A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
Nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatos kérdés
„Tisztelt Farkas Úr! Én a nyugdíjnak még csak az előszobájában vagyok, jelenleg töltöm a felmentési időmet, amelynek az utolsó napja 2016. március 31. Éltem a nők 40 éves kedvezményének lehetőségével (1955-ös születésű vagyok), a nyugdíjat a munkahelyemen kialakult tarthatatlan légkör miatt választottam, bár nagyon szerettem a munkámat. Egy volt kollégám állásajánlattal keresett meg, de nagyon tanácstalan vagyok a korlátozások értelmezését illetően. Az a kérdésem, hogy a minimálbér 18-szorosát jelentő felső határt az én esetemben hogyan kell az idén értelmezni, mivel az első negyedévre az eredeti munkáltatómtól kapott járandóságom (felmentési időre járó bér, végkielégítés) meghaladja a limit összegét. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben egyáltalán nem vállalhatok munkát, vagy ha év közben válik valaki nyugdíjassá, akkor a jogszabályban előírt bérlimitet arányosan kell figyelembe venni, azaz a közel 2 millió Ft-os összeg háromnegyed részét "kitölthetem" az idén? Melyik jogszabályhely vonatkozik az én esetemre ? Természetesen nem szeretném a nyugdíjamat kockáztatni? Segítő válaszát előre is köszönöm, tisztelettel: Fekete Jánosné ”
Kedves Fekete Jánosné,
az éves keretösszeg a nők kedvezményes nyugdíja folyósításának kezdő napjától számít és NEM kell arányosítani, tehát idén is a teljes keretösszeget kimerítheti a nyugdíj melletti munkavégzéssel. Jövőre természetesen már az egész évre vonatkozik a keretösszeg.
Az 1997. évi LXXXI. törvény - Tny. - 83/B.§ (1) bekezdés vonatkozik az éves keretösszegre:
Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított (ez a nők kedvezményes nyugdíja), vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban (ez is a nők kedvezményes nyugdíja) részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást - a 84. § alkalmazásával - vissza kell fizetni. E § alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem (ez arra vonatkozik, ha Ön közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jogviszonyban dolgozna, mert ilyen esetben szünteltetni kell a nyugdíj folyósítását.)
Amint a szövegezésből látja, csak a már ilyen nyugdíjban részesülő személyre vonatkozik a korlátozás, így a nyugdíjfolyósítás első évében a nyugdíjazást megelőző időszakban, még aktív dolgozóként végzett munkájával szerzett keresete nem számít be ebbe a keretösszegbe.
Olvassa el az erről írt cikkemet is:
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy a nyugdíjakat érintő fejleményekről időben értesüljön!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Nyugdíjguru! Sárközy Zsuzsanna vagyok, 1955-ben születtem. A nyugdíjba vonulásom időpontjával kapcsolatban próbálkoztam segítséget kérni a Nyugdíjintézettől. Sok sikerrel nem jártam, ezért fordulok Önhöz. A hivatalban egy korábbi egyeztetés során 2011.12.31-ig kiszámolták a szolgálati napjaimat, amiből megjelölték, hogy mennyi, ami a nyugdíjba vonuláshoz beszámítható, de most simán elhajtottak, hogy a többit számoljam ki magam. 1975 09.01-től állok munkaviszonyban, előtte csak 1 hónap nyári munka van elszámolva. A munkából csak 2 alkalommal "estem ki", egyszer 1976.12.06-1979.05.31. közt, amikor gyermekeimmel voltam otthon (GYES, GYED), másodszor pedig ápolási díjon voltam otthon 2012.04.01-2014.03.31.közt. Nem tudom hol járhatnék utána, hogy a diákéveim alatt végzett nyári munkáim merre lehetnek nyilvántartva. Erre a hivatalban azt a választ kaptam, hogy csak az 1980. utáni adatok lelhetők fel az elektronikus nyilvántartásban, a többiről nem tudnak. Ezek nyilván valahol papír alapon meglehetnek. A BM Kórház Szakrendelőjében (reumatológia, fizikoterápia), valamint a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatal útlevél-ellenőrző osztályán dolgoztam diákéveim alatt. Ezekről sehol nincs dokumentumom, amivel hónapokat tehetnék az összesítésemhez. Az egészségügyi szakközépiskola idején végzett kötelező nyári gyakorlataim szintén nincsenek dokumentálva, ami szintén hiányt képez a végelszámolás pontosításához. Tudna tanácsolni valamit, hogy hol lehetne ezen régi anyagokat fellelni? Van esetleg valami központ, ami kezeli az ilyen régi papírokat? 2014.04.01-től munkahelyemre 6 órás bejelentésű munkaszerződéssel mentem vissza, de mellette a családi vállalkozásban 4 órás munkavégzéssel fizetem a járulékokat a minimálbér vonzatában. A Nyugdíjintézet munkatársa érdeklődésemre, hogy ez a plusz 4 órás bejelentés hogyan adódik majd hozzá a nyugdíjhoz számítandó időmhöz, azt felelte, hogy sehogy, csak nyugdíjam alapját fogja befolyásolni. Érdeklődni szeretnék, hogy ez valóban így van-e? Amennyiben tud személyre szabottan kérdéseimre választ adni, köszönettel fogadom, illetve, ha szükséges szívesen mellékelem a számításhoz szükséges rendelkezésemre álló dokumentumokat. Számításom szerint a 40 év munkaviszony betöltéséhez nem "nem sok" hiányzik, de pontos dátumot szeretnék tudni, hogy meddig szükséges még munkával tölteni napjaimat. Tisztelettel: Sárközy Zsuzsanna”
Kedves Zsuzsanna,
a saját családi archívumából hiányzó dokumentumokat az akkori munkáltatójától vagy jogutódjától kell beszereznie - ha az ő nyilvántartásukban ez szerepel. (Nincs központi adattár ilyen esetekre.)
