Rokkantsági és rehab ellátás melletti munkavégzés szabályai

Rokkantsági és rehab ellátás melletti munkavégzés szabályai

A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás mellett végezhető munkára vonatkozó legfontosabb szabályok összefoglalása.

K Küldés K Nyomtatás

A legfontosabb ilyen ellátások: a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, a rokkantsági járadék és a (kifutó, ma már nem megállapítható) rehabilitációs járadék.
 

Rehabilitációs ellátás

 

A komplex minősítés keretében megállapított rehabilitációs ellátás mellett 2013. január 1-től 2016. április 30-áig legfeljebb heti 20 órában lehetett keresőtevékenységet folytatni vagy közfoglalkoztatásban részt venni, az ezt meghaladó időtartamú keresőtevékenység vagy közfoglalkoztatás ideje alatt az ellátás szünetelt. A rehabilitációs ellátás melletti keresetnek viszont nem volt összegkorlátja, bármennyit lehet keresni. (A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény 7.§ (4) bekezdés a) pont alapján.)

E szabályok a 2011. december 31-ét követően megállapított, vagyis nem valamely korábbi ellátásból átalakított rehabilitációs pénzbeli ellátásra vonatkoztak. Akinek 2011. december 31-éig járó ellátását 2012. január 1. napjától alakították át rehabilitációs ellátássá, átmenetileg - a felülvizsgálatáról szóló döntést követő második hónap utolsó napjáig – a 2011. december 31-én hatályos korlátok között folytathat keresőtevékenységet. E szabályokat ennek az összefoglalómnak a végén ismertetem.

2016. május 1-jétől változtak a rehabilitációs ellátás mellett végezhető munkára vonatkozó szabályok: e naptól fogva megegyeznek a rokkantsági ellátás mellett végezhető munkára vonatkozó szabályokkal.

 

Rokkantsági ellátás

 

A 2012. évi átalakítás során vagy a komplex minősítést követően megállapított rokkantsági ellátásban részesülő személyekre vonatkozó, 2014. január 1-jétől hatályos közös szabály szerint a rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül minden hónapban meghaladja a mindenkori minimálbér 150 %-át (2015-ben a 157.500 Ft-ot, 2016-ban a 166.500 Ft-ot).

A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel (2015-ben ez az összegkorlát 183.000 Ft, 2016-ban 193.500 Ft).

Ha a kereseti korlát túllépése nem egymást követő három hónapban, hanem ritkábban valósul meg, az ellátás megszüntetésére nem kerül sor. (A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény 13.§ (2) bekezdés d) pontja alapján.)

 

Rehabilitációs járadék (kifutott ellátás, már nem állapítható meg)

 

A rehabilitációs járadék folyósítása mellett 2016-ban is a 2011. december 31-én érvényes szabályok szerint lehet keresőtevékenységet folytatni (erre már csak rendkívül ritka áthúzódó esetben kerülhetett sor, mert a legfeljebb három évre megállapítható rehab járadék 2015-ben gyakorlatilag megszűnt). Eszerint ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és keresőtevékenységet folytató rehabilitációs járadékos (bruttó) keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

ba) a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét ÉS

bb) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét

- 3 egymást követő hónapra vonatkozóan, akkor a rehabilitációs járadék összege ötven százalékkal csökken, míg ha

- 6 egymást követő hónapra vonatkozóan, akkor a rehabilitációs járadék folyósítását megszüntetik (és a járadék feléledésére nincs is mód).     

A hat egymást követő hónap alatt elért kereseteket, jövedelmeket havonta kell vizsgálni, majd ezek átlagát kell a rehabilitációs járadék megszüntetése szempontjából figyelembe venni. Csak akkor kell csökkenteni vagy megszüntetni a rehabilitációs járadék folyósítását, ha mindkét említett feltétel egyidejűleg bekövetkezik, vagyis az elért kereset a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét ÉS a mindenkori minimálbér összegét is meghaladja. A rehabilitációs járadékra való jogosultság nem szűnik meg, ha a folyamatos keresőtevékenység időtartama a hat hónapot nem éri el.

Rokkantsági járadék

 

A rokkantsági járadékot sokan összekeverik a rokkantsági ellátással, pedig teljesen más ellátásról van szó. Rokkantsági járadékra az jogosult, aki a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv szakhatósági állásfoglalása szerint a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné válik, illetve 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és részére nyugellátást, baleseti nyugellátást nem állapítottak meg.

A rokkantsági járadékos tekintetében nincs munkavégzési korlát (sem időbeni, sem kereseti).

 

Gyakran felmerülő speciális kérdések a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők munkavégzése tekintetében

 

Munkavégzés a korábbi rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék helyett megállapított rehabilitációs ellátás mellett, ha még nem történt felülvizsgálat 2012. január 1. óta

Sok kérdést kaptam korábban III. csoportos rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve rendszeres szociális járadékban részesült személyektől a munkavégzési lehetőségek tekintetében.

Rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék 2012. január 1-jével nem állapítható meg. Ha a korábban ilyen ellátásban részesült személy jelenleg rehabilitációs ellátásban részesül és még nem volt felülvizsgálata 2012. január 1. óta, akkor ilyen esetben a munkavégzésére a következő szabályok vonatkoznak.

Összefoglaló azon 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásban részesülő és felülvizsgálaton még részt nem vett személyek rehabilitációs ellátás melletti átmeneti munkavégzési szabályairól, akik 2011. december 31-én már III. csoportos rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rendszeres szociális járadékban részesültek, de 2011. december 31-éig az 57. életévüket még nem töltötték be. E személyi körre a 2011. december 31-én hatályos szabályokat kell a munkavégzés tekintetében alkalmazni (a felülvizsgálatuk alapján a további ellátásukról szóló döntést követő második hónap utolsó napjáig).

Ezek a szabályok a következők a III. csoportos rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, helyette jelenleg rehabilitációs ellátásban részesülők részére:

Ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és keresőtevékenységet folytató rehabilitációs ellátott hat egymást követő hónapra vonatkozó (bruttó) keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

a) a rokkantsági , baleseti rokkantsági nyugdíj (vagyis a jelenlegi rehabilitációs ellátás) összegének kétszeresét és

b) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét,

akkor a rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni.

Vagyis ahhoz, hogy a rehabilitációs ellátását e személyi körből elveszítse valaki, egyidejűleg kell mindkét feltételnek teljesülnie: a bruttó jövedelem hathavi átlagának meg kell haladnia az érintett személy rehabilitációs ellátása összegének kétszeresét ÉS a mindenkori minimálbér összegét, ami idén 105.000 Ft. (Ha pl. a hathavi átlag meghaladja a rehabilitációs ellátás kétszeresét, de kisebb, mint 105.000 Ft, akkor nem szűnik meg az ellátás.)

Ha a keresőtevékenység nem tart hat hónapig, akkor sem szűnik meg az ellátás.

A szabályok mások a rendszeres szociális segélyben részesült, helyette jelenleg rehabilitációs ellátásban részesülők részére:

Ilyen esetben az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII.23.) Korm.rendeletet kell alkalmazni, amelynek az átmeneti járadékra, a rendszeres szociális járadékra és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára való jogosultság megszűnése, megszüntetése című fejezetében a következő rendelkezés található:

(az ellátás folyósítását meg kell szüntetni, ha)

17.§ (1) bekezdés e) pont: keresőtevékenységet folytat és hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át. (2015-ben a 84 ezer forintot.)

Kis történeti visszatekintés az ellátások melletti munkavégzés feltételeinek alakulására

 

A legutóbb idézett rendelkezés korábban vonatkozott a III. csoportos rokkantsági nyugdíjasokra is (egy sor egyéb ellátott mellett), de csak 2009. július 1. napjáig. Akkortól ugyanis módosult a III. csoportos rokkantsági nyugdíjasok nyugdíj melletti keresőtevékenységgel megszerezhető jövedelmének határa. Ennek értelmében a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság csak akkor szünik meg, ha a keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

•  a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és

• a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.

Még egyszer megismétlem: e rendelkezést a 2009. július 1-jét követően szerzett keresetre, jövedelemre kell alkalmazni.

Nem csoda, hogy sok TB-ügyintéző sem találja ezt a rendelkezést, mert egy őrületesen összegubancolt és nem is erről a témáról szóló salátatörvényben rejtették el, ami a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény... Ennek II. Fejezete szól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról (ráadásul azóta a módosított rendelkezéseket is hatályon kívül helyezték 2012. január 1-től...):

416. § (6) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha

a) a nyugdíjas már nem rokkant, vagy

b) a 36/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és az Rjtv. (ez a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény) 1. § b) pontja szerinti keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

ba) a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és

bb) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.

A kereset, jövedelem vizsgálata céljából az Rjtv. 13. § (3) bekezdésében foglaltakat (vagyis azt, hogy az adóhatóság értesíti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot a keresetekről) a rokkantsági nyugdíjas esetében is alkalmazni kell."

423. § (6) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdése és 36/G. § (1) bekezdése - e törvénnyel megállapított - rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését - 2009. július 1. - követően szerzett keresetre, jövedelemre kell alkalmazni.

Kérem, iratkozzanak fel a NyugdíjGuru News ingyenes hírlevelére is,
hogy időben értesüljenek a nyugdíjakat, megváltozott munkaképességű személyek ellátásait illető minden fejleményről.

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...