A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
Megváltozott munkaképességűek ellátásaival kapcsolatos kérdés
„ Tisztelt uram! Megváltozott munkaképességű vagyok. Rehabilitációs ellátásban részesülök, mely 2017. március 16-án lejár. Kategória C1, 51 %. 61 éves elmúltam, állapotom nem javult, inkább romlott. Kell-e felülvizsgálati kérelmet benyújtanom, illetve mi a teendőm? Válaszát előre is köszönöm! Nagy Gábor ”
Kedves Gábor!
Az Mmtv. (2011. évi CXCI. törvény) 7.§-a szerint:
(5) A rehabilitációs ellátás időtartamát meghosszabbítani nem lehet.
(6) A rehabilitációs ellátás a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt követően bekövetkezett egészségkárosodás és a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható.
A fenti rendelkezés alapján mindenképpen adja be a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti új kérelmét, állapotrosszabbodásra hivatkozva. Előzetesen konzultáljon a kezelőorvosával!
Ha valami miatt elutasítanák a kérelmét, akkor igényelje majd a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (ha nincs munkája). Ennek feltételeiről olvassa el az összefoglalómat:
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/a-nyugdij-elotti-allaskeresesi-segelyrol
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Szép napot kívánok. Érdekes és fontos kérdéseimre nem találok választ. Ha tud, kérem segítsen. Van egy ember, akinek 3,5 évvel ezelőtt már 50%-os mkcs. volt. Nem kapott semmi, de semmi ellátást, mert különböző okok /talán éppen a betegségei miatt / nem volt meg a biztosítási ideje. Nagy nehézségek árán 4 órás minimálbérrel szerzett 3 év biztosítási időt. Most ismételt vizsgálat alapján 40+20% alapján össz. mkcs. 60 %, C 2 kategóriát kapott. Lehet, hogy nem szó szerint, de ez van a határozatán: tartós rehabilitációt igényel, egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalk. rehabilitációja nem javasolt. A kérdésem a rehab.-ra vonatkozik. Ez mit jelent ? Ezután ha van még 4 órás munkája azt sem csinálhatja? A másik kérdés, csak az ő 4 órás bére /azt hiszem 55.000bFt alapján kap ellátást, vagy 1988-tól nézik a sok megszakítással, de legalább 10-15 évet ? Köszönöm a választ. ”
Kedves Zsóka,
a rokkantsági ellátás (C2 alapján ez járhat) összegének megállapításáról olvassa el az összefoglalómat:
A rokkantsági ellátás mellett az ellátott dolgozhat, csak arra kell ügyelnie, hogy a bruttó keresete három egymást követő hónapban ne legyen magasabb, mint a mindenkori minimálbér másfélszerese. Ennek részleteiről a következő összefoglalómból tájékozódhat:
2017-re vonatkozó frissítés: a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az érintett ellátott kereső tevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül minden hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát (2017-ben a 127.500 forint másfélszeresét, 191.250 forintot). A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett fő tevékenysége vagy a társas vállalkozó fő tevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel (2017-ben ez az összegkorlát a garantált bérminimum, 161.500 Ft másfélszerese, 242.250 forint). Ha a kereseti korlát túllépése nem egymást követő három hónapban, hanem ritkábban valósul meg, az ellátás megszüntetésére nem kerül sor.
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„2016. januárban állapítottak meg részemre, 47245Ft rokkant nyugdíjat. Kérhetek-e rendkívüli, vagy méltányossági emelést?”
Kedves Noémi,
sajnos nem.
Ön nem rokkantsági nyugdíjban részesül, mert ez a nyugellátás 2011. december 31-ével megszűnt, hanem rokkantsági ellátásban, amely viszont nem nyugdíj, hanem pénzbeni egészségbiztosítási ellátás. A törvény sajnos kizárja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak méltányosságból történő emelését.
