A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
Öregségi nyugdíjjal kapcsolatos kérdés
„Tisztelt NyugdíjGuru! Én 1950 ben, feleségem 1948. ban született. Mindketten teljes jogú nyugdíjasok vagyunk. A kérdésem: ha egyikünk meghal, hogyan alakul az özvegyi nyugdíj? Mettől meddig, mekkora összeget kap a túlélő házastárs? ”
Kedves Tamás,
ha a házasságot még akkor kötötték, amikor egyikük sem volt nyugdíjas, akkor a következőként alakul az özvegyi nyugdíj:
- ideiglenes özvegyi nyugdíjat 1 évig kap az özvegy, amelynek összege annak a nyugdíjnak a 60%-a, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette,
- ezt követően az özvegyi nyugdíj folytatódik, de feleakkora összegben.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, majd annak leteltét követően az özvegyi nyugdíj feléledését is igényelni kell.
A részleteket olvassák el az erről szóló összefoglalómban:
http://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/ozvegyi-nyugdij-2015
Ha a házasságkötéskor egyikük már nyugdíjas volt, akkor az ideiglenes özvegyi nyugdíjra való jogosultsághoz a következő rendelkezést kell alkalmazni: Tny. 48. § (1) Az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek.
Iratkozzanak fel az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre is, hogy ne maradjanak le a nyugdíjakat illető fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt NyugdíjGuru! Nyugdíjba menés évében milyen mértékű szabadság jár vagy vehető ki? ”
Kedves Tamás,
a szabadság időarányosan jár (az év első napjától a munkaviszony vagy hasonló jogviszony megszűnése napjáig terjedő időszakra).
A szabadság mértékét a Munka Törvénykönyve (illetve más jellegű jogviszony esetén az adott jogviszonyra vonatkozó törvény, pl. közalkalmazottak esetén a Kjt.) határozza meg.
Például a Munka Törvénykönyve 121. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár.
Iratkozzon fel az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat illető fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Üdvözlöm, igazán régen zavartam már. Kérdésem: én ebben az évben október 01.-én betöltöm a 63. évemet. Időben szeretném beadni a nyugdíaztatásomat, mert állítólag hónapokig is eltarthat. Ezt megtehetem? Más kérdés, az utlósó munkahelyemen igazán jó fizetésem volt, de 2011 óta segélyen vagyok, szóval mit vesznek figyelembe átlagkeresetként? A segélyt? A segélyezés ideje vajon beleszámít a szolgálati időbe? Előre is, és szívből köszönöm segítségét, válaszát. ”
Kedves Zsuzsa,
a nyugdíjigényt egy hónappal a korhatára betöltése előtt adja be a következő nyomtatványon:
https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/K02.pdf?rnd=0.11938858311623335
Előtte viszont érdemes tisztáznia a szolgálati idejét és a nyugdíjjárulék alapját képező kereseteit, erről kérjen egy hatósági bizonyítványt a következő nyomtatványon:
http://www.onyf.hu/m/2015/Nyilvantartas/hatsgi%20bizonytvny%202015.pdf
Az álláskeresési/munkanélküli járadékok, segélyek - így a nyes - összegét is csak akkor veszik figyelembe a nyugdíj alapjául szolgáló nettó havi átlagkeresete számítása során, ha az Önre nézve kedvezőbb eredménnyel járna, vagyis nem fogja lehúzni az átlagkeresetét a segély összege (amelynek folyósítási ideje egyébként szolgálati idő, hiszen vonják belőle a nyugdíjjárulékot).
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Üdvözlöm én már a kérdésemet kb két hete elküldtem és választ nem kaptam Gondolom azért mert nem iratkoztam fel Tisztelettel Hevesi Istvanne”
Kedves Hevesi Istvánné, nem azért nem kapott még választ, mert nem iratkozott föl a hírlevelemre (bár így nem maradna le a nyugdíjakat érintő fejleményekről), hanem azért, mert több ezren tesznek föl nekem kérdést, és időbe kerül, mire mindenki sorra kerül... Keresem a kérdését és megválaszolom :-)
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Kedves Nyugdíjguru! Kérem a segítségedet! 38 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezem, betöltöttem a 64. életévemet és öregségi nyugdíjba megyek. Számomra a felmentés lenne a kedvező, de a munkáltatóm közös megegyezéssel akar elküldeni. Ragaszkodhatom-e a felmentéshez valamilyen jogszabály alapján, vagy ez a munkáltató jóindulatán múlik? Jár-e nekem a jubileumi jutalom a közös megegyezéssel, mert a munkaügyön azt mondták, ez csak a felmentéssel jár (amit egyébként egy állítólagos kormányhatározatra hivatkozva nem akarnak megadni) Üdvözlettel:Kutasné Klári”
Kedves Kutas Lászlóné,
a választ ez az összefoglalóm tartalmazza, ennek alapján érveljen a munkáltatójával:
Iratkozzon föl az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat illető fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Üdvözlöm! Szeretném segítségét kérni édesapám özvegyi nyugdíjának elutasításával kapcsolatban. Anyukám 8 éve ment el, és az özvegyi nyugdíj igénylést a nyugdíjfolyósító elutasította, mert az elhalt szociális járadékban részesült, akkor azt hiszem 25400Ft volt. Betegségére való tekintettel kapta ezt az ellátást, mivel 100%-os rokkantnak nyilvánították, még abban az időben amikor 5040Ft. volt a járadék összege. Szeretném tudni ennyi idő távlatában lehet-e igényelni ismét,vagy méltányosságból kérhető-e. Üdvözlettel : Ádám Veres Ferencné ”
Kedves Ádám Veres Ferencné,
a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 46. § (1) bekezdése szerint özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa
a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és
aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy
ab) összesen legalább 2 év,
b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,
c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,
d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,
e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,
f) a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év
szolgálati időt szerzett.
