Fotó: Pixabay
(Majdnem) mindent a nők kedvezményes nyugdíjáról 2024-ben
Idén is igaz, hogy a Nők40 igazi hungarikum: a világon egyedülálló módon levonás nélküli teljes öregségi nyugdíjat biztosít a feltételeit teljesítő hölgyek számára. Mindent a Nők40-ről 2024-ben.
(Majdnem) mindent a nők kedvezményes nyugdíjáról 2024-ben
Idén is igaz, hogy a Nők40 igazi hungarikum: a világon egyedülálló módon levonás nélküli teljes öregségi nyugdíjat biztosít a feltételeit teljesítő hölgyek számára, annak ellenére, hogy a korhatáruk betöltése előtt vehetik igénybe ezt a kedvezményes nyugellátást.
A korhatár előtti nyugdíjakat a világ összes nyugdíjrendszerében annyiszor 3-6 százalékos levonási büntetés terheli, ahány évvel a korhatár betöltése előtt igénylik az ilyen ellátásokat. Az unikális magyar kedvezmény ára, hogy a férfiak viszont semmilyen módon nem kérhetik a nyugdíjazásukat a korhatáruk betöltése előtt.
Ha személyes kérdése van a nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.
Kedves Hölgy Olvasóim!
Változatlanul rengetegen érdeklődnek a nők kedvezményes nyugdíja igénybe vételének feltételei iránt, ezért a 2024-ben hatályos rendelkezések alapján ismét frissítettem az átfogó összefoglalómat a vonatkozó feltételekről és szabályokról.
Őszintén remélem, hogy minden kérdésükre megtalálják a választ ebben a részletes tájékoztatóban.
Kérem, osszák meg barátnőikkel ezt az összefoglalót, s kérjék meg őket, hogy ők is osszák tovább - szeretném, ha minden magyar hölgy pontosan tudná, milyen jogai és lehetőségei vannak a nők kedvezményes nyugdíja kapcsán.
A lehetőség 2024-ben is változatlan feltételekkel áll fenn a hölgyek részére, ez azonban a következő években (a választások miatt nyilván csak 2026 után) esetleg változhat.
Ha konkrét kérdésük lenne a nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatban, kattintsanak ide.
Tisztelettel üdvözlöm Önöket,
Dr.Farkas András
NyugdíjGuru News
alapító-főszerkesztő
Tartalom
Bevezető: Rövid összefoglaló a nők kedvezményes nyugdíjáról
1) A nők kedvezményes nyugdíjának törvényi kerete
2) A nők kedvezményes nyugdíjának alapfeltételei
3) A kedvezményes nyugdíj időfeltételei részletesen: 40 évi jogosultsági idő, azon belül főszabályként legalább 32 évi munkával szerzett szolgálati idő
4) Jogosultsági és szolgálati idő összevetése és összefoglalása - mi számítható be, mi nem számítható be
a) gyermekneveléssel kapcsolatban elismerhető idők
b) keresőtevékenységgel kapcsolatban elismerhető idők
c) nem beszámítható idők
5) Keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszony megszűnése: a nyugdíjigénylésnek már nem feltétele, a közszférában azonban (nem a nyugdíjtörvény miatt) megszűnhet a jogviszony
a) alap-kategóriák ismertetése
b) a legtipikusabb jogviszonyok megszüntetésének módja: munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, egyéb közszolgálati jogviszonyok, fegyveres erők és rendvédelmi szervek szolgálati jogviszonyai
6) Hatósági adategyeztetés és hatósági bizonyítvány igénylése
7) Nők kedvezményes nyugdíja melletti munkavégzés szabályai 2024-ben
8) Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
9) Kockázatok és kételyek: jön a Nők43?
Rövid összefoglaló a nők kedvezményes nyugdíjáról
A hölgyek a hatályos szabályozás szerint 2024-ben is változatlan feltételekkel igényelhetik a nők kedvezményes nyugdíját: meg kell szerezniük legalább 40 évi jogosultsági időt (amelyből alapesetben legfeljebb 8 év lehet a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósítási idejével szerzett szolgálati idő, vagyis legalább 32 évi szolgálati időt keresőtevékenységgel, azaz munkával kell megszerezniük).
A kedvezményes nyugdíj igénylésének nem feltétele a keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszony megszüntetése.
A kedvezményes nyugdíj összegét ugyanúgy állapítják meg, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét, vagyis nem csak a 40 évi jogosultsági idő, hanem az érintett hölgy egész élete során szerzett összes elismert szolgálati idő és az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiből számított nettó havi életpálya átlagkeresete figyelembe vételével számítják ki a kedvezményes nyugdíj összegét.
A nők kedvezményes nyugdíja saját jogon járó, teljes nyugdíj.
Nem terheli semmilyen levonás (málusz) amiatt, hogy az érintett hölgy a nyugdíjkorhatára betöltése előtt veszi igénybe a nyugellátást.
Emiatt nem is számítják újra a nyugdíj összegét, ha a kedvezményes nyugdíjban részesülő hölgy betölti a nyugdíjkorhatárát.
A nők kedvezményes nyugdíja mellett bármely jogviszonyban korlátozás nélkül lehet dolgozni a versenyszférában.
A közszférában végzett munka esetén azonban főszabályként a kedvezményes nyugdíj folyósítását 2024-ben is szüneteltetik arra az időtartamra, amíg az érintett hölgy közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jogviszonya (ideértve a 2024. január 1-jétől bevezetett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt is) fennáll, kivéve a nyugdíj szüneteltetése alól mentesített gyermekvédelmi, gyermekellátási, közoktatási, szakképzési és szociális ágazatokat.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló nyugdíjas egészségügyi dolgozók esetében a nyugdíjat szüneteltetik ugyan, de részükre a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés rendszere változatlan formában fennmarad ebben az évben is.
A dolgozó nyugdíjas hölgy keresetét semmilyen járulék nem terheli, kizárólag a 15%-os személyi jövedelemadót kell megfizetnie.
A nők kedvezményes nyugdíjának törvényi kerete
2024-ben is a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18. § (2a)-(2d) bekezdései szabályozzák a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának alapfeltételeit:
(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.
(2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.
(2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet.
(2d) A (2c) bekezdésben előírt jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek. (Ez a hivatkozott rendelkezés a következő: Cst. 12.§ (2) … saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,
a) aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,
b) akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, illetve a 30 napot meghaladó szociális intézményi elhelyezésére a tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel, az intézményben egyidejűleg nyújtott iskolai oktatáshoz vagy fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek a szülő háztartásából csak átmeneti jelleggel kerül ki, vagy
c) aki a szülő kérelmére vagy beleegyezésével a Gyvt. – 1997. évi XXXI. törvény - VI/D. Fejezetében meghatározott átmeneti gondozásban részesül.)
Iratkozzanak föl ide kattintva az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljenek 2024-ben és a későbbi években is a nők kedvezményes nyugdíját érintő fejleményekről!
