A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
Megváltozott munkaképességűek ellátásaival kapcsolatos kérdés
„Tisztel Nyigdíjguru! 1955.04. hóban születtem 2014.dec.16-án nem rehabilitálható rokkantsági ellátást állapítottak meg részemre. A szabályok nak megfelelően mellette közalkalmazotti státuszban dolgozom, amit a munkáltatóm természetesen be is jelentett. A helyi munkaügyi központban nem hívták föl a figyelmemet arra a szabályra(ami kétféleképp értelmezhető), hogy a munkavállalás tényét be kell jelenteni. Ebben az esetben mivel én külön nem jelentettem a hatóságnak(de a munkáltatóm mindenhová jelentette, NAV stb.), lesz -e ennek a részemre a jövőben valamilyen hátrányos következménye? Előre is köszönöm válaszát! ”
Kedves László,
az Mmtv. (2011. évi XCXI. törvény) 17. § (1) bekezdés c) pontja szerint a rokkantsági ellátásban részesülő tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
Vagyis az Ön bejelentési kötelezettsége akkor áll be, ha a (bruttó) keresete meghaladja három egymást követő hónapon keresztül a minimálbér másfélszeresét, egyébként nem köteles bejelentést tenni.
(Az a kötelezettség, hogy magát a munkavégzés tényét is jelenteni kell, csak a rehabilitációs ellátásban részesülőra vonatkozik.)
További részletek az erről írt összefoglalómban:
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelem! Azt szeretném megtudni, hogy véglegesitett rokkant nyúgdíjas vagyok és nem jártam az orvosoknál mert 28550 ft-ból nem tudom megvenni a gyógyszereimet de 5éve eltünt a férjem most nyilvánitották hallotá miért kell nekem a bízotság elé mennem ha elveszik a nyúgdíjat nem leszek jogosult az özvegyi járulékra ezt mondták valoban így van? hová is mehetnék dolgozni 62 évesen , ugyan van 34évem és pár napom mikor sztrogot kaptam és leszázalékoltak attól a naptol nem számit be a nyúgdíjba. KÉREM őnt Tisztelettel nekem választ adni! Amit elöre is köszönök! ”
Kedves Kereszturi Jánosné,
a rokkantsági nyugdíj megszűnt 2011. december 31-én, így Ön jelenleg rokkantsági ellátásan részesülhet.
Ha jól értem a leírása alapján, akkor Ön kapott a férje - bíróság által megállapított - eltűnésére tekintettel ideiglenes özvegyi nyugdíjat, hiszen a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 44. § (1) bekezdése szerint a hozzátartozói nyugellátásra jogosultság (ilyen az özvegyi nyugdíjra való jogosultság) szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha azt bíróság jogerősen megállapította.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíja megszűnését követően nyilván igényelte az özvegyi nyugdíja feléledését a megváltozott munkaképességére tekintettel - ha az egészségi állapota legfeljebb 50%-os -, és a kérdése - ha jól értem - most arra irányul, hogy az özvegyi nyugdíj miatt Önt beidézték felülvizsgálatra, és mit várhat ettől.
Ha a felülvizsgálaton megállapítják, hogy az Ön egészségi állapota nem jobb, mint 50%, akkor jogosult az özvegyi nyugdíjra. Ha ennél jobb egészségi állapotot állapítanának meg, akkor elveszíti az özvegyi nyugdíjra jogosultságát, de csak addig, amíg be nem tölti az Önre a férje eltűntté nyilvánítása időpontjában érvényes nyugdíjkorhatárt, ami 2011-ben már ugyanaz volt, mint jelenleg, azaz ha 1954-ben született, akkor 63 és fél év.
Ha ezt a nyugdíjkorhatárát betölti, újra igényelheti az özvegyi nyugdíja feléledését (ha addig nem köt új házasságot), abban az esetben is, ha most az 50%-nál jobb egészségi állapot esetén esetleg elveszítené ezt a jogát.
Ha nem jól értettem a kérdését, nyugodtan fogalmazza meg újra, hogy mit szeretne tudni!
