Az özvegyi nyugdíj 2019-ben

Az özvegyi nyugdíj 2019-ben

Mikor jár az ideiglenes özvegyi nyugdíj? Hogyan éledhet föl az özvegyi nyugdíj? Kaphat-e özvegyi nyugdíjat az élettárs? És az elvált házastárs? A különélő házastárs? Mitől függ az özvegyi nyugdíj összege? Ilyen és hasonló kérdések tucatjaira adok választ.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha személyes kérdése van a nyugdíjával vagy egyéb ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti fel nekem a kérdését, hogy azt jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

 

 

Az özvegyi nyugdíj 2019-ban hatályos feltételei

 

Az özvegyi nyugdíj olyan - nyugdíjjárulék-alapot képező keresettől függő - rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén az elhunyt biztosított házastársának vagy élettársának járhat meghatározott feltételek teljesülése esetén.

Az özvegyi nyugdíj sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és az özvegyi nyugdíjat igénylő részéről egyaránt teljesülniük kell.

 

Az elhunytra vonatkozó legfontosabb feltételek

 

Az elhunyt jogszerzőre előírt feltétel, hogy a halál időpontjában saját jogú nyugellátásban részesüljön vagy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzék.

Vagyis özvegyi nyugdíjra az jogosult,

- akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy

- akinek házastársa

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

ab) összesen legalább 2 év,

b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

f) a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év

szolgálati időt szerzett.

Özvegyi nyugdíjra az is jogosult, akinek házastársa a fenti rendelkezések szerinti szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. (E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.)

Ha az elhunyt szolgálati ideje nem éri el a 25 évet, akkor nem az általános szabályok szerint kell megállapítani a részére járó virtuális nyugellátást.

Ennek kapcsán a további részleteket IDE KATTINTVA olvashatja el! 

Fontos kiegészítő rendelkezés: az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült. (Ezek az időtartamok ugyanis a saját jogú nyugellátás számítása során nem vehetők figyelembe.)

További fontos kiegészítés, hogy a felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok időtartama minden esetben beszámít (ha nem hozzátartozói nyugellátásról lenne szó, akkor csak az 1998 előtt folytatott nappali tagozatos tanulmányi időtartam lenne beszámítható).

 

Az özvegyre vonatkozó legfontosabb feltételek

 

Az özvegyre előírt feltétel, hogy házastárs vagy élettárs legyen, és teljesítse az ezzel kapcsolatos törvényi előírásokat.

Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig

a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy

b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. (Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki az együttélési időszak vagy annak egy része alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.)

Az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek.

Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. (Ilyen esetben az özvegyi nyugdíj összege nem lehet magasabb, mint a házastársi tartásdíj összege.)

 

Az özvegyi nyugdíj fajtái

 

 

Az özvegyi nyugdíj kapcsán három különböző szakaszt kell megkülönböztetni:

 

1) ideiglenes özvegyi nyugdíj,

2) az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléledő "rendes" özvegyi nyugdíj,

3) a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléledő "megint rendes" özvegyi nyugdíj.

 

A legtöbb kérdés amiatt merül fel az özvegyekben, hogy az elhunyt jogszerzése alapján járó mindhárom özvegyi ellátás neve ugyanaz, miközben a feltételekben ég és föld a különbség.

 

Ideiglenes özvegyi nyugdíj

 

 

Lássuk először az ideiglenes özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályokat.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhunyt halálának időpontjától számított egy évig folyósítható (ez a főszabály).

Ha viszont az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár (ha ez későbbi időpont, mint az elhunyt halálától számított 1 év), míg ha fogyatékos vagy tartósan beteg gyermeket tart el, a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.

A fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg árvaellátásra jogosult gyermek fogyatékosságát a fogyatékossági támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával a rehabilitációs szakigazgatási szerv szakhatósági állásfoglalásával, tartós betegségét pedig a a családi pótlékra vonatkozó szabályok alkalmazásával  szakorvosi igazolással kell igazolni.

