejleményekről időben értesüljön!

Üdvözlettel,

Dr.Farkas András

„érdeklödni szeretnék az felöl hogy én 1954 január 21-én születtem és kiváncsi vagyok a nyugdijjamra”

Kedves Béla,

az Önre irányadó nyugdíjkorhatár 83 év 183 nap, vagyis 2017. július 13-ától lesz jogosult a teljes öregségi nyugdíjra (ha legalább 20 év szolgálati időt szerzett).

A nyugdíja összege sok tényezőtől függ, olvassa el az erről szóló összefoglalómat: https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/mitol-fugg-a-nyugdij-osszege

Iratkozon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő fejleményekről!

Üdvözlettel,

Dr.Farkas András

„Üdvözlöm! Az lenne a kérdésem ,hogy a nyugdij melett dolgozok heti 3napot 1 órában és ön szerint jár szabadság és táppénz nekem mivel a járulékokat levonják.Nagyon szépen köszönöm a válaszát és a türelmét .Köszönettel:Janyik Zoltánné”

Kedves Janyik Zoltánné,

a nyugdíjas munkavállalónak táppénz nem jár. A Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 25. §-a szerint a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.

Miután az Ön által leírtak alapján a nyugdíja folyósítása nem szünetel (nem a közszférában dolgozik közalkalmazotti vagy hasonló jogviszonyban), ezért a keresete után nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni, ezért a táppénz nem jár.

Más a helyzet a szabadsággal. A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) szerint a részmunkaidős munkavállalót ugyanannyi munkanap szabadság illeti meg, mint a teljes munkaidős munkavállalót. Az alapszabadság évi húsz munkanap, amit életkorhatároktól függően emelkedő számú pótszabadsággal, továbbá - amennyiben a munkavállalót megilleti - további, különböző jogcímeken járó pótszabadsággal kell növelni. Főszabályként a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ez azonban nem vonatkozik az Ön esetére, csak azokra az esetekre, amikor a munkavállalót napi egyenlő munkaidőben foglalkoztatják a napi munkaidő mértékének megfelelő időtartamban (általános munkarend). Mivel a napi munkaidő mértékétől eltérő (egyenlőtlen) az Ön munkaidő-beosztása, Ön a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. A napi munkaidő mértékétől eltérő (egyenlőtlen) munkaidő-beosztás megléte esetén tehát a megállapított szabadságot át lehet váltani órákra (ez a gyakorlat). Ezt a munkáltatója bérszámfejtője (könyvelője) intézi.

Iratkozon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő fejleményekről!

Üdvözlettel,

Dr.Farkas András

 

„Szeretnék tanácsot kérni Öntől.Én és a férjem 1954-ben születtünk, és mindketten rokkantnyugdíjasok voltunk. Mindkettőnk nyugdíját átminősítették.Munkát vállalni nem tudunk, mert támogatottként nem alkalmaznak. Hogyan tudnánk mégis dolgozni? Mondjuk vissza a rokkantsági ellátást?/ ketten 81.000 Ft-ot kapunk.Várom válaszát. Tisztelettel: Nagy Istvánné”

Kedves Nagy Istvánné,

a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás mellett lehet dolgozni, olvassák el az erről írt összefoglalómat: https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/rokkantsagi-es-rehab-ellatas-melletti-munkavegzes-szabalyai

Jogi akadálya tehát nincs a munkavégzésnek, ha rokkantsági vagy rehab ellátásban részesülnek. Így nem tudom, mire utal azzal a mondatával, hogy "támogatottként nem alkalmaznak". Érdeklődjenek a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató akkreditált munkáltatók iránt a munkaügyi kirendeltségen!

Az ellátásukat természetesen NE mondják vissza, nehogy bevétel nélkül maradjanak! 2017. második félévében vagy 2018. első félévében (63 év 183 napos korukban) betöltik a nyugdíjkorhatárukat, amikortól öregségi nyugdíjra lesznek jogosultak. Az összegekből ítélve akkor érdemes lesz kérniük a nyugdíjuk általános szabályok szerinti megállapítását. Addig is kitartást és a lehető legjobb egészséget kívánom Önöknek!

Iratkozzanak föl az ingyenes hírlevelemre, hogy az ellátásokat érintő változásokról időben értesüljenek!

Üdvözlettel,

Dr.Farkas András

Kérem, várjon... Kérem, várjon...