Milyen nyugdíja lesz a magánnyugdíjpénztári tagnak?

Ha a nyugdíjigénylő magánnyugdíjpénztári tag, az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály – vagyis a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) és az annak végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) kormányrendelet – alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a Tny. 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal.

A némileg leegyszerűsítő leírás szerint a TB-től a nyugdíj 75%-a, a magánnyugdíjpénztártól a nyugdíj 25%-a jön majd ilyen esetben a 2010. szeptember 30-áig terjedő időszakra vonatkozóan, míg 2010. október 1-jétől a nyugdíjmegállapítás időpontjáig terjedő időszakra már 100%-ban a TB-től jár a nyugdíj.

Ha a magán-nyugdíjpénztártag az egyéni számláján lévő összeget az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére átutaltatja, akkor az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen módosítani kell - vagyis úgy kell megállapítani a nyugdíjat, mintha az igénylő sosem lett volna magánnyugdíjpénztári tag (nem kell alkalmazni a Tny. 1. számú mellékletében meghatározott szorzót).

Nézzük a rendelkezéseket részletesen, a magyarázataimmal együtt:

2.§ (4) Az, aki szolgálati idejének legalább egy részében a magánnyugdíjrendszer keretében is fizetett tagdíjat, és ennek alapján szolgáltatásra jogosultságot szerzett, a kizárólag társadalombiztosítási nyugellátásra (a továbbiakban: nyugellátás) jogosultakhoz képest eltérő mértékű társadalombiztosítási nyugdíjra jogosult.

(5) Ha a biztosított élt a Tbj.-ben (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben) biztosított azon jogával, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben, valamint a magánnyugdíjrendszerben is részt vesz, és ennek megfelelően a magánnyugdíjrendszerben tagdíjat fizetett, illetőleg azt a foglalkoztató a keresetéből, a jövedelméből levonta, majd ennek összegét a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer számára a biztosított döntése alapján átutalták, akkor nyugellátását úgy kell megállapítani, mintha biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulék fizetésére lett volna kötelezett. (Vagyis úgy, mintha sosem lett volna magánnyugdíjpénztári tag.)

21/A. § (1) Ha a biztosított, volt biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a 20. és 21. § alapján (vagyis az öregségi nyugdíj megállapítására vonatkozó általános szabályok szerint) kiszámított nyugdíjösszeget meg kell szorozni az 1. mellékletben meghatározott szorzószámmal. (A szorzószám meghatározását lásd alább.)

(2) Ha a magánnyugdíjpénztár a tag egyéni számláján lévő - törvényben meghatározott esetben csökkentett - összeget a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvényben (a továbbiakban: Mpt.) foglaltak szerint az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére utalja át, az öregségi nyugdíj összegét a 20. és 21. §-ban foglaltak szerint, a megállapítás kezdő időpontjára visszamenőlegesen módosítani kell. (Vagyis a nyugdíjat úgy kell visszamenőleg megállapítani, mintha a nyugdíjas soha nem lett volna  magánnyugdíjpénztár tagja.)

44/C. § (1) Ha az igénylőnek az elhunyt házastársa, élettársa, szülője, gyermeke (a továbbiakban: a jogszerző) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a jogszerzőnek a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget az Mpt. 123. § (2) bekezdés szerinti saját döntése, illetőleg a jogszerzőnek a felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozónak az Mpt. 29. § (9) bekezdés b) pontja szerinti döntése alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták, a hozzátartozói nyugellátások összegét a 20. és 21. § alapulvételével kell meghatározni (vagyis az általános szabályok szerint, mintha az elhunyt soha nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja).

(2) Ha a jogszerzőnek a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összegét saját döntése, illetőleg ennek hiányában a jogszerző felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozó döntése [Mpt. 29. § (9) bekezdés b) pontja] alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a hozzátartozói nyugellátások összegét a 21/A. § alapján kell meghatározni (vagyis a hozzátartozói nyugellátás összegének megállapítása során alkalmazni kell a Tny. 1. sz. mellékletében meghatározott szorzószámot).

(3) Ha a jogszerző vagy annak halála esetén a hozzátartozója az egyéni számlán levő összegnek a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalását kérte, és az igény érvényesítésekor ez a tény bizonyított, a hozzátartozói nyugellátást a 20. és 21. § megfelelő alkalmazásával kell megállapítani (vagyis úgy, mintha a jogszerző soha nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja).

