A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
Nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatos kérdés
„Üdvözlöm,kérdésem a következő lenne:édesanyám 1956-ban született,37 év és néhány hónap munkaviszonnyal rendelkezik,tehát még nics meg a 40éves munkaviszony,ezáltal miko,hány évesen mehet nyugdíjba?illetve korár v munkaviszonyára ven e valamilyen jogosutság (kedvezmény)?köszönettel”
Kedves Helga,
édesanyja nyugdíjkorhatára 64 és fél év, akkor adhatja be a nyugdíjigényét, hacsak meg nem szerzi előbb a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosultsági időt, amelybe alapesetben legfeljebb 8 évet lehet beszámítani a gyermekneveléssel kapcsolatos ellátások folyósítási idejéből (csed, gyes, gyed, gyet, stb.).Más kedvezmény nincs. Érdemes kérnie az édesanyjának egy friss hatósági bizonyítványt a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idejéről: http://www.onyf.hu/m/2015/Nyilvantartas/hatsgi%20bizonytvny%202015.pdf
Iratkozzanak föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljenek a nyugdíjakat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt András! Szeretném ismét megkérdezni, hogy milyen lehetőségem van felülvizsgáltatni a nyugdíjam összegét. Úgy érzem elég kevés lett. Köszönettel: Mára”
Kedves Mária,
mindenekelőtt olvassa el a nyugdíjak megállapításáról írt összefoglalómat:
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/az-oregsegi-nyugdij-megallapitasarol-2015-ben
Ezek a szabályok vonatkoznak a nők kedvezményes nyugdíja összegének meghatározására is idén.
Ha kevesli az összeget az összefoglalóm elolvasása után is, akkor nyugodtan fellebbezze meg a határozatot, de annyit tudnia kell, hogy a nyugdíj összegének kiszámítása során a nyugdíjbiztosító az esetek túlnyomó többségében helyesen számol...
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„2016 febr. 10-én Közös megegyezéssel felbontották a munkaszerződésem és elküldtek,fiatalítják a volt cégem vezetőit.indokkal. Készülve a 40 korkedvezményes nyugdíjra a Nyugdíjbíztosítási Főosztály Vác kirendeltségén ide tartozom ,megkértem az éveim nyilvántartásba történő bejegyzését ,többszöri egyeztetéssel de végül kaptam határozatot amiben 1971 .07.20 és 2013 .12.31 közötti időszakra a következőket írták 38 év 302 nap nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idővel, illetve ami a kérdésem 36 év 2 nap nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel 29 év 329 nap kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idővel rendelkezem. 3013 dec. .31 óta hozzáadódik a 2014 év. és a 2015 év .aktív keresőként továbbá 2016 február.10 ig. ledolgozott napok. Nem tudom van e arra lehetőség és, hogy lehet intézni .a hátralévő szolgálati járuléka, idő ami hiányzik a korkedvezményes nyugdíjhoz pénzben befizetve megváltató e? illetve milyen lehetőségeim lehetnek.60 évesen reménytelen elhelyezkedni , bár szeretnék még dolgozni de jobb lenne ha nyugdíjba vonulás mellett. Továbbá most amig nem találok megoldást megszakad e a jogfolytonosságom .Fura érzés egyik napról a másikra ebbe a helyzetbe kerülni. Válaszát várva Tisztelettel Gellérfiné ”
Kedves Gellérfi Jenőné,
ha Önnek 2013.12.31-én 36 év 2 napja volt a 40 évből, illetve 29 év 329 napja a 32 évből (ezek szükségesek a nők kedvezményes nyugdíjához), akkor idén december 26-án lenne meg a 40 éve (időközben a 32 éve már meglett 2015. február 5-én). A munkaviszonya viszont megszűnt 2016.02-10-én, így a 40 évből még hiányzik 320 napja. Ezt sajnos nem lehet megállapodással megszerezni, csak keresőtevékenység (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, vállalkozási jogviszony,stb.) révén. Érdemes lenne jelentkeznie a munkaügyi kirendeltségen az év elejétől újraindult Nők40Plusz munkaerőpiaci programba, talán van olyan munkáltató a környéken, aki az állami támogatásért cserébe alkalmazná Önt, hogy a hiányzó szolgálati időt megszerezhesse. Ha nem találna ilyet a programban sem, próbálja meg itt a jelentkezést: www.consequitzrt.com