Ön évente egyszer - állapotrosszabbodásra hivatkozva - kérhet új felülvizsgálatot, s ha annak eredményeként rosszabbodna a komplex minősítési kategóriája, akkor emelkedhet az ellátás összege. Egyébként sajnos nem.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Nyugdíjguru! 2013-ban rokkantsági ellátást állapítottak meg részemre, mivel súlyos szívbetegségem van. Az akkori állapotom szerint a szívbetegség károsodása 50%-os volt. 2016. novemberében kellett mennem felülvizsgálatra, ahol is a megállapították, hogy a szívbetegség károsodása 40%. Miután a betegségem javulni nem tud, és a rokkantsági megállapítást szabályozó NEMFI rendelet 2012-es nemigen értem, hogy mitől javult 10%-ot a beteg szívem. Amúgy dilatatív cardiomiypátiában szenvedek, ami gyógyíthatatlan és nemhogy javulni fog, hanem csak romolhat. Kérem, ha tud mihamarabb válaszoljon, mert ma vettem át a határozatot és 15 napom van a fellebbezésre. Köszönöm: Dr Sárvári Andrea”
Kedves Dr. Sárvári Andrea,
mindenképpen adja be a fellebbezését!
Miután én jogászként nem tudom megítélni az orvosi összetevőket, természetesen nem tudom elbírálni a határozat megalapozottságát, viszont számtalan hasonló esetben fordultak hozzám a megváltozott munkaképességű olvasóim és nagyon sokszor sikerült a fellebbezés révén kedvezőbb eredményt elérniük.
A felülvizsgálatot végző bizottság egyébként az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékét, ennek alapján az egészségi állapot százalékos mértékét állapítja meg, majd az egészségi állapot és a (foglalkoztatási és szociális) rehabilitálhatóság foka alapján állapítja meg a komplex minősítési kategóriát - vagyis nem csak az egészségi állapot számít.
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
A lehető legjobb egészségi állapotot és kitartást kívánva üdvözlöm,
Dr.Farkas András
„érdeklődnék szívbetegségem miatt 51% -os rokkant nyugdíjas vagyok 53 éves . bizottság elé 3 évente kell mennem .főállásom nincs de úgy érzem ,hogy tudnék munkát vállalni a szakmám területén ami nem megterhelő .szeretném megkérdezni ha Kata adózási formát választok jogosult vagyok e a 25000ft-os adózásra köszönöm ”
Kedves Mihály!
A rokkantsági nyugdíj 2011 végével megszűnt, Ön jelenleg rokkantsági ellátásban részesülhet.
Nem tudom, hogy az 51% az össz-szervezeti egészségkárosodásának a mértéke vagy az egészségi állapotának a mértéke. Nem mindegy, mert alapesetben akkor minősülhet kiegészítő tevékenységet folytató katás vállalkozónak, ha rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.
Rokkantsági ellátottként egy másik lehetőség, hogy kiegészítő tevékenységet folytatónak minősüljön, ha Ön már 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (az Mmtv.) 32–33. §-ai alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül most. Ebben az esetben nem kell vizsgálni az egészségi állapot mértékét, vagyis 51%-os egészségi állapottal is kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.
Ebben az esetben fizetheti a 25 ezer Ft tételes adót, viszont ennek révén katás vállalkozóként nem minősül biztosítottnak és így szolgálati időt sem szerezhet. Viszont kétségtelen előny - az alacsony tételes adómérték mellett -, hogy bármennyit kereshet, mert a rokkantsági ellátás mellett végzett vállalkozói tevékenységgel szerzett jövedelemkorlátba sem kell beszámítani a kiegészítő tevékenységet folytató katásként - mint nem biztosítottként - szerzett keresetét. (A rokkantsági ellátás mellett arra kellene ügyelni, ha főállású katás lenne, hogy a járulékalapot képező jövedelme ne haladja meg három egymást követő hónapban a mindenkori garantált bérminimum másfélszeresét, idén a 242.250 Ft-ot).