A nők kedvezményes nyugdíjának alapfeltételei
A nők kedvezményes nyugdíjának tehát csak két alapfeltétele van, viszont ezek közül mindegyiknek teljesülnie kell:
a) legalább 40 évi (keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel) szerzett jogosultsági idő szerzése, amelyből
b) alapesetben legalább 32 évi szolgálati időt kell keresőtevékenységgel (munkával) szerezni.
A legtöbb félreértést e két időbeli feltétel okozza, pontosan amiatt, hogy ennek a két feltételnek együtt kell érvényesülnie.
Mindenképpen meg kell szerezni a legalább 40 évi jogosultsági időt, és ezen belül alapesetben mindenképpen meg kell szerezni a legalább 32 évi keresőtevékenységgel (munkával) szerzett szolgálati időt.
Vagyis alapesetben a gyermekneveléssel legfeljebb 8 évi jogosultsági időt lehet szerezni a nők kedvezményes nyugdíjához.
A jogosultsági idő alapképlete tehát:
legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő +
legfeljebb 8 év gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő =
legalább 40 évi jogosultsági idő.
Ha Önnek személyes kérdése van a nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.
A kedvezményes nyugdíj időfeltételei részletesen
Az alapeset szerint tehát legalább 32 évet kell szerezni munkával, amelytől két különleges esetben lehet csak eltérni, vagyis 8 évnél hosszabb időszakot figyelembe venni a gyermeknevelés kapcsán szerzett szolgálati időből:
a) Ha egy édesanyának (örökbefogadó anyának) a gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg.
Ez esetben nem csak 8, hanem 10 év vehető figyelembe szolgálati időként. Vagyis az ilyen anyának nem 32 évet, hanem “csak” 30 évet kell keresőtevékenységgel szereznie.
A gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával szerzett azon szolgálati idő, amelyet gondozás vagy ápolás céljából kivett fizetés nélküli szabadság révén szerzett az anya, ugyanis a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha az az anyát háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.
Szintén a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
b) Ha egy édesanya (örökbefogadó anya) a saját háztartásában legalább öt gyermeket nevelt föl.
Ez esetben szintén csökken a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő hosszát illető elvárás, a következők szerint:
5 gyermek esetén 1 évvel, azaz 31 évre
6 gyermek esetén 2 évvel, azaz 30 évre
7 gyermek esetén 3 évvel, azaz 29 évre
8 gyermek esetén 4 évvel, azaz 28 évre
9 gyermek esetén 5 évvel, azaz 27 évre
10 gyermek esetén 6 évvel, azaz 26 évre
11 és több gyermek esetén 7 évvel, azaz 25 évre csökken a keresőtevékenységgel (munkával) szerzett szolgálati idő követelménye.
Ha esetleg a sokgyermekes családanya valamelyik gyermeke súlyosan fogyatékos lenne, akkor a két szabály együttes alkalmazásával elérjük az abszolút minimum követelményt a keresőtevékenységgel szerzendő szolgálati idő tekintetében, ami 23 év.
Fontos kérdés a sokgyermekes családanyák számára, hogy ki tekinthető saját háztartásban nevelt gyermeknek.
Saját háztartásban nevelt gyermeknek minősül
- a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásáról rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy
- megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 12.§ (2) bekezdése szerinti feltételnek, mely szerint saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is,
a) aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,
b) akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, illetve a 30 napot meghaladó szociális intézményi elhelyezésére a tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel, az intézményben egyidejűleg nyújtott iskolai oktatáshoz vagy fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek a szülő háztartásából csak átmeneti jelleggel kerül ki, vagy
c) aki a szülő kérelmére vagy beleegyezésével a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) VI/D. Fejezetében meghatározott átmeneti gondozásban részesül.
A gyermek gondozásával kapcsolatos időtartamok az alábbi esetekben is elfogadhatóak:
- az örökbefogadott gyermek címén folyósított terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, valamint
- a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint az 1975. évi II. törvény alapján a nevelőszülő részére megállapított gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát, továbbá
- (a nagymama által igényelt Nők40 esetében) az unokára tekintettel a nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási segély és gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát
a vér szerinti gyermekkel azonos módon jogosultsági időként kell elismerni.
A sokgyermekes édesanyák esetében is a gyermekneveléssel szerezhető jogosultsági időbe számít be a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha e szabadság az édesanyát a háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.
Iratkozzanak föl ide kattintva az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljenek 2024-ben és a későbbi években is a nők kedvezményes nyugdíját érintő fejleményekről!
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) vonatkozó szabályai mellett meg kell ismernünk a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997.(X.6.) Korm.rendelet (TnyR.) vonatkozó rendelkezéseit is:
12. § (1) A Tny. 18. § (2b)-(2c) bekezdése szerinti, kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek
a) az 1998. január 1-je és 2020. június 30-a között a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 1997. évi LXXX. törvény) 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-k) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése, vagy 2020. június 30-át követően a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés a), b) és d)-j) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban - ideértve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatást, a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatát, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatát, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között hatályos 7. § (2) bekezdése szerinti biztosítási időt is -;
b) az 1998. január 1-jét megelőzően
1. az a) pont szerinti jogviszonyban,
2. a kisiparosként,
3. a magánkereskedőként,
4. az alkalmi fizikai munkát végzőként,
5. a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként,
6. a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként,
7. a gazdasági munkaközösség tagjaként,
8. az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként,
9. a kisszövetkezet tagjaként,
10. a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként,
11. a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként,
12. az egyéni gazdálkodóként,
13. a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként,
14. a külföldi munkavállalóként,
15. a külföldi munkavállaló előadóművészként,
16. az ügyvédi munkaközösség tagjaként,
17. a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként,
18. a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként,
19. a közjegyzőként,
20. az önálló bírósági végrehajtóként,
21. a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként,
22. a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint
23. a 29. § (8) bekezdése, a 36. §, a 41. § és a 44. § (2) bekezdése alapján
szerzett szolgálati idő minősül.
(2) A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi teljes nyugdíj összegét valamennyi megszerzett szolgálati idő alapján kell megállapítani.
(3) A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdésének alkalmazása során
a) a gyermekgondozást segítő ellátásban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő,
b) a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik
ba) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő,
bb) a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
A végrehajtási rendeletben hivatkozott 1997. évi LXXX. törvény (régi Tbj.) 5.§ (1) bekezdés a), b) és e)-k) pontjai, valamint (2)-(3) bekezdései a következők:
5. § (1) E törvény alapján biztosított
a) a munkaviszonyban (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt), közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
b) a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, valamint a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,
e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó
f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
h) az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,
i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,
3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
j) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,
k) az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők, társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott összeget és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.
(3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.