(2) Özvegyi nyugdíjra az is jogosult, akinek házastársa az (1) bekezdés szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása során az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.
A fentiek alapján akkor járhat az özvegyi nyugdíj az édesapjának, ha az édesanyja a halála időpontjában nyugdíjas volt vagy megillette volna a számított nyugdíj. Ha ez a helyzet, akkor az édesapja özvegyi nyugdíja akkor éledhet föl, ha az édesanyja halálát követően részesült ideiglenes özvegyi nyugdíjban (vagy arra jogosult lett volna), ÉS édesapja az édesanyja halálának 10. évfordulójáig betölti a rá 8 évvel ezelőtt, 2008-ban irányadó 62 éves nyugdíjkorhatárát (vagy ugyanezen időtartamon belül megváltozott munkaképességűvé válna úgy, hogy az egészségi állapota legfeljebb 50%-os lenne).
Adja be az édesapja az özvegyi nyugdíj feléledése iránti igényét (költség- és illetékmentes) a következő nyomtatványon: https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/K14.pdf?rnd=0.8446389338932931
A kérelem alapján a nyugdíjhatóság ellenőrzi a jogosultsági feltételeket, és azok megléte esetén megállapítja az özvegyi nyugdíjat.
Iratkozzanak föl az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre, hogy időben értesüljenek a nyugdíjakat illető fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Nyugdíj szempontjból megéri e a minimálbér fölötti teljes bevételem után ekhót választanom? 1963-as vagyok. Köszönöm a válaszát.”
Kedves Katalin,
először olvassa el az új ekho-értékhatárokról szóló tájékoztatót:
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvénynek Ekhotv.) a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény 298. §-a által módosított 3. § (4) bekezdése alapján a bevételi értékhatárok a következőképpen változnak 2015-től.
Az Ekhotv –ben meghatározott, általánosan alkalmazandó bevételi értékhatár 25 millió forintról 60 millió forintra emelkedik. Ennek megfelelően amennyiben a magánszemély az Ekhotv. 3. § (3) bekezdésében felsorolt FEOR-számmal azonosított tevékenységet folytat, (például író, újságíró, színész, rendező, képzőművész) és az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor 60 millió forint bevételre alkalmazhatja az ekho-t a korábbi 25 millió forint helyett. A 60 millió forintos bevételi értékhatár alkalmazandó továbbá az ekho választására szintén jogosult sportszervezőre, - és irányítóra, sportmunkatársra és a sportszervezettel, sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetve feladatot ellátó magánszemélyre is (például sportlétesítmény főállású karbantartója).
A fentiektől eltérően évi 125 millió forintra emelkedik a korábbi 100, illetve 50 millió forintról a bevételi értékhatár azon magánszemély esetében, aki az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója, valamint országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya).
Amennyiben az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 60 millió (vagy adott esetben a 125 millió) forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel.
Az ekho-t választó nyugdíjas magánszemélyre vonatkozó bevételi értékhatár szintén 60 millió forintban került meghatározásra a korábbi 25 millió forinttal szemben. A nyugdíjas magánszemélyre vonatkozó értékhatár abban az esetben is 60 millió forint, ha a nyugdíjas általános szabályok szerint adózó jövedelme az éves minimálbért nem éri el.
A jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után megfizetett ekho a személyi jövedelemadót, a Tbj.-ben meghatározott a biztosítottat terhelő járulékokat és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót váltja ki.
Miután az ekho alap tekintetében a nyugdíjjárulék mértéke 3,9%, ennek alapján a nyugdíjszámítás során az ennek megfelelő összeget lehet csak figyelembe venni (az általános 10%-os nyugdíjjárulékkal terhelt összeg mellett, amely az ekho-t választó esetén a minimálbér). Nyugdíjszolgáltatás esetén így az ellátási alap számításánál keresetként, jövedelemként azon ekhoalap 61 százalékát kell figyelembe venni, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék volt.
A további részleteket a NAV honlapján elérhető, az ekho-ról szóló 7. számú információs füzet tartalmazza.
Összességében tehát abban az esetben, ha a nyugdíjalap növelése a cél, nem az ekho a legideálisabb választás. Ha ezt választja, akkor mindenképpen célszerű egy nyugdíj-előtakarékossági szerződést is kötnie az időskori anyagi biztonság erősítése érdekében.
