A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
© Color Sypmphony / Shutterstock
Nyugdíj és egyéb ellátások melletti munka 2016
A nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, korhatár előtti ellátások, szolgálati járandóság, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás) melletti munkavégzés 2016. évi szabályai. Cikkem a Lokálban.
Küldés
NyomtatásA nyugdíj és egyéb ellátások melletti munkavégzésre vonatkozó idei szabályok
A korbetöltött öregségi nyugdíj mellett idén is korlátozás nélkül lehet dolgozni a versenyszférában. Közalkalmazotti vagy hasonló jogviszonyban vállalt nyugdíj melletti munkavégzés esetén azonban a nyugdíj folyósítását 2016-ban is fel kell függeszteni.
A nők kedvezményes nyugdíjában, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek munkavégzése esetén kereseti korlátot kell figyelembe venni, ami a minimálbér összegétől függ. E kereseti korlát az éves keretösszeg, ami a tárgyév első napján érvényes bruttó minimálbér összegének 18-szorosa.
Amíg az ilyen ellátásban részesülő személy ez évi bruttó keresete nem éri el ezt az éves keretösszeget (idén az 1 998 000 forintot), addig a kereset mellett a nyugellátás is korlátozás nélkül felvehető. Ha viszont a kereset meghaladja ezt, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig (de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) szüneteltetni kell az ellátás folyósítását. Ha a keretösszeget decemberben lépi túl az ellátásban részesülő munkavállaló, akkor nem szüneteltetik az ellátás folyósítását, de vissza kell fizetnie annak decemberi összegét.
Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy, illetve a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a közszférában végezne (kormányzati engedéllyel) közalkalmazotti, közszolgálati tisztviselői vagy hasonló jogviszonyban munkát, akkor az ellátása folyósítását mindaddig szüneteltetik, amíg ez a közszférás jogviszonya fennáll.
A saját jogú nyugellátásban részesülő személy – ilyen a hölgyek kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy is – nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása (illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége) alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.
Korhatár előtti ellátást vagy szolgálati járandóságot nem lehet ilyen módon növelni, viszont a munkavégzéssel e két kategória esetében további szolgálati idő szerezhető az erre vonatkozó feltételek teljesülése esetén. A nők kedvezményes nyugdíja melletti munkavégzéssel viszont további szolgálati idő már nem szerezhető.
A Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében az 55 év feletti munkavállaló – aki lehet a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy vagy korhatár előtti ellátott vagy szolgálati járandóságban részesülő is – bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint után a foglalkoztató idén is 14,5 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe (vagyis ilyen esetben a 100 ezer forint bruttó bérig fizetendő szocho csak 27–14,5 = 12,5 százalék). Emellett 100 ezer forint bruttó bérig mentesül a szakképzési hozzájárulás fizetése alól is. Abban a hónapban, amikor a munkavállaló az 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető.
Más szabályok vonatkoznak a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai mellett végzett munkára.
A rehabilitációs ellátás mellett 2013. január 1-jétől legfeljebb heti 20 órában lehet kereső tevékenységet folytatni vagy közfoglalkoztatásban részt venni, az ezt meghaladó időtartamú kereső tevékenység vagy közfoglalkoztatás ideje alatt az ellátás szünetel. A rehabilitációs ellátás melletti keresetnek viszont nincs összegkorlátja, bármennyit lehet keresni.
A rokkantsági ellátásban részesülő személyekre vonatkozó, 2014. január 1-jétől hatályos szabály szerint a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az érintett ellátott kereső tevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül minden hónapban meghaladja a minimálbér 150százalékát (2016-ban a 166 500 forintot). A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett fő tevékenysége vagy a társas vállalkozó fő tevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel (2016-ban ez az összegkorlát 193 500 forint).
Ha a kereseti korlát túllépése nem egymást követő három hónapban, hanem ritkábban valósul meg, az ellátás megszüntetésére nem kerül sor.
Dr. Farkas András
