A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
Öregségi nyugdíjjal kapcsolatos kérdés
„Tisztelt Dr. Farkas András! 1954. február 7-én született nő vagyok. Tehát 2017. augusztusában érem el a nyugdíjkorhatárt. 2017. február 2-án lett 44 év szolgálati időm. 2017. március 15-e körül lesz meg a 40 éves jogosultságom a nők kedvezményes nyugdíjához. KATÁ-s egyéni vállalkozó vagyok, a vállalkozásban tovább szándékozom a nyugdíj mellett dolgozni. 1. kérdésem: Ha 40 éves jogosultságom szerint 2017. március 15-én megyek nyugdíjba, akkor a KATA befizetési összege mikor változik? (Jelenleg aktívként havi 75 000 Ft-ot fizetek, nyugdíjasként tudomásom szerint havi 25 000 Ft a befizetendő). A Horizont Magánnyugdíjpénztár tagja vagyok, eddig nem léptem vissza a TB-be. A számlámon 4,5 millió forintot tartanak nyilván. Azt mondják, nincs joguk az egyösszegű kifizetéshez és egyelőre a járadékfizetéshez sem. A járadékfizetésről állítólag ez év elején „tárgyalnak”. Érdeklődésemre tájékoztattak, hogy a reálhozamom 1,5 millió forint, azt a nyugdíjba menetelemkor utalják nekem. 2. Ezt a reálhozamot tényleg kötelesek utalni nekem? Még akkor is, ha visszalépek a TB-be? 3. Ha nem lépek vissza a TB-be, akkor igaz-e az, hogy a nyugdíjam 75 %-át fogom kapni? 4. Melyik kedvezőbb választás számomra: a TB-be való visszalépés vagy a maradás a magánnyugdíjpénztárban? 5. A nyugdíjbamenetelem után is dönthetek úgy, hogy visszalépek a TB-be? (A Horizont válasza szerint igen.) Tisztelettel várom válaszát. Üdvözlettel: Párkány Erzsébet eparkany@gmail.com ”
Kedves Erzsébet!
1.) A nők kedvezményes nyugdíja megállapításának napjától Ön nyugdíjas, így attól a naptól fogva nem főállású katásnak minősül, a tételes adója 25 ezer Ft lesz. Miután a nem főállású katás nem minősül a Tbj. szerint biztosítottnak, a katás jövedelme alapján nem lesz jogosult félszázalékos nyugdíjnövelésre, viszont a nők kedvezményes nyugdíja melletti munkával kereshető összeget korlátozó éves összeghatárt sem kell figyelembe vennie.
2) A Horizont Mnyp helyesen tájékoztatta, hogy nincs joguk az egyösszegű kifizetéshez (ezt nem teszi lehetővé a törvény) és egyelőre valóban nem tudnak járadékot sem fizetni - az MNB nem adja ki az ehhez szükséges engedélyt egy kormánydöntés hiánya miatt. Senki nem tudja, mikor oldódik meg ez a probléma...
3.) A 2015. január 1-től érvényes szabályozás szerint bármikor dönthet úgy, hogy tagságát megszünteti, és visszalép az állami TB nyugdíjrendszerbe a 100%-os nyugellátás megállapítása érdekében. A visszalépés esetén Ön jogosult a reálhozam (megtermelt hozam inflációt meghaladó része), a tagdíj-kiegészítés és az önkéntes alapon befizetett tagdíj felvételére. Az egyéni számláján fennmaradó összeget utalák a nyugdíjkasszába. Vagyis Ön a reálhozam és a jelzett egyéb összegek felvételére CSAK akkor jogosult, ha visszalép a TB-be. (Ha nem lép vissza, az egyéni számláján lévő összegek nem fizethetők ki, csak járadékként - amire egyelőre nincs lehetőség.)
4.) Ha nem lép vissza, akkor durván annak a nyugdíjnak a háromnegyedét (kicsivel többet) kapná a TB-től, amelyre akkor lenne jogosult, ha nem lenne mnyp tagja. A mellékelt összefoglalóimban láthatja a pontos képletet. A lényeg: a 2010. szeptember 30-ig terjedő időszakra a TB-től a nyugellátásának 75%-ára lesz jogosult, az ezt követő időszakot illetően pedig annak 100%-ára.
5.) Azt kérdezi, melyik kedvezőbb választás az Ön számára: a TB-be való visszalépés vagy a maradás a magánnyugdíjpénztárban? Ezt csak Ön döntheti el, mindenesetre ha nem lép vissza, akkor nem tudni, mennyi ideig nem férhet hozzá az mynp számláján lévő összeghez járadékként.
