Illusztráció: Pixabay
Felvirrad-e a nyugdíjas nők napja?
Milyen helyzetben vannak a nők a magyar nyugdíjrendszerben? A Portfolio portálon megjelent kétrészes elemzésem első részében a demográfiai folyamatokat és az egyenlő munkáért egyenlő bér általános elvének érvényesülését vizsgálom.
Ha kérdése van a meglévő vagy a leendő nyugdíjával, annak optimális igénylésével vagy növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor azt ide kattintva fölteheti, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.
Ha nem akar lemaradni a nyugdíjrendszert, a nyugdíjakat és a nyugdíjas életre való felkészülés lehetőségeit érintő változásokról, akkor ide kattintva iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre!
Felvirrad-e a nyugdíjas nők napja?
Milyen helyzetben vannak a nők a magyar nyugdíjrendszerben?
Mielőtt e kérdésre megalapozott válasz lenne adható, elemezni szükséges
- egyrészt a demográfiai folyamatokat,
- másrészt az egyenjogúság egyik fő pillérének, az egyenlő munkáért egyenlő bér általános elvének érvényesülését (a kereseti rés alakulását), és
- ennek törvényszerű következményeit a nyugdíjak összegének (a nyugdíjrés mértékének) az alakulására.
- Ezt követően egy nyugdíjas nő életéről készített pillanatfelvétel mellett a várható teljes nyugdíjas női élettartamra jellemző pénzáramlást szükséges tekintetbe venni.
Mindezek eredményeként lehet a nők nyugdíjhelyzetét megítélni.
Két részben elemeztem ezt a fontos kérdést a Portfolio vezető gazdasági portálon megjelent írásomban.
Elemzésem első részében a demográfiai folyamatokról és a kereseti rés (a "nemek közötti bérszakadék") hatásait tekintem át.
A második részben a nyugdíjrés (a "nemek közötti nyugdíjszakadék") és a nyugdíjpénzek élethossziglan történő áramlásának kérdéseit elemzem.
Így befolyásolják a nyugdíjas nők helyzetét
a demográfiai és kereseti tényezők
Néhány megállapítás az elemzésem első részéből:
A 2022-es népszámlálás adatai szerint a teljes 9,6 millió fős magyar lakosságban a nők aránya 52% (4,992 millió fő), a 65 évesnél idősebbek (1,995 milló fő) körében azonban ez az arány 61,6%-ra (1,228 millió fő) ugrik. 65 éves kor fölött minél idősebb egy évjárat, annál nagyobb arányban teszik ki a nők az évjárat tagjait, vagyis minél idősebb a magyar, annál inkább nő.
A két nem magyar nyugdíjhelyzetének vizsgálatához a fentiek alapján fontos adat, hogy a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltésével nyugdíjba vonuló hölgyek átlagosan 208 hónapon át, a férfiak 159 hónapon át kapják majd a nyugdíjukat. Ha egy hölgy teljesíti a nők kedvezményes nyugdíja feltételeit, akkor sokkal hosszabb ideig, átlagosan 244 hónapon át részesül majd nyugellátásban (a Nők40-et jellemzően 62 éves korukban igénylik az érintett hölgyek).
A demográfiai folyamatokat azonban nem csak a halandóság (a mortalitás) határozza meg, hanem a termékenység (a fertilitás is). A termékenységet a teljes termékenységi arányszám révén mérik, amely azt mutatja meg, hogy egy termékeny (15 és 49 év közötti) életkorban lévő nő összesen hány gyermeknek ad életet. A teljes termékenységi arányszám 1900 óta 50 évente megfeleződik Magyarországon.
A demográfiai folyamatok eredőjeként a magyar társadalom elöregedése megállíthatatlanul zajlik.
Magyarországon a kereseti rés 2022-ben 17,3%-os, 2023-ban 15,5%-os volt.
Miért alacsonyabb a nők keresete?
(1) Fűrészfog-karrier
(2) Láthatatlan munka
(3) Részmunkaidő
(4) Alacsony fizetésű ágazatokban végzett munka
(5) Üvegplafon
(6) Látens nemi és életkori diszkrimináció
Az írásomban részletesen elemzem ezeket a tényezőket, különösen a láthatatlan munka kérdéskörét.
A teljes első részt ide kattintva olvashatja el a Portfolio portálon.