Hogyan lehet jobb a magyar nyugdíjrendszer?

Hogyan lehet jobb a magyar nyugdíjrendszer?

2023. 10. 13.

Magyarország jelentős európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre a következő években. Cikksorozatomban a jelenlegi rendszer problémáit, a nyugdíjreform lehetőségeit és lehetséges irányait tekintem át.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha személyes kérdése van a meglévő vagy a jövőbeni nyugdíjával kapcsolatban, akkor azt ide kattintva fölteheti, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam. Ha még nem tette meg, ide kattintva iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre!

 

Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) egyebek között nyugdíjreformot is előirányoz, amelyet nemzetközi összehasonlításban elképesztően rövid időn belül, 2025. március 31-éig már törvénybe is kell foglalni. (A tét egyébként 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel Magyarország részére.)

A tervezett nyugdíjreform kapcsán cikksorozatom jelenik meg a Portfolio gazdasági hírportálon.

A sorozat első részében az legalapvetőbb kérdések és válaszok témakörét elemzem.

Részlet a cikkemből:

Ha 2025-ben nyugdíjreformot kíván bevezetni a kormányzat, akkor különböző politikai kockázatú és nehézségű lépések között választhat.

Könnyű és kockázatmentes intézkedés lehet

- a jövőbeni nyugdíjkorhatárnak a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötése,

- a nyugdíjskála kiegyenesítése,

- a foglalkoztatói nyugdíjpillér megteremtése felé tett első lépésként az önkéntes nyugdíjpénztári tagság munkáltatói támogatásának szocho-mentesítése,

- az önkéntes nyugdíj-előtakarékosság eszközeit támogató adójóváírás összegének karbantartása.

Könnyű, de közepes kockázattal járó intézkedés lehet

- a járulékplafon visszavezetése,

- a degresszió újraszabályozása,

- a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek fokozatos szigorítása (a jogosító idő követelményének 43 évre emelése).

Könnyű, de fokozottan kockázatos intézkedés lehet

- a 13. havi nyugdíj összegének korlátozása vagy egységesítése,

- a nyugdíjplafon bevezetése.

Közepesen nehéz és közepesen kockázatos

- a nyugdíjba vonulási feltételek rugalmasabbá tétele (korhatár előtti nyugdíjazás korszerű rendszerének megteremtése),

- a nyugdíjemelési eljárás átalakítása (vegyes indexálás, valorizációs és szolidaritási korrekció), ezzel együtt a nyugdíjmegállapítás valorizációs eljárásból eredő méltánytalanságainak elhárítása,

- a gyermekvállalás jelentőségének fokozott elismerése (például a munkavállaló szülő által szerzett nyugdíjjogosultságok megoszthatósága az otthon maradó szülővel a gyermeknevelés tartama alatt).

Közepesen nehéz, de kockázatos lépés

- a nyugdíjak felbruttósítása (amit 2016-ban már majdnem meglépett a magyar állam),

- a foglalkoztatói nyugdíjpillér általános bevezetése (a kockázatot az jelenti, hogy összekeverhető a foglalkoztatói pillér a kormányzat által kihalásra ítélt magánnyugdíjpénztári rendszerrel).

Nehéz és kifejezetten kockázatos

- a nyugdíjvárományok méltánytalanságainak enyhítése (mert ez részben az adórendszer következménye),

- a nyugdíjrendszerbe építendő automatikus kiegyenlítő mechanizmusok tervezése (mert ez az állami beavatkozás lehetőségeinek szűkítését jelenti),

- az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése (mert ennek feltétele a nyugdíjjogosultságok szerzése jelenlegi agyonbonyolított rendszerének radikális egyszerűsítése), és természetesen

- bármely paradigmatikus változtatás (például az állampolgári alapnyugdíj és a foglalkoztatói nyugdíjpillér kombójára épülő hibrid rendszer vagy a magyar nyugdíjpont-rendszer) bevezetése.

A teljes cikkemet ide kattintva olvashatja el.

A sorozatom második részét ide kattintva érheti el.

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...