A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
Öregségi nyugdíjjal kapcsolatos kérdés
„Tisztelt Farkas Úr! Ismerősöm középiskolai tanár, aki egy időben a tanári főállása mellett önkormányzati képviselő is volt. Azt tudjuk, hogy csak 1997-től érvényesíthető a főállás mellett az más biztosítással járó jogviszonyokból szerzett jövedelem (22. § (1) b) bekezdés) Viszont nem találok utalást a törvényben egy, a szolgálati idő számításával kapcsolatos kérdésre: Az világos, hogy ha csak főállású munkaviszonya van valakinek, akkor a táppénzen töltött napok nem számítanak bele a szolgálati időbe. Viszont a képviselői tiszteletdíjat nem érinti a táppénz, és az folyamatos biztosítási jogviszonyt biztosít. Kérdésem, hogy a kormányhivataltól kapott adategyeztető kimutatásban, ahol "Biztosítás szünetelésével, munkabérrel ellátatlansággal érintett időszak" címen szerepeltetik ezeket a napokat, éljünk-e ellentmondással ezekre a tételekre vonatkozóan? Ezzel rokon kérdés, hogy hasonlóan kezelendő-e az az eset, amikor a főállású munkavállaló a munkáltatónál jogszabály adta lehetőséggel élve fizetés nélküli szabadságot vett ki önkormányzati ülés, vagy egyéb önkormányzati elfoglaltság miatt? Segítségét előre is köszönöm. Palotás Imre”
Kedves Imre!
A táppénz folyósításának tartama szolgálati időnek minősül. A Tny. (1997. évi LXXXI. törvény) 38.§ (1) bekezdés e) pontja alapján szolgálati időként kell figyelembe venni a táppénz (betegszabadság) - ide nem értve a külön jogszabály rendelkezése szerint kötött megállapodás alapján folyósított táppénzt -, és a baleseti táppénz folyósításának időtartamát.
A Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 5. § (2) bekezdése szerint "az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: ... helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott összeget." Vagyis a Tbj. alapján biztosított az az önkormányzati képviselő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
A Tbj. 9.§ (3) bekezdés szerint az 5. § (1) bekezdésének g) pontjában és (2) bekezdésében említett személy biztosítása - a 7. § (1) bekezdésében említett időszakon belül (vagyis a képviselői megbízatás időtartama alatt) - akkor is fennáll, ha
a) táppénzben, baleseti táppénzben, ... részesül,
amennyiben az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosított volt.
A fentiek alapján azt kell megvizsgálni, hogy a képviselői tiszteletdíj elérte-e a mindenkori minimálbér 30%-át. Ha elérte, akkor biztosítási jogviszonyt - és így szolgálati időt - eredményez a képviselői megbízatás időtartama, ha nem érte el, akkor viszont nem.
A táppénz folyósításának tartama szolgálati idő, viszont természetesen munkabérrel való ellátatlansági időszaknak minősül. Ennek azért van jelentősége, mert a táppénz folyósításának tartama alatt a nyugdíjszámításhoz nem vehető figyelembe a teljes munkabér (illetmény), csak annak a mindenkori jogszabályoknak megfelelő hányada.
A szolgálati időt egyszeresen lehet csak figyelembe venni, így egy naptári nap mindenképpen egy naptári napnak minősül, akárhány jogviszony is állt fenn az adott napon.
Ezért nézzék meg az összesítő kimutatásban is a kérdéses időszakokat, mielőtt fellebbeznének a határozat ellen!
Ugyanez vonatkozik a fizetés nélküli szabadság kérdésére is. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt a biztosítási jogviszony a főállásban szünetel a Tbj. 8.§ a) pontja alapján - de természetesen fennáll a másik jogcímen, ha a képviselői jogviszony biztosítási jogviszonynak minősül.
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„64 éves vagyok 52 ben születtem .Már 4éve dolgozom nyugdij melett Kérdésem:Van e lehetőségem ujraszámoltatni a nyugdijamat? Milyen számolást alkalmaznak?”