 

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege

 

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a 60 %-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette (ha már nyugdíjas volt), vagy megillette volna (ha még nem volt nyugdíjas).

Kivétel természetesen itt is van, hiszen az elvált, továbbá a házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személy özvegyi nyugdíja a részére az elhunyt által haláláig nyújtott házastársi tartásdíj összegénél több nem lehet. (A tartásdíjat a bíróság hagyhatja jóvá vagy állapíthatja meg, vagy közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozat tartalmazhatja. Ilyen tartásdíj hiányában az elvált vagy egy évnél hosszabb ideje különélő házastárs nem jogosult özvegyi nyugdíjra.)

 

Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat nem állapítják meg hivatalból, azt mindenképpen az özvegynek kell igényelnie!

Az eljárás illeték- és költségmentes. Az igénylést a halálesetet követően mielőbb célszerű beadni, mivel az ideiglenes özvegyi nyugdíj csak addig igényelhető (addig állapítható meg), amíg az igényléstől visszaszámított hat hónapon belül lehetőség van a jogosultság megszerzésére, azaz legalább egy havi ellátás megállapítására.

 

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően az özvegyi nyugdíj feléledése

 

 

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően az az özvegy lesz jogosult "rendes" özvegyi nyugdíjra, aki a jogszerző (az elhunyt házastárs/élettárs) halála időpontjában

a) betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, VAGY

b) megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), VAGY

c) házastársa jogán

- árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg VAGY

- legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Az özvegyi nyugdíj feléledésének megállapítása iránti eljárásában egészségügyi felülvizsgálatra is sor kerül, ha az özvegyi nyugdíj feléledését az igénylő a megváltozott munkaképességére hivatkozva kérelmezi, és a rendelkezésre álló határozat, szakhatósági állásfoglalás vagy szakvélemény alapján nem állapítható meg, hogy az igénylő egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.

A fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg árvaellátásra jogosult gyermek

- fogyatékosságát a fogyatékossági támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával a rehabilitációs szakigazgatási szerv szakhatósági állásfoglalásával, míg

- tartós betegségét a a családi pótlékra vonatkozó szabályok alkalmazásával  szakorvosi igazolással kell igazolni, ugyanúgy, ahogyan az ideiglenes özvegyi nyugdíj esetén.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően "rendes" özvegyi nyugdíjra lesz jogosult az az özvegy is, akinek esetében a fenti a)-b)-c) feltételek valamelyike a házastárs/élettárs elhalálozásától számított tíz éven belül bekövetkezik. (A törvény különbséget tesz az 1993. március 1. előtt és az 1993. február 28. után elhunytak tekintetében. Az 1993. március 1. előtt elhunytakra vonatkozóan nem 10 év, hanem 15 év az időhatár.)

Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek "rendes" özvegyi nyugdíj az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően csak abban az esetben jár, ha a fenti a)-b)-c) jogosultsági feltételek valamelyike a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkezik és a házastársától annak haláláig tartásdíjban is részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Ha az elvált személy a házastársától már a házasság megszűnése előtt is külön élt, ezt a tíz évet a tényleges különélés kezdő időpontjától kell számítani.

Életkor alapján feléledő özvegyi nyugdíj esetében az özvegynek be kell töltenie a házastársa/élettársa halálának időpontjától számított 10 éven belül a rá a haláleset évében irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az özvegyi nyugdíjra való joga feléledjen.

Ha az özvegy az aktuális nyugdíjkorhatára betöltése előtt nyugdíjba megy (igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját) vagy korhatár előtti ellátást vesz igénybe, az sajnos nem alapozza meg az özvegyi nyugdíja feléledését.

Ez a "rendes" özvegyi nyugdíj is megszűnhet. (Ezért nem lehet "állandó" vagy "végleges" özvegyi nyugdíjnak nevezni.) A "rendes" özvegyi nyugdíjra jogosultság három esetben szűnhet meg:

1) Ha az özvegy a rá (a mindenkor hatályos szabályok szerint) irányadó, aktuális öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít.