A végrehajtási rendeletben hivatkozott 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6.§ (1) bekezdés a), b) és d)-j) pontjai, valamint (2)-(3) bekezdései a következők:
6. § (1) E törvény alapján biztosított a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő
a) munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban együtt: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
b) szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint), kivéve
ba) az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -,
bb) a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és
bc) a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,
bd) a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen - ide nem értve az f) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosított tagját,
d) egyéni vállalkozó,
e) társas vállalkozó,
f) díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét,
g) egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy,
h) mezőgazdasági őstermelő, kivéve
ha) az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagját,
hb) az egyéb jogcímen - ide nem értve a f) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,
hc) a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
i) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,
j) állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét,
(2) Az (1) bekezdés f) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja, a Nemzeti Választási Bizottság választott és megbízott tagja, a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők, társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott összeget, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.
(3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.
A végrehajtási rendelet fent hivatkozott 29.§ (5) bekezdése a) pontja a következő:
(Az 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő)
(5) A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha
a) a biztosítottat háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg (...)
A végrehajtási rendelet fent hivatkozott 29.§ (8) bekezdése a következő:
Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt
a) a biztosított szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője volt;
b) a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagja, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozója, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagja biztosított volt, feltéve, hogy erre az időre utána járulékot fizettek.
A végrehajtási rendelet fent hivatkozott 36.§ a következő:
36. § Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösség tagja és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának, továbbá 1988. december 31-ét követően a gazdasági társaság természetes személy tagja házastársának azt az idejét, amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek.
A végrehajtási rendelet fent hivatkozott 41.§ a következő:
41. § A mezőgazdasági szövetkezeti tag közös munkában részt vevő családtagja szolgálati idejének a számításánál a 40. § (4) bekezdését kell alkalmazni arra az időtartamra, amely alatt a családtag biztosítása munkamegállapodás alapján fennállott.
(Vagyis: Munkanapokon legkésőbb 1992. december 31-ig tízórás munkanapot kell érteni. Minden olyan munkamennyiséget, amelynek mérése nem munkanappal történt, munkanapokra kellett átszámítani.)
A végrehajtási rendelet fent hivatkozott 44.§ (2) bekezdése a következő:
A mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában munka-megállapodás nélkül részt vevő családtagjánál szolgálati időként a biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni.
Ha személyes kérdése van a nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.
Szolgálati idő és jogosultsági idő összefoglalása és összevetése
A szolgálati idő és a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő fogalmának összehasonlítását tartalmazza az alábbi összefoglalóm.
Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy szolgálati időt csak akkor szerzünk, ha társadalombiztosítási jogviszonyban álltunk (ezt szabályozza a régi Tbj., az 1997. évi LXXX. törvény, és az azt 2020. július 1-jétől felváltó új Tbj., a 2019. évi CXXII. törvény) és az e jogviszony révén szerzett keresetünkre, jövedelmünkre vagy ellátásunkra előírt mindenkori nyugdíjjárulékot (2020. január 1-jétől: társadalombiztosítási járulékot) levonták tőlünk vagy ez alól valamely jogszabály mentességet biztosított.
Hölgy Olvasóim emellett már tudják, hogy a szolgálati idő nem azonos a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő fogalmával, miután a jogosultsági időre szigorúbb szabályozás vonatkozik (nem minden szolgálati idő számítható be a jogosultsági idő tartamába).
A nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosultsági időbe beleszámít
- a kereső tevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony révén szerzett szolgálati idő (erről később is részletesen írok még), valamint
- a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben (ideértve a méltányossági gyermekgondozási segélyt is), gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.
A gyermekgondozást segítő ellátásban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával fizetési nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama alatt szerzett szolgálati idő.
A gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával szerzett azon szolgálati idő, amelyet gondozás vagy ápolás céljából kivett fizetés nélküli szabadság révén szerzett az anya, ugyanis a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha az az anyát háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.
Szintén a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
A szabályozás a fentiekben ismertetett szolgálati időn kategóriákon felül más szolgálati időt a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem vesz figyelembe.
Iratkozzanak föl ide kattintva az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljenek 2024-ben és a későbbi években is a nők kedvezményes nyugdíját érintő fejleményekről!
Figyelembe NEM vehető szolgálati idők
(ezek az időtartamok NEM számítanak be a jogosultsági időbe)
Jellemzően ilyen - egyébként a nyugdíj összegének kiszámítása során már szolgálati időnek minősülő -, a kedvezményre való jogosultsághoz figyelembe nem vehető időtartamok a következők:
– a tanulmányi idő (sem a szakmunkásképzésben, szakiskolai képzésben, sem a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető évek sem vehetők számításba a jogosultság meghatározásakor. A Kúria határozata alapján a volt szakiskolai tanulók e minőségben eltöltött ideje nem minősül szakmunkástanuló-viszonynak, vagy tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanulói viszonynak, ezért szolgálati időnek nem tekinthető, vagyis nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe sem. Az az időszak, amely alatt egy hölgy fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg ösztöndíjasként felsőfokú nappali tanulmányokat folytatott, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időként szintén nem ismerhető el. Természetesen az érintett időszak az öregségi nyugdíj összegének megállapításához a szolgálati időbe felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időként beszámítást nyerhet, csak a nők kedvezményes nyugdíja szempontjából nem minősül jogosító időnek). A tanulmányi időszakok közül kizárólag a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatát, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatát lehet beszámítani;
– a munkanélküli/álláskeresési ellátás folyósításának tartama,
– a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósításának tartama,
– a 18 év feletti tartósan beteg hozzátartozó ápolása miatt folyósított ápolási díj folyósításának tartama,
– a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett idő,
– a passzív (a társadalombiztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított) táppénzen töltött idő,
– az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás vagy gyermekápolás miatt igénybe vett – fizetés nélküli szabadság más szabályok szerint szolgálati időnek minősülő része.
Amint említettem, a tanulmányi idők közül beszámít a jogosultsági időbe a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlata, a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlata (jellemzően az adott év július 15. és augusztus 31. közötti időszakára vonatkozóan), amennyiben arra a TB nyilvántartásaiban bejelentési adat található, ideértve az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is.
Miután a szakmunkástanulók esetében jellemzően a tanulói jogviszony teljes tartamára található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyként kell figyelembe venni. Ha ennek ellentmondó adat áll a rendelkezésre, a jogosultsági idő beszámításánál arra is figyelemmel kell lenni. (Az ONYF példája szerint ha az egyik ipari tanuló hölgy munkakönyvi adatai szerint július 20-án, egy másik ipari tanuló hölgy augusztus 25-én pótvizsgát tett, akkor jogosultsági időként az első hölgy esetében a július 21-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot, míg a második hölgy esetében csak az augusztus 26-tól augusztus 31-ig terjedő időtartamot lehet beszámítani.)
Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető.
Nagyon sok hölgy Olvasóm nehezményezi, hogy miért nem számítják be a tanévek alatti rengeteg gyakorlati napot, amikor tényleges munkát végeztek. Az évközbeni szakmai gyakorlat azonban a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni. Ezért annak sincs jelentősége, hogy az érintett évente/hetente hány napot töltött gyakorlaton.