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Segítségét szeretném kérni szolgálati idő ügyében. 1956.06.07-én születtem. E kat 82 % súlyosan mozgássérült, teljes ellátásra szoruló felnőtt gyermekem ápolom 8 éve. Az ápolási díjat nem vehetem igénybe, mert azt a tájékoztatás kaptam, hogy csak 1 ellátás jár. 2014. 03. 01. naptól 41.850 ft rokkantsági ellátást kapok, az addigi 76.600 rehabilitációs ellátás helyett. Állapotom rosszabbodott (depresszió, hasi sérv, epe-vesekő, súlyos térd izületi kopás, ingadozó magas vérnyomás), nem javult. 38 év 291 nap ledolgozott munkaidővel rendelkezem. Idén júniusig kapok tavaly elhunyt férjem után 59.000 ft özvegyi nyugdíjat, aztán felére csökkentik. Ilyen esetben, ha pár hónap hiányzik a 40 évhez lehet-e/érdemes-e megállapodást kötni és nyugdíjjárulékot fizetnem? Esetemben 34%-ot vagy 10%-ot kellene fizetnem? Egy összegben kifizethetem-e a nyugdíjjárulékot? Segítségét előre is köszönöm! Tisztelettel, özv. Farkas Györgyné ”
Kedves özv. Farkas Györgyné,
sajnos a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időből (40 év) hiányzó szolgálati idő megszerzésére nem lehet megállapodást kötni.
Viszont a rokkantsági ellátása melletti munkavégzéssel - részmunkaidős munkavégzéssel is - megszerezheti a hiányzó időt. Más mód nincs.
Nem írta, hogy a gyermeke kap-e valamilyen ellátást, annak lehetőségeit is vegyék végig, a kezelőorvosával is konzultálva (fogyatékossági támogatás, emelt összegű családi pótlék, saját rokkantsági ellátás).
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Uram, az a kérdésem, hogy a kötelező nyári szakmai gyakorlatot hogyan lehet beszámíttatni. 40 év után már nincsenek erről dokumentumok. Már próbáltam, szinte esélytelen. A szakmunkásbizonyitvány nem elég dokumentum? Ugyanis, ha nem teljesitettem az előírt gyakorlati időt, nem mehettem vizsgázni. Ez ma is így működik. Vannak osztálytársak, akik igazolni tudják, hogy együtt dolgoztunk, de a pontos napokra ki emlékszik? Ez fontos? Köszönöm szépen a választ. Szép napot, Sárai Anna”
Kedves Anna,
a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 43.§ (2) bekezdése szerint a szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. A társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő
a) a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással), vagy
b) a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy
c) egyéb hitelt érdemlő módon
bizonyítja.
A szakmunkásbizonyítvány önmagában nem elégséges. Az iskolájának nincs jogutóda, amelyet felkereshetne az igazolás kiállítása érdekében? Ha jogutód nélkül megszűnt a szakmunkásképzője, akkor a fenntartó intézményt vagy annak jogutódát érdemes megkeresni. Ha ez sem járna eredménnyel, akkor két olyan tanú egybehangzó nyilatkozata igazolhatja a kötelező nyári szakmai gyakorlatok megtörténtét, akikkel Ön együtt vett részt ezeken a jellemzően július 15. - augusztus 31. közötti kötelező szakmai gyakorlatokon, és akik részére a TB már elismerte szolgálati időként a kérdéses időszakokat.
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nők kedvezményes nyugdíját és egyéb ellátásokat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Dr Farkas András! Nyugdíj előtt álló pedagógusként az utolsó tanévemben a Nkt.65.§ 7. alapján 50 %-os munkaidő csökkentéssel dolgoztam, (háromnegyed fizetésért) Ez egy félév volt.Az az aggodalmam, hogy a 40 éves jubileumi jutalmamat ennek a csökkentett munkabérnek az alapján fogják megadni. Jogos ez a félelmem? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Pongóné Irén”
Kedves Irén,
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerint:
78. § (1) A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.
(2) A jubileumi jutalom:
a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,
b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,
c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.
