A nők kedvezményes nyugdíjáról - cikkem a Napi Gazdaságban

K Küldés K Nyomtatás

A nyugdíjkorhatár betöltése előtti nyugdíjak 2012-től megszűntek, az egyetlen lehetőség a nők kedvezményes öregségi nyugdíja maradt. A hölgyek körében nagyon népszerű ez a nyugdíjazási forma (ami igazolja azt a sokféle módon indokolható, mégis szomorú tapasztalati tényt, hogy a magyarok nem szeretnének a nyugdíjkorhatáruk kitöltéséig dolgozni, a legtöbben 55 éves életkorra teszik az ideális korhatárt).

2014 végén közel 121 ezer nő részesült ilyen ellátásban, átlagosan 115 ezer Ft nyugdíjösszeggel. A kedvezményes nyugdíjra évi 168 mrd Ft-ot fizet ki a Nyugdíjbiztosítási Alap, amely a 3000 milliárd Ft-nál kicsivel kevesebb előirányzatának az 5,6%-a. (A kedvezményes nyugdíjas hölgyek létszámaránya az összes öregségi nyugdíjasra, 2 millió 18 ezer főre vetítve hasonló, 5,9%-os.)

A nők kedvezményes nyugdíjának három alapfeltétele van, amelyek közül mindegyiknek teljesülnie kell:

a) legalább 40 évi (keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel) szerzett jogosultsági idő szerzése, amelyből

b) alapesetben legalább 32 évi szolgálati időt kell keresőtevékenységgel (munkával) szerezni, és

c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják az érintett hölgy számára, biztosítással járó jogviszonyban nem állhat.

A szolgálati idő nem azonos a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idővel, miután ez utóbbira szigorúbb szabályozás vonatkozik (nem minden szolgálati idő számítható be a jogosultsági idő tartamába).

Gyermekneveléssel főszabályként legfeljebb 8 év szerezhető (gyes, gyed folyósítási ideje a legjellemzőbb forma), ezt csak a súlyosan fogyatékos gyermekét nevelő édesanya lépheti túl legfeljebb 2 évvel, vagy az az édesanya, aki legalább 5 gyermekét neveli (azonban még a 11 vagy több gyermekes anyuka is legfeljebb plusz 7 évet vehet igénybe, vagyis még neki is legalább 25 szolgálati évet munkaviszonnyal kell szereznie - ami praktikusan lehetetlen.)

Nem vehető figyelembe jogosultsági időként egyebek között a tanulmányokra fordított idő, az álláskeresési támogatások, a rokkantsági és rehabilitációs ellátások folyósításának tartama, ahogyan a nagykorú hozzátartozók ápolásával töltött idő vagy éppen a megállapodással szerzett szolgálati idő sem.

A NyugdíjGuru oldalamra ömlő kérdések ezreinek tanúsága szerint pont az ilyen be nem számítható szolgálati időkkel van a hölgyeknek a legtöbb gondja. A tipikus kérdések e tekintetben a következők:

Miért nem számítható be a tanulmányi idő? Miért az alacsonyabb iskolai végzettségű nőket részesítik előnyben?

Miért nem számítható be a felnőtt hozzátartozó ápolására tekintettel kapott ápolási díj folyósítási időtartama? Tipikusan női feladat a felnőtt hozzátartozók ápolása, amely visszatartja a nőket - a férfiakhoz képest - a karriertől, a keresettől, az önkiteljesedéstől. Nők ápolják a szüleiket, sok esetben az anyósukat, apósukat is!

A gyermekek ápolása kapcsán miért csak a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek  számít? A fogyatékkal élő vagy a tartósan beteg gyermek miért nem (ami pedig az özvegyi nyugdíjnál is számít)?  És a nevelt gyerek esete? Ha a férfi behozza az új házasságba a más anyától származó, fogyatékos gyermeket? Akkor az őt ápoló nevelőanya miért kerül hátrányba?

Miért nem számítható be a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósításának ideje teljes egészében? Nem az anyai teljesítményt honoráljuk? A nők láthatatlan munkáját, amely olyan természetes, mint ahogy a méhek beporozzák a termést nekünk? Mégsem számítjuk a GDP-be, és a kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe is csak erősen korlátozva (legfeljebb 8 év a főszabály szerint). 

Tipikusan az alacsonyabb iskolai végzettségű nők és az 50 évesnél idősebb nők  veszíthetik el gyorsan a munkájukat - miért nem számít be a munkanélküli ellátások (új nevén: álláskeresési támogatások) folyósításának ideje? Legalább az 50 vagy 55 év feletti hölgyek esetében számtalan kétségbeejtő helyzetet lehetne így megoldani.

Miért nem érvényesíthető a korkedvezmény a 40 évi jogosultsági idő tekintetében? Hiszen aki egészségre ártalmas munkahelyen dolgozott, méginkább rászorulna a korai nyugdíjra. (A korkedvezmény éveit az öregségi nyugdíjkorhatár éveiből levonva lehet korhatár előtti ellátást igényelni.)

Miért nem éled föl az özvegyi nyugdíjra való jogosultság, ha valaki a nők kedvezményes nyugdíját igénybe veszi? (E feléledés is a nyugdíjkorhatár betöltéséhez kötődik, emiatt nagyon sok hölgy elesik tőle, mert túllépik a 10 éves jogvesztő határidőt.)

A nők kedvezményes nyugdíja nagy vitákat kavar: a férfiak nehezményezik, hogy nekik semmilyen lehetőség nem maradt a korhatár előtti nyugdíjra, a jogosultságot szerezni nem tudó hölgyek nehezményezik, hogy miért nem számítható be egy sor olyan szolgálati idő sem, ami pont a nőktől elvárt társadalmi szerep teljesítésével van összefüggésben, a nyugdíjszakértők nem értik, miért maradt bent a nyugellátások körében idegen testként egy kedvezményes lehetőség - amit a sokkal hosszabb ideig élő hölgyek számára kell fizetni -, miközben évente többször felhorgad a nők körében a félelem, hogy a kormányzat meg akarja szüntetni ezt a lehetőséget, vagy legalábbis úgy megszigorítani a feltételeket, hogy alig-alig teljesíthesse valaki.

Szerintem a nők kedvezményes nyugdíja is azon kérdések közé tartozik, amely megérdemel egy nagyon komoly társadalmi vitát - nem pusztán önmagában, hanem a nők XXI. századi európai és magyar társadalmi szerepével összefüggésben.

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...