A felsőfokú oktatásban részt vett hölgyek még több évet veszítenek a jogosultsági idejükből, hiszen az egyetemi, főiskolai évek egyáltalán nem számíthatók be a jogosultsági időbe még akkor sem, ha egyébként szolgálati időnek minősülnek.
Jogosultsági feltételek összefoglalása a szolgálati idő szempontjából
A nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből tehát főszabályként 32 évet kell kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerezni.
Ha a hölgy gyermekek otthongondozási díjában részesül vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket ápol, ez a 32 év feltétel 30 évre csökken.
Ennél kevesebb kereső tevékenységgel szerzett szolgálati idő csak akkor vehető figyelembe, ha a hölgy nagycsaládos (saját háztartásában nevelt öt gyermeknél egy évvel, utána gyermekenként további egy-egy évvel, de maximum 7 évvel csökkenthető a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő előírt legalább 32 éves, súlyosan fogyatékos gyermek nevelése esetén 30 éves tartama).
E tekintetben fontos tudnunk, hogy saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy személyére tekintettel családi pótlékot folyósítottak.
Keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban töltött idővel szerezhető szolgálati idő, amely beszámít a jogosultsági időbe
Nézzük most azt meg, mi tekinthető keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek, ami a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság szempontjából a 40 éven belül főszabályként előírt 32 évbe beszámítható:
Beszámítható a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony időtartama – ennek kell alapesetben legalább 32 évnek lennie.
A biztosítási jogviszonnyal járó, munkavégzésre irányuló jogviszonyokkal kapcsolatban rendszeresen sok kérdést kapok, ezért célszerű kiemelnem néhány olyan speciális foglalkoztatási jogviszonyt, amelyek beszámíthatók a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időbe:
– a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban való részvétel időtartama (függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem);
– az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo.tv.) hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama, ideértve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás idejét, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napokat;
– a gyermekgondozási segély folyósítása alatti engedélyezett munkavégzés időtartama (ilyen esetben a gyermekgondozási segély munkavégzéssel azonos időtartamra eső folyósítási idejét gyermekneveléssel töltött időként a szolgálati idő kétszeres számításának tilalma miatt nem lehet beszámítani), a gyes melletti munkavégzés feltételeit a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) szabályozza;
– a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként szerzett, szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem (például 1966. március 1-jei belépés esetén csak a március 1. - december 31. közötti 10 hónap számítható be a jogosító időbe);
– a szakmunkástanuló kötelező, illetve a szakközépiskolai tanuló biztosítási jogviszonyban végzett nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is (erről részletesen írtam az előbbiekben);
– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. §-ának hatálya alá tartozó időtartam az arányos szolgálati időszámítás alkalmazása nélkül (vagyis ha a kedvezményes nyugdíjat kérelmező hölgy elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme az adott időszakban a mindenkori minimálbérnél kevesebb volt, akkor a biztosítási időnek nem csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe, mint a nyugdíjszámítás során, hanem a teljes időtartam - de természetesen csak a kedvezményes nyugdíjra való jogosultság megállapítása szempontjából. Ez különösen a részmunkaidőben foglalkoztatott hölgyek részére kedvező.);
- a korkedvezményre jogosító munkavégzés időtartama az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó általános szabályok szerint (a korkedvezmény azonban nem vonható le a szükséges 40 évi jogosultsági időből vagy az azon belül szükséges 32 évi keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időből! A korkedvezmény kizárólag az érintett személyre irányadó nyugdíjkorhatár éveinek számából vonható le, hogy az így megkapott életkorban igényelhesse a korhatár előtti ellátását - de nem a nők kedvezményes nyugdíját!);
– a fagyszabadság időtartama, ha azt a 15/1971. (V. 22.) ÉVM-MüM együttes rendelet alapján állapították meg;
– a javító-nevelő munkavégzés időtartama.
Ha Önnek személyes kérdése van a Nők40 nyugdíjjal kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.
A keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszony megszüntetése
Nem feltétele a nők kedvezményes nyugdíjának a biztosítási jogviszony megszüntetése, mégis nagyon sok érintett hölgy szeretné befejezni a munkát a nyugdíjazás révén. Ezért a legtipikusabb jogviszonyok megszüntetésével kapcsolatban összefoglalom e fejezetben a legfontosabb szabályokat – hangsúlyozva, hogy ez ma már nem törvényi feltétele a nők kedvezményes nyugdíja igénylésének!
Munkaviszony megszüntetése
A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény, Mt.) hatálya alá tartozó jogviszonyok esetében nincs külön rendelkezés arra az esetre, ha a munkaviszonyt a nők kedvezményes nyugdíjának igénylése miatt kívánja megszüntetni az érintett hölgy.
A munkáltató tehát ilyen esetben nem köteles felmondással megszüntetni a munkaviszonyt.
A munkavállaló hölgy természetesen jogosult a felmondásra (az Mt. 65. - 67.§-ok rendelkezései szerint).
A legelőnyösebb megszüntetési mód abban az esetben, amikor a munkáltató nem hajlandó felmondással megszüntetni a munkaviszonyt, ha a munkáltató és a nők kedvezményes nyugdíját igényelni kívánó hölgy az Mt. 64.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti közös megegyezéssel szünteti meg a munkaviszonyt. A közös megegyezésben térjenek ki a munkavégzés alóli felmentés idejére, a szabadság megváltására, valamint az esetleges végkielégítésre is.
Ismételten hangsúlyozom, hogy a nők kedvezményes nyugdíja igényléséhez nem szükséges megszüntetni a munkaviszonyt, vagyis az a nő, aki a kedvezményes nyugdíj mellett továbbra is dolgozni kíván, a munkaviszonya megszüntetése nélkül folytathatja a munkáját a nyugdíj mellett.
A nyugdíjmegállapítás kezdőnapjától a nyugdíj melletti munkaviszonyban szerzett keresete járulék- és szocho-mentessé válik, vagyis 2024-ben nem kell fizetnie a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot, a munkáltatójának pedig nem kell fizetnie a 13%-os szociális hozzájárulási adót.
Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a Kjt.) 30.§ (4) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő (a nők kedvezményes öregségi nyugdíját igénylő) közalkalmazott kérelmezi.
Vagyis abban az esetben, ha az érintett hölgy legkésőbb a felmentési ideje utolsó napján megszerzi a 40 évi jogosultsági időt (és azon belül főszabályként a legalább 32 évi munkával szerzett szolgálati időt), akkor a munkáltatója a hölgy kezdeményezésére köteles a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetni.
Ehhez az érintett hölgynek természetesen bizonyítania kell a munkáltatója számára, hogy megszerezte az előírt jogosultsági időt. Erről szól a Kjt. 30.§ (5) bekezdése, mely szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.