Kedves György,
a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A.§-a szabályozza a nyugdíj mellett végzett munka révén szerezhető félszázalékos nyugdíjnövelés lehetőségét a következőképpen:
(2) Az öregségi nyugellátásban részesülő személy - ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel - nyugellátását a sajátjogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával - a jövedelem megszerzését követő naptári év január 1-től - növelni kell. A nyugdíjnövelés kiszámítása során az a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem vehető figyelembe, amely után az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
(3) A nyugdíjnövelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból állapítja meg a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem megszerzését követő naptári év
a) szeptember 30-áig, ha kizárólag a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni,
b) október 31-éig az a) pontban nem említett esetben.
Amint látja, idén január 1-jétől a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból intézi a nyugdíjemelést, amelyet 2017. szeptember 30-ig állapít meg, ha Ön munkaviszonyban vagy valamilyen közszolgálati jogviszonyban dolgozik, illetve október 31-éig állapít meg, ha Ön vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban dolgozik. Kérelmet tehát nem kell benyújtania a növelés iránt.
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Elnezest, iment irtam levelem Onhoz! Csak pontositanam, mert aszolgalati idom pontos megallapitasa 33 ev es 348 nap! Es 2oo2.1o.21-tol kapom az ellatast! Elnezestez a pontos adat! Varomnagyon valaszat udvozlettel Lehoczki Zsuzsa”
Kedves Zsuzsa,
az Ön nyugdíjkorhatára 64 év, vagyis 2019-ben adhatja majd be az öregségi nyugdíj iránti igényét.
Részletek az erről szóló összefoglalómban:
(Jelenleg már nem részesülhet rehabilitációs járadékban, mert ez az ellátás kifutott, helyette rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kaphat.)
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Dr. Farkas András úr! A segítségét szeretném kérni. 1972.júliusa óta dolgozom. 2018.jan.19-én töltöm be az öregségi nyugellátáshoz való jogosultságomat. Jelenleg több mint 39 éve közalkalmazotti munkaviszonyban dolgozom. Hivatalosan a felmentési idő számomra mikortól jár? Tisztelettel: Szerencsi Ernő ”
Kedves Ernő,
olvassa el az erről írt részletes összefoglalómat:
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Rokkantsági ellátással, Főállású őstermelőként nyugdíjjárulékot fizetek. Kérdésem, hogy ezzel szerezhető-e szolgálati idő, mennyi?”
Kedves Béla,
az őstermelőkre speciális szabályozás vonatkozik.
A Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 5.§ (1) bekezdés i) pontja szerint TB szempontból biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
2. az egyéb jogcímen ... biztosítottat,
3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Ez esetben a Tny. (1997. évi LXXXI. törvény) 37.§ (2) bekezdése szerint az őstermelői tevékenységével szolgálati időt szerez, ha fizeti a nyugdíjjárulékot. ("A Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontjában említett mezőgazdasági őstermelő biztosítási ideje szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra nyugdíjjárulékot fizetett, illetőleg az előírt nyugdíjjárulékot megfizette.")
Összességében: a rokkantsági ellátás folyósításának tartama nem szolgálati idő, de a mellette végzett őstermelői tevékenységének időtartama - ha a fenti feltételeknek megfelel - szolgálati idő.
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„SZeretném megkérdezni hogy Ápolási dijról hogyan lehet nyugdijba menni.úgy tudom ha 10éve folyósitják az ápolási dijat jár továbra is,és a nyugdij is.ilyenkor mi a nyugdijszámitás alapja?válaszát tisztelettel köszönöm.”
Kedves Krisztina!
Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időnek minősül (mivel az ápolási díjból vonják a 10% nyugdíjjárulékot).
A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22.§ (2) bekezdés c) pontja alapján az ápolási díj összegét csak akkor kell figyelembe venni a nyugdíjszámítás során, ha ez Önre nézve kedvezőbb eredményre vezetne (vagyis nem rontja le az ápolási díj összege az Ön számított nettó havi átlagkeresetét, ami a nyugdíja számításának az alapja).
A szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42.§-a szerint:
(4) A 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, valamint a kiemelt ápolási díjra való jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy
a) a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban... részesül és
b) az a) pont szerinti ellátásra való jogosultság keletkezését megelőző napon a 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult, és
c) az a) pont szerinti ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző húsz éven belül a 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága legalább tíz évig fennállt.
A 41.§ (1) bekezdés a) pont szerint ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont], ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi. A kiemelt ápolási díjról a 43. § rendelkezik, eszerint a járási hivatal - kérelemre - kiemelt ápolási díjra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki
a) komplex minősítés alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy
b) olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.
Ha a fenti feltételeknek megfelel, akkor az ápolási díjat a nyugdíja mellett is kapja majd.
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Nyugdijguru! Kérdésem a következő:195310. 06 születtem,és öregségi nyugdijam 2016 okt -től járna,de csak 26 év, és pár nap a figyelembe vehető idő. Jelenleg ápolási segélyen vagyok, 2év 7 hónapja, Szeretném megtudni, hogyha maradok ápolásin beszámitják_e az időt az éveimbe, és igy emelkedik az évek száma, vagy az ápolási a nyugdijjal együtt is jár? Tehát, érdemes-e maradnom az ápolásin,vagy a nyugdijat kell választanom?Mivel egyik sem oly nagy összeg,a kettő együtt sem lenne 60 ezer ft Válaszát előre is köszönöm,.Tisztelettel B I-né”
Kedves Bankos Istvánné!
Ha van 26 év szolgálati ideje, akkor a teljes nyugdíjra lesz jogosult.
Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időnek minősül (mivel az ápolási díjból vonják a 10% nyugdíjjárulékot).
A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22.§ (2) bekezdés c) pontja alapján az ápolási díj összegét csak akkor kell figyelembe venni a nyugdíjszámítás során, ha ez Önre nézve kedvezőbb eredményre vezetne (vagyis nem rontja le az ápolási díj összege az Ön számított nettó havi átlagkeresetét, ami a nyugdíja számításának az alapja).
A szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42.§-a szerint:
(4) A 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, valamint a kiemelt ápolási díjra való jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy
a) a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban... részesül és
b) az a) pont szerinti ellátásra való jogosultság keletkezését megelőző napon a 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult, és
c) az a) pont szerinti ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző húsz éven belül a 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága legalább tíz évig fennállt.
A 41.§ (1) bekezdés a) pont szerint ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont], ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi. A kiemelt ápolási díjról a 43. § rendelkezik, eszerint a járási hivatal - kérelemre - kiemelt ápolási díjra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki
a) komplex minősítés alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy
b) olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.
Ha a fenti feltételeknek megfelel, akkor az ápolási díjat a nyugdíja mellett is kapja majd.
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Amennyiben a rokonom is már nyugdíjas vagyok, a párja elhunyt, van-e arra lehetőség, hogy "özvegyi nyugdíjként" az övét válasszam, mer az jelentősen több! Jelenleg 1 évig ideiglenes kiegészítést kap 60%?”
Kedves Attila,
a kérdésben keveredik az Ön személye, a rokona személye és valakinek az elhunyt párja. Így sajnos nem érthető a kérdés.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastársnak (vagy élettársnak) jár az elhunyt házastárs (élettárs) halála után egy évig. Ennek mértéke annak a nyugdíjnak a 60%-a, amely az elhunytat a halála pillanatában megillette vagy megillette volna (ha még nem volt nyugdíjas az elhunyt).
Az özvegyi nyugdíj nem választható a saját nyugdíj helyett, hanem amellett jár.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése után csak akkor jár tovább az özvegyi nyugdíj, ha az özvegy betöltötte a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt (nyugdíjas), vagy megváltozott munkaképességű (legfeljebb 50%-os egészségi állapottal) - e két körülménynek a halál időpontjától számított legkésőbb 10 éven belül be kell következnie ahhoz, hogy az özvegyi nyugdíjra ismét jogosult legyen az özvegy -, vagy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult legalább két gyermeket nevel (vagy egy fogyatékkal élő vagy tartósan beteg gyermeket nevel). Ha az özvegy nyugdíjas, a feléledt özvegyi nyugdíja annak a nyugdíjnak a 30%-a lehet, amely az elhunytat a halála pillanatában megillette.