6.) A TB nyugellátás igénybe vétele után már nem léphet vissza (az Mnyp törvény - 1997. évi LXXXII. törvény - 24.§ (15) bekezdése szerint az a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő pénztártag természetes személy, aki teljes összegű társadalombiztosítási nyugellátásban kíván részesülni, bármikor kezdeményezheti tagsági jogviszonyának megszüntetését és egyéni számlaegyenlege 4. § (2) bekezdés zsk) pontja szerinti visszalépő tagi kifizetéssel csökkentett összegének a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását.)
A témában írt összefoglalóim:
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/milyen-nyugdija-lesz-a-magannyugdijpenztari-tagnak
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„1957-ben születtem, 1974-ben kezdtem el dolgozni a Magyar Televízió Külpolitikai szerkesztőségében kezdő vágóként. Külsős voltam, abban az időben mindenki így kezdte, később alkalmazták. Addig fix fizetésem nem volt, a műsorok után kaptuk a pénzt, amit a pénztárba utaltak és ott vettük fel. Nem tudok elmenni a nők 40 éves nyugdíjába, mivel ezeket a pénzeket a TV- nél nem lehetett igazoltatni utólag,költözés, beázott raktárak. stb. miatt. Viszont van igazolásom, amit tavaly szereztem be két akkori vezetőmtől és ők igazolják, hogy együtt dolgoztunk. / Krudinák Alajos és Fellegi Mária/. A Nyugdíj Igazgatóságon jártam személyesen, írtam levelet, voltam Kormányablakban, hogy a hiányzó éveimet ismerjék el ilyen formán, de sehol nem tudták megmondani, mit tehetek ilyenkor. Ezzel az idővel igénybe vehetném a nők 40 éves kedvezményes nyugdíját. Kérem segítségét, milyen megoldás lehetséges az időm igazolására. Válaszát várva, üdvözlettel: Szitányi Zsuzsanna 2030 Érd, Simitó u.16. 06-30/ 309-2971 ”
Kedves Zsuzsanna!
A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a következőképpen rendelkezik:
43. § (1) A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni.
(2) A szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. A társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő
a) a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással) vagy hiteles másolatával, vagy
b) a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy
c) egyéb hitelt érdemlő módon
bizonyítja.
Ha Önnek az MTVA nem tudja kiadni az a) vagy b) pontnak megfelelő igazolást (ami azért elég megdöbbentő), akkor a c) pont szerint járhat el, amint ezt Ön meg is tette. Két munkatársi tanú nyilatkozatával igazolható az Ön kérdéses időszakban szerzett szolgálati ideje (az akkori keresetéről a tanúk nem nyilatkozhatnak, csak az akkori munkaviszonya fennállásáról, annak tartamáról). Ha a nyugdíjhatóságnál az ügyintéző nem ismeri ezt a rendelkezést, akkor mutassa meg a törvényi hivatkozást neki. A kérdéses szolgálati idejét a tanúnyilatkozatok alapján el kell ismerniük.
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Édesapám hadiárvaként megkapta azt a kb. 8500 forintnyi kiegészítést a nyugdíjához.Azt olvasta,hogy ennek a mértéke január egytől emelkedett.Igaz ez? Milyen mértékben és miként érvényesítheti ha ez igaz? Köszönettel: Lei Mónika”
Kedves Mónika!
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 14. §-a szerint a hadiárvát egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a.
Miután az öregségi nyugdíj legkisebb összege idén sem változott (maradt 28.500 Ft), ezért a hadiárva rendszeres járadékának mértéke sem emelkedik 2017-ben, marad 8.550 Ft.
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Dr. Farkas András! Öregségi nyugdíjam 2017. nov. 11.-től kezdődik. 1954. 05. 11.-én születem. A munkáltatóm megadta a 8 hónap felmentési időt, hogy nem kell bejárni az intézménybe és kapom a fizetésemet. Kérése az volt. hogy közös megegyezéssel 2017. 03. 11. menjek el és a jövedelmemet továbbra is megkapom nov. 11.-ig. Kérdésem hogy ez a eljárási mód kihatással van-e öregségi nyugdíjamra. Tisztelettel: Bognár Judit ”
Kedves Judit!
Miután 8 hónap felmentési időről ír, felteszem, Ön közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik.
Ha a közalkalmazott betölti a nyugdíjkorhatárát, akkor a Kjt. szerint (amely visszautal a Munka Törvényönyve rendelkezéseire) nyugdíjasnak minősül. A munkáltató kötelezettségeiről olvassa el a vonatkozó összefoglalómat:
Amint az összefoglalómban is olvashatja, a Kjt. ugyan nem kötelezi a munkáltatót ilyen eseben a felmentésre, de a hivatkozott kormányhatározat alapján mégis köteles erre.
