A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
Öregségi nyugdíjjal kapcsolatos kérdés
„Özvegyi nyugdijjal kapcsolattal érdeklődöm,Mi a volt férjemmel 17 évet éltünk eggyütt majd elválltunk .és egy év mulva ujra összeköltösztünk,nem akartuk hogya vagyonunkat ismét megosszuk ezért nem jelenkezett be .már akkor is betegeskedett és legalább elvlt látva ,meleg étellel.mert 17 év az nem semmi engemet is kihuzott a bajbol mert 3 gyerekkel Vett felesegül Most nagy baj ért engem is mert csuklo töresem lett és nem nagyon tudok dolgozni .A főorvos ur mondta hogy ő ugy tudja hogy nekem jár az özvegyi nyugdij , Azota mindig keresem a választ a neten megis találtam .Igen jár de hogy kell intéznem .És mik a feltételek Én Békéscsabán lakom én is nyugdijas vagyok de iigen kevés a nyugdijam 34 évem van ledolgozva Igaz 1967 óta dolgozom folyamatosan De csk ennyi van leigazolva a tb felé meg a 3 gyerekkel elég sokat voltam táppénzen Kérm a segitségüket Tisztelettel Hevesi Istvánné ”
Kedves Hevesi Istvánné,
ha jól értem, elvált a férjétől, majd 1 év különélés után ismét összeköltöztek és utána 10 évig éltek együtt, amikor az elvált férje elhunyt.
A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 49. §-a a következőképpen rendelkezik az elvált özvegy tekintetében:
(1) Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.
(2) Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ... özvegyi nyugdíj csak abban az esetben jár, ha a 47. § (2) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételek a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkeztek és a házastársától annak haláláig tartásdíjban is részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.
A fentiek alapján tehát az elvált özvegynek csak akkor jár özvegyi nyugdíj, ha az elhunyt volt házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült (akár önkéntes vállalás, akár bírói ítélet alapján).
Miután Ön nem írta, hogy részesült volna ilyen házastársi tartásban, ezen a jogcímen nem jár Önnek özvegyi nyugdíj.
Ha azonban a volt férjével a válást követően legalább 10 évig megszakítás nélkül együtt élt, akkor élettársi jogon járhat Önnek özvegyi nyugdíj, a következő szabályozás alapján:
45. § (1) Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat.
(2) Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig
a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy
b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.
(3) Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki a (2) bekezdésben megjelölt együttélési időszak vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.
Ehhez természetesen igazolnia kell az élettársi kapcsolat fennállását legalább 10 évig.
Nem írta meg, hogy mikor halt meg a volt férje. Az elhalálozást követően először ideiglenes özvegyi nyugdíj iránti igényt lehet beadni, amely az elhalálozást követően egy évig jár.
Ha nem adott be ilyen igényt, és az elhalálozástól már eltelt egy év, akkor ideiglenes özvegyi nyugdíjat már nem lehet folyósítani, viszont ha jogosult lett volna az ideiglenes özvegyi nyugdíjra (csak nem igényelte), akkor is beadhatja az özvegyi nyugdíj feléledése iránti igényét, ha a volt férje elhunytától számított 10 éven belül Ön megváltozott munkaképességűvé válna legfeljebb 50% egészségi állapottal, VAGY betöltené az Önre a volt férje elhunyta időpontjában irányadó nyugdíjkorhatárát. Azt írta, Ön már nyugdíjas. Ha ez korbetöltött öregségi nyugdíj (vagyis nem a nők kedvezményes nyugdíjában részesül), akkor ezt a feltételt már teljesítette.
A következő nyomtatványon igényelheti az özvegyi nyugdíj feléledését:
https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/K14.pdf?rnd=0.8446389338932931
A kérelem alapján a nyugdíjhatóság ellenőrzi a jogosultsági feltételeket, és ha azok rendben vannak, megállapítja az özvegyi nyugdíjat. Ellenkező esetben elutasítja az igényt.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Üvözlöm ! 1960.04.03.születtem,2004-ben leszázalékoltak.Kiszámolták az éveimet : 26 ,2006.05.15.óta dolgozom,csökkentett munkaidőben.Először heti 35 óra,majd 30,most 20 órában.Hogy lesz így meg a nyugdíjhoz az időm?Közben 1 évig fizetés nélküli szabadságon voltam az unokámmal.Gyest folyósítottak. Köszönöm szépen a válaszát. További jó egészséget kívánok. Fülöp Kati”
Kedves Fülöp Károlyné,
a rokkantsági nyugdíj ideje alatt nem szerezhetett szolgálati időt, még a mellette végzett munkával sem (annak alapján 2007 óta viszont nyugdíjnövelésre szerzett jogot, amit visszamenőleg is érvényesíthet az erre irányuló kérelem benyújtásával).