Iratkozzon föl az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre, hogy ne maradjon le a nyugdíjakat illető fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Nyugdíjguru! Kérdésem: 1953.XII.17.-én születtem.2016.ban elszeretnék menni nyugdíjba. Közalkalmazott vagyok óvónő, nevelőpedagógus. Nem tudom számomra melyik mód kedvezőbb: -A Nők 40 éves öregségi nyugdíjazása -Tényleges öregségi nyugdíjazás címen kérem a nyugdíjazásomat. 2016. október 31-vel idő beszámítás szerint meg van a 43 év. Mint közalkalmazott milyen formában és mikor kérelmezzem a nyugdíjaztatásomat. Számomra melyik nyugdíj számítás kedvezőbb? Köszönettel: Havasi Mária”
Kedves Mária,
a nyugdíjszámítás mindkét esetben ugyanaz, az eltérés csak annyi lehet, hogy ha korhatára betöltése előtt igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját, akkor rövidebb lehet a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló összes szolgálati idejének a hossza (ugyanis e szolgálati idő teljes években mért hosszától függ az ún. nyugdíjszorzó, amellyel meg kell szorozni az Ön 1988 óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiből számítandó nettó átlagkeresetének az összegét, ez adja majd ki a nyugdíja összegét).
Más szempontból viszont előnyösebb, ha igényli a nők kedvezményes nyugdíját (ha megvan a 40 év jogosultsági ideje, és azon belül a legalább 32 év munkával szerzett szolgálati ideje, akkor ezt akár azonnal igényelheti): a nők kedvezményes nyugdíját igénylő hölgy közalkalmazotti jogviszonyát ugyanis a munkáltató köteles felmentéssel megszüntetni, így jár Önnek a felmentési idő és a jubileumi jutalom is. Ha viszont megvárja a nyugdíjkorhatára betöltését, akkor a munkáltató már nem köteles felmentéssel megszüntetni a jogviszonyát.
A részleteket olvassa el az összefoglalómban:
A nők kedvezményes nyugdíjáról szóló részletes összefoglalóm pedig itt olvasható:
http://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/a-nok-kedvezmenyes-nyugdija-2015-ben
Iratkozzon föl az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat illető fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt NyugdíjGuru Úr! A férjem 2016. július 22.-én tölti be a 63 évet és el szeretne menni nyugdíjba. A munkáltató - vagyis a közvetlen vezetője - közölte, hogy Neki kell felmondani. A kérdésem a következő lenne: - a MÁV-nál nincs végkielégítés? - a MÁV-nál nincs felmentési idő? - a MÁV-nál nincs jubileumi jutalom? (A férjem több mint 20 évet dolgozott a vasútnál és nem irodában, hanem kint.) Lehet,hogy a MÁV "le akarja nyelni" a jubileumi jutalmat, a felmentési időt és a végkielégítést is? Azt mondták, hogy nagyon nincsen ember, ezért mindennel szűkösen kell bánniuk. Én ugy gondolom, hogy ez nem a munkavállaló dolga, ha meg lennének fizetve a dolgozók, akkor talán többen is lennének. Segítségét előre is köszönöm, tisztelettel: Faragó Judit”
Kedves Judit,
tudomásom szerint a MÁV-nál dolgozók nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban dolgoznak, így a felmentési idő és a jubileumi jutalom - amelyek a közalkalmazotti jogviszonyban értelmezhető fogalmak - nem alkalmazhatóak a MÁV-dolgozókra.
A munkáltató a korbetöltött öregségi nyugdíjt igénylő dolgozók esetében nem köteles felmondással megszüntetni a munkaviszonyt (noha lehetősége van rá a törvény szerint). Jellemzően közös megegyezéssel történő megszüntetésre kerül ilyen esetekben sor.
Iratkozzanak föl az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre, hogy időben értesüljenek a nyugdíjakat érintő változásokról!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Kedves András. Kérdésem az,hogy 2oo6-ban halt meg a férjem, és én 61- éves vagyok. Mikor igényelhetem az özvegyi nyugdijt.Sajnos a tb-azt mondta ha lejár a 10-év akkor nem lehet. Ez idén márciusba telik le. Válaszát köszönöm Horváthné.”
Kedves Horváthné,
2006-ban az Önre irányadó nyugdíjkorhatár 62 év volt, ezt az életkorát kellene betöltenie a férje halálának 10. évfordulójáig, vagyis idén márciusig ahhoz, hogy feléledjen az özvegyi nyugdíja ezen a jogcímen. Ha csak később lesz 62 éves, akkor sajnos nem fog feléledni a jogosultsága az özvegyi nyugdíjra (hacsak nem válik megváltozott munkaképességűvé legfeljebb 50%-os egészségi állapottal márciusig, mert ez lehetne a másik feléledési jogcím).
Más a helyzet, ha az elhunyt férje jogán árvaellátásra jogosult legalább két gyermeket (vagy egy fogyatékos, illetőleg tartósan beteg gyermeket) nevelt, mert ez esetben a 10 éves jogvesztő határidő nem a férje elhunytának időpontjától, hanem az utolsó árvaellátás megszűnésének napjától számít.
Iratkozzon föl az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat és hasonló ellátásokat érintő hírekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