A házastárson (élettárson) kívül más rokon semmilyen jogcímen nem jogosult özvegyi nyugdíjra.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Jó napot kívánok, Bár még nem értem el a nyugdíjkorhatárt /58 éves vagyok/ a jövőbeli nyugdíj kiszámítási módjára lennék kiváncsi tekintettel arra, hogy: - Erdélyben születtem, ott végeztem el az egyetemet, és tudtommal ez is beleszámít a munkaviszony hosszába. - 1984-1990 között Erdélyben dolgoztam, megvan még az akkori munkakönyvem. - 1990-1992 között kisebb cégeknél dolgoztam, ill egyéni vállakozó voltam, de a nyugdíjalapba történő befizetések rendben történtek. /megvan a kimutatás anyugdíjfolyósítótól/ - 2002-től az OMV Hungáriánál dolgozom jelen pillanatig, a befizetések rendezve, viszont: - 2005 és 2011 között Romániában tevékenykedtem expatként, de jogszabályok miatt kettős alkalmazásban. A munkaadóm továbbra is OMV Hungária Kft volt magyarországi telephellyel, viszont ittfizetésem töredékét /kb 20%-át/ kaptam, ez alapján lettek a járulékok is fizetve, viszont a nagyobbik hányadot a másik munkaszerződésem alapján kaptam /a romániai Petrom-tól, ami OMV tulajdon/, és az összes járulék Romániában lett befizetve az ottani jogyszabályoknak megfelelően. - 2011-2012-ben úgyszintén expat-szerződés keretében Törökországban dolgoztam egy OMV tulajdonú cégnél, ott is "kettős alkalmazásban" bérem nagyobb hányadát az isztambuli vállalat alkalmazottjaként kaptam. - 2012 végén kerültem ismét Magyarországra, azóta itthon tevékenykedem. - Nem tudom, bonyolítja-e az ügyet, de 2010-ben nem léptem vissza a magánnyugdíj rendszerből. Kérdésem, hogy mivel összeszen 12 évig Romániában/ is/ dolgoztam, plusz ott végeztem az 5 év egyetemet, ezen időszak, beszámít majd a magyarországí nyugdíjamba, vagy esetleg jogosult lennék Romániában is nyugdíjra? Hasonló a kérdésem a közel 2 év törökországi tevékenységgel kapcsolatosan? Nagyon megköszönném, ha tudna segíteni, vagy esetleg tudna valakit ajánlani, akivel személyesen is átbeszélnénk. Üdvözlettel Gödri László ”
Kedves László,
a romániai és a magyar szolgálati idejét össze kell majd számítani a nyugdíjszámítás során, majd az EU vonatkozó koordinációs rendeletei szerint mindkét országtól számíthat öregségi nyugdíjra.
Az Ön esetében mindkét tagállam illetékes intézménye egyrészt a belső jogszabályai, másrészt az uniós rendeletek szabályai szerint bírálja el a kérelmeket. Ha Ön az adott tagállam belső szabályai szerint rendelkezik önálló jogosultsággal, akkor úgynevezett kettős megállapítás szerint kell az ellátást kiszámítani:
- Ki kell számítani a nemzeti szabályok szerint járó ellátást az adott tagállamban szerzett szolgálati idő és a nyugdíjszámítás során kiszámolt nettó havi "életpálya" átlagkeresete alapján (ez az önálló magyar jogosultság alapján történő számítás).
- Ki kell számítani az arányos nyugdíjrészt is úgy, hogy meg kell határozni az elméleti nyugdíj összegét: azt, hogy mennyi lenne a nyugdíj, ha Ön a mindkét tagállamban szerzett szolgálati idejét mind az adott tagállamban szerezte volna, és ennek egy olyan arányú részét kell kiszámítani, ahogy az adott tagállamban szerzett szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik, ez lesz az arányos nyugdíj (uniós rendeletek alapján történő pro rata számítás).