A fenti rendelkezések alapján tehát a hozzátartozói nyugellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj) összegét az általános szabályok szerint kell meghatározni akkor, ha a tag egyéni számláján lévő vagyon akár a tag döntése alapján, akár elhunyta után a túlélő hozzátartozó döntése alapján átkerült a Nyugdíjbiztosítási Alapba. Vagyis ilyen esetben úgy kell a hozzátartozói nyugellátásokat megállapítani, mintha az elhunyt hozzátartozó sosem lett volna magánnyugdíjpénztári tag.

A magánnyugdíjpénztári tag halála esetén a hozzátartozói nyugellátásra vonatkozó szabályok összefoglalva:

Ha az elhunyt magánnyugdíjpénztári tag volt és

- az egyéni számláján összegyűlt tagdíj összegét átutalták, illetőleg

- a kedvezményezett özvegy vagy (ha az özvegy nem volt kedvezményezett) valamennyi kedvezményezett a jogszerző egyéni számláján lévő összegnek az átutalását – a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint – kezdeményezte a Nyugdíjbiztosítási Alap részére,

akkor az özvegyi nyugdíjat kizárólag a társadalombiztosítási szabályok szerint kell megállapítani.

Ha az egyéni számlán összegyűlt tagdíj összegét nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, akkor az elhunyt jogszerzőt megillető saját jogú nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal, majd ennek alapulvételével kell az özvegyi nyugdíj összegét meghatározni.

A jogszerző egyéni számláján lévő összeg átutalásának kezdeményezését legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési határidő lejártáig a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítania kell a túlélő hozzátartozónak.

Özvegyi járadék

Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosult személy – mint az elhunyt biztosított különleges jogutódja – számára özvegyi járadékot fizet, amennyiben az özvegyi járadék összege magasabb, mint az özvegyi nyugdíj összege.

Özvegyi járadék és özvegyi nyugdíj egyidejűleg nem jár.

Ezt szabályozzák a Tny. következő rendelkezései:

61/A. § (1) A magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett - ide értve azt az esetet is, ha a tagsági jogviszony az Mpt. 24. § (15) bekezdése alapján szűnt meg - elhunyt jogszerző után az özvegyi nyugdíj jogosultsági feltételeinek megfelelő személy - özvegyi nyugdíj helyett - özvegyi járadékra jogosult, ha annak összege magasabb, mint az özvegyi nyugdíj összege. Az özvegyi járadék összegét a Kormány rendeletében meghatározottak szerint,

a) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló, a visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét nem a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át,

b) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át.

(2) Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható.

(1. számú melléklet az 1997. évi LXXXI. törvényhez)

1. A magánnyugdíj-pénztári tagok társadalombiztosítási nyugellátásának kiszámítása során alkalmazásra kerülő szorzószámot a következők szerint kell kiszámítani:

Sz = h + (1-h) * 0,75,

ahol:

Sz = az alkalmazásra kerülő szorzószám értéke, és

h= a 2010. szeptember 30-át követően szerzett szolgálati idő (számláló) ÉS a teljes elismert szolgálati idő (nevező) HÁNYADOSA

2. A h értékének kiszámítása során a számlálóban és a nevezőben megjelölt időtartamot is napokban kell meghatározni, és a hányadost két tizedes jegyre kell kerekíteni.

3. Ha az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerinti nyugdíjbiztosítási visszautalással érintett, 2010. október 1-jét megelőző időszakban az uniós tisztviselő magánnyugdíjpénztár tagja volt, ezen időszak napjainak számát a h értékének kiszámítása során a számlálóhoz hozzá kell adni. Ha az uniós tisztviselő ebben az időszakban a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, a számlálót a nyugdíjbiztosítási visszautalás során beszámított jövedelem és az ugyanarra a napra elismert beszámított jövedelem és nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összegének hányadosával kell megnövelni.

A fentiekben összefoglalt rendelkezések a társadalombiztosítási nyugellátást szabályozzák.

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.) az alábbiak szerint rendelkezik ilyen esetben:

27. § Pénztár a pénztártag részére nyugdíjszolgáltatást

- a pénztártag által választott pénztári járadékként nyújtja, vagy

- biztosító intézménytől vagy nyugdíj szolgáltató intézménytől vásárolt életjáradékként folyósítja.

A pénztári járadék jogcímét és mértékét, valamint időpontját e törvény alapján a pénztár szolgáltatási szabályzata határozza meg. A 28. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyösszegű kifizetés nem minősül szolgáltatásnak.

