Méltányossági lehetőségek a magyar nyugdíjrendszerben 2019-ben

Méltányossági lehetőségek a magyar nyugdíjrendszerben 2019-ben

A magyar nyugdíjrendszerben a következő méltányossági lehetőségek iránt adhat be kérelmet a rászoruló: kivételes nyugellátás megállapítása, a nyugdíj kivételes emelése, egyszeri segély, valamint a nyugdíjt terhelő tartozás esetén fizetési kedvezmény.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha ismerni akarja a jogait és a lehetőségeit a nyugdíjakat és hasonló ellátásokat illetően, akkor iratkozzon föl a NyugdíjGuru News INGYENES heti hírlevelére és ajánlja a feliratkozást hasonló cipőben járó barátainak is!

 


Méltányossági lehetőségek a magyar nyugdíjrendszerben


 

Nagyon sokan kérdezik tőlem, hogy milyen lehetőségeik vannak anyagi nehézségeik enyhítésére, ha kisösszegű a nyugdíjuk? Kérhetnek-e méltányossági nyugdíjemelést? Folyamodhatnak-e gyorssegélyért, ha nagyon rossz helyzetbe kerülnének? S azok a kedves olvasóim, akik nem tudtak még 15 évnyi szolgálati időt sem szerezni - és emiatt nem jogosultak még öregségi résznyugdíjra sem -, mit tehetnek, hogy mégoly szűkösen is, de megéljenek?  Az időskorúak járadéka (ami egy nagyon alacsony összegű szociális ellátás) helyett vagy mellett van-e esélyük méltányosságból nyugdíjat igényelni? És mit tehetnek, ha tartozásuk van, de a nyugdíjból történő törlesztés aránytalan pénzügyi nehézséget okoz a számukra?

A nyugdíjrendszerben igénybe vehető méltányossági lehetőségek ezeket a fájdalmas anyagi gondokat kívánják enyhíteni.

A lehetőségek a következők:

- kivételes nyugellátás megállapítása

- kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése

- egyszeri segély engedélyezése

- tartozás esetén fizetési kedvezmény engedélyezése

 

FIGYELEM! Minden méltányossági ügy az érintett személy kérelmére indul, vagyis nincs hivatalból történő eljárás. (Ez alól egyetlen kivétel van: ha a 16 évesnél fiatalabb gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból kell megindítani.)

 

Tartalomjegyzék

 

I.  Méltányossági nyugdíj (avagy kivételes nyugellátás) dióhéjban

Méltányossági nyugdíj részletesen

II. Kivételes (méltányossági) nyugdíjemelés dióhéjban

Méltányossági nyugdíjemelés részletesen

III. Egyszeri segély dióhéjban

Egyszeri segély részletesen

Tartozás mérséklése, elengedése, fizetési kedvezmény

Jogszabályi rendelkezések

Kérelmi nyomtatványok

 

 

 

Dióhéjban

 

Ki kérhet ilyen nyugellátást?

1) Az a személy, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de elutasították a minimálisan szükséges szolgálati idő hiányában a nyugdíjigényét - viszont e minimálisan szükséges szolgálati idő legalább felével azért rendelkezik.

2) Az a legfeljebb 50%-os egészségi állapotú özvegy, akinek a párja nem szerezte meg az özvegyi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt, de legalább a fele mégis igazolható.

3) Az az árva, akinek az elhunyt szülője nem szerzett elég szolgálati időt ahhoz, hogy az árvaellátást meg lehessen állapítani.

 

A kivételes nyugellátás összege

A kivételes (méltányossági) öregségi nyugdíj vagy özvegyi nyugdíj vagy árvaellátás minimális összege 14.250 Ft (a tíz éve változatlanul 28.500 Ft minimálnyugdíj összegének fele), maximális összege 42.750 Ft (a minimálnyugdíj összegének másfélszerese) lehet 2019-ben is.

 

A kivételes nyugellátás az ellátott kérelmére megszüntethető.

