A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
Öregségi nyugdíjjal kapcsolatos kérdés
„Középiskolai tanárként dolgoztam,majd 2015.szeptember 13-tól közalkalmazottként öregségi nyugdíjba mentem .2015.szeptemberétől a régi iskolámban megbízási szerződéssel heti10 órában a tanév rendje szerint továbbdolgozom-a jelenlegi 2016/17 tanévben is. .Természetesen a bruttó jövedelemből levonásra kerül 10% költséghányad,majd a járulékalapból az egészségbiztosítás és a nyugdíjjárulék .Kérdésem,hogy a 2015.szept-2015.dec.időszak alapján benyújtható e a nyugdíjösszegének növelésére vonatkozó kérelem/nyomtatvány?”
Kedves Edit,
igen, az öregségi nyugdíja mellett - fenntartói engedéllyel megkötött megbízási szerződése alapján - szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező jövedelme alapján Ön jogosult a félszázalékos nyugdíjnövelésre.
A részleteket olvassa el az erről írt összefoglalómban:
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/a-nyugdij-osszegenek-novelese
Az összefoglalómban megtalálja a kérelemhez szükséges nyomtatványt is, az igényét visszamenőleg is érvényesítheti.
2017. január 1-jétől a növelést hivatalból intézi a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, de az ezt megelőző időszakokra a kérelmet Önnek kell beadnia.
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Ügyvéd Úr! 43 év munkaviszonnyal rendelkezem,éa nyugdíj törvény értelmében 2020 11 27-én mehetnék rendes körülmények közt nyugdíjba.1956.05.27-én születtem.Hallottam olyan lehetőségről,hogy a fent leírt 43 év szolgálati idővel is hamarabb el tudok menni nyugdíjba?!Kérem,segítsen ebben tisztán látnom,hogy valóban van ilyen lehetőségem??!”
Kedves Mátyás,
sajnos a férfiaknak minden korhatár előtti nyugdíjazási lehetőség megszűnt, így meg kell várnia, amíg betölti az Önre érvényes nyugdíjkorhatárát.
Egy kivétel lehetséges: ha Ön esetleg szerzett korkedvezményt (ha az egészségre különösen ártalmas munkakörben dolgozott, erre 2014. december 31-éig volt lehetőség), akkor a korkedvezmény éveit levonhatja a nyugdíjkorhatára éveiből, és az így kapott életkorban igényelhet korhatár előtti ellátást. Miután erről nem írt, felteszem, mincs korkedvezménye, így meg kell várnia a korhatára betöltését.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„"A magyar sajtó rövid hírben számolt be az Emberi Jogok Európai Bírósága 2015. december 15-i ítéletéről, amelyben elmarasztalta Magyarországot a közszférában dolgozó nyugdíjasok nyugdíjának felfüggesztésére vonatkozó törvényi rendelkezés miatt." Szeretném megkérdezni, hogy van e már döntés Magyarországon ezzel az itélettel kapcsolatban? ”
Kedves Pazonyi Lászlóné,
az EJEB Nagykamarája 2016. november 15-én meghallgatta a feleket - miután a magyar állam kérte az ügy Nagykamara elé utalását, vagyis voltaképpen fellebbezett a magyar államot elmarasztaló "elsőfokú" ítélet ellen -, jogerős ítélet egyelőre nincs, a következő hónapokban várható. Amint az EJEB meghozza az ítéletét, azonnal közzéteszem a honlapomon azzal az elemzésemmel együtt, hogy mit érdemes tennie az érintett nyugdíjas közszolgálati tisztviselőknek.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„2007-ben jöttem el nyugdíjba ( 1948-ban születtem) kihasználva az akkori kedvezményes lehetőséget. 39,5 év munkaviszonyt állapítottak meg. Folyamatosan dolgoztam ezután is 2010-ig. Kérdésem: 2007-2010 közötti munkaviszonnyal nem emelkedhetett volna a munkaviszonyom időtartama és így kérhettem volna új nyugdíj meghatározást? Köszönöm a választ. Széles Katalin”
Kedves Katalin,
a kedvezményes öregségi nyugdíjak melletti munkavégzéssel már nem szerezhetett további szolgálati időt, így új nyugdíj-megállapítást erre tekintettel nem kérhet (ez csak a nem nyugdíjnak minősülő korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság melletti munkavégzéssel lehetséges az erre előírt feltételek teljesülése esetén), viszont a 2007. április 1. után a nyugdíj mellett végzett munkával szerzett nyugdíjjárulék-alapot képező keresetei után jogosulttá válhatott az ún. félszázalékos nyugdíjnövelésre, amelyet utólag, visszamenőleg is érvényesíthet.