28. § (1) A pénztár egyösszegű kifizetést teljesít:

a) a pénztártag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett részére. (Egyösszegű kifizetés más esetben már nem lehetséges.)

Az Mpt. 4.§ (2) bekezdés j) pontja határozza meg a nyugdíjszolgáltatás fogalmát.

Eszerint nyugdíjszolgáltatás:

- a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy

- a pénztártag kérése alapján a nyugdíjkorhatár elérése után, illetőleg

- a pénztártag elhalálozása esetén hozzátartozója részére,

az egyéni számláján nyilvántartott összeg mint fedezet alapján megállapított,

a pénztártag által választott szolgáltatáshoz tartozó szolgáltatási tartalékból folyósított

- nyugdíjjáradék,

- a hozzátartozó, illetve kedvezményezett (a továbbiakban: kedvezményezett) járadéka, és

- az e törvényben szabályozott egy összegben történő pénzbeli kifizetés. (Ez utóbbi nem azonos a 28.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott egyösszegű kifizetéssel!)

30. § (1) A járadékszolgáltatásra jogosult a társadalombiztosítási nyugdíj iránti igényével egyidejűleg, vagy azt követően kérheti a nyugdíjszolgáltatás folyósítását.

30/A. § (1) A pénztári járadék havi összege a tag egyéni járadékszolgáltatási számlája egyenlegének és a tagnak a járadék meghatározásakor hónapokban kifejezett hátralévő várható élettartama hányadosaként számított összeg. A járadékkal szemben a folyósítás költségei érvényesíthetők. A járadék értékét évente, az egyéni számlaértesítő készítésekor, a hozamok jóváírását követően, újra kell számolni.

(2) A járadékos pénztártag halála esetén, az egyéni járadékszámlán maradó összeg a kedvezményezettet, annak hiányában az örököst illeti meg.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt szabályokat csak azon összegekre kell alkalmazni, amelyek a folyósítási költségek levonása után havi szinten meghaladják a minimum öregségi nyugdíj (az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege, idén 28.500 Ft) összegének a felét (azaz a 14.250 Ft-ot). Az ezen összeghatár alatti járadékok esetében, a kifizetést évente egy alkalommal az egyéni számlaértesítő kiküldésével egyidejűleg kell teljesíteni. Ha a járadék havi összege nem éri el a minimum öregségi nyugdíj összegének 25 százalékát (azaz a 7.125 Ft-ot), a tag kérésére az egyéni számlakövetelés összegét a járadékra való jogosultság igazolásakor a tag részére egy összegben kell kifizetni. (Ez az a bizonyos egy összegben történő pénzbeli kifizetés, ami nem azonos az egyösszegű kifizetéssel...)

(4) A pénztártag a pénztári szolgáltatásra való jogosultsága igazolásakor a pénztártól kapható nyugdíjszolgáltatás mértékének ismeretében nyilatkozik arról, hogy járadékszolgáltatást kíván igénybe venni, vagy vissza kíván lépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Visszalépés esetén a pénztártag jogosult a követelése részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a 4. § (2) bekezdés zsk) pontjában meghatározott visszalépő tagi kifizetés felvételére, vagy annak az önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírásra. Ha a tag nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a Nyugdíjbiztosítási Alapba kell utalni.

(4.§ (2) bekezdés zsk) pont: visszalépő tagi kifizetések: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag jogosult a követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a zsj) pontban meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének - azaz praktikusan az infláció mértékét meghaladó reálhozamnak -  és a pénztártagságának ideje alatt önkéntes alapon befizetett tagdíjnak, tagdíj-kiegészítés összegének felvételére, vagy annak önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírásra. Ha a tag nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a Nyugdíjbiztosítási Alapba kell utalni.)

(5) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a magánnyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számlán nyilvántartott visszalépő tagi kifizetéssel csökkentett követelését - a tagsági jogviszony megszűnése napján fennálló értékben - a megszűnés napját követő 15 munkanapon belül utalja át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. Az átutalásnál hivatkozni kell a pénztártag természetes személyazonosító adataira és társadalombiztosítási azonosító jelére, ezzel egyidejűleg az átutalás megtörténtéről és az átutalt összegről tájékoztatni kell a volt pénztártagot és a pénztártag lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet.

32. § (1) A pénztár a járadékszolgáltatási tevékenységét a Felügyelet által jóváhagyott szolgáltatási szabályzat alapján kezdheti meg. A pénztár által folyósított járadékszolgáltatást is tartalmazó szolgáltatási szabályzatot a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezi.