 

Részletesen

 

A kivételes nyugellátás fogalma az alábbi ellátásokat öleli föl:

- kivételes öregségi nyugdíj,

- kivételes özvegyi nyugdíj,

- kivételes árvaellátás.

Kivételes nyugellátás megállapításának engedélyezésére csak a törvényes ellátásra való jogosultság iránti igény jogerős elutasítását követően van lehetőség.

Kivételes nyugellátás engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.

Ha a 16 évnél fiatalabb gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból kell megindítani.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb.)

 

Jogosultság

Kivételes nyugellátás állapítható meg

- az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy,

- a megváltozott munkaképességű özvegy (egészségi állapota legfeljebb 50%-os) és

- az árva részére.

 

Kivételes öregségi nyugdíj

Kivételes öregségi nyugdíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével (teljes nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idő: 20 év, résznyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idő: 15 év; ennek a felével kell legalább rendelkezni).

 

Kivételes özvegyi nyugdíj és árvaellátás

Kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás engedélyezhető, ha az elhunyt jogszerző a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 46. §-ában meghatározott szolgálati idő felével rendelkezik, és az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.

Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás engedélyezhető abban az esetben is, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy az árva közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat.

E tekintetben további részletek

- az özvegyi nyugdíjról szóló összefoglalómban

- és az arról szóló összefoglalómban, hogy miként állapítják meg az özvegyi nyugdíjat, ha az elhunyt még nem volt nyugdíjas.

 

A kivételes nyugellátás összege

A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének a másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál. Miután a minimum nyugdíjösszeg  tíz éve változatlanul 28.500 Ft, ezek az összeghatárok 2019-ben is: 14.250 Ft (minimum) – 42.750 Ft (maximum)

Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető.

Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára (minél több idő hiányzik, annál kisebb összeget lehet csak megállapítani a törvényi keretek között).

A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az a jogosultsági feltételek megléte esetén jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Az ellátásban részesülőt a nyugdíjasoknak járó minden juttatás megilleti (utazási igazolvány, évenkénti rendszeres emelés, stb.).

 

Kivételes árvaellátás rendkívül indokolt esetben

Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás engedélyezhető abban az esetben is, ha

- az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy

- az árva közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat.

 

A kivételes nyugellátás kizárása

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás annak, aki

- előzetes letartóztatásban van,

- szabadságvesztés büntetését tölti, vagy

- a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdésének a) - c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, vagy

- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg

- javítóintézetben van elhelyezve.

 

A kivételes nyugellátás igénylése

Kivételes nyugellátás iránti kérelem ezen a nyomtatványon adható be.

A nyomtatványt pontosan kitöltve

- a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalhoz vagy a Kincstár Központhoz (postacím: Magyar Államkincstár Központ 1916 Budapest)

- ha az elhunyt jogszerző öregségi nyugellátásban részesült, valamint a továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítása esetén a Kincstár Központhoz kell benyújtani.

A kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek.

 

Illetékes hatóság

A Magyar Államkincstár Központja mint nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv (a kivételes nyugellátás megállapításával kapcsolatos ügyekhez értve a továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítását is).

 

Jogorvoslati lehetőség

A méltányossági jogkörben hozott döntések ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye, amelyet az érintett lakóhelye szerint illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál kell előterjeszteni.

A keresetben MÁR NEM CSAK semmisségi okra lehet hivatkozni, az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenesnek minősítette az erről szóló korábbi törvényi korlátozást, így a Tny. 95/A. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezte a törvényhozó.

Részleteiben erről ebben a posztomban olvashat.

 

További méltányossági lehetőség árvaellátás esetén: árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása a 25. életévét betöltött, felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató személy részére engedélyezhető.

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása

- az első (alap - és mester-, vagy osztatlan) képzésben,

- az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának idejére,

- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan,

- legfeljebb a 27. életév betöltéséig engedélyezhető.

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítására az érintett személy kérelmére kerülhet sor ennek a kérelemnek a beadásával.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét.

A kérelem  elektronikus úton is előterjeszthető.

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása iránti kérelmet pontosan kitöltve és aláírva a Magyar Államkincstár Központjához kell benyújtani.