A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 43. §-a a következőképpen rendelkezik:
(1) A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni.(Ez utóbbi mondat a válasz arra a kérdésére, hogy miért nem lehet plusz szolgálati időt szerezni azzal, hogy két helyen is dolgozott. A nyugdíjjárulék-alapját képező kereseteit természetesen a nyugdíj alapjául szolgáló nettó havi átlagkeresete számítása során figyelembe fogják venni.)
(2) A szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. A társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő
a) a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással), vagy
b) a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy
c) egyéb hitelt érdemlő módon
bizonyítja.
Ha az akkori munkáltatóktól nem tudja beszerezni az okirati bizonyítékokat, akkor jöhet a fenti c) pontnak megfelelő eljárás, ami praktikusan legalább két olyan tanú egybehangzó nyilatkozatát jelentheti, akikkel Ön a kérdéses időszakban együtt dolgozott és akiknek a TB már elismerte szolgálati időként a kérdéses időtartamokat.
Nem írta meg, hogy milyen összesítő időtartamok szerepelnek a 2011 végéig vizsgált időszakról kapott határozatban. Az összesítő számok közül kettő vonatkozik a nők kedvezményes nyugdíjára: az egyik az erre jogosító idő tartama (ennek kell 40 évnek lennie), a másik pedig ezen belül a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő tartama (ennek kell legalább 32 évnek lennie).
Kérjen egy friss hatósági bizonyítványt a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idejéről a 2011. december 31-ét követő időszakról a következő nyomtatványon:
http://www.onyf.hu/m/2015/Nyilvantartas/hatsgi%20bizonytvny%202015.pdf
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesdüljön a nyugdíjakat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Nyugdíjguru, Kedves András! A segítségét szeretném kérni a következő problémáról. 2013.dec.31. felmondtak 35 évi munka után.3 havi munkanélküli segély után aktív korúak ellátását kaptam. 2015.12.01.-től rehabilitációs ellátásban részesülök ,43 % -ra rokkantosítottak B1 kategóriában és heti 20 órát dolgozhatok. 2016.febr.1-től elhelyezkedtem napi 4 órában elvileg 63.000,-Ft bruttóért. A Nyugdíj igazgatóságtól megkértem az éveimet és 2013. nov.30-ig 35 év 77 napot igazoltak. Kérdésem az lenne, hogy a 40 éves korengedménybe mi számít bele? A rehab ell.+ 4 óra növeli a korengedményes időm, vagy 65 éves koromig dolgoznom kell? 1960.március 31-én születtem. Mikor vehetem igénybe a 40 éves korengedményt? Válaszát és önfeláldozó munkáját előre is köszönöm! Üdvözlettel: Vukovári Helga”
Kedves Helga,
a munkanélküli/álláskeresési segély/járadék, az aktív korúak ellátása, illetve a rehabilitációs ellátás folyósításának tartama a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időként nem vehető figyelembe (noha szolgálati időt szerez velük, ami a korbetöltött öregségi nyugdíjhoz, illetve a nyugdíj összegének kiszámításához egyaránt beszámíthat).
A rehab ellátás mellett végzett munkával viszont jogosító időt szerez (teljes értékűt, vagyis a részmunkaidő ellenére egy naptári napnak számít az idő). A nyugdíj összegének számítása során viszont már arányosítani fogják az így szerzett szolgálati időt a keresete és a minimálbér arányában.
A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idejét nem írta meg (csak az összesített szolgálati ideje tartamát). A határozatban négy összesítő számnak kell szerepelnie: a teljes, illetve a nyugdíjszámításhoz figyelembe vehető szolgálati idő mellett külön meghatározzák a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idejét (annak kell legalább 40 évnek lennie) és ezen belül a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idejét (annak kell legalább 32 évnek lennie).