Élettársi kapcsolatot - ha az nem bejegyzett (ami csak azonos neműek között lehetséges) - létesíthet, a "sima" élettársi kapcsolat nem ok a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnésére!

Ha az özvegy az újabb házasságkötés/bejegyzett élettársi kapcsolat létesítés időpontjában már betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága a házasságkötés következtében nem szűnik meg.

2) Ha az özvegy már nem lesz megváltozott munkaképességű (a rehabilitációs hatóság felülvizsgálata során a komplex minősítése eredményeként az egészségi állapota meghaladja az 50%-ot), akkor a megváltozott munkaképesség címén feléledt "rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultsága megszűnik.

c) Ha már egyetlen (az elhunyt jogán korábban árvaellátásra jogosult) gyermeket sem illet meg árvaellátás, akkor az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén feléledt "rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik.

E tekintetben fontos tudnunk, hogy meddig jár az árvaellátás:

- Az árvaellátás alapesetben a gyermek 16. életévének betöltéséig jár.

- Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig folyósítható. Nincs jelentősége annak, hogy a tanulmányokat belföldön vagy külföldön, középiskolában vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatja a gyermek. Kivételes méltányosságból a felsőfokon tanuló gyermek 27 éves koráig is meghosszabbítható az árvaellátás.

- Abban az esetben, ha a gyermek a jogosultság megszűnése előtt megváltozott munkaképességűvé válik, az árvaellátás az életkorára tekintet nélkül megilleti mindaddig, amíg megváltozott munkaképességű.

 

A "rendes" özvegyi nyugdíj összege

 

a) Ha az özvegy a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű, de rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban NEM részesül, az özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette volna.

A hatvanszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett harmincszázalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül.

 

b) Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban is részesül, vagy a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén állapították meg az özvegyi nyugdíjat, akkor az özvegyi nyugdíj a 30 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

A harmincszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj az özvegy ellátásának összegére tekintet nélkül jár.

Az özvegyi nyugdíj mértékét a saját jogú nyugellátás esetleges szünetelése nem érinti.

Amint látjuk, a "rendes" özvegyi nyugdíj is megszűnhet.  A leggyakrabban amiatt szűnik meg, hogy az özvegy új házasságot köt. Emellett a megváltozott munkaképességű minősítés megszűnése, illetve az árvaellátásra jogosult gyermekek árvaellátásra való jogosultságának megszűnése lehet a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnésének másik két oka.

 

Az özvegyi nyugdíj ismételt feléledése

 

 

Nézzük most az özvegyi nyugdíj második feléledésének lehetőségét!

A "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultság akkor éled fel, ha a "rendes" özvegyi nyugdíj NEM házasságkötés címén szűnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül, míg házastárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.

A feléledés esetén a jogosultat minden esetben megilletik az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések is.

Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt természetesen a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

 

Itt van szükség a leginkább magyarázatra a tengernyi hozzám érkezett kérdés szerint.

Vegyük sorra a feltételeket:

 

1. Melyek az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek?

A választ már ismerjük az előzőekben leírt ismertetésből: az az özvegy lehet jogosult a "megint rendes" özvegyi nyugdíjra, aki a törvényben meghatározott időszakon belül

a) betölti a rá az elhunyt halála időpontjában irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt,

b) megváltozott munkaképességűvé válik (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos lesz).

(Az árvaellátás mint jogcím ilyen esetben már kizárt, hiszen a második szakaszban az árvaellátásra jogosult gyermekek miatt kaphatta a "rendes" özvegyi nyugdíjat, amely a legutolsó árvaellátási jogosultság kifutásával szűnt meg.)

 

2. Mikor kell bekövetkeznie a fenti két feltétel valamelyikének?

Már láttuk a törvényi rendelkezést, miszerin

- a házastárs/élettárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,

- a házastárs/élettárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül

kell bekövetkeznie vagy az özvegyre vonatkozó öregséginyugdíj-korhatár betöltésének, vagy pedig a megváltozott munkaképességűvé válásának.