A méltányossági jogkörben hozott döntések ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye, amelyet az érintett lakóhelye szerint illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál kell előterjeszteni. A keresetben MÁR NEM CSAK semmisségi okra lehet hivatkozni, az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenesnek minősítette az erről szóló korábbi törvényi korlátozást, így a Tny. 95/A. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezte a törvényhozó. Részleteiben erről ebben a posztomban olvashat.

A meghosszabbított árvaellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az a jogosultsági feltételek megléte esetén jogszerűen megilletné az árvaellátásban részesülőt.

 

Jogszabályi rendelkezések

A méltányossági nyugdíjra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a posztom végén találja.

 

Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a méltányossági nyugellátásokat érintő fejleményekről is!

 


 

Dióhéjban

 

Ki kérhet ilyen emelést?

1) Az a korhatárát betöltött öregségi nyugdíjas, vagy

2) az a legfeljebb 50%-os egészségi állapotú özvegy, vagy

3) az a fogyatékkal élő vagy tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy, vagy

4) az az árva,

akinek a nyugellátása és a rendszeres (szociális) pénzellátása együttes havi összege nem haladja meg a 85 ezer forintot.

 

A méltányossági nyugdíjemelés összege

A nyugdíj, az  özvegyi nyugdíj, az árvaellátás méltányossági emelése legalább 2.850 Ft, legfeljebb 7.125 Ft lehet havonta.

Méltányossági emelést 3 évente egyszer lehet igényelni.

 

Részletesen

 

Kivételes nyugellátás-emelés

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás, stb.)

Ha az illetékes kormányhivatal megállapítja, hogy a kérelmező nem felel meg az általa engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés (illetve egyszeri segély) feltételeinek, de a rendkívüli méltányossághoz szükséges feltételek fennállnak, a kérelmet az iratokkal együtt megküldi a Magyar Államkincstár Központnak. Ha a Központ hatáskörébe tartozó ügyekben a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállásának megítélése érdekében helyszíni szemlét kell tartani, a helyszíni szemlét a kormányhivatal - a megkereséstől számított húsz napon belül - folytatja le, és annak eredményéről haladéktalanul értesíti a Központot.

 

Kivételes nyugellátás-emelésre való jogosultság

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak

- a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek,

- a megváltozott munkaképességű özvegynek (egészségi állapota legfeljebb 50%-os),

- a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg VAGY legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek, továbbá

- az árvának,

akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás (ide NEM értve az időskorúak járadékát) együttes havi összege nem haladja meg a 85.000 forintot.

 

A rendszeres pénzellátások felsorolását az összefoglalóm végén találja (az 1993. évi III. törvény 4.§ (1) bekezdés i) pontja szerint).

 

A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése esetén a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát akkor kell társadalombiztosítási nyugellátásnak tekinteni, ha az ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

 

Kivételes nyugellátás-emelés elbírálása során előnyben részesül

A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni

a) férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt,

b) a 70 éven felüli személyt,

c) azt a kérelmezőt, aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket nevelt, és

d) azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.

 

Nem részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek,

- akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el,

- aki előzetes letartóztatásban van,

- aki szabadságvesztés büntetését tölti, vagy

- aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdésének a) - c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, vagy

- aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg

- aki javítóintézetben van elhelyezve.

 

A kivételes nyugellátás-emelés összege

Az emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének huszonöt százalékát, de nem lehet kevesebb annak tíz százalékánál.

Vagyis a tíz éve változatlanul 28.500 Ft összegű nyugdíjminimum százalékában a havi emelési keretek 2019-ben is a következők: 2.850 Ft (minimum) – 7.125 Ft (maximum)

Az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés beépül a nyugellátás összegébe, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá. A nyugellátás alapulvételével számított esetleges egyéb juttatásokat is az ilyen módon megnövelt összegből kell meghatározni.

 

A kivételes nyugellátás-emelés igénylése

A kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelem ezen a nyomtatványon adható be.

