Rokkantsági ellátás 2020-ban

Rokkantsági ellátás 2020-ban

2020. 03. 14.

A rokkantsági ellátás speciális pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, vagyis már kilencedik éve nem a nyugdíjrendszer, hanem az egészségbiztosítási rendszer része. Idei feltételek, kategóriák, ellátási összegek, felülvizsgálati kötelezettségek.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha Önnek személyes kérdése van a rokkantsági ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 


Rokkantsági ellátás és kivételes rokkantsági ellátás 2020-ban


 

(1) Jogosultsági feltételek

 

A rokkantsági ellátás speciális pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, vagyis 2012. január 1. óta már nem a nyugdíjrendszer, hanem az egészségbiztosítási rendszer része. Ezért a rokkantsági ellátást nem úgy számítják, mint a 2011. december 31-éig létezett rokkantsági nyugdíjat, vagyis a rokkantsági ellátás összege nem függ az egész élet során szerzett szolgálati idő hosszától és az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből számított nettó havi életpálya átlagkereset összegétől. E tényezők ugyanis a nyugdíjszámítás során számítanak, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai körében viszont nem.

A rokkantsági ellátásnak is feltétele a biztosításban töltött meghatározott idő, de ennek semmi köze sincs a szolgálati idő addig megszerzett tartamához.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény  (Mmtv.) szerint:

2. § (1) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki

a) a kérelem benyújtását megelőző

aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át,

ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy

ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át

a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt (a Tbj. 5.§ sorolja fel a munkavégzésre irányuló jogviszonyok típusait a munkaviszonytól a közszolgálati jogviszonyokon át a vállalkozási és hasonló tevékenységekig);

b) keresőtevékenységet nem végez és

c) rendszeres pénzellátásban nem részesül. (A fogyatékossági támogatást nem sorolja fel az 1993. évi III. törvény 4.§ (1) bekezdés i) pontja a rendszeres pénzellátások között, így a fogyatékossági támogatásban részesülőnek a rokkantsági ellátás megállapítható, illetve másfelől annak folyósítását a rokkantsági ellátásra tekintettel nem kell megszüntetni.)

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,

a) aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy

b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,

b) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,

c) a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a Tbj. 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték,

d) a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj folyósításának idejét.

 

Rokkantsági ellátásra jogosult:

 1)

akinek egészségi állapota 51–60% között van, és 

- foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1 kategória), viszont a kérelem benyújtása (vagy a felülvizsgálat) időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, 

vagy

- foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható ugyan, de egyéb (foglalkoztatási vagy szociális) körülményei miatt a rehabilitáció nem  javasolt (B2 kategória),

2)

akinek egészségi állapota 31-50% között van, és

- tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1 kategória), viszont a kérelem benyújtása (vagy a felülvizsgálat) időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,

vagy

- tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, de egyéb (foglalkoztatási vagy szociális) körülményei miatt a rehabilitáció nem javasolt (C2 kategória)

3)

aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, de önellátásra képes és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória),

4)

akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória).

 

A rokkantsági ellátást ezen a nyomtatványon lehet igényelni.

További fontos információk ezen a hivatalos honlapon érhetőek el.

 

Kivételes rokkantsági ellátás

 

A megváltozott munkaképességű személyek közül nagyon sokan és joggal nehezményezték, hogy a rokkantsági nyugdíj lehetőségének megszüntetése (2011. december 31.) óta semmilyen méltányossági lehetőség nincs azon rokkantak számára, akik nem rendelkeznek a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás megállapíthatóságához szükséges biztosítási idővel (vagyis nem tudnak igazolni a kérelem benyújtása előtti 5 évben legalább 3 évi, vagy 10 évben legalább 7 évi, vagy 15 évben legalább 10 évnyi biztosításban töltött időt, jellemzően munkaviszonyt vagy hasonló, munkavégzésre irányuló jogviszonyt).

Az ilyen emberek, dacára annak, hogy az egészségi állapotuk legfeljebb 60%-os, vagy akár ennél sokkal rosszabb,  aktív korukban legfeljebb az egészségkárosodási és  gyermekfelügyeleti támogatásra lehetnek jogosultak (ennek összege 2020-ban is mindössze az öregségi nyugdíjminimum, azaz 28.500 Ft 92%-a, azaz jelenleg 26.220 Ft).