Az Ön érdeke az lehet, hogy a közalkalmazotti jogviszonyát ilyen módon szüntesse meg a munkáltatója.
A levelében leírt módszer sértheti az Ön érdekeit, mivel a nyugdíjkorhatára betöltése előtt le kellene töltenie a felmentési idejét, így a korhatára betöltése napjától azonnal nyugdíjas lenne, noha normál esetben a nyugdíjkorhatár betöltése miatti munkáltatói felmentés éppen aznap kezdődne, vagyis nyerne plusz nyolc hónap szolgálati időt és annak révén még nyugdíjnövelésre is jogosultságot szerezne.
Természetesen az Ön döntésétől függ, mit szeretne.
A munkáltatója által javasolt módszer alapján a korhatára betöltésétől nyugdíjas lehet, viszont ha ezt elfogadja, akkor javaslom, hogy a közös megegyezésben a 8 hónap "felmentési" idő és az ugyanilyen tartamú munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés rögzítése mellett térjenek ki az Önt megillető jubileumi jutalom kifizetésére, illetve az Önt megillető időarányos szabadsággal törénő elszámolásra is.
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„2011-ben mentem a nők 40 éves munkavégzése utáni nyugdíjba.Azóta van folyamatosan megbízási jogviszonyom, fizetek nyugdíjjárulékot. Kérhetek e nyugdíjemelést?Ha igen melyik nyomtatvány kitöltésével kezdeményezhetem?Köszönöm előre is válaszát!”
Kedves Swiderski Lászlóné,
ha a megbízási jogviszonya alapján végzett tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát (tavaly a 33.300 Ft-ot, idén a 38.250 Ft-ot), illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) szerint biztosítottnak minősül, így jogosulttá válik a félszázalékos nyugdíjnövelésre. Ennek részleteiről a következő összefoglalómban olvashat:
A nyugdíjnövelést idén január 1-jétől a nyugdíjhatóság hivatalból intézi, nem kell (és nem is lehet) kérni. A 2016-os és korábbi tevékenységek alapján idén október 31-éig hoznak határozatot legkésőbb, természetesen a jogosultság kezdő napjára visszamenő hatállyal.
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Nyugdíjas vagyok 2016 novemberétől. Magánpénztári (2900000) megtakarításomat átutaljam e a társadalombiztosítási rendszerbe? ”
Kedves Ilona,
ezt csak Ön döntheti el.
Döntését megkönnyítendő szíves figyelmébe ajánlom az e téma kapcsán írt összefoglalómat:
Amint az összefoglalóból is látja, az mnyp-k nem tudnak járadékszolgáltatást teljesíteni, mert az MNB-től erre nem kapnak engedélyt egy kormánydöntés hiányában.
Így talán célszerűbb visszautaltatnia a pénzt a nyugdíjkasszába, hogy levonás nélkül állapíthassák meg az öregségi nyugdíját (ilyen esetben a nyugdíját a jogosultsága kezdőnapjára visszamenő hatállyal úgy kell megállapítani, mintha sosem lett volna mnyp tagja).
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„A vállalatom által tartós kiküldetésben dolgoztam Líbiában 1987.03.17.-1998.02.02. időszakban. Üzemviteli műszerész munkakörben, folyamatos 3 műszakos munkarendben, 48 óra/hét munkaidőben, évente egyszeri hazautazással. Vegyipari üzemben, sósav, vinillklorid, diklóretán,ammónia, klórgáz, etilén, vegyi anyagokkal érintkezve. Kiküldetésem feltételeként trópusi vizsgálaton való részvétel kötelező volt. Oltásokat is kaptam. A kinti erős napsugárzás miatt mindkét szememen szürke hályog műtét vált szükségessé, melyet 2003-2004-ben végeztek el. Kérdésem, hogy a 10 évet meghaladó, egészségre ártalmas körülmények között végzett munkám miatt 2 éves kedvezményre jogosultságot érvényesíthetek-e? ”
Kedves Sándor József,
a leírása alapján nem valószínű.
A korkedvezményre jogosító munkaköröket a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 1. számú melléklete sorolta fel (amelyet 2014. december 31-éig lehetett alkalmazni, már hatályon kívül van). E felsorolásban a vegyipari tevékenységek közül csak a robbanóanyag-ipari munkakörök közül szerepel néhány. Ha ilyen munkakörben dolgozott, akkor érdemes egy ún. azonosítási eljárást kezdeményeznie.
Ha a megjelölt munkakör a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében nem szerepel, de a korkedvezmény hatálya az üzemre kiterjed, és a munkáltató által megadott munkaköri leírás szerint a végzett munka megegyezik a jegyzékben lévő munkaköri leírás szerinti munkavégzéssel, a munkakört korkedvezményre jogosítónak kell elismerni. Az azonosítást a korkedvezményes igényeket elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek végzik.