A nyomtatványt pontosan kitöltve és aláírva,

- hozzátartozói nyugellátás (özvegyi nyugdíj, illetve árvaellátás) esetén a Magyar Államkincstár Központjához,

- egyéb esetben a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalhoz, vagy a Magyar Államkincstár Központjához kell benyújtani.

A kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek.

 

Jogorvoslati lehetőség

A méltányossági jogkörben hozott döntések ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye, amelyet az érintett lakóhelye szerint illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál kell előterjeszteni.

A keresetben MÁR NEM CSAK semmisségi okra lehet hivatkozni, az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenesnek minősítette az erről szóló korábbi törvényi korlátozást, így a Tny. 95/A. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezte a törvényhozó.

Részleteiben erről ebben a posztomban olvashat.

 

Jogszabályi rendelkezések

A méltányossági nyugdíjemelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a posztom végén találja.

 

Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a méltányossági nyugellátásokat érintő fejleményekről is!

 


 

 

Dióhéjban

 

Ki kérhet egyszeri segélyt?

Az a nyugellátásban részesülő személy, aki a létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe kerül, és a havi bevétele nem haladja meg

- a 75 ezer forintot, ha közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, vagy

- a 85 ezer forintot, ha egyedül él.

Katasztrófa, elemi csapás, közeli hozzátartozó halála vagy betegsége, illetve a kérelmező betegsége esetén előnyben kell részesíteni a kérelmet.

 

Az egyszeri segély összege

Az egyszeri segély összege legalább 15 ezer forint, legfeljebb 42.750 forint lehet.

Kivételesen indokolt esetben az egyszeri segély maximum 85.500 forint is lehet.

 

Egyszeri segély igénylése

Egyszeri segélyt évente egyszer lehet igényelni.

Az egyszeri segély ezen a nyomtatványon igényelhető.

 

Illetékes hatóság 

Az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerint illetékes kormányhivatal jár el alapesetben.

Viszont a Magyar Államkincstár Központja nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként jár el az egyszeri segéllyel kapcsolatos ügyekben

a) hozzátartozói nyugellátás esetén,

vagy

b) rendkívül indokolt esetben, amikor a feltételek hiányában is engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott - az évközi emelésekkel növelt - legkisebb összegének háromszorosát,

vagy

c) ha a kérelmet közvetlenül hozzá vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz nyújtották be.

 

 

Részletesen

 

Egyszeri segély engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (katasztrófa vagy elemi csapás bekövetkeztének igazolása, egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás, stb.).

 

Egyszeri segélyre való jogosultság feltételei

Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg

•  a 75.000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,

•  a 85.000 forintot, ha egyedül él.

Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében nyilatkoznia kell a havi jövedelméről is.

 

Az előnyben részesítés szabályai

Előnyben kell részesíteni a kérelmezőt, ha az egyszeri segélyt

- katasztrófa,

- elemi csapás,

- közeli hozzátartozó halála, illetve

- a kérelmező vagy közeli hozzátartozójának betegsége miatt igényli.

A kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmezővel közös háztartásban élő, jövedelemmel nem rendelkező eltartottak számát is.

 

Egyszeri segély összege

Egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg, az összege nem lehet kevesebb 15.000 forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott tárgyévi legkisebb összegének másfélszeresét.

Vagyis 2019-ben a keretek változatlanul a következők: minimum 15.000 Ft – maximum 42.750 Ft

A Magyar Államkincstár Központja rendkívül indokolt esetben engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott - az évközi emelésekkel növelt - legkisebb összegének háromszorosát (2019-ben változatlanul a 85.500 Ft-ot).

 

Nem állapítható meg egyszeri segély a következő esetekben

Nem állapítható meg egyszeri segély annak a személynek, aki

- előzetes letartóztatásban van,

- szabadságvesztés büntetését tölti, vagy

- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, vagy

- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg

- javítóintézetben van elhelyezve.

 

Egyszeri segély iránti kérelem

Egyszeri segély iránti kérelem ezen a nyomtatványon adható be.