A rokkantsági nyugdíj 2011. december 31-én megszűnt.
Ha 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, akkor az ellátással önmagában szintén nem szerez szolgálati időt, de a mellette töténő munkavégzéssel már igen.
Az így szerzett szolgálati ideje adódik majd hozzá a 2004-ig szerzett 26 évéhez. A nyugdíjjogosultsága meglesz (már 20 év szolgálati idő után teljes nyugdíjra jogosult), az összege viszont a leírtak alapján várhatóan alacsony lesz.
Kérjen a szolgálati idejéről egy hatósági bizonyítványt a tisztánlátás érdekében (a kormányhivatal, járási hivatal, vagy kormányablak részére kell benyújtani a nyomtatványt):
http://www.onyf.hu/m/2015/Nyilvantartas/hatsgi%20bizonytvny%202015.pdf
Iratkozzon fel az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre is, hogy ne maradjon le semmilyen fontos fejleményről a nyugdíjakkal kapcsolatban!
„Minden szépet és jót kívánok Önnek én is 2016-ra.Kérdésem lenne, megköszönöm , ha bővebben kifejti nekem ezt a mondatot :" (2016-ban is beadhatja a kedvezményes nyugdíja igénylését az a hölgy, aki 2016-ban teljesíti a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító feltételeket legalább 40 évi jogosultsági idő, amelyből - alapesetben - legalább 32 évet keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő tesz ki). Kérdésem mi számít pontosan keresőtevékenységnek? Pl : Szakmunkás iskolai évek ? ..Amikor kerestünk ,magyarul dolgoztunk csak másnak ? Gyes ...régebben Munkanélküli segély, amikor vontak belőle nyugdíjelőleget. Közhasznú munka ideje .Felsorolná szavakban ? Nagyon szépen köszönöm Üdvözlettel G M”
Kedves Gárdi Mariann,
olvassa el az erről szóló összefoglalómat:
http://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/jogosultsagi-ido-a-nok-kedvezmenyes-nyugdijahoz
Iratkozzon fel az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre is, hogy nem maradjon le a nyugdíjakat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Farkas András Úr! Érdeklődéssel hallgattam a Klubrádióban válaszát arra (és a honlapján olvastam is), hogy milyen módozatai léteznek közalkalmazottak nyugdíjba vonulásának. Talán ezzel rokonítható az én kérdésem. Egyetemi oktatóként, közalkalmazottként, nyugdíjamról lemondtam 2013-ban (nyugdíj „szüneteltetése”) annak fejében, hogy közalkalmazottként tovább taníthassak (azt megelőzően a fizetés mellett vettem fel a nyugdíjat és 30 évig folyamatosan tanítottam). Egy év múlva töltöm be a 70. életévet, amikor is kötelező lesz végleg „nyugdíjba menni”. Kérdésem az, hogy mi a teendőm ezen „második” nyugdíjba vonulás alkalmával ?(azaz a nyugdíj szüneteltetésének felfüggesztésekor) Léteznek-e itt is kedvezőbb és kedvezőtlenebb formák? Jár-e a 4 hónap (3 hónap) fizetéses szabadság, a jubileumi jutalom (megvan a 40 évem), a havi 0,5 százalékos nyugdíj emelés, stb.? Amennyiben a válasz bonyolultabb, személyesen is szívesen felkeresem, ha erre lehetőséget ad. Válaszát előre is megköszönve, Iványi Miklós ”
Kedves Tanár úr!
A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. §-a a következőképpen rendelkezik:
(1) Az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban ... áll.
(2) A nyugdíjfolyósító szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetéséről - a nyugellátásban részesülő személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján - hivatalból dönt.
(3) Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.
(4) Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését.
(5) Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
E hivatkozott törvényhely szerint az újbóli folyósítás során a jogosultat az ellátás szüneteltetést megelőző összegének a 22/A. § szerinti növeléssel, továbbá az időközben végrehajtott emelésekkel - a növelés időpontjának és az egyes emelések esedékességének figyelembevételével - növelt összege illeti meg.
Az Ön ismételten folyósítandó nyugdíjának összege tehát
- az évente kötelező nyugdíjemelések (pl. az idei 1,6%) mellett
- a 22/A.§ szerinti emelésekkel (ez minden évben a megszerzett, nyugdíjjárulék alapját képező éves keresete egytizenketted részének a fél százalékával történő emelést jelent) növekszik, amikor újra indul a nyugdíja folyósítása a közalkalmazotti jogviszonya megszűnését követően.