Jó egészséget kívánva üdvözli,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Asszonyom! Az lenne a kérdésem,hogy rehabilitációs ellátás igénylésekor, vagyis az igénylés napján-tól munkaviszonyban állhatok, vagy keresőtevékenységet végezhetek e? Mert a jogszabályban úgy értelmezhetem hogy nem dolgozhatok. De szeretném megigényelni ezt az ellátás ebben az esetben hogy tudnám megigényelni? (Felmondással aznapra vagy fizetés nélküli szabadsággal aznap amikor a folyósítást igénylem?) Várom mielőbbi válaszát! Köszönettel és üdvözlettel: Krisztina”
Kedves Krisztina,
az Mmtv. (2011. évi CXCI. törvény) 2. § (1) bekezdése szerint: Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki
a) a kérelem benyújtását megelőző
aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át,
ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át
a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt;
b) keresőtevékenységet nem végez és
c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Amint az idézett b) pontból kiderül, keresőtevékenységet nem folytathat az a személy, aki igényli a megváltozott munkaképességű személyek ellátását. Így a jelenlegi munkaviszonyát meg kell szüntetnie, mielőtt benyújtja a kérelmét, és új munkaviszonyt akkor létesíthet, miután megállapították az ellátását.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Érdeklődni szeretnék, hogy ha valakinek árvaellátást folyósítanak, mert megváltozott munkaképességű, de szeretne megváltozott munkaképességűek ellátását igényelni, az veszélyezteti-e az árvaellátást? Tehát elvehetik-e az árvaellátást, ha kapja a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást? Válaszát köszönöm”
Kedves Brigitta,
nem veszélyezteti, vagyis a megváltozott munkaképességű személy ellátása (rokkantsági vagy rehab ellátás) mellett az árvaellátás is folyósítható.
Ezt rendeli el az Mmtv. (2011. évi CXCI. törvény) 1.§ (2) bekezdésének 10. pontja, amely meghatározza a rendszeres pénzellátás fogalmát - amelyben való részesülés az Mmtv. 10.§ (2) bekezdés c) pontja, illetve 13.§ (2) bekezdés b) pontja alapján megszünteti a rehabilitációs, illetve a rokkantsági ellátást -, de a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátások (köztük az árvaellátás) nem tartozik a rendszeres pénzellátás körébe a törvény alkalmazása során.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Uram. Kérem szíves tájékoztatását az alábbi kérdésben. C2 kategóriás rokkant nyugdíjas vagyok. Most lehetőségem adódott munkát találnom alkalmi, ( napi ) bejelentéssel. mivel nem folyamatos munka. A munkaadó minden megkezdett napra Teljesíti az Ő bejelentési kötelezettségét. Van-e nekem személy szerint bejelentési kötelezettségem a Rehabilitációs Hatóság felé. Várom megtisztelő válaszát. Maradok tisztelettel Arany Ágoston”
Kedves Ágoston,
a rokkantsági ellátásban részesülő személynek akkor kell 10 napon belül értesítenie a rehabilitációs hatóságot, ha keresőtevékenységet folytat és keresete három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér 150%-át.
Az Mmtv. (2011. évi CXCI. törvény) 17. § (1) bekezdése szerint "A rokkantsági ellátásban részesülő tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha
c) keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát."
Részletek az összefoglalómban:
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Nyugdíjguru! Kérdésem, hogy rokkantsági ellátás mellett lehetek-e kiskatás vállalkozó ,- heti 20 órában, kereset korlátozással-, öregségi nyugdíj elérése előtt 4 évvel./ most töltöttem be a 60. évemet./, anélkül , hogy az ellátásról le kellene mondanom. Köszönettel: Ferenc”
Kedves Ferenc,
olvassa el az erről írt összefoglalómat:
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Azzal a kérdéssel fordulok önhöz,hogy mire számíthatok a munkaügyi bíróság ítélete után.Én 2003-ban baleset következtében váltam 67% rokkantá. Azóta otthon vagyok,illetve közben 12-szer műtöttek és még további műtét vár rám.Történt,hogy 2015 júniusában az első fokú felülvizsgálaton B2-es minősítést kaptam,amit megfellebbeztem. Másodfokon is B2-es kategóriába soroltak,amit megfellebbeztem a munkaügyi bíróságon.A bíróság igazságügyi orvosszakértőt kért fel,hogy állapítsa meg egészségi állapotomat.Az orvosszakértő megállapította,hogy egészségi állapotomat elveszítettem 51 százalékban,így C2-es kategóriába sorolt. Amit az alperes megtámadott,ezért nincs még jogerős ítélet.Kérdésem,hogy az első és a másodfokú felülvizsgálatig (2015 szeptemberig) 46000ft ellátást kaptam,amit 30400 forintra csökkentettek.Kérdésem,hogy a C2-es kategóriára a bíróság milyen összeget fog megállapítani?Illetve 2015 szeptember hótól ítélet hirdetésig milyen összeget kell visszamenőleg felém elszámolniuk?Illetve a megnyert per után az ügyvédi költség visszaigényelhető e? Válaszát előre is köszönöm.”
Kedves Csaba,
mindeneklőtt olvassa el az összefoglalómat e témában:
Az alábbi összefoglalómban megtalálja az egyes kategóriákra adható ellátások küszöbértékeit (a rokkantsági ellátásra vonatkozó részeket olvassa el):
A C2-re meghatározott küszöbértékek között állapíthatja meg a bíróság is az Önt megillető ellátást, amely a jogerős ítéletben foglalt időpontig visszamenő hatállyal illeti majd meg Önt (pernyertesség esetén). A bíróságnak az ügyvédje nyilván előterjeszti, hogy pernyertesség esetén a pervesztes felet kötelezze a bíróság az ügyvédi költségek megtérítésére is.