A nyomtatványt pontosan kitöltve és aláírva az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerint illetékes kormányhivatalnak kell benyújtani.

Viszont a Magyar Államkincstár Központja nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként jár el az egyszeri segéllyel kapcsolatos ügyekben

a) hozzátartozói nyugellátás esetén,

vagy

b) rendkívül indokolt esetben, amikor a feltételek hiányában is engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott - az évközi emelésekkel növelt - legkisebb összegének háromszorosát,

vagy

c) ha a kérelmet közvetlenül hozzá vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz nyújtották be.

A kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek.

 

Jogorvoslati lehetőség

A méltányossági jogkörben hozott döntések ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye, amelyet az érintett lakóhelye szerint illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál kell előterjeszteni.

A keresetben MÁR NEM CSAK semmisségi okra lehet hivatkozni, az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenesnek minősítette az erről szóló korábbi törvényi korlátozást, így a Tny. 95/A. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezte a törvényhozó.

Részleteiben erről ebben a posztomban olvashat.

 

Jogszabályi rendelkezések

Az egyszeri segélyre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a posztom végén találja.

 

 

Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a méltányossági lehetőségeket érintő fejleményekről!

 


 

 

A Kincstár Központ, illetőleg a Kincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által előírt tartozás esetén a tartozás mérséklése, elengedése, valamint részletfizetés, fizetési halasztás (vagyis bármilyen fizetési kedvezmény) engedélyezése iránti kérelmet a Kincstár Központhoz kell benyújtani (postacím: Magyar Államkincstár Központ 1916 Budapest).

Ha a tartozást járási hivatal vagy kormányhivatal írta elő, akkor fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló ügyekben az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerint illetékes kormányhivatal jár el. A kérelmet az illetékes kormányhivatal elnevezését feltüntetve a 1916 Budapest postacímre kell benyújtani.

A kérelmet ezen a nyomtatványon nyújthatja be a fizetési kedvezményt kérelmező személy.

 

FIGYELEM! A tartozás mérséklése, elengedése, illetőleg bármilyen fizetési kedvezmény engedélyezése iránti kérelemre induló méltányossági eljárás illetékköteles!

 

Az illetékfizetési kötelezettséget a következőképpen kell teljesíteni:

1) A Kincstár Központ és a Kincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által előírt követelésekkel kapcsolatos ügyekben az illetéket illetékbélyeg formájában kell leróni (az adatlapon kijelölt helyre kell ragasztani). Az illeték mértéke 3000 forint.

Eljárási illeték külföldi bankszámláról – az eljárás megindítását megelőzően – a NAV Adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések bevételi számlájára, a HU97-10032000-01076064-00000000 IBAN (nemzetközi) bankszámlaszámra történő átutalással fizethető meg.

Az átutalás közleményében a törzsszámot, valamint az ügyfél adóazonosító jelét, adóazonosító jel hiányában a személyes adatait (név, születési idő, születési hely, anyja neve) fel kell tüntetni annak érdekében, hogy a befizető személye azonosítható legyen.

Az átutalás tényét bizonyító iratot a tartozás mérséklése, elengedése, fizetési kedvezmény engedélyezése iránti kérelemhez kell mellékelni.

2) Kormányhivatal vagy járási hivatal által előírt követelésekkel kapcsolatos ügyekben illetékbélyeg nem alkalmazható, a 3000 forint illetéket az eljárás megindítását megelőzően

- készpénz-átutalási megbízás útján (postai csekken), vagy

- ha a járási hivatalban vagy a kormányablakban erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával vagy készpénzzel, vagy

- az eljárás megindítását megelőzően átutalással, az átutalás közlemény rovatában a kormányablakokról szóló kormányrendeletben meghatározott adatok feltüntetésével

kell megfizetni a Kincstár által vezetett 10032000-01012107 számú Eljárási illetékbevételi számla javára.

 

Természetesen illetékmentesség is kérhető, ennek feltételeit a kérelmező nyomtatvány tájékoztató része tartalmazza.


Az összefoglaló készítésének időpontja: 2019. május 27.


