Ha személyes kérdése van a meglévő vagy a jövőbeni nyugdíjával kapcsolatban, akkor azt ide kattintva fölteheti, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam. Ha még nem tette meg, ide kattintva iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre!

Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) egyebek között nyugdíjreformot is előirányoz, amelyet nemzetközi összehasonlításban elképesztően rövid időn belül, 2025. március 31-éig már törvénybe is kell foglalni. (A tét egyébként 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel Magyarország részére.)

A tervezett nyugdíjreform kapcsán cikksorozatom jelenik meg a Portfolio gazdasági hírportálon.

A sorozat első részében a legalapvetőbb kérdések és válaszok témakörét elemeztem.

A sorozatom második részében egyebek között a demográfiai folyamatok egyszerre fölemelő és letaglózó hatását elemeztem, egyúttal ismertettem a korábbi nyugdíjbiztosítási önkormányzat jövőbe mutató és rendkívül tanulságos nyugdíjreform javaslatát.

A sorozatom harmadik részében egyebek között a nyugdíjnövelési eljárás méltánytalanságairól és kijavításuk lehetséges módszereiről írtam.

A sorozatom negyedik részében a modern európai nyugdíjrendszer stabilitását, fenntarthatóságát és politikai függetlenségét erősítő automatikus kiegyenlítő mechanizmusokról (AKM-ekről) írtam.

A sorozatom ötödik részében arról írtam, mit tanulhatunk a számos modern nyugdíjreform példájául szolgáló svéd nyugdíjrendszertől.

Részletek a sorozatom ötödik részéből:

Svédcsavar

Az állami nyugdíjrendszerek jövőjéről folytatott politikai és szakértői vitákban világszerte előszeretettel hivatkoznak a svéd példára, akár a mellette, akár az ellene szóló érvekkel kívánnak csatasorba állni.

A 2003-tól teljes körűen átalakított svéd nyugdíjrendszer több olyan innovációt is tartalmaz, amely számos ország nyugdíjreformjaihoz szolgál példaként.

A leghíresebb újítást, az állami nyugdíjrendszer részeként bevezetett névleges egyéni számlák koncepcióját már átvette Norvégia, Olaszország, Lettország, Lengyelország és az Orosz Föderáció.

Hasonlóan példamutatónak bizonyult

- a svéd automatikus kiegyenlítő mechanizmus, továbbá

- az öröklési nyereség rendszere, valamint

- a nyugdíjszámításhoz alkalmazott életjáradék-osztók bevezetése.

A svéd nyugdíjrendszer dióhéjban:

(1) A keresőtevékenységet folytató magánszemély keresete alsó és felső korlátok közötti mértékének meghatározott százalákát rögzített megosztásban egyéni nyugdíjjóváírásként minden évben két egyéni nyugdíjszámlára (egy névlegesre és egy valódira) helyezik. 

(2) A névleges és a tényleges nyugdíjszámlákon a nyugdíj igénylése időpontjáig gyűlnek az idehelyezett névleges és valóságos összegek és az azokon elért névleges és tényleges hozamok, vagyis a rendszer úgy működik, akár egy bank, amelyben a biztosított részére vezetnek egy névleges számlát és egy valódi számlát is, a vonatkozó adminisztratív és alapkezelési költségek érvényesítésével.  A banki hasonlat persze csak erős korlátokkal igaz, mivel egyrészt a nyugdíjszámlákon gyűlő összeghez természetesen nem lehet szabadon hozzáférni, másrészt a hosszabb életű személyek  számlái között minden évben szétosztják az adott évjáratban korábban elhunytak számláin felhalmozódott egyenlegeket (ez az öröklési nyereség), így ezek a számlák nem is örökölhetőek.

(3) A svéd állami nyugdíjrendszerben a névleges számla alapján az inkomstpension (kereseti nyugdíj), a tényleges számla alapján a premiepension (prémium nyugdíj) jár – legkorábban a 63 éves életkor betöltésével -, de mindkét összetevő a nyugdíjigénylés időpontjában a vonatkozó egyéni nyugdíjszámlán rendelkezésre álló összegtől és a nyugdíjigénylés pillanatában a nyugdíjigénylő évjárata számára még hátralévő várható élettartam hosszától függ. A svéd rendszerben a magyar fogalom szerinti szolgálati időnek nincs semmilyen szerepe.

(4) Ha a kereseti és a prémium nyugdíj együttes összege  nem érne el egy évente meghatározott, a lakhatási költségek nélkül számított ésszerű életszínvonal fenntartáshoz szükséges összeget, vagy az érintett egyáltalán nem jogosult kereseti és prémium nyugdíjra, akkor garantált nyugdíj (garantipension) iránti kérelmet nyújthat be, amelynek összege kizárólag a Svédországban tartózkodás egész években mért időtartamától függ. A garantált nyugdíj mellé lakhatási támogatás is jár.

(5) Ha az érintett nem jogosult a garantált nyugdíjra sem, mert nem töltött elegendő időt Svédországban, akkor igényelheti a svéd jóléti állam végső időskori védőhálóját  képező idősellátási támogatást.

A reform alapvető oka a korábbi svéd nyugdíjrendszer rugalmatlansága és fenntarthatóságának megkérdőjelezhetősége volt, miután svéd megítélés szerint  nem volt képes hatékonyan reagálni a demográfiai és gazdasági változásokra (a régi svéd ATP-nyugdíjrendszer hasonlított a mai magyar nyugdíjrendszerre.)

További fontos indokként szolgált az a törekvés, hogy erősítsék a rendszer pénzügyi méltányosságát és igazságosságát, vagyis a befizetett járulékok és az ezekért járó nyugdíjak összege közötti szoros korrelációt egyéni és nemzedéki szinten egyaránt.

A harmadik cél az volt, hogy a nyugdíjrendszer politikai és gazdasági függetlenségét erősítsék, vagyis biztosítsák, hogy nehéz években se szoruljon pótlólagos állami transzferekre, a járulékbevételeken túl semmilyen módon ne terhelje az állam adóbevételeit.

E célkitűzések a küszöbön álló magyar nyugdíjreform céljaival teljes mértékben egybecsengenek.

A teljes cikkemet ide kattintva olvashatja el.