(2) A pénztár szolgáltatási szabályzatának a pénztári járadékra vonatkozó előírásokat, valamint a szolgáltatások kifizetéséhez kapcsolódó biztonsági tartalék képzésének és felhasználásának szabályait kell tartalmaznia. Ha a pénztár a járadékot saját maga kívánja folyósítani, úgy ehhez a szolgáltatás megkezdése előtt be kell szereznie a Felügyelet engedélyét.

(3) A pénztár által nyújtott saját járadékszolgáltatási tevékenységhez biztonsági tartalékot képez.

(4) A Felügyelet a saját folyósítási járadék feltételeit tartalmazó szolgáltatási szabályzatot - a járadékosok várható létszáma és a szolgáltatások előrelátható fedezete és biztonsági tartalékai alapján - engedélyezi. A szolgáltatási szabályzat részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(5) A Felügyelet előírhatja a szolgáltatási szabályzat megváltoztatását, illetőleg intézkedhet és bírságot szabhat ki, ha a szabályzat valótlan adatokat tartalmaz, illetőleg a szabályzattal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek nem felel meg.

(6) A pénztár a folyósítás alatt álló járadékok fedezetének rendelkezésre állását aktuáriusi értékelés készítésével ellenőrzi, és hiány esetén a Felügyeletet és az Alapot értesíti.

33. § (1) A pénztár járadékszolgáltatási kötelezettsége a Bit. hatálya alá tartozó biztosítóintézettől történő járadék vásárlása útján is teljesíthető. A járadék vásárlásának forrása a pénztár erre vonatkozó szolgáltatási tartaléka. A biztosítóintézettől vásárolható járadékok azonosak azzal, amelyet a pénztár maga is felajánlhat.

(2) A járadékszolgáltatást teljesítő biztosítóintézetet a pénztár, illetve szolgáltatást igénybe vevő tag egyaránt kiválaszthatja. A pénztártag abban az esetben is választhat más biztosítóintézet által nyújtott járadékszolgáltatást, ha pénztára is nyújtja ugyanazt a járadékszolgáltatást. A biztosítóintézettel a járadék szolgáltatására vonatkozó szerződést a pénztár köti meg, illetve eljár az érintett pénztártag(ok) nevében.

(3) A biztosítóintézettől vásárolt járadékkal teljesített járadékszolgáltatásra (járadékmegállapítás, egyösszegű kifizetés, öröklés) a Bit. rendelkezései az irányadóak azzal, hogy a járadékszolgáltatásra jogosultat legalább élethosszig tartó járadékban kell részesíteni. A biztosítóintézettől vásárolt életjáradékot a tag nem szüntetheti meg.

a) a pénztári járadékszolgáltatásra való jogosultsága igazolásakor a pénztártól kapható nyugdíjszolgáltatás mértékének ismeretében a járadékszolgáltatás igénybevétele helyett, a tag nyilatkozata alapján,

b) a pénztár végelszámolása esetén, ha a tag más pénztárba történő átlépésről a végelszámoló felhívására nem nyilatkozik, a végelszámoló automatikus intézkedése alapján,

c) a pénztár felszámolása esetén, ha a tag más pénztárba történő átlépésről a felszámoló felhívására nem nyilatkozik, a felszámoló automatikus intézkedése alapján,

d) a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő pénztártag természetes személy kérelme alapján bármikor.

Az egyéni számla egyenlege – csökkentve az Mpt. szerinti visszalépő tagi kifizetések összegével - a Nyugdíjbiztosítási Alapba kerül.

A visszalépő tagi kifizetést a tag rendelkezése szerint részére kifizetik vagy önkéntes nyugdíjpénztári egyéni számláján jóváírják, a tag rendelkezése hiányában pedig a Nyugdíjbiztosítási Alapba utalják át.

- az Mpt. 4.§ (2) bekezdése b) pontja szerinti nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy

- a nyugdíjkorhatár elérése után,

= a társadalombiztosítási nyugdíj iránti igényével egyidejűleg, vagy

= azt követően.

Az Mpt. 4.§ (2) bekezdés b) pontja szerint:

nyugdíjkorhatár:

1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatár,

2. az az időpont, amelytől a pénztártag öregségi nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.

A pénztár egyösszegű kifizetést teljesít

- járadékos pénztártag halála esetén, az egyéni járadékszámlán maradó összeg tekintetében a kedvezményezett, annak hiányában az örökös részére

- a pénztártag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett részére.