 

 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)

 

66. §  (1) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kormányrendeletben meghatározott nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv méltányosságból 

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére kivételes nyugellátást (a továbbiakban együtt: kivételes nyugellátás) állapíthat meg,

b) az a) pontban meghatározott személyek, illetőleg a 47. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti feltétellel - rendelkező özvegy részére kivételes nyugellátás-emelést, illetőleg a 6. § szerinti nyugellátásban részesülő személyek részére egyszeri segélyt engedélyezhet.

(2) A kivételes nyugellátás összegét a kérelmező magán-nyugdíjpénztári tagságára tekintet nélkül kell megállapítani.

 

Az e §-ban hivatkozott törvényhelyek:

 

47.§ (2) Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor

… c) házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

 

6. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások

a) az öregségi nyugdíj.

(2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások

a) az özvegyi nyugdíj,

b) az árvaellátás,

c) a szülői nyugdíj,

d) a baleseti hozzátartozói nyugellátások,

e) az özvegyi járadék.

(4) Ha jogszabály kivételt nem tesz,

a) a saját jogú mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok sajátjogú növelt összegű járadékára az öregségi nyugdíjra,

b) a hozzátartozói jogon szerzett mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok hozzátartozói jogon szerzett növelt összegű járadékára a hozzátartozói nyugellátásokra

vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet (TnyR.)

 

Illetékes hatóságok

 

Kivételes nyugellátás:

 

3.§ (5) A Központ nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként jár el

a) a kivételes nyugellátás megállapításával kapcsolatos ügyekben, ideértve a továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítását is.

 

Kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély:

 

3.§ (3)  Az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerint illetékes kormányhivatal jár el

a) a kivételes nyugellátás-emeléssel és az egyszeri segéllyel kapcsolatos ügyekben az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel.

 

(5) A Központ nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként jár el

b) a kivételes nyugellátás-emeléssel és az egyszeri segéllyel kapcsolatos ügyekben

ba) hozzátartozói nyugellátás esetén,

bb) a 72/B. § (20) bekezdés szerinti esetben, vagy

bc) ha a kérelmet hozzá vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz nyújtották be.

 

Eljárási szabályok

 

72/B. § (1) A kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés és az egyszeri segély megállapítása iránti eljárás - az (1c) bekezdésben meghatározottak kivételével - kérelemre indul.

(1a) A kérelmet a Központ által - az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben - e célra rendszeresített, és a Kincstár honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani. Az adatlapok és elektronikus űrlapok adattartalmát a 6. számú melléklet határozza meg.

(1b) A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek a kivételes nyugellátás megállapítását, a kivételes nyugellátás-emelést, illetve az egyszeri segély megállapítását indokolják.

(1c)  Ha a tizenhat év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból meg kell indítani.

(1d) Kivételes nyugellátás, kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély a költségvetési előirányzat-keretre tekintettel állapítható meg. A felhasználható költségvetési előirányzat-keret megosztását a Központ határozza meg.

(1e) Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy a kérelmező nem felel meg az általa engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély feltételeinek, de a (20) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, a kérelmet az iratokkal együtt megküldi a Központnak.

(1f) Ha a Központ hatáskörébe tartozó ügyekben a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállásának megítélése érdekében helyszíni szemlét kell tartani, a helyszíni szemlét a kormányhivatal - a megkereséstől számított húsz napon belül - folytatja le, és annak eredményéről haladéktalanul értesíti a Központot.

(2) Nem állapítható meg kivételes nyugellátás, és nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély annak a személynek, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.

(3) A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az - a jogosultsági feltételek megléte esetén - jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető.

(4) A Tny. 66. §-a alapján akkor állapítható meg

a) kivételes öregségi nyugdíj, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével,

b) kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás, ha a jogszerző rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, vagy a Tny. 46. §-ában meghatározott szolgálati idő legalább felével, és az özvegy, illetve árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve árvaellátásra való jogosultság feltételeinek,

továbbá a kérelmező nem részesül az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátásban, ide nem értve az időskorúak járadékát.