Vagyis a "megint rendes" özvegyi nyugdíj szempontjából már nem a házastárs/élettárs halálának időpontja számít (csak annyiban, hogy 15 év vagy 10 év lesz-e az az időszak, amit figyelembe kell venni a jogosító feltétel bekövetkezése esetén), hanem az az időpont számít, amikor a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnt.

 

3. Milyen korhatárt kell figyelembe venni?

A "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való feléledés szempontjából sem az özvegyre a hatályos szabályok szerint aktuálisan vonatkozó öregséginyugdíj-korhatárt, hanem azt a korhatárt kell figyelembe venni, amely az özvegyre az elhunyt halála időpontjában vonatkozott.

 

4. Újabb kivétel…

A "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultságot a főszabály szerint kizárja az, ha az özvegy a rá aktuálisan irányadó öregséginyugdíj-korhatára betöltése előtt új házasságot köt (vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít. A nem bejegyzett, vagyis különböző nemű párok közötti éllettársi viszony nem érinti ezt a jogosultságot!).

Mégis van egy kivétel, ugyanis az új házasságkötés (vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése) miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra jogosultság ezen új házasság (vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat) megszűnése után feléledhet, ha az igénylő a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett fel és az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné. (A végkielégítés ebből a szempontból egy régi, már hatályon kívül helyezett megoldás, gyakorlatilag az özvegyi nyugdíjat váltotta meg a bíróság ilyen esetekben.)

 

Gyakori feléledési eset, ha a "rendes" özvegyi nyugdíj azért szűnik meg, mert az árvaellátásra jogosult gyermekek felnőnek és megszűnik az árvaellátásuk, majd ezt követően az özvegy a törvényi határidőn belül betölti a rá (az elhunyt házastársa/élettársa halálának időpontjában hatályos jogszabályok szerint) irányadó öregséginyugdíj-korhatárt, így feléled a "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultsága.

Az özvegyi nyugdíjat a feléledés esetén is az özvegynek kell igényelnie, nincs hivatalból történő megállapítás!

Az eljárás szerencsére költség- és illetékmentes.

 

A "megint rendes" özvegyi nyugdíj összege:

a) Ha az özvegy a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű, de rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban NEM részesül, az özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.

A hatvanszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett harmincszázalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül.

b) Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban is részesül, akkor az özvegyi nyugdíj a 30 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

A harmincszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj az özvegy ellátásának összegére tekintet nélkül jár.

 

 

Az özvegyi nyugdíj összegének megállapítása, ha az elhunyt magánnyugdíjpénztári tag volt

 

 

Ha az elhunyt magánnyugdíjpénztár tagja volt, akkor az özvegyi nyugdíj összegét ennek figyelembe vételével kell meghatározni, az alábbi szabályok szerint:

Ha az elhunyt házastárs/élettárs kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget akár saját döntése, akár a felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozónak a magánnyugdíjpénztári törvény szerinti döntése alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták, akkor az özvegyi nyugdíj összegét az általános szabályok (a nyugdíjtörvény 20-21. §-ai) alapulvételével kell meghatározni.

Ha az elhunytnak a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összegét nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, akkor az özvegyi nyugdíj összegét a nyugdíjtörvény 21/A. § alapján kell meghatározni, vagyis alkalmazni kell a speciális nyugdíjszorzót. Ennek eredményeként az özvegyi nyugdíj összege hozzávetőlegesen a háromnegyede lehet annak az összegnek, ami akkor járna, ha az elhunyt nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja, vagy az egyéni számláján lévő összeget visszautalták volna a központi nyugdíjkasszába. A fennmaradó összeget járadék formájában az egyéni számláról utalhatja a magánnyugdíjpénztár az özvegy részére.

A magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett elhunyt jogszerző után az özvegyi nyugdíj jogosultsági feltételeinek megfelelő személy - özvegyi nyugdíj helyett - özvegyi járadékra jogosult, ha annak összege magasabb, mint az özvegyi nyugdíj összege. Az özvegyi járadék összegét a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló, a visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét nem a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át, míg az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át. (Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható.)

 

Dióhéjban így foglalható össze az özvegyi nyugdíjra vonatkozó magyar szabályozás 2019-ben.

 

 

 

Melléklet: jogszabályi rendelkezések

 

 

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)

 

4.§ (1) bekezdés k) pont: megváltozott munkaképességű: az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.

V. Fejezet

A HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁSOK

44. § (1) Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha azt bíróság jogerősen megállapította.

44/A. § Az, aki hozzátartozója halálát - a bíróság jogerős ítélete szerint - szándékosan okozta, hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugellátásra nem jogosult.

44/B. § Hozzátartozói nyugellátásra jogosult, akinek elhunyt házastársa, szülője, gyermeke mezőgazdasági szövetkezeti járadékhoz, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékhoz, illetve mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékához szükséges szolgálati időt megszerezte, illetve mezőgazdasági szövetkezeti járadékosként, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékosként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékosaként halt meg. Hozzátartozói nyugellátással kapcsolatos egyéb rendelkezések az előzőekben felsorolt jogosultak esetében megegyezik a jelen törvényben az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj cím paragrafusaiban szereplő, az öregségi nyugdíjasok hozzátartozói nyugellátása esetében meghatározott rendelkezésekkel.

44/C. § (1) Ha az igénylőnek az elhunyt házastársa, élettársa, szülője, gyermeke (a továbbiakban: a jogszerző) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a jogszerzőnek a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget az Mpt. szerinti saját döntése, illetőleg a jogszerzőnek a felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozónak az Mpt. szerinti döntése alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták, a hozzátartozói nyugellátások összegét a 20. és 21. § alapulvételével kell meghatározni.

(2) Ha a jogszerzőnek a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összegét saját döntése, illetőleg ennek hiányában a jogszerző felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozó döntése [Mpt. 29. § (9) bekezdés b) pontja] alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a hozzátartozói nyugellátások összegét a 21/A. § alapján kell meghatározni.

(3) Ha a jogszerző vagy annak halála esetén a hozzátartozója az egyéni számlán levő összegnek a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalását kérte, és az igény érvényesítésekor ez a tény bizonyított, a hozzátartozói nyugellátást a 20. és 21. § megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.

44/D. § (1) Ha az elhunyt jogszerző

a) öregségi nyugdíjban nem részesült, valamint

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és szolgálati ideje nem éri el a huszonöt évet,

a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a 2. mellékletben foglaltak helyett - a 61. § szerinti kivétellel - kormányrendeletben meghatározottak szerint kell megállapítani azzal, hogy a kormányrendeletben a havi átlagkeresetnek az egyes szolgálati évekhez meghatározott százalékos mértékei nem lehetnek alacsonyabbak az azonos szolgálati évekhez a 2. mellékletben meghatározott százalékos mértékeknél. (A Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet 3. számú melléklete tartalmazza az alkalmazandó szorszószámokat.)

(2) A hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg nem lehet kisebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél. Ha a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg alapját képező átlagkereset az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg azonos az alapját képező havi átlagkereset összegével.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a hozzátartozói nyugellátás kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő a 39. § szerinti arányos elismerés miatt nem éri el a jogosultsághoz előírt szolgálati időt.

44/E. § (1) Aki egyidejűleg több hozzátartozói nyugellátásra jogosult, választhat az őt megillető hozzátartozói nyugellátások közül. 

(2) A jogosult által nem választott hozzátartozói nyugellátás folyósítását szüneteltetni kell.

1. Cím

Az özvegyi nyugdíj

45. § (1) Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat.

(2) Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig

a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy

b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.