A helyzet enyhítése érdekében 2018. január 1-jétől igényelhető a kivételes rokkantsági ellátás.

 

Kivételes rokkantsági ellátásra való jogosultság

 

A kivételes rokkantsági ellátás – különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – annak a megváltozott munkaképességű személynek állapítható meg:

– akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 %-os vagy kisebb mértékű (az tehát, akinek az egészségi állapota 51% és 60% közé esik, nem lehet jogosult),

– akinek a komplex minősítés alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy javasolt ugyan, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,

- akinek a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás iránti kérelmét a megfelelő mértékű biztosítási idő hiánya miatt elutasították, és ez az elutasító döntés véglegessé vált; viszont rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével, vagyis:

a kérelem benyújtását megelőző

5 éven belül legalább 548 napig, vagy

10 éven belül legalább 1278 napig, vagy

15 éven belül legalább 1825 napig biztosított volt, továbbá

– aki keresőtevékenységet nem végez és

– aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.

 

Előnyben részesítés szabályai

 

A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki a szükséges biztosítási idő legalább 90 %-ával rendelkezik, vagyis a kérelme benyújtását megelőzően

5 éven belül legalább 986 napon át, vagy

10 éven belül legalább 2300 napon át vagy

15 éven belül legalább 3285 napon át

a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt.

 

A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem elbírálásakor a mérlegelés során figyelemmel kell lenni

a) az egészségi állapot komplex minősítésben meghatározott mértékére,

b) az előzetes biztosítás időtartamára,

c) a jövedelmi helyzetre, valamint

d) az egyéb különös méltánylást igénylő körülményekre.

 

A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás iránti kérelmét elutasító döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be.

Ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.

A kivételes rokkantsági ellátás iránti igény ezen a nyomtatványon nyújtható be.

 

 

(2) A rokkantsági ellátás és a kivételes rokkantsági ellátás összege

 

 

A rokkantsági ellátás összege a jogosult havi átlagjövedelmétől és a komplex minősítés során megállapított kategóriájától, valamint a foglalkoztatási és szociális rehabilitálhatóságától függ.

A havi átlagjövedelem a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (a referencia időszakban) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa.

Ha a jogosult a referencia időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a havi átlagjövedelem a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa.

Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, akkor - ha az számára kedvezőbb - a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni havi átlagjövedelemként.

Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás havi összegét az alapösszeg százalékos mértékében állapítják meg. 

Az alapösszeg 2020-ban 104.405 forint.

 

A rokkantsági ellátás összege

 

Havi átlagjövedelemmel rendelkező ellátott esetében

 

B1 kategória esetén a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka (2020. évi megállapítás esetén legalább 31.325 Ft és legfeljebb 46.985 Ft)

B2 kategória esetén a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka (2020. évi megállapítás esetén legalább 31.325 Ft és legfeljebb 46.985 Ft)

C1 kategória esetén a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (2020. évi megállapítás esetén legalább 46.985 Ft és legfeljebb 156.610 Ft)

C2 kategória esetén a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (2020. évi megállapítás esetén legalább 46.985 Ft és legfeljebb 156.610 Ft)

D kategória esetén a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább az alapösszeg 50 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (2020. évi megállapítás esetén legalább 52.205 Ft és legfeljebb 156.610 Ft)

E kategória esetén a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább az alapösszeg 55 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (2020. évi megállapítás esetén legalább 57.425 Ft és legfeljebb 156.610 Ft)

 

Havi átlagjövedelemmel nem rendelkező ellátott esetében

 

Havi átlagjövedelemmel nem rendelkező ellátott esetében az ellátás összege megegyezik az adott kategóriában megállapítható legkisebb ellátás összegével, amely 2020. évi megállapítás esetén:

B1 és B2 kategória esetén az alapösszeg 30%-a (31.322 Ft)

C1 és C2 kategória esetén az alapösszeg 45%-a (46.982 Ft)

D kategória esetén az alapösszeg 50%-a (52.203 Ft)

E kategória esetében az alapösszeg 55%-a (57.423 Ft)

 

Kivételes rokkantsági ellátás összege

 

 

A kivételes rokkantsági ellátás havi összege (az alapösszeghez viszonyított mértékben - maga az alapösszeg 2020. január 1-től: 104.405 Ft) a következők szerint alakul:

C1 kategória (ha az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti): az alapösszeg 45 százalékának a 65%-a, 2020-ban 30.540 Ft

C2 kategória: az alapösszeg 45 százalékának a 65%-a, 2020-ban 30.540 Ft

D kategória: az alapösszeg 50 százalékának a 65%-a, 2020-ban 33.935 Ft

E kategória: az alapösszeg 55 százalékának a 65%-a, 2020-ban 37.330 Ft

 

Egyéb szabályok az ellátás összegével kapcsolatban

 

A rokkantsági ellátás összege szja- és járulékmentes.