(5) Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás megállapítható akkor is, ha

a) az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett,

b) az árva középfokú iskolában nem nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, vagy felsőoktatási intézményben nem nappali képzésben folytat tanulmányokat,

c) az árva az elhunyt jogszerző halálakor a 16. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, és egészségi állapota - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint - legfeljebb 30 százalékos,

d) az elhunyt jogszerző Magyarországon nem szerezte meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati időt, az árva alapvető szükségleteinek a biztosítása veszélyeztetve van, és az árvaellátásra való jogosultság fennállása a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény alapján figyelembe vehető szolgálati időre vonatkozó adatoknak a beérkezéséig nem bírálható el, vagy

e) az árva 25 évesnél idősebb, de 27 évesnél fiatalabb, és felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanulmányokat folytat.

(5a) Az (5) bekezdés c) pontja alapján megállapított kivételes árvaellátást meg kell szüntetni, ha az árva már nem megváltozott munkaképességű.

(6) Az (5) bekezdés d) pontja alapján kivételes árvaellátás az árvaellátás iránti kérelem elbírálásának időtartamára állapítható meg. Az (5) bekezdés d) pontja alapján megállapított kivételes árvaellátás folyósított összege előlegnek minősül, ha az árvaellátásra való jogosultságot megállapítják.

(7) Az (5) bekezdés e) pontja alapján kivételes árvaellátás a felsőoktatási intézményben első nappali alap- és mester- vagy osztatlan képzésben folytatott, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb az árva 27. életévének betöltéséig állapítható meg. Az e bekezdésben foglaltak szerint méltányosságból a 25. életévét betöltött személy korábban megállapított árvaellátásának meghosszabbítása is engedélyezhető.

(8) A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.

(8a) A Központ a kivételes nyugellátást megállapító határozatát közli a nyugellátás ügyében egyébként illetékes nyugdíj-megállapító szervvel, amely a kivételes nyugellátás megállapítását követően ellátja a nyugdíj-megállapító szerv hatáskörébe tartozó feladatokat.

(8b) A kivételes nyugellátást kérelemre meg kell szüntetni. A kivételes saját jogú nyugellátás mellett szerzett, a Tny. 22/A. §-a szerinti növelést a kivételes nyugellátás megszüntetését követően is meg kell állapítani, illetve azt a 68. § szerint folyósítani kell, ha a jogosultnak később saját jogú nyugellátást - ide értve a kivételes nyugellátást is - állapítanak meg.

(9) A Tny. 66. §-a alapján a nyugellátásban részesülő számára kivételes nyugellátás-emelés akkor állapítható meg, ha a folyósított nyugellátás és az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás - ide nem értve az időskorúak járadékát - együttes havi összege nem haladja meg a 85 000 forintot.

(10) A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése esetén a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát akkor kell társadalombiztosítási nyugellátásnak tekinteni, ha az ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(11) A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni

a) férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt,

b) a 70 éven felüli személyt,

c) azt a kérelmezőt, aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket nevelt, és

d) azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.

(12) A kivételes nyugellátás-emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 25%-át, de nem lehet kevesebb annak 10%-ánál.

(13) Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés a nyugellátás megállapítását, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emelést követő 3 éven belül.

(15) A nyugellátásban részesülő személy részére egyszeri segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti.

(16) Előnyben kell részesíteni a kérelmezőt, ha az egyszeri segélyt katasztrófa, elemi csapás, közeli hozzátartozó halála, illetve a kérelmező vagy közeli hozzátartozójának betegsége miatt igényli. A kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmezővel közös háztartásban élő, jövedelemmel nem rendelkező eltartottak számát is.

(17) Az egyszeri segély akkor engedélyezhető, ha a kérelmező Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti havi jövedelme nem haladja meg

a) a 75 000 forintot, ha a kérelmező közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,

b) a 85 000 forintot, ha a kérelmező egyedül él.

(18) Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében - az (1b) bekezdésben meghatározottakon túl - nyilatkoznia kell az Szt. 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti havi jövedelméről is.