A katás vállalkozóknak írt friss tájékoztatómat is olvassa el:
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„2017 jan. 17.-e van hol akadhatott el az Erzsébet utalvány (10000) ? ”
Kedves Gábor,
az ONYF tájékoztatása szerint az Erzsébet-utalványt tartalmazó postai küldeményekkel kapcsolatban az alábbi elérhetőségeken érdeklődhet:
kormányzati ügyfélvonal: 1818
kormányzati ügyfélvonal külföldről: +36 (1) 550-1858
Nyugdíjfolyósító Igazgatóság: 06-80-204-884, 270-8999 (nyufig@onyf.hu)
Magyar Posta Zrt.: (1) 767-8282, e-mail: ugyfelszolgalat@posta.hu
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Lányom rokkantsági ellátásban részesül. Havonta 30090ft összeget kap a nyugdíj intézettől. Mellette dolgozik.Napi 4 órát azaz heti 20 órát. Kérdésem milyen más támogatás illeti meg ? Adó visszatérítés a NAV bevallásnál havonta fix összeg?Jelenleg havonta 9500ft a bérlet ára.Kaphat nyugdíjas bérletet ami támogatva van ,mint a diákbérlet?köszönöm válaszát ”
Kedves Deáki Tiborné!
A lánya a rokkantsági ellátása mellett időkorlát nélkül dolgozhat.
A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra egységes szabály vonatkozik 2016. májusától, eszerint az ellátást meg kell szüntetni, ha az érintett ellátott kereső tevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül minden hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát (2017-ben a 127.500 forint másfélszeresét, 191.250 forintot). A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett fő tevékenysége vagy a társas vállalkozó fő tevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel (2017-ben ez az összegkorlát a garantált bérminimum, 161.500 Ft másfélszerese, 242.250 forint). Ha a kereseti korlát túllépése nem egymást követő három hónapban, hanem ritkábban valósul meg, az ellátás megszüntetésére nem kerül sor.
Egyéb lehetséges ellátások kapcsán olvassák el a fogyatékossági támogatásról szóló tájékoztatót, de ez csak súlyosan fogyatékos személyeket illet meg:
http://kormanyablak.hu/hu/feladatkorok/45/KINCS00024
Szintén csak a súlyosan fogyatékos személyek esetében érvényesíthető a személyi kedvezmény: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 40.§ (1) bekezdése alapján az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény). Ennek összege idén havi 6375 Ft lehet. A törvény hatályos szövege a következő:
40. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény).
(2) Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
Utazási kedvezményre a rokkantsági ellátásban részesülők közül csak a következő személyek jogosultak:
- akik 2011. december 31-éig 57. életévüket betöltötték és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugellátásra vagy rendszeres szociális járadékra voltak jogosultak,
- akik 2011. december. 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági nyugellátásra voltak jogosultak, illetve akiknek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 30%-os vagy kisebb mértékű.
Más rokkantsági ellátott sajnos nem kaphatja az "ellátottak utazási utalványát".
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Uram! A 27 éves gyermekemnek 52%-os egészségkárosodása van és mint megváltozott munkaképességű dolgozok 2013. 10-hótól folyamatosan ugyan azon a munkahelyen heti 30 órában. Saját jogán a magasabb összegű családtámogatásra jogosult de ezt a következő hónaptól le kell hogy mondja. Kérdésem az lenne hogy hány éves munkaviszony után lenne jogosult saját jogán rokkantsági ellátásra? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Adamecz Ilona”
Kedves Ilona!
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint:
2. § (1) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki
a) a kérelem benyújtását megelőző
aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át,
ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át
a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, vállalkozói jogviszony és hasonló biztosítási jogviszonyok alapján),
b) keresőtevékenységet nem végez és
c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,
a) aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási időbe be kell számítani
a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,
b) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,
c) a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a Tbj. 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték.
A levelében írtak alapján ha a fia most beadja a megváltozott munkaképességű személyek ellátása (rokkantsági vagy rehab ellátás) iránti kérelmét, akkor a szükséges biztosítási időtartama meglesz, hiszen 2013. októbere óta folyamatosan munkaviszonyban áll, így 2017. januárjában már több, mint 3 évi biztosítási jogviszonya van a kérelem benyújtását megelőző 5 évben.