A határozat igénylését ide kattintva indíthatja az érintett közalkalmazott hölgy.
A felmentési időről a Kjt. 33.§-a rendelkezik:
(2) Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött
a) öt év után egy hónappal;
b) tíz év után két hónappal;
c) tizenöt év után három hónappal;
d) húsz év után négy hónappal;
e) huszonöt év után öt hónappal;
f) harminc év után hat hónappal
meghosszabbodik. Kollektív szerződés 8 hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg.
(3) A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.
A Kjt. 37/A.§ (2) bekezdése alapján a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult.
A Kjt. 59.§ (3) bekezdése szerint az Mt. 95. § (4) bekezdését alkalmazni kell a Kjt. 30. § (4) bekezdése szerinti felmentés esetén is (vagyis a nők kedvezményes nyugdíjának igénylése miatt történő munkáltatói felmentés esetén). A Munka Törvénykönyve hivatkozott rendelkezése szerint az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt szűnik meg és a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesül.
Végkielégítésre ilyen esetben az érintett hölgy nem jogosult a Kjt. 37.§ (2) bekezdés b) pontja alapján: nem jár végkielégítés a közalkalmazottnak, ha felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor (vagyis azért, mert a nők kedvezményes nyugdíját igényli).
A jubileumi jutalomra viszont jogosult az érintett hölgy a Kjt. alábbi rendelkezéseinek megfelelően:
78. § (1) A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.
(2) A jubileumi jutalom:
a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,
b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,
c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.
...
(4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya ... megszűnik és ... felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.
Vagyis a legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező, a nők kedvezményes nyugdíját igénylő hölgy részére a 40 éves jubileumi jutalom jár a jogviszony megszűnésének napján, azaz a felmentési idő utolsó napján.
Sok kérdést kaptam annak kapcsán is, hogy mi történik ilyen esetben az adott évben időarányosan járó, de fel nem használt szabadsággal. Az időarányosan járó szabadságot az érintett hölgy részére a felmentési idő kezdete előtt, vagy legkésőbb a felmentési idő munkával töltött tartama terhére ki kell adni vagy azt meg kell váltani: a közalkalmazottakra is alkalmazni kell a Mt.125. §-át, amely szerint a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. A felmentési idő munkavégzési kötelezettség alól mentesített része terhére a szabadság nem adható ki.
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntetése
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (Púétv.) 2023. július 15-én lépett hatályba, a törvény alapján az érintettek új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya 2024. január 1. napján jön létre.
E törvény hasonlóképpen szabályozza a Nők40-et igénylő hölgyek jogait, mint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, vagyis a Nők40 igénylése esetén - ha ezt az érintett pedagógus kéri - a munkáltató köteles munkáltatói felmentéssel megszüntetni a jogviszonyt.
Az érintett hölgynek jár
- a felmentési idő, és
- a köznevelési foglalkoztatotti jutalom (a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben ez a jubileumi jutalom), amely legalább 35 évi beszámítható jogviszony esetén a 40 év után járó jutalom.
Nem jár viszont ilyen esetben a végkielégítés.
49. § [Felmentés]
(2) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő és ezt a nyugdíjbiztosítási szerv határozatával igazoló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló ezt kérelmezi.
A határozat igénylését ide kattintva indíthatja az érintett pedagógus.
52. § [Felmentési idő]
(1) A felmentési idő – ha törvény eltérően nem rendelkezik – legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ha a felmentés – az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve – a 49. § (1) bekezdés c) pontján alapul, a felmentési idő harminc nap.
(2) Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg vagy a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvan napos felmentési idő a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött
a) öt év után egy hónappal;
b) tíz év után két hónappal;
c) tizenöt év után három hónappal;
d) húsz év után négy hónappal;
e) huszonöt év után öt hónappal;
f) harminc év után hat hónappal
meghosszabbodik.
(3) Kollektív szerződés nyolc hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg.
(4) Egyházi vagy magán fenntartású munkáltatónál a munkáltató és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kinevezésbe foglalt megállapodása alapján a (2) bekezdéstől eltérő, de legalább három hónapos felmentési idő is megállapítható.
...
(7) A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót – a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban – a kívánságának mérlegelésével kell mentesíteni a gyermekek, a tanulók érdekeire való tekintettel, a tanítási év, nevelési év feladataira figyelemmel.
(8) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére a 49. § (1) bekezdés e) pontja alapján nyugdíjasnak minősülésre tekintettel került sor, és a felek megállapodása alapján a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül közöttük ismételten köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy óraadói megbízási szerződés létesül, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló írásba foglalt kérésére a felmentési idő teljes időtartama alatt munkavégzésre kerül sor.
105. § [A köznevelési foglalkoztatotti jutalom]
(1) Köznevelési foglalkoztatotti jutalom jár a huszonöt-, harminc- és negyvenévi szakmai gyakorlattal rendelkező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak.
(2) A köznevelési foglalkoztatotti jutalom:
a) huszonöt év szakmai gyakorlat esetén kéthavi,
b) harminc év szakmai gyakorlat esetén háromhavi,
c) negyven év szakmai gyakorlat esetén öthavi,
a kifizetés esedékességekor érvényes, pótlék és megbízási díj nélküli havi illetményének megfelelő összeg.
(3) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya arra tekintettel szűnt meg, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a felmentés közlésének, vagy legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, részére a megszűnés évében esedékessé váló köznevelési foglalkoztatotti jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.
(4) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya
a) áthelyezés vagy elbocsátás esete kivételével megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy
b) felmentésére nyugdíjjogosultság megszerzésének indokával kerül sor
és legalább harmincöt évi szakmai gyakorlattal rendelkezik, a negyven évhez kötődő köznevelési foglalkoztatotti jutalmat részére a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.
57. § [Végkielégítés]
(2) Nem jogosult végkielégítésre a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, ha
...
b) legkésőbb a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
c) felmentésére kérelmére került sor.
A 3.§ 26. pont b) alpontja szerint nyugdíjas, aki részére végleges határozatban az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjat állapítottak meg.
91. § [A szabadság kiadása]
(1) A szabadságot természetben kell kiadni. Ettől eltérően, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt ... meg kell váltani.
Közszolgálati tisztviselői (kormánytisztviselői, köztisztviselői és hasonló) jogviszony megszüntetése
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 63. § (2) bekezdése szerint a kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha ...
f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő kormánytisztviselő kérelmezi (vagyis az érintett hölgy igényli a nők kedvezményes nyugdíját).
A (6) bekezdés szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.
A határozat igénylését ide kattintva indíthatja az érintett hölgy.
Köztisztviselők esetében a szabályozás nagyon szigorú a felmentési idő tekintetében:
68. § (1) A felmentési idő két hónap.
(2) A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik. A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet.
...