A kedvezményezett részére történő egyösszegű kifizetés nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak.

Látható, hogy a szabályozás minden lehetséges módon kedvezményezi a magánnyugdíjpénztári tagnak a TB ellátórendszerbe történő visszalépését.

A TB nyugdíját mostanában igénylő magánnyugdíjpénztári tag számára a visszalépés eddig szinte elkerülhetetlennek látszott, mert a körülmények a magánnyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatás nyújtását gyakorlatilag lehetetlenné teszik. Mostantól azonban MÉGIS lehetségesssé válik a pénztári járadékszolgálgatás, miután a Horizont Magánnyugdíjpénztár (2017. augusztus 31-én még csak ez az mnyp) megkapta az MNB engedélyét a pémztári járadékszolgáltatáshoz:

A Magyar Nemzeti Bank H-EN-IV-12/2017. számú határozata a Horizont Magánnyugdíjpénztár részére saját járadékszolgáltatást is tartalmazó szolgáltatási szabályzat engedélyezése tárgyában

A Horizont Magánnyugdíjpénztár (székhely: 1138 Budapest, Váci út 135-139.) (Pénztár) által a Magyar Nemzeti Bankhoz (székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9., telephely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (MNB) benyújtott kérelemre indult eljárásban az MNB a következő

h a t á r oz a t o t

hozza:

Engedélyezi, hogy a Pénztár Igazgatótanácsa által 2017. július 21. napján 2017/17. (VII. 21.) számú határozattal módosított szolgáltatási szabályzatnak megfelelően saját járadékszolgáltatási tevékenységet folytasson a jelen határozat kézhezvételét követően.

(...)
Budapest, 2017. augusztus 16.

Magyar Nemzeti Bank

Dr. Szomolai Csaba s.k.
az MNB ügyvezető igazgatója 

Amint az előzőekben már láttuk, nyugdíjszolgáltatást a pénztár saját maga is nyújthat, de biztosítótól is vásárolhat.

A biztosító életjáradékot folyósíthat, míg a pénztár által folyósítható járadék mértékét az egyéni számla és a tag hátralevő élettartamának hányadosa határozza meg.

Jelenleg egyetlen biztosítótól sem lehet életjáradékot vásárolni.

Ahhoz pedig, hogy egy pénztár járadékot szolgáltathasson, a Felügyelet (MNB) által elfogadott szolgáltatási szabályzattal és legalább 100 millió forint összegű saját tartalékkal kell rendelkeznie. Azt, hogy mit kell a szolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia, kormányrendelet szabályozza. Amint a fentiekből látjuk, ez egyelőre a Horizontnak sikerült...

Mindez azt jelenti, hogy jelenleg a még meglévő négy magánnyugdíjpénztár közül a Horizont kivételével -  MKB, Budapest, Szövetség - a másik három nem tud járadékot szolgáltatni, hiszen egyiküknek sem áll a szükséges tartalék a rendelkezésére...

Ráadásul a megmaradt magánnyugdíjpénztárakat a végelszámolás réme is folyamatosan fenyegeti, hiszen az új szabály szerint a pénztár jogutód nélkül végelszámolással megszűnik, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70 % alá csökken. 

1) megtakarításukat a pénztárban hagyva és hozammal gyarapítva megvárják, míg

a) lesz olyan biztosítótársaság, amelyik pénztári életjáradékot tud és hajlandó folyósítani, vagy

b) a pénztár maga tud járadékot folyósítani (remélve egyúttal, hogy a pénztár nem fog végelszámolással megszűnni a tagdíjfizető tagok 70%-nál alacsonyabb aránya miatt, erre jelenleg csak a Horizont képes),

VAGY

2) visszalépnek a társadalombiztosítási rendszerbe. Ebben az esetben az öregségi nyugdíjukat úgy állapítják meg, mintha soha nem lettek volna magánnyugdíjpénztár tagjai, emellett ez esetben is kifizeti a pénztár a részükre a visszalépő tagi kifizetést (ami nem más, mint a tag nyilatkozata alapján az egyénileg - önkéntesen - befizetett tagdíj összege, az esetleges tagdíjkiegészítés és - ha van - az egyéni számlán keletkezett reálhozam, ami az egyéni számla kilépéskori egyenlege csökkentve a nyugdíjjárulék terhére kötelezően befizetett tagdíjak inflációval növelt összegével).

