Magánnyugdíjpénztári tag teendői a korhatára betöltése esetén

Magánnyugdíjpénztári tag teendői a korhatára betöltése esetén

2016. 12. 18.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

Az a magánnyugdíjpénztári tag, aki betölti a nyugdíjkorhatárát, súlyos döntés elé kényszerül. Miért? Erről szól ez az összefoglalóm.

K Küldés K Nyomtatás
Ha még nem tette meg, iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat és egyéb ellátásokat érintő minden fejleményről, s ezek kapcsán az Ön jogairól és lehetőségeiről!

 

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak,

aki magánnyugdíjpénztár tagja maradt?

 

Az igénylőnek ilyen esetben is az általános szabályok szerint kell a nyugdíjigényét beadnia.

Viszont a magánnyugdíjpénztári tag igénylő részére az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.)  1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal.

A Tny. 1. számú melléklete szerint  a magánnyugdíjpénztári tagok társadalombiztosítási nyugellátásának kiszámítása során alkalmazásra kerülő szorzószámot a következők szerint kell meghatározni:

szorzószám =  h + (1-h) * 0,75,

ahol:

h= a 2010. szeptember 30-át követően szerzett szolgálati idő osztva a teljes elismert szolgálati idővel (napokra kiszámítva.)

Ez lényegében a magánnyugdíjpénztári tagok által jól ismert háromnegyedes összefüggés matematikai megfogalmazása az időközi jogszabályváltozásokat is figyelembe véve, vagyis: az elv szerint a TB-től a nyugdíj háromnegyedét, a magánnyugdíjpénztári egyéni számláról a nyugdíj egynegyedét várhatja az, aki maradt magánnyugdíjpénztári tag. (Ez az összefüggés azonban csak hosszú távon és változatlan jogszabályi környezetben érvényesült volna, a tényleges nyugdíjmegállapítás során ettől eltérő arányokra számíthat az, aki maradt a korhatára betöltéséig a magánnyugdíjpénztára tagja.)

Ha a magán-nyugdíjpénztártag az egyéni számláján lévő összeget az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére átutaltatja, akkor az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen módosítani kell (vagyis úgy kell tekinteni, mintha soha nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja).

További részletes tudnivalók a magánnyugdíjpénztári tagok részére a következő összefoglalómban:

https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/milyen-nyugdija-lesz-a-magannyugdijpenztari-tagnak

Amint az idézett összefoglalómból is kitűnik, a korhatárát betöltött magánnyugdíjpénztári tagot súlyos választás elé kényszeríti a jelenleg hatályos jogszabályi környezet.

A magánnyugdíjpénztár ugyanis nyugdíjszolgáltatásként kizárólag járadékszolgáltatást nyújthat, erre azonban egyetlen magánnyugdíjpénztárnak sincs jelenleg MNB-engedélye, emiatt NEM tudnak járadékot szolgáltatni.

Így a korhatárát betöltött és öregségi nyugdíját igénylő magánnyugdíjpénztári tagnak két választása van:

1) tudomásul veszi, hogy a magánnyugdíjpénztárától beláthatatlan ideig nem kaphat járadékot, így csak a TB-től kapott, a háromnegyedes szabály szerint számított öregségi nyugdíjra támaszkodhat mindaddig, amíg a pénztárak járadékszolgáltatása lehetővé nem válik, VAGY

2) visszautaltatja a magánnyugdíjpénztári egyéni számláján összegyűlt összeget a Nyugdíjbiztosítási Alap részére – vagyis megszünteti a magánnyugdíjpénztári tagságát -, ez esetben a TB-nyugdíját úgy számítják ki, mintha soha nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja.

Ha úgy véli, segíti nyugdíjakkal kapcsolatos tájékozottságának és ezzel kapcsolatos jogai megismerésének és érvényesítésének lehetőségeit a NyugdíjGuru News, kérem, adományával támogassa e honlap ingyenes szolgáltatásai fenntarthatóságát!

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...