(4) A kormánytisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult. A 85. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a munkavégzési kötelezettség alól mentesített kormánytisztviselővel szemben (vagyis a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye nélkül létesíthet munkavégzésre vagy közérdekű tevékenységre irányuló jogviszonyt is). A munkavégzés alól a kormánytisztviselőt a kívánságának megfelelően - legfeljebb két részletben - kell mentesíteni.
(4a) A kormánytisztviselő a felmentési idő egészére jogosult illetményre, ha a munkavégzési kötelezettség alól fizetés nélküli szabadság miatt mentesül.
(5) A kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult.
(6) A kifizetett illetményt visszakövetelni nem lehet, ha a kormánytisztviselőt a munkavégzés alól végleg mentesítették és az illetmény fizetését kizáró körülmény a kormánytisztviselőnek a munkavégzés alóli mentesítése után következett be.
A nők kedvezményes nyugdíját igénylő köztisztviselő végkielégítésre a 69.§ (9) bekezdés és a 7.§ (1) bekezdés d) pontja alapján nem jogosult.
Jubileumi jutalomra a köztisztviselői törvény 150.§ (1)-(4) bekezdései rendelkezéseivel összhangban lehet jogosult az érintett köztisztviselő hölgy.
A köztisztviselői törvény 107. § (2) bekezdése szerint a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.
Hasonlóképpen szabályozza a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló hölgyek helyzetét a Nők40 igénylése esetén a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.):
107. § [A kormánytisztviselő felmentése]
(2) A kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha
e) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő kormánytisztviselő kérelmezi;
(10) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.
A határozat igénylését ide kattintva indíthatja az érintett hölgy.
111. § [A felmentési idő]
(1) A felmentési idő két hónap.
(4) A kormánytisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult. Az összeférhetetlenségi szabályok nem alkalmazhatóak a munkavégzési kötelezettség alól mentesített kormánytisztviselővel szemben. A munkavégzés alól a kormánytisztviselőt a kérésének megfelelően - legfeljebb két részletben - kell mentesíteni.
(4a) A kormánytisztviselő a felmentési idő egészére jogosult illetményre, ha a munkavégzési kötelezettség alól fizetés nélküli szabadság miatt mentesül.
(5) A kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult.
(6) A kifizetett illetményt visszakövetelni nem lehet, ha a kormánytisztviselőt a munkavégzés alól végleg mentesítették és az illetmény fizetését kizáró körülmény a kormánytisztviselőnek a munkavégzés alóli mentesítése után következett be.
Végkielégítésre nem jogosult a Nők40-et igénylő kormánytisztviselő (Kit. 112.§ (10) bekezdés a) pontja és 280.§ (3) bekezdés d) pontja alapján).
Szolgálati elismerésre (Kit. 145.§) azonban jogosult lehet.
Honvédség és rendvédelmi szervek hivatásos állománya hölgy tagja szolgálati jogviszonyának megszüntetése
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (Hjt.) 62.§ (2) bekezdés g) pontja szerint a szolgálati viszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha az állománynak Tny. tv. 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt (vagyis a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit) a felmentési idő leteltekor teljesítő tagja kérelmezi.
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) 86.§ (3) bekezdése szerint a hivatásos állomány nő tagjának szolgálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha legkésőbb a szolgálati viszony megszűnésének napjával rendelkezik a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idővel. (Érdekes megjegyezni, hogy ez az első törvényi előírás, amely nem csak a 40 évi jogosultsági idő meglétét rendeli igazolni, hanem a legalább 32 évi keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő megszerzését is, továbbá az összefoglalómban részletezett egyéb időfeltételek teljesítését is, ha sokgyermekes vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő édesanyáról van szó).
Egyebekben e két törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni a szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése kapcsán.
Az egészségügyi szolgálati jogviszony megszüntetése
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény főbb rendelkezései
12.§ (6) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.
(7) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.
A határozat igénylését ide kattintva indíthatja az érintett egészségügyi dolgozó.
A 13.§ (5) bekezdés szerint nem jogosult végkielégítésre az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy, ha egészségügyi szolgálati jogviszonyának megszüntetésére a 12. § (6) bekezdése alapján kerül sor.
9. § [Szolgálati elismerés]
(1) A huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi egészségügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkező egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek szolgálati elismerés jár.
(2) A szolgálati elismerés
a) huszonöt év jogviszony esetén kéthavi,
b) harminc év jogviszony esetén háromhavi,
c) negyven év jogviszony esetén öthavi
alapilletményének megfelelő összeg.
(3) A szolgálati elismerés a (2) bekezdés szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes.
...
(7) A szolgálati elismerést az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy részére
...
b) amennyiben az egészségügyi szolgálati jogviszonya a nyugdíjazásra tekintettel szűnik meg, a megszűnés évében esedékessé váló szolgálati elismerést az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni.
A további feltételeket a Munka Törvénykönyve szabályozza.
Ha Önnek személyes kérdése van a nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.
Adategyeztetés
A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő, és azon belül a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő tisztázása érdekében célszerű előzetesen hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetést indítani vagy hatósági bizonyítványt igényelni.
2013. január 1-jétől megszűnt a szolgálati idő elismerési kérelem lehetősége, de helyette a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
- 96/B. §-a alapján lehetőség van elektronikus kérelemre (az Ügyfélkapun keresztül) adategyeztetési eljárást lefolytatni a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok, korkedvezményes idő és keresetek, jövedelmek tekintetében, illetőleg
- a biztosított a 96/E. §-ra hivatkozva hatósági bizonyítvány kiállítását is igényelheti.
Magyarországon szerzett szolgálati idők tekintetében hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem nyújtható be:
- a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő, azon belül a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő, és/vagy
- a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban szereplő, a kérelmező biztosításban töltött időszakairól szóló adatok, és/vagy
- a korkedvezményre jogosító idő igazolása iránt.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/E. §-a biztosítja annak lehetőségét, hogy a biztosított (volt biztosított) személy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő, rá vonatkozó adatok meghatározott köréről - illeték- és költségmentesen – hatósági bizonyítvány formájában igazolást kérjen.
A biztosított (volt biztosított) személy
- a biztosításban töltött időszakokról,
- egyéb szolgálati időkről (ide értve a korkedvezményre jogosító idők igazolását is),
- nő esetén az életkortól független, kedvezményes öregségi nyugdíj igénybe vételéhez szükséges jogosultsági időről,
- a foglalkoztató adatairól,
- az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles keresetről, jövedelemről,
- a foglalkoztató által levont és befizetett nyugdíjjárulékról, valamint
- az egyéb, szolgálati időnek minősülő időszakokról
hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti.
Hatósági bizonyítvány kiállítása kérhető a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásban szereplő
- teljes időszakra, vagy
- meghatározott időtartamokra, illetve
- meghatározott foglalkoztatóknál fennállt biztosítási jogviszonyokra vonatkozóan.