(3) Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki a (2) bekezdésben megjelölt együttélési időszak vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.

46. § (1) Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

ab) összesen legalább 2 év,

b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

f) a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év

szolgálati időt szerzett.

(2) Özvegyi nyugdíjra az is jogosult, akinek házastársa az (1) bekezdés szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása során az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni …

b) azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

47. § (1) Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható.

(2) Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor

a) a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy

b) megváltozott munkaképességű, vagy

c) házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

(3) Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike

a) a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,

b) a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül

következik be.

48. § (1) Az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt kötött házasságot felbontották és - bármelyikük irányadó korhatárának betöltése után - ismét házasságot kötöttek.

49. § (1) Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

(2) Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek az 50. § (2)-(3) bekezdés szerinti özvegyi nyugdíj csak abban az esetben jár, ha a 47. § (2) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételek a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkeztek és a házastársától annak haláláig tartásdíjban is részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

(3) Ha az elvált személy a házastársától már a házasság megszűnése előtt is külön élt, a (2) bekezdés szerinti tíz évet a tényleges különélés kezdő időpontjától kell számítani.

50. § (1) Megözvegyülés esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj hatvan százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

(2) Az özvegyi nyugdíj mértéke

a) a 47. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti feltétellel rendelkező, de rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesülő özvegy esetében hatvan százaléka,

b) a 47. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti feltétellel rendelkező és egyidejűleg rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő, továbbá a 47. § (2) bekezdés c) pont szerinti feltétellel rendelkező özvegy esetében harminc százaléka 

annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerint hatvanszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett harmincszázalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül. A (2) bekezdés b) pontja szerint megállapított özvegyi nyugdíj az özvegy ellátásának összegére tekintet nélkül jár.

(5) A 49. § alapján megállapított özvegyi nyugdíj a tartásdíj összegénél több nem lehet.

(6) A házastárs 1998. január 1-je előtti halála esetén a saját jogú nyugellátást az özvegyi nyugellátással - a megállapításuk időpontjára tekintet nélkül - a Kormány rendeletében meghatározott összeghatárig kell együtt folyósítani. Az özvegy kérelmére azonban a saját jogú nyugellátást a (2) bekezdés b) pontja szerinti mértékben az özvegyi nyugellátással kiegészítve kell folyósítani, ha ez számára kedvezőbb. A (2) bekezdés b) pontja szerinti összeget abból a saját jogú nyugellátási összegből kell meghatározni, amely a jogszerzőt 1997. december 31-én megillette, vagy megillette volna. Ha az özvegyi nyugdíjra az igény 1998. december 31-ét követően nyílik meg, olyan összegű saját jogú nyugdíjból kell az özvegyi nyugdíjat megállapítani, amely a jogszerzőt az özvegyi nyugdíj megállapításának időpontját megelőző naptári év december 31-én megillette volna.

Az özvegyi nyugdíj megosztása

51. § (1) Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani. Ha a különélő, illetőleg elvált házastársnak a ráeső arányos résznél kisebb összegű ideiglenes özvegyi nyugdíj jár, a különbözet az özvegyi nyugdíjast, illetőleg az együttélés alapján ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat illeti meg.

(2) Az özvegyi nyugdíjra jogosult a többi jogosult ellen indított perben az özvegyi nyugdíj más arányú megosztását kérheti.

(3) Az özvegyi nyugdíjnak bírói ítélet alapján történő megosztását az ítélet jogerőre emelkedését követő hónap első napjától kell végrehajtani.

(4) Amennyiben a jogosultak száma megváltozik, az özvegyi nyugdíjat meg kell, illetőleg újból meg kell osztani. A megosztásra (újbóli megosztásra) legkorábban a jogosultak számának a változását, illetőleg az igénybejelentést követő hónap első napjától kerülhet sor.

Az özvegyi nyugdíj megszűnése

52. § (1) Az özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkorának betöltése előtt házasságot köt.