(19) A kérelmező számára egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg. Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15 000 forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének másfélszeresét.

(20) A Központ rendkívül indokolt esetben

a) a (9) és (13) bekezdésekben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a (9) bekezdés szerinti rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja a 90 000 forintot,

b) a (17) bekezdésben meghatározott feltétel hiányában, illetőleg a (19) bekezdésben foglaltaktól eltérően is engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott - az évközi emelésekkel növelt - legkisebb összegének háromszorosát,

c) a (7) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a folyósított árvaellátás méltányosságból történő meghosszabbítását.

 

6. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez

 

A kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése és az egyszeri segély engedélyezése iránti kérelem benyújtására szolgáló nyomtatvány és elektronikus űrlap adattartalma

1. A kérelmező természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, lakóhelye, tartózkodási helye, elérhetősége és a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatok.

2. Kivételes hozzátartozói nyugellátás kérelmezése esetén az elhunyt jogszerző természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, utolsó lakóhelye, tartózkodási helye és a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatok, az elhunyt jogszerző halálának időpontja, továbbá az igénylő és az elhunyt jogszerző közötti, a kérelem alapját jelentő hozzátartozói viszonyra, valamint kivételes árvaellátás igénylése és továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítása esetén a tanulmányok folytatására vonatkozó adatok.

3. A kérelem teljesítését alátámasztó, különös méltánylást érdemlő körülmények, és a 72/B. § (2) bekezdése szerinti körülményekről szóló nyilatkozat.

4. Kivételes nyugellátás-emelés esetén az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokról és azok összegéről szóló nyilatkozat.

5. Egyszeri segély esetén a kérelmező - az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti - havi jövedelméről szóló nyilatkozat.

6. A folyósítási cím, illetve pénzforgalmi számla azonosításához szükséges adatok.

 

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szt.)

 

A rendszeres pénzellátások felsorolása

 

Szt. 4.§ (1) i) rendszeres pénzellátás:

a táppénz,

a csecsemőgondozási díj,

a gyermekgondozási díj,

az öregségi nyugdíj,

a korhatár előtti ellátás,

a szolgálati járandóság,

a táncművészeti életjáradék,

az átmeneti bányászjáradék,

a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai,

az öregségi járadék,

a munkaképtelenségi járadék,

az özvegyi járadék,

a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék,

az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -,

a baleseti táppénz,

a hozzátartozói baleseti nyugellátás,

az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás,

a bányászok egészségkárosodási járadéka,

a rokkantsági járadék,

a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai,

a gyermekgondozást segítő ellátás,

a gyermekgondozási segély,

a gyermeknevelési támogatás,

az időskorúak járadéka,

a foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás,

az ápolási díj,

a tartós ápolást végzők időskori támogatása,

a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,

a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.

 

A jövedelem meghatározása (egyszeri segélyhez)

 

Szt. 4. § (1) E törvény alkalmazásában

a)  jövedelem: - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b) és (1c) bekezdésben foglaltakra - az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

aa) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a Szjatv. 1. számú melléklete szerinti adómentes bevételt, és

ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni;

(1a) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek

1. a rendkívüli települési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,

2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,

3. az anyasági támogatás,

4. a nyugdíjprémium, egyszeri juttatás és a szépkorúak jubileumi juttatása,

5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,

6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,

7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,

8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,

9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,

10. a szociális szövetkezet, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,

11. az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor,

12. az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor,

13. az Szjatv. 7. § (1) bekezdés b)-z) pontja szerinti bevétel.

(1b) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

(1c) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

 

 

 

 

Kérelem kivételes nyugellátás megállapítására

 

Kérelem kivételes nyugellátás-emelésre

 

Kérelem egyszeri segély iránt

 

Kérelem árvaellátás méltányosságból történő továbbfolyósításához

 

Fizetési kedvezmény iránti kérelem

 

Ha a nyugellátásával kapcsolatban kérdése merül föl, amelyre személyére szabott választ kíván kapni, a kérdését itt teheti föl!

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...