Ha valaki
- a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban nem szereplő szolgálati idő, jogosultsági idő elismerését is kéri, vagy
- 1954. december 31-ét követően született, és adategyeztetési eljárás lefolytatására még nem került sor,
a hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárást fel kell függeszteni, és hivatalból egyeztetési eljárást kell lefolytatni.
A társadalombiztosítási nyilvántartással kapcsolatos ügyintézés (nyilvántartás adataiba való betekintés, kivonat készítés, hatósági bizonyítvány kiállítása) a megyei kormányhivatalok feladatkörébe tartozik.
Hatósági bizonyítvány iránti kérelmet olyan személy is benyújthat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/E. § alapján, aki
- nem csak Magyarországon szerzett szolgálati időt, hanem valamelyik EU/EGT tagállamban, vagy Svájcban, illetőleg Magyarországgal szociálpolitikai, illetve szociális biztonsági egyezményt kötött országban is, vagy
- magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik.
Az ilyen személy ide kattintva indíthatja a hatósági bizonyítvány iránti kérelmi eljárást.
Ha Önnek személyes kérdése van a nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.
Nők kedvezményes nyugdíja melletti munkavégzés szabályai 2024-ben
Versenyszféra
A nők kedvezményes nyugdíja melletti keresőtevékenység a versenyszférában korlátlanul folytatható. A nyugdíj és a kereset korlátlanul fölvehető együtt. A keresetet kizárólag szja terheli, járulék nem.
Közszféra
A nők kedvezményes nyugdíja saját jogú teljes öregségi nyugdíjnak minősül. A közszférában dolgozó saját jogú nyugdíjas nyugdíjának folyósítását viszont mindaddig szüneteltetik, amíg közalkalmazotti vagy az alább felsorolt bármely hasonló jogviszonya fennáll.
Vagyis szüneteltetni kell az öregségi nyugdíj - így a nők kedvezményes nyugdíja - folyósítását, ha a nyugdíjas:
közalkalmazotti jogviszonyban,
költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban,
egészségügyi szolgálati jogviszonyban,
rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
kormányzati szolgálati jogviszonyban,
adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,
politikai szolgálati jogviszonyban,
biztosi jogviszonyban,
köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,
bírói szolgálati viszonyban,
igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
ügyészségi szolgálati viszonyban,
a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy
a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.
A vonatkozó törvényi rendelkezéseket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/C. §-a tartalmazza:
83/C. § (1) A Kormány rendeletében – a közfeladatellátás biztosítása érdekében – meghatározott kivétellel az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.
(2) A nyugdíjfolyósító szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetéséről - a nyugellátásban részesülő személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján - hivatalból dönt.
(3) Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.
(4) Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését.
(5) Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (Mely szerint az újbóli folyósítás során a jogosultat az ellátás szüneteltetést megelőző összegének a 22/A. § szerinti növeléssel, továbbá az időközben végrehajtott emelésekkel - a növelés időpontjának és az egyes emelések esedékességének figyelembevételével - növelt összege illeti meg.)
E szüneteltetés alól a kormány mentességet biztosít a
- szociális,
- gyermekvédelmi,
- gyermekellátási,
- köznevelési vagy
- szakképzési
területen közszolgálati jellegű jogviszonyban dolgozó nyugdíjasok részére.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó kedvezményes nyugdíját szüneteltetik ugyan, amíg e jogviszonya fennáll, de a munkáltatójától kérheti a nyugdíjával megegyező nettó összegű nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést.
Őszintén remélem, hogy minden olyan kedves hölgy Olvasóm, aki még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt, viszont a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, ÉS szeretne dolgozni (vagy dolgoznia kell), talál magának megfelelő és jól fizető munkát.
2024-ben is érdemes minden érintettnek figyelnie a munkáltatók toborzó hirdetéseit, hiszen a munkáltatók érdeke a nyugdíjasok munkaviszonyban történő foglalkoztatása (miután teljes szocho-mentességben, vagyis 2024-ben is 13 százaléknyi kedvezményben részesülnek a nyugdíjas munkavállaló keresete után).
Ha Önnek személyes kérdése van a nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.
Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
Semmit nem kell tennie, hiszen a nők kedvezményes nyugdíja saját jogú teljes öregségi nyugdíjnak minősül.
A kedvezményes nyugdíjat nem számítják újra, ha az érintett hölgy betölti a nyugdíjkorhatárát.
Kockázatok és kételyek: jön a Nők43?
Bár a legtöbb nő számára nagyon kecsegtetőnek tűnik 40 éves jogosító idő (munkával és gyerekneveléssel szerezhető szolgálati idő) megszerzése után rögtön nyugdíjba menni, korántsem biztos, hogy ezzel minden érintett jól is járt.
A nyugdíjak ugyanis évente csak az infláció mértékével nőnek, a keresetek azonban a gazdasági növekedéshez és a gazdaságpolitikai döntésekhez igazodva ettől eltérő - 2014 és 2021 között átlagosan háromszor akkora - mértékben nőttek. Így ha egy hölgy a korhatára betöltése előtt három évvel kérte a kedvezményes nyugdíját, akkor annak összege a következő három évben csak a rendszeres nyugdíjemelések révén, az inflációval egyező mértékben nőhetett. Ha viszont végig dolgozott volna a korhatára betöltéséig, akkor a keresete az utóbbi években jellemzően háromszor olyan gyors ütemben nőtt volna.
A korhatára betöltésével igényelt öregségi nyugdíja alapjául szolgáló nettó havi életpálya átlagkeresete összege ennek következtében jelentősen magasabb lehetett volna, miközben a szolgálati ideje hosszának növekedése miatt évente 2 százalékponttal nőhetett volna a korhatára betöltésével megállapított nyugdíja összege. Ebben a tükörben egyértelműnek látszik, hogy rosszul jártak azok a nők, akik a 2011-ben bevezetett kedvezményes nyugdíjukat a lehető legkorábbi időponttól igénybe vették.
Ha a nemzetgazdasági nettó átlagkereset nagyobb mértékben nő, mint az infláció, akkor a keresetek gyorsabb növekedése miatt a nyugdíjasok és az aktív keresők tényleges vásárlóereje közötti olló gyorsan nyílik, vagyis a nyugdíjasok relatív elszegényedése felgyorsul. Minél korábban igényelte a kedvezményes nyugdíját egy nő, annál korábban találta magát ezen az utóbbi évtizedben évről-évre meredekebb csúszdán.
A helyzet azonban a 13. havi nyugdíj visszavezetése, majd az elmúlt két évben elszabadult infláció miatt megváltozott, és tavaly is, idén is már kifejezetten előnyös lehet a Nők40 halasztás nélküli igénylése, különösen, ha a nyugdíj mellett továbbra is dolgozni kíván valaki.