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„D kategória az I.fokú szakértői bizottság véleménye, azonban egyéni vállalkozása van , így a rehabilitációs ellátásra való jogát elutasították 2015- ben. 2016. májustól változás van a rehab mellett végezhet munkát az ellátott.-én úgy tudom. Sajnos állapotában javulás nem várható ( leukémiás).55 éves. Kérdésem , hogyan, milyen módon lehet igénybe venni a rehab ellátást. A vállalkozást nem szeretné megszüntetni, hiszen ebből tud megélni. Sok -sok hasznos tanácsot kaptam már Öntől, most is remélem sikeres , megoldható választ kapok. (Sérült embereket képviselő egyesület, helyi szervezeti vezetője vagyok, sokak fordulnak hozzám ilyen és ehhez hasonló problémákkal ) Az én értelmezésem szerint 2016. május óta igénybe vehetné. Köszönöm segítségét, várom válaszát. További sikeres munkát ! üdv. Szabó Györgyné”
Kedves Szabó Györgyné,
D kategória alapján rokkantsági ellátásra lenne jogosult az illető.
Az igényét arra hivatkozva utasíthatták el, hogy az Mmtv. (2011.évi CXCI. törvény) 2.§ (1) bekezdés b) pontja alapján az ellátás megállapításának egyik feltétele, hogy az igénylő keresőtevékenységet nem végez.
A törvény 1.§ (2) bekezdés 4. pontja szerint keresőtevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti kereső tevékenység azzal, hogy az egyéni vállalkozó és társas vállalkozó tevékenysége azon időszakban minősül keresőtevékenységnek, amelyben a biztosítása e jogviszony alapján a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a Tbj.) szerint fennáll, ide nem értve a biztosítás szünetelésének esetét.
Vagyis a kérelem ismételt benyújtása esetén a vállalkozást a kérelem benyújtásának napjára szünteltetni kell, hogy aznap ne folytasson keresőtevékenységet az igénylő.
(Ennek egyébként nincs köze a tavaly májusi változásokhoz, amelyek lényege, hogy 2016. május 1-jétől a rehab ellátott ugyanolyan feltételekkel végezhet munkát az ellátása mellett, mint a rokkantsági ellátott, vagyis csak arra kell figyelnie, hogy a bruttó keresete három egymást követő hónap mindegyikében ne haladja meg a minimálbér, illetve a garantált bérminimum másfélszeresét.)
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Dr. Farkas András Úr! 1.) Rokkantsági ellátás melletti munkavégzés esetén a bérkorlát vizsgálatába 2017.évben a keresőképtelenség idejére járó táppénz és a készpénzben kifizetett kafetéria összege bele számít-e? Részmunkaidő esetén a kafetéria összegét szükséges-e arányosítani? 2.) Amennyiben a munkáltató egyik hónapban téves levonást eszközöl a munkabérnél és ezt a következő hónapban korrigálja, a bérkorlát összegébe bele kell- e számítani? 3.) Az SZJA elszámolás után visszajáró összeget a bérkorlát összegébe bele kell-e számítani? Segítő közreműködését tisztelettel köszönöm! Üdvözlettel: Kovácsné Erika ”
Kedves Erika!
A kérdései munkajogi és elszámolási kérdések, nem nyugdíjjogi szakkérdések...
Az Mmtv. (2011. évi CXCI. törvény) 13. § (2) bekezdése szerint a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő
b) más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat,
d) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
A keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénz rendszeres pénzellátás, nem jövedelem, így az nem számít be a d) pontban meghatározott kereseti korlátba. A cafeteria juttatás szintén nem jövedelem, az sem számít be a korlátba.
A munkáltató döntése, hogy a törvényi keretek között a cafeteria juttatásokat hogyan szabályozza a munkavállalói körében. Az egyenlő bánásmód szabályait figyelembe véve a részmunkaidőben dolgozó munkavállalóknak legalább a részmunkaidő arányában kell kapniuk béren kívüli juttatásokat a hasonló munkakörben dolgozó munkatársaikhoz viszonyítva.
A második kérdésére: az adott naptári hónapban szerzett bruttó keresetet kell figyelembe venni, és három egymást követő hónapot kell vizsgálni - a lényeg, hogy e három egymást követő hónap mindegyikében ne legyen magasabb a bruttó kereset, mint a minimálbér másfélszerese. Ha már egyetlen hónapban is alacsonyabb e három egymást követő hónapon belül a kereset, akkor a rokkantsági ellátást nem kell megszüntetni.
Az adóvisszatérítés nem a bruttó kereset része, így álláspontom szerint az nem számít be a korlátba.
Az elszámolási kérdéseket egyeztesse egy könyvelési szakemberrel is!
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