A fentiek alapján láthatja, hogy a legjobb esetben is közel 5 éve hiányzik a 40 évi jogosultsági időből, amit meg kell még szereznie a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultsághoz.
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat és ellátásokat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Nyugdíjguru! 2007-ben rokkant nyugdíjas lettem, rokkant nyugdíjasként napi 7 órában dolgozom. 2007-ben 34 éves munkaviszonyom volt, azóta is dolgozom, most rehabilitációs ellátásban részesülön folyamatosan amióta megszünt a rokkantsági nyugdij.Meg szeretném kédezni, hogy 2017-ben meg lesz a 40 éves munkaviszonyom.El mehetek-e a 40 éves munkaviszonyommal nyugdíjba? Vagy kedvező lehet-e az Én számomra.Válaszukat előre is köszönöm: Tisztelettel: Nagy Etelka”
Kedves Etelka,
a rokkantsági nyugdíjjal, valamint a mellette végzett munkával nem lehetett plusz szolgálati időt szerezni, mert a rokkantsági nyugdíj is saját jogú nyugdíjnak minősült a megszüntetéséig, 2011. december 31-éig. Vagyis a 2007-2011 közötti évei kiestek a szolgálati időből, viszont az ebben az időszakban szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező keresete alapján nyugdíjnövelésre jogosult, amelyet utólag is érvényesíthet. Erről olvassa el a következő összefoglalómat: https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/a-nyugdij-osszegenek-novelese
A 2012. január 1. óta kapott rehab ellátása melletti bejelentett munkavégzéssel mint keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő viszont ismét beszámítható a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosultsági időbe, illetve az azon belül szükséges legalább 32 évi keresőtevékenységgel szerzett időbe.
Miután nem számítható be minden szolgálati időtartam a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító 40 évi jogosultsági időbe, érdemes kérnie egy hatósági bizonyítványt a jogosító idejéről a következő nyomtatványon:
http://www.onyf.hu/m/2015/Nyilvantartas/hatsgi%20bizonytvny%202015.pdf
Ebből az okiratból derül majd ki, hogy pontosan mennyi jogosító ideje van (ennek kell legalább 40 évnek lennie), és azon belül mennyi keresőtevékenységgel szerzett szolgálati ideje van (ennek kell legalább 32 évnek lennie).
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„T.Cim! 1955-ös születésű vagyok,közelebb lenne a (nők kedvezményes nyugdija)nekem,mint az öregségi.Kérdésem,hogy fizetési könnyítéssel befizetett nyugdijárulékom,és amit önkényesen befizetetek az elmaradt Tb-ből-növeli-e a jogosultsági időmet?Vagy az utólag befizetett nyugdíjjárulék,már nem jelent plussz évet .Mi a törvény erre?Ha kamatok nélkül fizetem az elmaradt járulékot,jelent -e előnyt időben,és milyen nyomtatványon,csekken tehetem ezt? Köszönöm válaszát!”
Kedves Sarolta,
a következő szabályok alkalmazásával (a nyugdíjigény benyújtása előtt) igen: a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 38. § (2) bekezdése szerint a tartozás összegét és azt az időtartamot, amelyre a tartozás vonatkozik, az állami adóhatóság igazolja, ennek hiányában a társas vállalkozás, illetőleg az egyéni vállalkozó igazolása, nyilatkozata az irányadó. Amennyiben az állami adóhatóság vagy a társas vállalkozás, illetőleg az egyéni vállalkozó nem közli azt az időtartamot, amelyre a tartozás vonatkozik, akkor szolgálati időként a biztosítási jogviszony időtartamából annyi naptári nap nem vehető figyelembe, ahányszor a tartozás megfelel a nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző hónapban érvényes minimálbér harmincad része után számított nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék összegének.
A korábbi levelében említett határozatban szereplő ügyiratszámra hivatkozással hívja vagy keresse föl a kormányhivatal (járási hivatal, kormányablak) nyugdíjbiztosítási területét, és kérjen pontos útmutatást, hogyan rendezheti az elmaradt járulékok befizetését.
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátásokat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Közalkalmazottként, hogyan kérjem a felmentésemet. 30 év szolgálati idő után hány hónap felmentés jár?”
Kedves Józsa Ferencné,
ha a nyugdíjkorhatára betöltése miatt kérdezi, olvassa el az erről szóló összefoglalómat:
Ha a nők kedvezményes nyugdíját szeretné igényelné, akkor ezt olvassa el:
A 30 évi közalkalmazotti jogviszony után egyébként plusz 6 hónap, azaz összesen 8 hónap a felmentési idő munkáltatói felmentés esetén.
