Ha személyes kérdése van a meglévő vagy a jövőbeni nyugdíjával kapcsolatban, akkor azt ide kattintva fölteheti, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam. Ha még nem tette meg, ide kattintva iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre!

Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) egyebek között nyugdíjreformot is előirányoz, amelyet nemzetközi összehasonlításban elképesztően rövid időn belül, 2025. március 31-éig már törvénybe is kell foglalni. (A tét egyébként 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel Magyarország részére.)

A tervezett nyugdíjreform kapcsán cikksorozatom jelenik meg a Portfolio gazdasági hírportálon.

A sorozat első részében a legalapvetőbb kérdések és válaszok témakörét elemeztem.

A sorozatom második részében egyebek között a demográfiai folyamatok egyszerre fölemelő és letaglózó hatását elemeztem, egyúttal ismertettem a korábbi nyugdíjbiztosítási önkormányzat jövőbe mutató és rendkívül tanulságos nyugdíjreform javaslatát.

A sorozatom harmadik részében egyebek között a nyugdíjnövelési eljárás méltánytalanságairól és kijavításuk lehetséges módszereiről írtam.

Részletek a sorozatom harmadik részéből:

Magyarországon a nyugdíjakat az infláció mértékével kell emelni. Ennek révén a nyugdíjak reálértéke elvileg nem csökkenhet, bármekkora is az infláció. A helyzet mégsem ilyen rózsás, mert a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a nyugdíj reálértéke tényleges megőrzését.

1. Beépített elszegényedés

A nyugdíjak keresetektől való leszakadása - a nyugdíjasok relatív elszegényedése - minden olyan évben nő, amikor a keresetek gyorsabban nőnek, mint az infláció - márpedig az elmúlt évtizedben minden évben ez volt a helyzet, még az elszabadult infláció éveiben is magasabb a nettó keresetek nominális növekedésének az üteme, mint az infláció emelkedése.

2. Becslés becslés hátán

A minden év januárjában esedékes rendszeres emelést az inflációnak a költségvetési törvényben az adott évre előre tervezett mértéke szerint kell végrehajtani, s ha ennél nagyobb lenne az augusztusig mért tényadatok alapján az év egészére becsülhető infláció, akkor utólag korrigálni kell az emelést novemberben (vagyis akkor, amikor az infláció éves mértéke még mindig csak becsült adat). Ez az eljárás önmagában is sok sebből vérzik.

3. Egységes százalék: micsoda különbség

Az emelés egységes százalékos mértéke szerint kell az ellátásokat emelni, függetlenül azok nagyságától. Az egyes nyugdíjak közötti arányok ugyan nem változnak, a vásárlóerő érzete és a nyugdíjasok önbecsülése azonban változik: a szegény nyugdíjas relatíve még szegényebbnek érzi magát - miközben szegényebb és gazdagabb nyugdíjas egyaránt különböző meredekségű elszegényedési csúszdákra került, amint megállapították a nyugdíjukat, éppen a nyugdíjemelés kizárólag inflácóhoz kötött jellege következtében.

A szubjektív tényezők indulati hatásán túl ráadásul a szegényebb nyugdíjasnak valóban igaza van, hiszen a kisebb nyugdíjból nagyobb arányban kell költeni olyan árucikkekre, például az élelmiszerekre, amelyek árnövekedése az általános infláció duplájánál-triplájánál is magasabb lehet, nem is beszélve a háztartási energiára fordított nyugdíjhányadról, amely a kisebb nyugdíjban részesülők jellemzően rosszabb minőségű lakásaiban brutálisan magasra nőhet. A legszegényebb nyugdíjasok helyzetének javítását a nyugdíjreform egyik céljának kell tekinteni.

4. Szolidaritás: mi az?

A nyugdíjemelés során sem a korábban megállapított nyugdíjak leszakadó értékét, sem pedig a mélyszegénységbe (a legalsó jövedelmi decilisbe) csúszott nyugdíjasok nyugdíját nem kompenzálják.

5. Szavatosságát vesztett nyugdíjas bevásárlókosár

A nyugdíjemelést a tárgyévet két évvel megelőzően mért összetételű nyugdíjas fogyasztói kosár alapján kell végrehajtani, ha a nyugdíjas infláció magasabb lenne, mint az általános fogyasztói áremelkedés, csakhogy rendkívüli helyzetekben a két évvel korábbi fogyasztói kosár lényegesen eltérhet a tárgyévi fogyasztói kosártól.

6. A friss nyugdíj szépen ég

A tárgyévben megállapított nyugdíjakat először csak a megállapítás évét követő évtől lehet emelni, így a friss nyugdíjakat a megállapítás évében védelem nélkül égeti az elszabadult infláció.

Vagyis kinek az érdekét szolgálja leginkább a nyugdíjemelés?

Összességében a jelenlegi nyugdíjemelési eljárás lényege, hogy a nyugdíjakat a költségvetési törvényben hónapokkal előre rögzített inflációs becslés szerint kell emelni,  és ennek az emelésnek a kompenzációjára csak utólag kerülhet sor, akkor is csak egy újabb becsült inflációs adatnak megfelelően.

Mindez elsősorban nem a nyugdíjasok, hanem az állam érdekeit szolgálja.  Hiszen az inflációs emelés mértéke mind a januári elsődleges emelés, mind a korrekciós emelések esetében kormányzati becslésre (és nem lezárt tényadatokra) épül, másrészt a nyugdíjasokra hárítja át a kockázatviselés egészét, hiszen a nyugdíjasok a nekik járó emelést hosszú hónapokra kamatmentesen kölcsönadják az államnak, sőt, az év utolsó négy hónapjára járó pótlólagos emelésről részben vagy teljesen le is mondanak az állam javára.

A teljes cikkemet ide kattintva olvashatja el.