A nyugdíjrendszer a Nők40 révén különösen kedvezményezi a hölgyeket, miután ők hosszabb ideig élnek, vagyis hosszabb ideig kapják az öregségi nyugdíjukat, mint a férfiak, mégsem érvényesítenek az ő nyugdíjukkal szemben a hosszabb élettartamot tükröző semmilyen csökkentést, a kedvezményes nyugdíj esetében sem. (Nem alkalmaznak életjáradéki osztókat a várható további élettartam hosszának alakulása függvényében, mint például a svéd nyugdíjrendszerben.)
A nők várható további élettartama a jelenlegi tényleges nyugdíjba vonulási életkorukban (a nők kedvezményes nyugdíja miatt ez 62 év) átlagosan 20,3 év, a férfiaknál viszont (az idén érvényes nyugdíjkorhatáruk betöltésével, 65 évesen) csak 13,2 év.
Így egy kedvezményes nyugdíjat igénybe vevő nő átlagosan több mint hét évvel tovább kapja a nyugdíját, mint egy férfi.
Ha egységesen a 65 éves korban várható további élettartamot vizsgáljuk, akkor a nyugdíjkorhatár betöltése után egy hölgy átlagosan 17,3 évig (208 alkalommal), egy férfi 13,2 évig (159 alkalommal) kap nyugdíjat, vagyis a nők még ez esetben is 49 hónappal (több mint négy évvel) hosszabb ideig részesülnek nyugellátásban, mint a férfiak.
Ezzel szemben az is igaz, hogy a nők a várható 17,3 év élettartamukból egészségben csak 8 évet (az EU-átlagnál 2,6 évvel kevesebbet) élnek, miközben az EU átlagához képest a 65 éves életkorban várható további élettartamuk 3,6 évvel rövidebb - a magyar férfiak helyzete azonban ennél is rosszabb.
Az élethossziglan mért nyugdíjpénz-áramlás alapján egy nő átlagosan 13%-kal, egy kedvezményes nyugdíjban részesülő nő 25%-kal nagyobb összeget kaphat nyugdíjként, mint egy férfi - annak ellenére, hogy a nők átlagosan havi 30 ezerrel forinttal (éves szinten 13 x 30 ezer, azaz 390 ezer forinttal) kisebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak. A hosszabb várható női élettartam előnyei azonban sokszorosan felülírják ezt a különbséget.
Magyarországon az egy évtizedig tartó emelési ciklusban a 62 éves korhatár 3 évvel 65 évre emelkedett 2022-ben, ez a 3 év viszont (egyelőre) nem növelte meg a 40 éves jogosító idő követelményét. Ezért a magyar nyugdíjkorhatár - noha mindkét nemre vonatkozik - lényegében egyre inkább csak a férfiakra érvényes, mert a nők jelentős része átlagosan legalább 3 évvel a korhatár betöltése előtt igényelheti a nők kedvezményes nyugdíját. Vagyis ha nem akarja a törvényhozó, hogy a nők nyugdíjkorhatára tartósan de facto 62 évre csökkenjen, akkor lépnie kell. Ellenkező esetben ugyanis a nyugdíjrendszer finanszírozási gondjai a vártnál gyorsabban szétfeszíthetik a magyar nyugdíjrendszert.
A nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek (vagyis azok a nők, akik még nem töltötték be a nyugdíjkorhatárukat, de már nyugdíjasok) nyugdíjára a teljes nyugdíjkasszából 2024-ben 467,4 milliárd forintot szánnak - és persze ez az előirányzat is jelentősen nőhet, ha az infláció alakulása nem a tervezett pályát követné. A Nők40-re így a teljes nyugdíjkassza 7,8%-át költik - ez olyan plusz kiadás, amely nem jelenne meg, ha nem lenne nők kedvezményes nyugdíja, vagy jóval kisebb lehetne, ha a nők kedvezményes nyugdíját a modern nyugdíjrendszerekben bevett eljárásoknak megfelelően szabályoznák, vagyis a korhatár elérése előtt igénybe vett nyugdíj összegét levonás (málusz) terhelné.
A Nők40 költségvetési igénye többé-kevésbé megegyezik a 13. havi nyugdíj finanszírozási igényével (2024-ben 449 milliárd Ft a nyugdíjakra, további közel 72 milliárd Ft az egyéb ellátásokra), így a kedvezményes nyugdíj egy rejtett 14. havi nyugdíjjal egyenlő, amit csak a nők vehetnek igénybe.
A nyugdíjkassza növekvő terhelésének enyhítésére a 40 évi jogosító idő szigorítása helyett megoldás lehet a korhatár előtti nyugdíjat terhelő levonás visszavezetése is (az európai nyugdíjrendszerekben jellemzően annyiszor 5-6%-kal kisebb a nyugdíj összege, ahány évvel a korhatár betöltése előtt veszik azt igénybe). Ez utóbbi megoldással ráadásul a férfiak előtt is megnyílhatna ismét a korhatár előtti nyugdíjazás lehetősége. A Nők40 egyik ára ugyanis a korhatár előtti egyéb nyugdíjazási lehetőségek szigorú és teljes kizárása lett. Emiatt a férfiak semmilyen körülmények között sem tudnak a korhatáruk betöltése előtt nyugdíjat igényelni, a magyar nyugdíjrendszer számukra teljesen rugalmatlan és merev. Ez nem csak az egészségükben megroppant vagy egyébként súlyos élethelyzetbe került férfiak számára sérelmes megoldás, hanem mindazon nők számára is, akik nem tudják a korhatáruk betöltése előtt teljesíteni a Nők40 feltételeit.
Például azért, mert egyetemre jártak (a tanulmányi időszakok nem számíthatók be a jogosító időbe), tartósan beteg szüleiket ápolták (csak a tartósan beteg gyermek ápolására tekintettel szerezhető jogosító idő), vagy a nők eleve rosszabb munkaerőpiaci helyzete miatt időnként munkanélkülivé váltak (a munkanélküli ellátások folyósításának tartama nem minősül jogosító időnek), vagy férjük külföldi munkavállalása vagy külszolgálata idejére az itthoni állásukban fizetés nélküli szabadságot kértek és annak idejére társadalombiztosítási megállapodást kötöttek (a megállapodással szerzett szolgálati idő nem számítható be a jogosító időbe), és így tovább.
Ezeken a gondokon csak a korhatár előtti nyugdíj jogintézményének egységes (nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozó) visszavezetése segíthet - de ennek ára az lenne, hogy a korhatár betöltése előtt igénybe vett nyugdíjakat olyan levonás (málusz) terhelné, amelynek nagysága attól függne, hány évvel korábban venné valaki igénybe az ilyen nyugellátást.
A magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben a kormányzat által 2025. március 31-éig megalkotni és bevezetni vállalt nyugdíjreform egyik fontos eleme lehet e kérdések tisztázása.
Az érintett nők mindenesetre abban biztosak lehetnek, hogy a Nők40 feltételei legkorábban csak ezt követően szigorodhatnak.
Ha Önnek személyes kérdése van a kedvezményes nyugdíjjal kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.
Az összefoglaló legutóbbi frissítésének kelte: 2024. március 16.