Ha személyes kérdése van a meglévő vagy a jövőbeni nyugdíjával kapcsolatban, akkor azt ide kattintva fölteheti, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam. Ha még nem tette meg, ide kattintva iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre!

Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) egyebek között nyugdíjreformot is előirányoz, amelyet nemzetközi összehasonlításban elképesztően rövid időn belül, 2025. március 31-éig már törvénybe is kell foglalni. (A tét egyébként 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel Magyarország részére.)

A tervezett nyugdíjreform kapcsán cikksorozatom jelenik meg a Portfolio gazdasági hírportálon.

A sorozat első részében a legalapvetőbb kérdések és válaszok témakörét elemeztem.

A sorozatom második részében egyebek között a demográfiai folyamatok egyszerre fölemelő és letaglózó hatását elemeztem, egyúttal ismertettem a korábbi nyugdíjbiztosítási önkormányzat jövőbe mutató és rendkívül tanulságos nyugdíjreform javaslatát.

A sorozatom harmadik részében egyebek között a nyugdíjnövelési eljárás méltánytalanságairól és kijavításuk lehetséges módszereiről írtam.

A sorozatom negyedik részében a modern európai nyugdíjrendszer stabilitását, fenntarthatóságát és politikai függetlenségét erősítő automatikus kiegyenlítő mechanizmusokról (AKM-ekről) írtam.

A sorozatom ötödik részében arról írtam, mit tanulhatunk a számos modern nyugdíjreform példájául szolgáló svéd nyugdíjrendszertől.

A sorozatom hatodik, utolsó részében német, osztrák és francia mintákat elemzek, és zárásként nehézségi fok és politikai kockázat szerint felvillantom egy érdemi magyar nyugdíjreform legfontosabb összetevőit.

Részletek a sorozatom utolsó részéből:

A gazdaságpolitikai, demográfiai, foglalkoztatási, technológiai, migrációs körülmények folyamatos változása miatt egy idő után minden nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlenné válik.

A rendszer fenntarthatóságát és a társadalom idős tagjainak létbiztonságát egyaránt szolgáló intézkedések professzionális előkészítése érdekében elengedhetetlen a külföldön már bevált eszközök, módszerek és jogintézmények beható tanulmányozása.

Ciksorozatom utolsó részében a sikeres külföldi reformelemek közül mutatok be néhány tanulságos európai uniós példát (Németország, Ausztria, Franciaország).

Sorozatom végén ismételten összefoglalom, hogy milyen intézkedéseket tartok szükségesnek a magyar nyugdíjreform keretében. A javasolt lépéseket a politikai kockázatuk és a végrehajtási nehézségeik alapján csoportosítom.

Könnyű és kockázatmentes intézkedések lehetnek:

- a jövőbeni nyugdíjkorhatárnak a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötése,

- a nyugdíjskála kiegyenesítése (például minden szolgálati év 2%-os súllyal történő figyelembe vétele),

- a foglalkoztatói nyugdíjpillér megteremtése felé tett első lépésként az önkéntes nyugdíjpénztári tagság munkáltatói támogatásának szocho-mentesítése,

- az önkéntes nyugdíj-előtakarékosság eszközeit támogató adójóváírás összegének karbantartása.

Könnyű, de közepes kockázattal járó intézkedések lehetnek:

- a járulékplafon visszavezetése,

- a degresszió újraszabályozása,

- a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek fokozatos szigorítása (a jogosító idő követelményének 43 évre emelése).

Könnyű, de fokozottan kockázatos intézkedések lehetnek:

- a 13. havi nyugdíj összegének korlátozása vagy egységesítése,

- a nyugdíjplafon bevezetése.

Közepesen nehéz és közepesen kockázatos intézkedések lehetnek:

- a nyugdíjba vonulási feltételek rugalmasabbá tétele (korhatár előtti nyugdíjazás korszerű rendszerének megteremtése),

- a nyugdíjemelési eljárás átalakítása (vegyes indexálás, valorizációs és szolidaritási korrekció), ezzel együtt a nyugdíjmegállapítás valorizációs eljárásból eredő méltánytalanságainak elhárítása,

- a gyermekvállalás jelentőségének fokozott elismerése (például a munkavállaló szülő által szerzett nyugdíjjogosultságok megoszthatósága az otthon maradó szülővel a gyermeknevelés tartama alatt).

Közepesen nehéz, de kockázatos intézkedések lehetnek:

- a nyugdíjak felbruttósítása (amit 2016-ban már majdnem meglépett a magyar állam),

- a foglalkoztatói nyugdíjpillér általános bevezetése (a kockázatot az jelenti, hogy összekeverhető a foglalkoztatói pillér a kormányzat által kihalásra ítélt magánnyugdíjpénztári rendszerrel).

Nehéz és kifejezetten kockázatos intézkedések lehetnek:

- a nyugdíjvárományok méltánytalanságainak enyhítése (mert ez részben az adórendszer következménye),

- a nyugdíjrendszerbe építendő automatikus kiegyenlítő mechanizmusok tervezése (mert ez az állami beavatkozás lehetőségeinek szűkítését jelenti),

- az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése (mert ennek feltétele a nyugdíjjogosultságok szerzése jelenleg agyonbonyolított rendszerének radikális egyszerűsítése), és természetesen

- bármely paradigmatikus változtatás (például az állampolgári alapnyugdíj és a foglalkoztatói nyugdíjpillér kombójára épülő hibrid rendszer vagy a magyar nyugdíjpont-rendszer) bevezetése.

A sorozatom teljes utolsó részét ide kattintva olvashatja el.

Sorozatomra a Pénzcentrum portál is felhívja a figyelmet az alábbi cikkében.