A rokkantsági ellátást a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelik. 

A rokkantsági ellátás összegének emelésére méltányosságból nincs lehetőség.

 

(3) A rokkantsági ellátásban részesülők felülvizsgálatára vonatkozó szabályok

 

Két fontos területen enyhült a rokkantsági ellátásban részesülők felülvizsgálati kötelezettsége 2020. január 1-jétől.

a)

A legfontosabb és nagyon sok érintett által várt enyhítés, hogy duplájára nőtt a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozó felülvizsgálat alóli mentesülés időtartama a nyugdíjkorhatár betöltése előtt.

Eszerint annak a rokkantsági ellátottnak a felülvizsgálatát nem kell elvégezni, aki az ellátása megállapításáról szóló határozatban előírt felülvizsgálat időpontjától vagy a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjától számított 10 éven belül betölti a nyugdíjkorhatárát. 

2019. december 31-éig az előírt felülvizsgálat alóli mentesülés időtartama csak a  nyugdíjkorhatár betöltése előtti 5 évre vonatkozott, vagyis 2020. január 1-jétől duplájára nőtt a felülvizsgálat alóli mentesülés időtartama.

Így az a rokkantsági ellátott, aki 2020-ban vagy 2021-ben betölti az 54 év 183 napos életkorát, illetve 2022-ben vagy később betölti az 55 éves életkorát, e kor betöltését követően mentesül az említett felülvizsgálat alól.

A rehabilitációs hatóság továbbra is végezhet felülvizsgálatot az ellátott kérelmére a korhatára betöltése előtti 10 évben is. 

Ez nagyon fontos lehet a romló egészségi állapotú érintettek számára, mert ha a felülvizsgálat során megállapítják, hogy a minősítési kategóriájuk eltér a felülvizsgálatot megelőzően megállapított kategóriától (például C2 helyett D lesz, vagy D helyett E lesz), akkor a rokkantsági ellátást az új minősítési kategória figyelembevételével kell megállapítani. Szintén lehetőség nyílik a felülvizsgálatra olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén is, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény nem áll fent (rendkívüli felülvizsgálat). Emellett a hatóság elrendelhet célzott vizsgálatokat is.

b)

A másik enyhítés, hogy végre megszűnt az E kategóriás rokkantsági ellátottak előírt felülvizsgálati kötelezettsége.

Az új szabály szerint a rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén az ellátást megállapító határozatban előírt felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha a rehabilitációja nem javasolt, mert egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E kategória).

Az említett  egyéb felülvizsgálati lehetőségek elvégezhetőek az E kategóriába sorolt rokkantsági ellátott esetén is.

 

(4) Megszűnés, megszüntetés

 

A rokkantsági ellátásra való jogosultságot megszüntetik, ha az ellátásban részesülő személy

- kérte,

- más rendszeres pénzellátásban részesül (ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat),

- egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,

- keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát (a biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni, ha a főtevékenység folytatása középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképesítést igényel),

- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,

- az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy

- a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

A kivételes rokkantsági ellátást a fenti okok mellett abban az esetben is meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő komplex minősítése során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy már nem áll fenn a kivételes rokkantsági ellátás feltétele (vagyis a komplex minősítése alapján az egészségi állapota már meghaladja az 50 százalékot, vagy akinek a rehabilitációja már javasolt).

Ha a rokkantsági ellátást azért kellett megszüntetni, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (bejelentés nélkül) alkalmazták, akkor a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – folyósított ellátást vissza kell fizetni!

A rokkantsági ellátást akkor is vissza kell fizetni, ha az ellátás felvétele jogalap nélkül történt és a visszafizetésre a rokkantsági ellátásban részesülőt az ellátás bármely okból történő megszüntetésétől számított 90 napon belül kötelezték.