Az illetmény az aktuálisan kapott illetmény összegét jelenti, vagyis az Ön esetében a jelenlegi 75%-os illetménye lesz az alap.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Nyugdíjguru ! 1956-ban születtem,ebben az évben töltöm be a 60 .-évemet. Sajnos úgy néz ki ,hogy nem sokára nem lesz munkám,és jelentkeznem kell a munka nélküli központba álláskeresőnek. Hallottam,hogy a 60 évüket betöltött nők beléphetnek a 40 +programba tekintet nélkül jogosultság idejükre , akik elmúltak hatvan évesek és álláskeresők és . az a feltétel a nyugdíjjogosultságra vonatkozóan, hogy közvetlen a támogatást megelőzően minimum egy hónappal szerepelniük kell a nyilvántartott álláskeresők között. Válaszukat előre is köszönöm. ”
Kedves Erzsébet,
a részletes leírást itt találja a Nők40Plusz munkaerőpiaci programról:
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„A nyugdíj korhatár elérése utáni továbbdolgozás ( 0,5 % /hó nyugdíjemelés ) vonatkozi-e azokra, akik a 40 éves munkaviszony elérése után mennek nyugdíjba, vagy csak azokra, akik az életkoruk alapján mennek nyugdíjba?”
Kedves Veronika,
a nyugdíjnövelés továbbdolgozással szerezhető formája kizárólag a nyugdíjkorhatár betöltésével - nyugdíj igénylése nélkül - továbbdolgozó és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkező személyek esetére vonatkozik.
Így minden (korhatár betöltését követő) 30 nap után 0,5% emelés jár a nyugdíj megállapítása esetén. A részletek itt:
Más kérdés a már megállapított nyugdíj MELLETT végzett munkával szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereset alapján kérhető nyugdíjemelés. Ez esetben a tárgyévben szerzett és nyugdíjjárulék alapját képező éves kereset egytizenketted részének fél százalékával kell emelni a már megállapított nyugdíjat.
Erről a következő összefoglalóm szól: https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/a-nyugdij-osszegenek-novelese
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt dr. Farkas András! 1976.06.21. óta dolgozom a közigazgatásban, ez év 06.11-én lesz meg a 40 évem, és élni is fogok a törvény adta lehetőséggel, nyugdíjba vonulok . A jelenlegi a második munkahelyem, ahol 1977.03.21. óta dolgozom. 2007. 12. 20-án megszüntették a munkaviszonyomat, mivel akkor az aljegyzőségről lemondtam, de másnap azaz 12.21-én visszavettek, azóta ügyintéző vagyok. Táppénzen, fizetés nélküli szabadságon az elmúlt években nem voltam. Véleményem szerint jár a végkielégítés számomra, mivel azt a 2011. évi CXCIX.tv. 69. §. (9) bekezdése nem zárja ki. Jól gondolom-e, hogy 3 havi végkielégítés jár, mivel munkaviszonyom nem volt folyamatos, 2007-ben megszakadt. Várom válaszát, amit előre is nagyon köszönök! Őszinte tisztelettel: Barcsikné Debreczeni Rozália ”
Kedves Barcsikné Debreczeni Rozália,
sajnos nem jár a végkielégítés ilyen esetben.
A Kttv. 7.§ (1) bekezdés d) pontja szerint:
7. § (1) E törvény alkalmazásában a kormánytisztviselő, köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha
d) a 63. § (2) bekezdés f) pontja alapján a felmentését kéri.
E törvényhely a következő rendelkezést tartalmazza:
63. § (2) A kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha
f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő kormánytisztviselő kérelmezi (vagyis a nők kedvezményes nyugdíját igénylő hölgyről van szó).
A 69.§ (9) bekezdése szerint végkielégítésre nem jogosult a kormánytisztviselő, ha
b) legkésőbb a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
Miután a nők kedvezményes nyugdíját igénylő közszolgálati tisztviselő hölgy a fentiek szerint nyugdíjasnak minősül, így végkielégítés nem jár a részére.
