Ha személyes kérdése van a meglévő vagy a jövőbeni nyugdíjával kapcsolatban, akkor azt ide kattintva fölteheti, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam. Ha még nem tette meg, ide kattintva iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre!

Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) egyebek között nyugdíjreformot is előirányoz, amelyet nemzetközi összehasonlításban elképesztően rövid időn belül, 2025. március 31-éig már törvénybe is kell foglalni. (A tét egyébként 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel Magyarország részére.)

A tervezett nyugdíjreform kapcsán cikksorozatom jelenik meg a Portfolio gazdasági hírportálon.

A sorozat első részében a legalapvetőbb kérdések és válaszok témakörét elemeztem.

A sorozatom második részében egyebek között a demográfiai folyamatok egyszerre fölemelő és letaglózó hatását elemeztem, egyúttal ismertettem a korábbi nyugdíjbiztosítási önkormányzat jövőbe mutató és rendkívül tanulságos nyugdíjreform javaslatát.

A sorozatom harmadik részében egyebek között a nyugdíjnövelési eljárás méltánytalanságairól és kijavításuk lehetséges módszereiről írtam.

A sorozatom negyedik részében a modern európai nyugdíjrendszer stabilitását, fenntarthatóságát és politikai függetlenségét erősítő automatikus kiegyenlítő mechanizmusokról (AKM-ekről) írtam.

Részletek a sorozatom negyedik részéből:

A nyugodt jövő zálogai

A magyar kormányzati vállalás szerint a reform a szükséges mértékben automatikus kiegyensúlyozó mechanizmusokat vezet be a magyar nyugdíjrendszerbe.

Az automatikus kiegyensúlyozó mechanizmusok (AKM) a nyugdíjrendszerekben olyan előre meghatározott szabályokra épülnek, amelyek automatikusan - külső politikai, jogalkotói beavatkozás nélkül - változtatnak a nyugdíj megállapítási vagy karbantartási feltételein, ha az AKM működtetéséhez kiválasztott indikátorok értéke változik, így biztosítva a fenntarthatóságot és a méltányosságot.

Az indikátorok lehetnek demográfiai, gazdasági vagy pénzügyi jellegű jelzőszámok.

Demográfiai indikátor lehet egy meghatározott életkorban várható további élettartam, mint láttuk, ez vezérelheti a nyugdíjkorhatár automatikus alakulását.

Gazdasági indikátor lehet az infláció, a keresetnövekedés, a bértömeg alakulása vagy a GDP változása.

Pénzügyi indikátor lehet a nyugdíjkassza egyensúlyának változása.

Az AKM-ek jellemzően a nyugdíj értékére, a járulék mértékére vagy a nyugdíjkorhatárra vonatkozó változásokat léptetnek életbe. Az automatikus jelző arra vonatkozik, hogy a nyugdíjrendszer kijelölt összetevőit érintő változások előre meghatározott szabály szerint külön politikai vagy gazdasági beavatkozás nélkül bekövetkeznek, ha a szintén előre meghatározott feltételek vagy küszöbértékek módosulnak.

Minden AKM közös célja, hogy csökkentsék a nyugdíjrendszereket érintő jövőbeni bizonytalanságok negatív kockázatait, különösen

- az infláció alakulása,

- a nyugdíjak finanszírozása és

- a várható élettartam növekedése vonatkozásában.

A folyó finanszírozású felosztó-kirovó rendszerekben külön kockázatot jelent az egy nyugdíjasra eső járulékfizetők számának alakulása, amely közvetlenül függ a várható élettartamban, a termékenységben, a foglalkoztatásban és a migrációs egyenlegben bekövetkező változásoktól.

Az automatikus kiigazítások révén megakadályozható, hogy a nyugdíjak megfelelőségét vagy a nyugdíjrendszer pénzügyi fenntarthatóságát tartósan veszélyeztessék a jövőbeni kockázati tényezők.

A teljes cikkemet ide kattintva olvashatja el.