Ennek módjáról olvassa el az összefoglalómat:
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/a-nyugdij-osszegenek-novelese
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Kedves NugdíjGuru! 1954.junius17-én születtem. 22 éve le vagyok százalékolva. Jövőre érem el a rendes nyugdíj korhatárt. Kérdésem mit kell ilyenkor tennem. Mit kell ahhoz csinálnom, hogy tovább folyósítsák részemre ugyanezt a nyugdíj összeget mint most. Tulajdonképpen mindent tudni akarok, hogy ilyenkor mi a teendőm. Válaszát előre is köszönöm. ”
Kedcves Vladár Gyuláné,
olvassa el az erről írt összefoglalómat:
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„A NYES igénybevételéről/veszélyeiről érdeklődöm. (férfi szül.:1954.11 hó) Jelenleg Rokkantsági ellátásban részesülök (30eFt) A NYES ugyan kicsivel több lenne. Az fenti ellátásról előre le kell mondani? A NYES elnyerését mennyire lehet biztosra venni? Segítségét köszönöm: MM”
Kedves Mihály,
a rokkantsági ellátás és a nyes kizárja egymást. A nyes feltételei ráadásul elég bonyolultak, csak akkor igényelhető, ha előtte az igénylő kimeríti az álláskeresési járadékkal kapcsolatos lehetőségét. Emiatt nem igazán ajánlom, hogy a rokkantsági ellátását lemondja és a nyes igénylésével próbálkozzon.
A részleteket olvassa el a nyes-ről írt összefoglalómban:
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/a-nyugdij-elotti-allaskeresesi-segelyrol
A rokkantsági ellátás mellett egyébként dolgozhat, ha tud munkát szerezni, ez sokkal előnyösebb lehet:
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„2007-ben mentem el előrehozott nyugdíjba. Nekem nem számították be a gyermekeimet(2) a ledolgozott évekhez. Úgy tudom,hogy bele kellett volna számolni.”
Kedves Anna,
a gyermekekre tekintettel kapott ellátások (csed, gyes, gyed, gyet, stb.) folyósítási idejével szerzett szolgálati időt kell beszámítani.
A gyermekek születése önmagában csak az 1968 előtt született gyermekekre tekintettel jelentett 365 nap szolgálati időt, aki később született, ott az ellátások folyósítási ideje számít.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Őstermelő-családi gazdálkodó vagyok 1954.02.21.-én szűlettem így 2017-ben leszek nyugdíjas a gondom az ,hogy a nyugdíjjárulékot 2007 előtt nem volt kötelező fizetni így kb.7év kiesik a nyugdíj számitásnál a 20 évem megvan .A kérdésem az lenne,hogy lehetne-e ezt a kb.7 évet pótolni utólag mielőtt a nyugdíjat megállapítják? Tisztelettel: Sződi Sándor”
Kedves Sándor,
mindenekelőtt tekintsük át a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó társadalombiztosítási rendelkezéseket:
Tbj. (1997. évi LXXX. törvény)
4.§ E törvény alkalmazásában:
w) Mezőgazdasági őstermelő: az Szja tv. 3. §-ának 18. alpontjában meghatározott személy.
x) Kezdő mezőgazdasági őstermelő: az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.
5.§ (1) bekezdés i) pont: e törvény alapján biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,
3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
30/A. § (1) A mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.
(3) A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az (1)-(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre tett járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak az adóévre vonatkozóan. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.
Tny. (1997. évi LXXXI. törvény)
22. § (1) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:
i) a Tbj. 30/A. § (2) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági őstermelő esetében az éves bevételének 6 százalékát.
37.§ (2) A Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontjában említett mezőgazdasági őstermelő biztosítási ideje szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra nyugdíjjárulékot fizetett, illetőleg az előírt nyugdíjjárulékot megfizette.
39. § (1) Ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a 20. §-ának alkalmazása során - az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében - a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a Tbj. 30/A. §-ának (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő 2007. december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének, valamint a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.
A fentiekből látható, hogy csak az az időszak vehető figyelembe szolgálati időként a mezőgazdasági őstermelő esetében, amely időszakra a nyugdíjjárulék fizetése megtörtént. (A fent idézett esetben még ezt a szolgálati időt is arányosítani kell!)