További részletek:
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy a nyugdíjakat érintő fejleményekről időben értesüljön!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Farkas Úr! 2016. április 16-án elérem a nők 40 éves nyugdíjba vonulásához szükséges szolgálati időt. 2012. szeptember 1-ig önkormányzati iskolában tanítottam 1977-től. 2012. szept. 1-én átadták az iskolát a református egyháznak, ezzel megszüntetve a közalkalmazotti jogviszonyunkat. Hogyan szüntessem meg a munkaviszonyomat? Járhat-e felmentési idő, (szerintük nem jár), végkielégítés vagy jubileumi jutalom (szerintük ez sem jár)? Valóban ennyi kedvezménytől elestünk azzal, hogy egyházi iskola lettünk? Köszönettel: Potharnné Fekete irén”
Kedves Irén,
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) szerint az egyházi iskolákban dolgozó pedagógusok a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartoznak, esetükben az Mt. munkaviszonyra vonatkozó általános szabályait együtt kell alkalmazni a közoktatási, köznevelési jogszabályok ágazati munkajogi előírásaival.
Az Nkt. vonatkozó főbb rendelkezései a következők:
61. § (1) Nevelő-oktató munka - óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás - pedagógus-munkakörben, az óraadó és az egyházi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el. Pedagógus-munkakör ellátására - az óraadó kivételével - polgári jogi jogviszony nem létesíthető. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben köznevelési alapfeladat-ellátásra létesített munkakörben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyban állnak.
64. § (1) A köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében - a munkáltatótól függően - a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
65.§ (10) Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak rendkívüli munkavégzése díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász pótszabadságának meghatározására a pedagógusmunkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A korábbi közalkalmazotti jogviszonya révén megszerzett jogosultságaira a következő rendelkezések vonatkoznak:
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) részletesen rendelkezik arról az esetről, amikor a munkáltató költségvetési szervből a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó szervezet lesz:
25/A. § (1) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik.
(2) Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás
a) időpontjáról,
b) okáról és
c) közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről,
továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal (közalkalmazotti képviselővel) konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 25/B. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.
(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott időpontban az átvevő munkáltató megalapítására még nem került sor, az átvevő munkáltató számára a (2) és (3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése az átvevő munkáltató alapítóját terheli.
(5) A közalkalmazott - a (7) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához.
(6) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - megfizetni.
(7) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot - az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló - gazdasági társaság utódszervezet részére adja át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, és a megszűnését követő nappal az új munkáltatóval munkaviszony létesül. Ebben az esetben az átadó és átvevő munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége csak a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra kiterjedően áll fenn. A munkaviszony tartalmi elemeit az e bekezdésben foglaltak szerint adott tájékoztatás és a 25/B. § rendelkezései alapján kell meghatározni és legkésőbb az átadás napjáig írásba foglalni.
25/B. § (1) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles a közalkalmazottal munkaszerződést kötni. A munkaszerződés megkötése során az átvevő munkáltatót köti a 25/A. § (3) és (4) bekezdése alapján adott tájékoztatás, az abban foglaltaktól csak a közalkalmazott kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni. Az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony 25/A. § (1) bekezdése szerinti megszűnéséről.
(2) Ha az átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerződés alapján a közalkalmazott munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, valamint kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. Az alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek.
(3) Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony esetén - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - az átvevő munkáltatónál határozatlan időtartamú jogviszonyt kell létesíteni. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál teljes munkaidős jogviszonyt kell létesíteni. Az átvevő munkáltatónál létesítendő jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.
(4) Az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.
(5) Ha a munkaszerződés megkötésével létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a közalkalmazottat felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a felmondási időt, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével és e törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb.
A fentiek alapján tehát Önnek felmentési idő és jubileumi jutalom nem jár, hiszen a munkaviszonyban ezek a fogalmak nem értelmezhetőek, emellett a jogviszonya változása esetében Önt a munkáltatója köteles volt tájékoztatni a közalkalmazotti jogviszonyból munkaviszonnyá alakulás következményeiről, amelyeket Ön a munkaviszony elfogadásával tudomásul vett. Ami jár, az a Munka Törvénykönyve szerinti jogosultsági kör, a Kjt. 24/B.§ (4)-(5) bekezdései figyelembe vételével.
Természetesen a Munka Törvénykönyve lehetővé teszi a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. Ez lenne a legcélszerűbb megoldás, hiszen a megegyezésben megállapodhatnak a munkaviszony megszűnésének időpontjáról, a munkavégzés alóli mentesítés tartamáról, az időarányos szabadság kivételéről vagy elszámolásáról, illetve bármely olyan juttatásról - pl. a jubileumi jutalomnak megfelelő összegű juttatás -, amelyet ki tud alkudni a munkáltatójával folytatott tárgyalások során.
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