Ha a munkaköri elnevezés a jegyzékben nem szerepel és a munkaköri leírás alapján sem lehet megnyugtató módon a végzett munkát, illetve az azonosságot megállapítani, de az üzemre kiterjed a korkedvezmény hatálya, az azonosítás kérdésében a munkakör (munkahely) szerint illetékes ágazati minisztérium és a szakmai (ágazati) érdekképviselet, szakszervezet központi szerve véleményének kikérése után a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv dönt.
További információk:
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/a-korkedvezmenyrol
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„2018. márciusában érem el az öregségi nyugdíjkorhatárt, 45 év közalkalmazotti szolgálati idővel.( pedagógus vagyok) Igaz- e, hogy az új Kjt. szerint a szolgálati időm után járó felmentési időt csak a "nyugdíjba vonulásom" napjától vehetem igénybe? Ez azt jelenti, hogy az adott napon nem mehetek öregségi nyugdíjba közalkalmazottként. Állítólag másik lehetőségem, hogy lemondok a 45 év közalkalmazotti jogviszonyom után járó juttatásokról. Lehetséges, hogy ilyen diszkriminatív törvényt hozott a jogalkotó? Számomra mindkét megoldás megalázó és elfogadhatatlan. Válaszát előre is köszönöm!”
Kedves Gabriella,
olvassa el az erről írt összefoglalómat:
Mindenképpen a munkáltatói felmentés elfogadása a célszerű, az összefoglalómban olvashatja ennek indokait. A felmentési idő jellemzően valóban a nyugdíjkorhatára betöltése napján kezdődik, amely naptól Ön a Kjt. (amely e tekintetben a Munka Törvénykönyvére utal) alkalmazásában nyugdíjasnak minősül. Hangsúlyozom, ez előnyös az Ön számára! (Jár a felmentési idő, amelyre illetményt kap - ami valószínűleg magasabb összegű, mint majd a nyugdíja lesz -, a felmentési idő felére jár a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés, jár a jubileumi jutalom, és jár a félszázalékos nyugdíjnövelés, hiszen nem a nyugdíjkorhatára betöltése napjától igényli a nyugdíját.)
Természetesen Ön dönthet úgy, hogy mindenképpen a korhatára betöltésétől igényli a nyugdíját, ez esetben lemondhat a közalkalmazotti jogviszonyáról. A lemondási idő két hónap, ezt úgy kell időzítenie, hogy a lemondási idő utolsó napján betöltse a nyugdíjkorhatárát és másnaptól kérje a nyugdíja megállapítását. A munkáltatói felmentés azonban ennél sokkal jobb pozíciót biztosít az Ön számára.
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Dr. Farkas András! Kérem szíves tájékoztatását, hogy ha ápolási díjban részesül az ember, mert gondozásra szoruló egyenesági rokonát ápolja, - amely "státusz" szolgálati időnek minősül -, erre az esetre öregségi nyugdíj esedékességekor vonatkozik- e, hogy meg kell ezt az ápolási viszonyt szüntetni? Ez szerintem nem a hagyományos keresőtevékenységnek minősül. Várom e-mailemre!! szíves válaszát. Tisztelettel: Szántó Zoltán”
Kedves Zoltán!
Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét,
kivéve, ha saját jogú nyugellátásban részesül,
feltéve, hogy a nyugdíj kezdőnapja előtti napon súlyosan fogyatékos személy ápolása miatt folyósított ápolási díjra vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult,
és a nyugdíj kezdőnapját megelőző 20 éven belül a súlyosan fogyatékos személy ápolása miatt folyósított ápolási díjra vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága legalább 10 évig fennállt.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Ügyvéd Úr ! 63,5 évesen közalkalmazottként ez év októberében mennék nyugdíjba. Munkáltatómmal történt előzetes megbeszéléskor,közölték,semmi nem jár.Legfeljebb egy hó felmentés a munka alól. És közös megegyezéssel akarják megszüntetni a munkaviszonyomat. Legjobb tudomásom szerint ez hátrányos lenne számomra,valamint jár a jub. jutalom is. Kérem állásfoglalását ! Milyen módon szüntessem meg a munkaviszonyomat,és ezt mikor kell írásban közölni a munkáltatómmal? És valójában mit köteles adni a munkáltató ebben az esetben? Tisztelettel : Marót Szilárd tanár,szakoktató ”
Kedves Szilárd,
a munkáltatója téved.
Mellékelem a vonatkozó összefoglalómat, amelyben minden érvet megtalál amellett, hogy a munkáltatója köteles az Ön közalkalmazotti jogviszonyát munkáltatói felmentéssel megszüntetni és az ezzel járó juttatásokban részesíteni:
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