A két ellátás közül a kedvezőbbet, azaz a magasabb összegű ellátást kell megállapítani. Ha valamelyik országban nem rendelkezne az önálló nemzeti ellátásra való jogosultsággal, akkor abban az országban csak az arányos nyugdíj kiszámítására kerül sor.
Más a helyzet Törökország esetében. Miután Törökországgal nincs hatályban szociális biztonsági egyezménye Magyarországnak, így a fenti számítást a török vonatkozásban nem lehet alkalmazni. Vagyis a törökországi expat munkájával kint szerzett keresete nem vehető figyelembe, ezen időszak tekintetében csak a Magyarországon szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező keresetét lehet majd számításba venni.
Ha maradt a magánnyugdíjpénztár tagja, akkor a magyarországi nyugdíja tekintetében alkalmazni kell majd az mnyp-tagokra vonatkozó nyugdíjszorzót. Ennek részleteit ebben az összefoglalómban olvashatja el: https://www.nyugdijguru.hu/nyugdij/oregsegi-nyugdij/magannyugdijpenztari-tag-teendoi-a-korhatara-betoltese-eseten
Érdemes kérnie egy hatósági bizonyítványt a Romániában és a Magyarországon szerzett szolgálati idejéről a következő nyomtatványon (a román nyugdíjbiztosítót is a magyar nyugdíjhatóság keresi meg e tekintetben): https://www.onyf.hu/m/2017/tovabbinyomtatvanyok/Krelemhatsgibizonytvnykilltsranemzetkzi.pdf
Ebben az eljárásban tisztázható az is, hogy a romániai felsőfokú tanulmányi idejét figyelembe lehet-e venni szolgálati időként. (Magyarországpn például csak az 1998. január 1. előtt végzett felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok ideje számítható be szolgálati időként.)
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Kedves NyugdíjGuru! Férjem az MTVA-nál dolgozik, technikusként. Évek óta az EKHO adózási módot választja. Öregségi nyugíjáig még kb. 5-6 éve van hátra. Érdeklődöm, hogyan befolyásolja az EKHO a majdani nyugdíját, Mennyivel kevesebb nyugdíjat kap majd, nem lenne-e érdemes visszaállni a normál adózásra, hogy megfelelő nyugdíjat kapjon? Válaszát előre is köszönöm. Üdv. Kovács Éva”
Kedves Éva!
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (Ekhotv.) szerint meghatározott, általánosan alkalmazandó bevételi értékhatár idén is 60 millió forint. Ennek megfelelően amennyiben a magánszemély az Ekhotv. 3. § (3) bekezdésében felsorolt FEOR-számmal azonosított tevékenységet folytat és az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor 60 millió forint bevételre alkalmazhatja az ekho-t.
Amennyiben az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 60 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel.
Az ekho alapja a kizárólag a foglalkozáslistában szereplő foglalkozásoknak megfelelő tevékenység bevétele, csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval. A magánszemélynek az ekhoalap összegéből általános esetben 15 százalék ekhot kell fizetnie.
A jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után megfizetett ekho a személyi jövedelemadót, a Tbj.-ben meghatározott a biztosítottat terhelő járulékokat és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót váltja ki (a magánszemélyt terhelő ekhoból az ekhoalap
- 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak,
- 3,9 százaléka nyugdíjjáruléknak,
- 1,6 százaléka természetbeni egészségbiztosítási járuléknak minősül.)
Az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult. A felsorolásból látható, hogy a magánszemély az ekho megfizetésével az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (táppénzre) nem szerez jogosultságot.
Nyugdíjszolgáltatás esetén az ellátási alap számításánál keresetként, jövedelemként azon ekhoalap 61 százalékát kell figyelembe venni, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék volt.
A fentiekből látható, hogy megfelelő ekho-alap esetén - amelynek 61%-át kell figyelembe venni a nyugdíjszámítás során az adott időszakra eső, nyugdíjjárulék alapját képező jövedelemként - nem érdemes más adózási formára átállni az ekho egyéb előnyeire is tekintettel.
A nyugdíjkorhatárig hátralévő időben érdemes fokozni viszont a nyugdíjcélú előtakarékosságra szánt megtakarításokat...
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
