Ha kérdése van a nők kedvezményes nyugdíjával és annak optimális igénylésével kapcsolatban, akkor azt ide kattintva fölteheti, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

Részlet a Portfolio.hu gazdasági portálon megjelenő elemzésem első részéből:

"A 2011. január 1-jétől bevezetett nők kedvezményes nyugdíja töretlenül népszerű a nők körében, az utóbbi években a nyugdíjba vonuló hölgyek fele a Nők40-et veszi igénybe, így a kedvezményes nyugdíjak az összes új nyugdíjmegállapítás közel 30 százalékát teszik ki minden évben.

Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő nő betölti a nyugdíjkorhatárát (amely az 1957. január 1. után született évjáratok esetében egységesen 65 év), akkor az ellátása a statisztikai kimutatásokban átsorolódik a korbetöltött öregségi nyugdíjak közé, más változás azonban nem történik, így a nyugdíj összege sem változik. A kedvezményes nyugdíj újraszámítása a korhatár betöltésével nem is kérhető, noha sok érintett nő ennek az ellenkezőjéről van meggyőződve.

A Nők40 első tíz évében, 2011 és 2020 között 298 ezer nő vette igénybe ezt az ellátást, míg a következő években várhatóan további 233 ezer hölgyet csábít el a korhatár előtti nyugdíj lehetősége.

A Nők40 feltételei 2027-től (a 2026-os választási évet követően) szigorodhatnak, hiszen 2011 óta 3 évvel, 62 évről 65 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár, és ezt a 3 éves növekedést (még) nem építették be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe, amely kezdettől változatlanul 40 év.

Ennek következtében Magyarországon kialakult egy feltehetően nem szándékolt, de facto kettős nyugdíjkorhatár: a férfiak csak 65 éves életkoruk betöltésével, a nők viszont életkoruktól függetlenül a 40 éves jogosító idő betöltésével elmehetnek nyugdíjba, és ez a kettősség egyre több pénzbe kerül: 2024-ben már 467 milliárd forintot kell a nők kedvezményes nyugdíjára fordítani.

Persze ennek ellenére sem biztos, hogy bármilyen szigorításra sor kerülne, hiszen éppen a Nők40 hihetetlen népszerűsége miatt magas politikai kockázattal járna akár a jogosító idő követelményének növelése, akár a modern nyugdíjrendszerekben bevett szokás szerint a kedvezményes nyugdíj összegének csökkentése a korhatár bertöltése előtti igénybevétel miatt.

Miután a Nők40 eleve politikai döntés alapján született, a jövőjét is elsősorban politikai megfontolások (és nem nyugdíjszakmai érvek) határozhatják meg."

Az elemzésem teljes első részét ide kattintva olvashatja el.