 

(5) A rokkantsági ellátás (kivételes rokkantsági ellátás) melletti munkavégzés, szolgálati idő szerzése

 

A rokkantsági ellátás mellett lehet keresőtevékenységet folytatni, feltéve, hogy az ellátott ebből származó bruttó jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül  nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát (2020-ban a 161.000 Ft minimálbér másfélszeresét, azaz a havi 242.250 forintot, illetve egyéni vagy társas vállalkozó munkavégzése esetén a garantált bérminimum 210.600 forintos összegének 150%-át, azaz a havi  315.900 forintot). A kivételes rokkantsági ellátás mellett ugyanilyen feltételekkel lehet dolgozni.

A kereset tehát meghaladhatja az adott hónapban ezt a felső korlátot, akár két egymást követő hónapban is, de három egymást követő hónapban már nem.

Vagyis a keresetet háromhavi gördülő ablakban kell figyelni!

A rokkantsági ellátás összegéből nyugdíjjárulékot nem vonnak, ezért a folyósítás időtartama nem minősül szolgálati időnek. 

A rokkantsági ellátás mellett végzett munkával szerzett keresetet terheli a nyugdíjjárulék, így a munkavégzés tartamával szolgálati idő szerezhető (2012. január 1-jétől, miután korábban a rokkantsági nyugdíj saját jogú nyugdíjnak minősült, így sem a folyósítási idejével, sem a mellette végzett munka révén nem volt szerezhető további szolgálati idő).

 

Bejelentési kötelezettségek

 

A rokkantsági ellátásban részesülő tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

a) a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be,

b) az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, vagy

c) keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. (Ez esetben az értesítéssel egyidejűleg igazolni kell a jövedelem összegét is.)

Vagyis a rokkantsági ellátásban részesülő személynek csak akkor kell bejelentenie, ha dolgozik, ha a keresete három egymást követő hónap mindegyikében meghaladná a küszöbértéket. (A rehabilitációs ellátásban részesülő személynek már a keresőtevékenység megkezdésének tényét is be kell jelentenie.)

 

(6) Utazási kedvezmény

 

A rokkantsági ellátottak közül az utazási kedvezményre sajnbos csak az jogosult, aki

- 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű, 


- 2011. december 31-éig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult.

 

(7) Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki rokkantsági ellátásban részesül?

 

Az öregségi nyugdíjat minden ellátottnak az általános szabályok szerint kell igényelnie, nincs hivatalból történő nyugdíjmegállapítás semmilyen esetben sem, és megszűnt az a lehetőség is, hogy a rokkantsági ellátott a rokkantsági ellátása változatlan összegben, öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítását kérje a nyugdíjigénylés benyújtása helyett (ezt csak az 1955 előtt született ellátottak kérhették).

A törvény nem rendeli el, hogy a rokkantsági ellátás folyósítását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével  meg kell szüntetni, ennek két következménye van:

- egyrészt a rokkantsági ellátott nem köteles beadni a nyugdíjigénylést a korhatára betöltését követően sem, 

- másrészt a nyugdíjigénylő részére a jogosultsági feltételek fennállása esetén az öregségi nyugdíj megállapítható akkor is, ha az igénylő még rokkantsági ellátásban részesül (vagyis a nyugdíjigénylés feltételeként nem kell megszüntetni az ellátás folyósítását).

A nyugdíjmegállapító határozat véglegessé válásával egyidejűleg azonban az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervet hivatalból értesítik arról, hogy az igénylő részére öregségi nyugdíjat állapítottak meg,  ennek következtében az öregségi nyugdíj megállapítása a rokkantsági ellátás megszűnését eredményezi (vagyis egyszerre semmiképpen nem lehet öregségi nyugdíjat is és rokkantsági ellátást is kapni).

Mit tehet a rokkantsági ellátott, ha a korhatára betöltésével  az igényelt öregségi nyugdíja összege kisebb lenne, mint a rokkantsági ellátása összege? Erre vonatkozó kérdését IDE KATTINTVA teheti föl!

 


 Jogszabályok


 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.)

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II.14.) NEFMI-rendelet

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)

A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj., hatálya 2020. június 30-áig tart)

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj., hatályba 2020. július 1-jén lép.


Az összefoglaló készítésének időpontja: 2020. március 14.

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...