Kitartást és a lehető legjobb egészséget kívánva, üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt NyugdíjGuru! Honlapját olvasgatva teljesen meghűlt bennem a vér. Az írja, hogy a rokkantsági járadék a megállapítástól kezdve nyugdíjszerű szociális emeléséről szóló jogszabályban rögzítettek szerint emelkedik. Jómagam egy 28 éves középsúlyos értelmi fogyatékos, autista emberke gondnoka vagyok. 18 éves korától kap rokkantsági járadékot, egy ideig valóban emelték is a járadék összegét, de 2008 -től egészen 2016. januárig változatlanul 33 330 Ft/hó rokkantsági járadékot folyósítottak a részére. Kérdésem a 2008 -tól neki ezt a rokkantsági járadék összegét ugyan úgy kellett volna emelni mint a többi nyugdíjszerű ellátás összegét, a nyugdíj emelésekre megállapított %-os arányban. Szegény tudatlan 8. általános iskolát végzett asszony vagyok mit tehettek, ha a jogosan járó, de az állam által nem folyósított ellátást meg szeretném kapni utólag. Van - e erre lehetőség. Mert ha igaz a hibát az állam követte el. Rémülten és reménykedve várom válaszát. Ha perre kell mennem a gondnokoltam jogának érvényesítése esetén arra is hajlandó vagyok ha szakembert tud nekem javasolni. Nagyon nagy tisztelettel: Kerékgyártó Nándorné Kerékgyártó Fruzsina (28) kis emberke gondnoka.”
Kedves Kerékgyártó Nándorné,
a rokkantsági járadék összege 2016-ban 34.475 Ft/hó, amelyet a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet 2.§ (3) bekezdése határoz meg (A rokkantsági járadék havi összege 2016. január 1-jétől 34.475 forint.)
A rokkantsági járadék összege e rendelet módosításai szerint emelkedik, vagyis nem a kötelező nyugdíjemelés mértéke vonatkozik rá.
Az ONYF hivatalos tájékoztatója is megerősíti ezt: "a 2016. évben megállapításra kerülő rokkantsági járadék összege havi 34.475 forint, a korábbi időpontban megállapított rokkantsági járadék 545 forinttal emelkedett."
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Üdvözlöm! Ez év Novemberébe voltam felülvizsgálaton D minösitési csoportba tartozik,az egézségi állapotom 26%ék.Rehabilitácio nem javasolt kizárolag folyamatos támogatásal foglalkoztathato. Biztositási idő hiányába az ellátás iránti kérelmem el utasitoták. 52 éves vagyok. Kérdésem:Mik a jogi lehetőségeim valamilyen ellátásra? Köszönöm válaszát”
Kedves Pál,
a leírtak alapján a kormányhivatalnál (járási hivatalnál) igényelje az aktív korúak ellátását, azon belül a gyermekfelügyeleti és egészségkárosodási támogatást.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Uram , Az alábbi témában kèrnèm szíves állásfoglalását. A bátyámat idén novemberben 28 an B2 kategóriába sorolták. Az egészségi állapota 60 %os. A munkáltatója 12.27 el megszüntette a munkaviszonyát. A munkaviszonyaval párhuzamosan őstermeloi tevékenységet is folytatott. A kérdés az hogy a munkaviszony megszüntetése után afenntartható e az őstermelői mivel a rokkant nyudijra csak 2017 január 4 tol jogosult. A NAV szerint 12. 28 tol főállású őstermelőire be kell jelenteni. De mi a helyzet január 4 után. Meg kell e szüntetni az őstermelőit a rokkantsági mellett? Ha nem akkor a két jogviszonyban melyiknel minősül első helyen biztosítottnak. Van e korlát hogy a kettő egyszerre fenntartható legyen illetve milyen járulèk fizetési kötelezettség keletkezik? Várom szíves válaszát. Köszönettel Kovács Erzsèbet”
Kedves Erzsébet,
a NAV tájékoztatásának megfelelően jelentsék be a bátyját mint főállású őstermelőt.
A rokkantsági ellátása mellett a bátyja dolgozhat (főállású őstermelőként is), arra viszont ügyelni kell, hogy három egymást követő hónapban a bruttó keresete (tehát nem az őstermelői díjbevétele, hanem a közteherviselés alapjául szolgáló jövedelme) ne haladja meg a minimálbér másfélszeresét.
A részleteket olvassák el az erről írt összefoglalómban:
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Boldog Ünnepeket kívánva, üdvözlettel,
Dr.Farkas András