Vagyis nem létezik kedvezőbb és kedvezőtlenebb forma, ez a törvényi előírás érvényesül minden esetben az ismételt folyósítás megkezdésekor.
A jubileumi jutalomról a Kjt. (közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény) a következőképpen rendelkezik:
78. § (1) A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.
(2) A jubileumi jutalom:
a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,
b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,
c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.
Kérdés persze, hogy Ön nem kapta-e már meg ezt az öthavi illetménynek megfelelő összeget az "első" nyugdíjba vonulása idején (amikor a 35 éves jogviszony után is járhatott a 40 éves jubileumi jutalom a nyugdíjasnak minősülésére tekintettel), mert ha igen, akkor ismételten már nem jár. (Ennek ténye, ha sor került erre, az Ön részére kiadott közalkalmazotti igazolásban szerepel.)
Az időarányos szabadság a közalkalmazotti jogviszony megszűnésében évében is jár.
Kérem, iratkozzon föl az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre, hogy a nyugdíjakat illető fejleményekről időben értesüljön!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Boldog Üj Esztendőt Kivánok! Az Üj évet rögtön információ kéréssel kezdeném.A feleségem 2010.02.05-ig munkaviszonyban volt, 39,5 év szolgálati idővel, majd rokkant nyugdíjas volt 2011. dec 31,-ig, kapta kiszámitott nyugdíját.2012.01.01-től rokkant ellátást kap a mai napig.2019. szeptemberbe menne öregségi nyugdíjba. Kérdésem a nyugdíj számításnál a rokkant ellátás évei hogyan befolyásolják a 2010-,ben megállapított összeget? Ezen évek összeg nélkül kerülnek a szolgálati évekbe és az osztásnál csökkenti az átlag összegét?Nagy Tisztelettel Köszönném a Válaszát.”
Kedves Vince,
a rokkantsági nyugdíj, majd 2012. január 1-jétől a rokkantsági ellátás folyósításának tartama nem minősül szolgélati időnek. A rokkantsági nyugdíj saját jogú nyugellátásnak minősült, a rokkantsági ellátás összegéből pedig nem vonnak nyugdíjjárulékot, ezért nem jogszerző idők ezek a tartamok. Ha esetleg valaki dolgozik a rokkantsági ellátása mellett, azzal már szerezhet szolgálati időt. (A rokkantsági nyugdíj mellett történt munkavégzéssel szolgálati idő sem volt szerezhető.)
Az öregségi nyugdíj megállapításánál a teljes élet során szerzett szolgálati időt veszik majd figyelembe. A rokkantsági nyugdíj és ellátás összege nem befolyásolja a nyugdíj összegét, miután nem lehet figyelembe venni ezeket az ellátásokat. Kedves feleségének - aki ha 2019-ben tölti a nyugdíjkorhatárát, akkor 1955-ben született - az általános szabályok szerint kell majd igényelnie az öregségi nyugdíját. Annak összege kis eltéréssel meg fog egyezni a 2010-ben megállapított rokkantsági nyugdíja összegével (ha azóta nem dolgozott a rokkantsági ellátása mellett).
Iratkozzanak föl, kérem, az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre, hogy időben értersüljenek a nyugdíjakat és hasonló ellátásokat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt NyugdíjGuru! Egy nőtársam nevében kérném a segítségét. 1954-es születésű,kb.15 év szolgálati idővel rendelkezik csak sajnos. Mikor mehet nyugdíjba? vagy már mehetett is volna? Válaszát előre is köszönöm!”
Kedves Ilona!
Az 1954-ben született hölgy nyugdíjkorhatára 63 év 183 nap, vagyis még nem mehetett volna nyugdíjba.
15 év szolgálati idő minimálisan szükséges az ún. résznyugdíjhoz (ez csak abban tér el a teljes nyugdíjtól - amihez minimum 20 év szolgálati idő szükséges -, hogy nincs minimális összege, így a résznyugdíj nagyon alacsony összegű is lehet).
Érdemes kérni egy hatósági bizonyítványt a szolgálati időről, mert a 15 évnek mindenképpen meg kell lennie:
http://www.onyf.hu/m/2015/Nyilvantartas/hatsgi%20bizonytvny%202015.pdf
Ha nem lenne meg a 15 éve, akkor a hiányzó időtartamot ilyen esetben megállapodással is lehet rendezni (a hiányzó napokra a mindenkori minimálbér 34%-ával egyező összegű járulékot kell egyösszegben kifizetni hozzá).