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Üdvözlöm! A külföldön (Lengyelországban) szerzett 6 év munkaviszony, beleszámít a nők 40 éves idejébe? 34 évet Magyarországon és 6 évet Lengyelországban dolgoztam. Előre is köszönöm válaszát.”
Kedves Tünde,
igen, beszámíthat, kérjen a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idejéről egy hatósági bizonyítványt a következő nyomtatványon: http://www.onyf.hu/m/2015/Nyilvantartas/hatsgi%20bizonytvny%20nemzetkzi%202015.pdf
Iratkozon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy ne maradjon le a nyugdíjakat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Farkas Úr!Nők 40 éves munkaviszonyával mentem nyugdíjba,megszakítás nélkül.18 évig egy ÁFÉSZ-nél/amely sajnos megszűnt/,majd egy KFT-nél könyvelőként,ahonnan áthelyezéssel kerültem közalkalmazotti munkaviszonyba.11 év után kértem a fementést és a jubileumi jutalmat 40 évre,de elutasítottak,hogy nem vagyok jogosult a jutalomra.Kedves Uram!A munkabér besololásnál /kategória/figyelembe vették az egész munkaviszonyt,ám a jubileumi jutalomnál nem.A munkáltatói szerződésemben az állt,hogy a végkielégítésnél és a jub.jutalomnál is figyelembe vehető az egész addigi munkaviszony.Mégis elutasítottak!Legyen olyan kedves megírni,hogy van-e fellebbezési lehetőségem a leírtakkal kapcsolatban?Válaszát nagyon várom,melyet előre is köszönök:Tisztelettel:Rindzák Józsefné ”
Kedves Rindzák Józsefné,
ez nem nyugdíjjogi, hanem munkajogi kérdés.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi XXXIII. törvény 87/A. § (1) bekezdése szerint e törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni
a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,
c) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,
d) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá
e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint
f) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,
g) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Ktjv., valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban
töltött időt.
A fentiek alapján kell megítélni az Ön helyzetét, de ehhez célszerű ügyvédhez fordulnia. Ha a munkaszerződésében kifejezetten szerepel, hogy milyen időtartamokat kell figyelembe venni a jubileumi jutalom alapjául szolgáló idő meghatározása során, akkor eséllyel viheti perre az ügyét. (Az ÁFÉSZ-nél töltött időszaka viszont nagy valószínűséggel nem vehető figyelembe, mert az semmilyen módon nem tartozhatott a Kjt. vagy hasonló törvények hatálya alá.)
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Uram! A nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz szolgálati idő elismerési kérelem elbírálását adtam be 2012.05.30.-án. Az igazgatóság a rendelkezésre álló nyilvántartások és egyéb igazolások alapján a következő határozatot hozta: a kérelmező 1969.07.10.és 2012.05.30.között fennállott jogviszonyaival összesen 38 év 308 nap szolgálati időt szerzett, ebből a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjához jogosultsági idő 34 év 262 nap, amelyből a kereső tevékenységgel járó vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban a jogosultsághoz szükséges 32 évvel szemben 30 év 196 nap szolgálati időt szerzett. A születési dátumom 1956.10.13. A kérelem benyújtása óta is folyamatosan dolgozok azaz 3 év 8 hónapja. Kérdésem az, hogy mikor mehetek leghamarabb nyugdíjba? 2016.02.19. Szigetszentmiklós. Pósáné Tarnai Márta”
Kedves Márta,
2012. május 30-áig szerzett 34 év 262 nap jogosító időt a nők kedvezményes nyugdíjához, tehát akkor hiányzott még 5 év 103 napja.
A másik időfeltételből - a legalább 32 évi munkával szerzett szolgálati időből - akkor hiányzott 1 év 169 napja.
Ha azóta folyamatos a munkaviszonya vagy egyéb keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonya, és ez így is marad, akkor 2017. szeptember 9-én teljesíti a nők kedvezményes nyugdíjának időfeltételeit (ha addig nem változtatnak a szabályokon).
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nők kedvezményes nyugdíját érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Dr.Farkas Úr! A nők 40+programjáról szeretnék pontosabb információt kapni.Kérdésem a következő:Ez évben töltöm be az 55 életévemet és meglesz a 37 ledolgozott évem is októberben.Ha 2017 januárjában munkanélküli leszek 3 hónapig azután lenyugdíjaznak ha nem sikerül az idő alatt elhelyezkednem?Hogyan kell ezt értelmezni pontosan?Várom válaszát! Köszönettel:Hegedűs Mária”
Kedves Mária,
sajnos erre nincs lehetősége.
A nők kedvezményes nyugdíjához változatlanul legalább 40 évi jogosultsági idő szükséges.
Az Ön által említett 37 év a Nők40Plusz MUNKAERŐPIACI programba belépő legalább 55 éves hölgyek belépési feltétele.
A program részleteit olvassa el az erről írt összefoglalómban:
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