Ebben az összefoglalómban áttekintem a pénztárban maradó és a pénztárból a TB-rendszerbe visszalépő tagok nyugdíjukkal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. Kérem, osszák meg érintett rokonaikkal és barátaikkal, ilyen átfogó áttekintést feltehetően még nem olvastak idén erről a 60 ezer pénztártag számára életbevágó kérdéskörről.

És persze kérjék meg őket is, hogy osszák tovább és lájkolják a NyugdíjGurut :-) 

Melléklet:

A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény magánnyugdíjpénztárakat érintő módosításainak legfontosabb elemei a következők:

a) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés:

Minden pénztártag számára időkorlát nélkül ismét megnyílik a lehetőség TB-be való visszalépésre. A nyugdíjszolgáltatásra jogosult pénztártag a pénztári járadék ismeretében is nyilatkozhat, hogy járadékfolyósítást kíván igénybe venni, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalép, ezáltal teljes jogú öregségi nyugdíjra szerez jogosultságot. (Mint láttuk, a pénztárak egyelőre nem tudnak járadékot folyósítani...) A visszalépők nyilatkozatuk szerint a hozamgarantált tőke feletti egyéni számla rész (reálhozam) mellett jogosultak a tagdíj-kiegészítés és a - 2010. októbere után - befizetett egyéni tagdíj felvételére, vagy önkéntes nyugdíjpénztárba való átutalására. Nyilatkozat hiányában az összeg a Nyugdíjbiztosítási Alapba kerül.

b) egyösszegű kifizetés:

Megszűnt az egyösszegű kifizetés a tagok részére. (Eddig azok a tagok, akik öregség nyugdíjra szereztek jogosultságot és a magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonyuk nem érte el a 180 hónapot, kérhették az egyösszegű kifizetést. Miután azonban az öregségi nyugdíjra jogosult tagok gyakorlatilag kivétel nélkül több mint 15 év tagsággal rendelkeznek, így számukra az egyösszegű kifizetés korábban sem volt lehetséges.)

c) járadékszolgáltatás:

Egyszerűsítették a járadékszolgáltatás szabályait, elviekben megteremtve ezzel a pénztári járadékszolgáltatás bevezetésének lehetőségét. A pénztári járadék havi összegét a tag egyenlegének és a várható élettartalmának hányadosa alapján kell majd megállapítani - ha lesz olyan magánnyugdíjpénztár, amely képes teljesíteni a feltételeket... (Mint említettem, a pénztári szolgáltatás feltétele a biztonsági tartalék képzése és a felügyeleti engedély megszerzése.)

d) hozamgarancia:

A Pénztárak Garancia Alapja csak a 2010. október 31-ig terjedő időszaki befizetésekre vállal hozamgaranciát.

e) alapok közötti megbontás:

A magánnyugdíjpénztár a tagi befizetésekből a jövőben 0,9% helyett összesen 2,5%-ot vonhat le működési, és likviditási tartalék képzésére. A fedezeti tartalék javára a pénztár a tagdíj jellegű befizetésekből legalább 97,5 %-ot köteles jóváírni.

f) tagdíj-nemfizetés:

Ha a pénztártag a pénztár alapszabályában meghatározott egységes (kötelező) tagdíj megfizetést elmulasztja, a pénztár jogosult a tag egyéni számlájának tárgyhavi befektetéséből származó hozamát - a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni.

g) vagyonkezelési díj:

A pénztár a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolható éves összege 0,2 százalékról 0,4 százalékra emelkedik. A vagyonkezelő által bonyolított vagyonkezelésnél a vagyonkezelési díj maximuma változatlanul 0,2%.

h) a tagdíjfizetők aránya:

A pénztár jogutód nélkül végelszámolással megszűnik, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70 %  alá csökken. Ezt először 2015. szeptember 30-át követően kell az ezt megelőző hat hónap (vagyis a 2015. április 1. - szeptember 30. közötti időszak) vonatkozásában vizsgálni.

Ebben az összefoglalómban áttekintem a pénztárban maradó és a pénztárból a TB-rendszerbe visszalépő tagok nyugdíjukkal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. Kérem, osszák meg érintett rokonaikkal és barátaikkal, ilyen átfogó áttekintést feltehetően még nem olvastak idén erről a 60 ezer pénztártag számára életbevágó kérdéskörről. És persze kérjék meg őket is, hogy osszák tovább és lájkolják a NyugdíjGurut :-) 

Üdvözlettel,

Dr.Farkas András