Utólagos járulékfizetésre (megállapodással történő szolgálati idő és nyugdíjjárulék alapját képező kereset "vásárlására") ilyen esetben sajnos nincs mód. Ezt csak akkor tehetné meg, ha nem lenne meg a minimálisan szükséges 20 év szolgálati ideje, mert ilyen esetben legfeljebb 5 hiányzó évet meg lehet "vásárolni" a minimálbér 34%-ával megegyező mértékű járulék fizetése ellenében. Ennek részleteit a következő összefoglalómban olvashatja el:
A leírása szerint Önnek megvan a szükséges 20 év szolgálati ideje, így ez a lehetőség nem áll fenn.
Mindenképpen kérjen egy hatósági bizonyítványt a szolgálati idejéről a következő nyomtatványon:
https://www.onyf.hu/m/2015/Nyilvantartas/hatsgi%20bizonytvny%202015.pdf
A kérelme nyomán hatósági adategyeztetésre kerül sor, ennek során tisztázhatja az összes szolgálati idejét és a nyugdíjjárulék alapját képező kereseteit.
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fenntarthatóságát: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt NyugdíjGuru! Mint munkáltató kérdezem Önt arról, hogy egy munkavállaló Közalkalmazotti jogviszonyban 2007. 09. 01. előrehozott nyugdíjban, majd 2012.09.01-től megállapított nyugdíjban részesült, 2013.07.01-től a közalkalmazotti jogviszony megtartása miatt, melyről nyilatkozott, a nyugdíj összegének folyósítása felfüggesztésre került. 2017. 08. 01-től szeretné jogviszonyát megszüntetni, közös megegyezéssel, a kérdésem az, hogy jár-e neki felmentési idő. Köszönettel és üdvözlettel: Balla Krisztina óvodavezető”
Kedves Krisztina,
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) szerint a munkáltató nem köteles felmentéssel megszüntetni a nyugdíjas közalkalmazott jogviszonyát (amely a nyudíjas részére a nyugdíja szünetelésével jár).
Amint Ön is írja, közös megegyezéssel szűnne meg a közalkalmazotti jogviszony, ebben Ön mint munkáltató nem köteles felmentési időről rendelkezni. A felmentési idő indoka, hogy a munkavállalónak legyen ideje és lehetősége új munkahelyet keresnie - ennek szükségessége a nyugdíjas esetében nem áll fenn. hiszen a nyugdíja folyósítása a közalkalmazotti jogviszonya megszűnését követő hónaptól újra indul:
Tny. (1997. évi LXXXI. törvény)
83/C. § (1) Az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.
(2) A nyugdíjfolyósító szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetéséről - a nyugellátásban részesülő személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján - hivatalból dönt.
(3) Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.
(4) Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését.
(5) Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (vagyis az időközi kötelező emelésekkel és a nyugdíj melletti munkavégzésre vonatkozó félszázalékos nyugdíjemeléssel növelt nyugdíjösszeget kell folyósítani)
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„2012.06.01-től korhatár előtti ellátott voltam. 63. születésnapomat 2016.05.25-én töltöttem.A fenti naptól öregségi nyugdíjas lettem. A kérvény beadásakor,az ügyintézőtől kaptam egy rendkívüli nyugdij emelési nyomtatványt, azzal, hogy csak a határozat kézhez véle után nyújtsam azt be. ( alacsony a járandóságom ) Akkor az ügyintéző az mondta, előzménynek számít a korhatár előtti ellátás. Ennek ellenére kérelmemet elutasították .Kérdésem, jogosan.”
Kedves Válint Gábor Jánosné,
a korhatár előtti ellátás a korhatár betöltésével automatikusan átalakul öregségi nyugdíjjá. Ennek részleteiről olvassa el ezt az összefoglalómat:
Vagyis ilyen esetben az öregségi nyugdíj megállapítására nem kerül sor.
A 2011. évi CLXVII. törvény 18. § (1) bekezdése szerint "Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátásnak a 4. § (2) bekezdése szerinti csökkentés nélküli összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani."
Erre utalhatott az ügyintéző, amikor azt állította, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülés időtartama is előzménynek minősül a méltányossági nyugdíjemelés tekintetében. Ilyen nyugdíjemelést ugyanis csak a nyugdíjmegállapítást követően legalább 3 év elteltével lehet kérni.
Fellebbezze meg az elutasító határozatot, ezt költség-, illeték- és díjmentesen megteheti. A kérelmét egyébként ekkor is elutasíthatják, hiszen a méltányossági nyugdíjemelés csak adható, de nem kötelező megadni...
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