Kérem, irakozzon fel az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre, hogy minden nyugdíjjal kapcsolatos hírről időben értesüljön!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„ELváltam és meg -e igényelhetném az özvegyi nyugdílyatA volt párom leszázalékolt végleges rokkant volt,”
Kedves Erzsébet,
az elvált házastárs csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha a volt házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy a bíróság tartásdíjat állapított meg a részére. Egyébként sajnos nem.
Kérem, iratkozzon fel az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat illető fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„NYUGDÍJASKÉNT HATÁROZATLAN IDEJŰ MUNKASZERZŐDÉSEM VAN. TÖBB, MINT 5 ÉVE DOLGOZOM A MULTINÁL. KÖZÖS MEGEGYEZÉSSEL, HA FELMONDANÉK JÁR-E VÉGKIELÉGÍTÉS RÁM VONATKOZTATVA, VAGY, CSAK AZ Ő JÓINDULATUKON MÚLIK?”
Kedves Károly,
a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 77.§ (5) bekezdés a) pontja szerint nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
Természetesen ha közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszonya, abban akár a végkielégítés mértékének megfelelő juttatásról is megállapodhatnak, de a törvény erre nem kötelezi a munkáltatót.
Kérem, iratkozzon fel az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre, hogy a nyugdíjakat illető fejleményekről időben értesüljön
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Szertném megkérezni Öntől, hogy mi a teendő akkor ha valaki beadta a nyugdíjkérelmét 2015 0508-án és még a mai napig sem hoztak a részére határozatot? A férjemről van szó 1952 12 10-én született, nyolcadik hónapja könyörgünk a nyugdíjért de.a mai napig nincs elszámolás csak a hitegetés. ”
Kedves Simom Ferencné,
az ügyintézési határidő 22 munkanap, amit egyszer újabb 22 munkanappal meg lehet hosszabbítani. Ebbe a határidőbe sok időtartam nem számít bele, de így is túl hosszúnak tűnik a nyolc hónap, ez általában csak a nemzetközi érintettségű ügyekben szokott előfordulni, amikor valamely külföldi hatósággal is kell egyeztetni.
Egyébként a kérelem benyújtását követő 30 napon belül előleget kell folyósítani a jogosult számára, ha a jogosultsága nem kérdéses, csak az összeg megállapítása húzódik el valamely ok miatt. Ha a férje nem kap előleget, ennek megállapítását és azonnali folyósítását kérjék az ügyintézőtől. Az előleg összegét majd beszámítják a végleges nyugdíj összegébe.
Iratkozzanak föl az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre, hogy időben értesüljenek a nyugdíjakat illető minden fejleményről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„1953. Szept. 21-én születtem, az idén leszek 63 éves, öregségi nyugdíjra jogosult. Jelenleg mint megváltozott munkaképességű (45 % a megállapított egészségromlás) dolgozom, és rokkantsági ellátást kapok a nyugdíjbiztosítótol. Munkahelyemen már felvetődött a kérdés, hogy hogyan tovább? Kérdésem: milyen féltételek mellett tudok tovább dolgozni? Nekem nyilván az öregségi nyugdíj melletti munkavégzés lenne a legjobb, de akkor a cég elveszít egyik megv. munkaképességű dolgozója utáni adókedvezményét, ha a jelenlegi felállásban dolgoznék tovább, anyagilag valószinűleg én járnék rosszabbul-de még mindig jobban mintha csak öregségit kapnék-, de ezt egyáltalán engedné-e a nyugdíjfolyosító? Ezekre a kérdésekre szeretnék válasz kapni, ill. tanácsot kérni! Válaszát köszönve, tisztelettel: Szám jános”
Kedves János,
mindenekelőtt olvassa el az erről írt összefoglalómat:
A nyugdíjkorhatára betöltésével Ön az öregségi nyugdíjra lesz jogosult, vagyis nem kaphatja tovább a megváltozott munkaképességű személyek ellátását.
Öregségi nyugdíjasként korlátozás nélkül dolgozhat tovább, viszont a munkáltatója Ön után már nem igényelheti a megváltozott munkaképességű dolgozó után járó kedvezményeket.
A nyugdíj mellett végzett munkájával szerzett keresetét nem fogja terhelni a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék, illetve az 1,5% munkaerőpiaci járulék, a többi közterhet viszont fizetni kell a keresete után. Ennek alapján minden évben jogosult lesz az előző évi keresete alapján egy nyugdíjemelésre (kérelmet kell beadni ennek érdekében), amely az éves keresete egytizenketted részének fél százalékával egyező összegben növeli a nyugdíja havi összegét.
Iratkozzon föl az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat illető fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