(2) A 47. § (2) bekezdés b) pontja alapján megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegyi nyugdíjas már nem megváltozott munkaképességű.

(3) Az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha már egyik gyermeket sem illeti meg árvaellátás.

Az özvegyi nyugdíj feléledése

53. § (1) Feléled az özvegyi nyugdíja annak, akinek az özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt szűnt meg, ha az arra jogosító feltételek valamelyike

a) a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,

b) a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül

bekövetkezik. Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

(3) A házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra a jogosultság a házasság megszűnése után feléled, ha

a) az igénylő a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett fel, és

b) az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné.

(4) Az özvegyi nyugdíj feléledése esetén a jogosultat az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések megilletik.

(5) Ha 1997. december 31-ét követően az 1998. január 1-je előtt megszüntetett özvegyi nyugdíjra a jogosultság az (1)-(2) bekezdés szerint feléled, az özvegy az öregségi nyugdíja, rokkantsági ellátása, rehabilitációs ellátása mellett - a megállapítás időpontjára tekintet nélkül - kérheti az özvegyi nyugdíj 50. § (2) bekezdés b) pontja szerinti folyósítását, ha ez számára kedvezőbb.

5. Cím

Az özvegyi járadék

61/A. § (1) A magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett - ide értve azt az esetet is, ha a tagsági jogviszony az Mpt. 24. § (15) bekezdése alapján szűnt meg - elhunyt jogszerző után az özvegyi nyugdíj jogosultsági feltételeinek megfelelő személy - özvegyi nyugdíj helyett - özvegyi járadékra jogosult, ha annak összege magasabb, mint az özvegyi nyugdíj összege. Az özvegyi járadék összegét a Kormány rendeletében meghatározottak szerint,

a) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló, a visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét nem a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át,

b) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át.

(2) Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható.

 

A Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet

 

Hozzátartozói nyugellátások

59/C. § A Tny. 44/C. § (1) és (3) bekezdése alkalmazása során a Tny. 20. és 21. §-ának alapulvételével meghatározott hozzátartozói nyugellátás akkor állapítható meg, ha a kérelmező hozzátartozó - legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló első fokú határozattal szembeni fellebbezési idő lejártáig - a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítja, hogy

a) kedvezményezettként a jogszerző egyéni számláján lévő összeg rá eső részének, vagy

b) amennyiben a kérelmező hozzátartozó nem kedvezményezett, valamennyi kedvezményezett a jogszerző egyéni számláján lévő összegnek

az Mpt. 29. §-a (9) bekezdésének b) pontja szerinti átutalását a magánnyugdíjpénztár részére tett írásbeli nyilatkozatával kezdeményezte.

59/D. § (1) A Tny. 44/D. §-a szerinti esetben a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló átlagkereset és a 3. számú melléklet szerinti szorzószámok szorzataként kell megállapítani.

(2) A hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg (1) bekezdésben foglaltak szerint történő megállapítása során a Tny. 39. §-ában foglaltakat alkalmazni kell.

(3) Ha az elhunyt jogszerző a halálakor a 35. életévét már betöltötte, de a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg megállapítása során figyelembe vehető szolgálati ideje

a) a Tny. 39. §-ában foglaltak miatt nem éri el a tíz évet, a tíz évhez tartozó, 3. számú melléklet szerinti szorzószámokat annyiszor kell további 2 százalékponttal csökkenteni, ahány év a tíz év szolgálati időből hiányzik, és az így meghatározott szorzószám alapján,

b) a Tny. 46. § (2) bekezdésében vagy a Tny. 46. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak miatt nem éri el a tíz évet, a tíz évhez tartozó, 3. számú melléklet szerinti szorzószám alapján,

az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget.

59/E. § (1) Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv a hatáskörébe tartozó, egészségi állapotra tekintettel megállapítható ellátások megállapítása iránti eljárásában az egészségi állapot szakkérdését a rehabilitációs hatóságra vonatkozó szabályok szerint eljárva vizsgálja, ha a rehabilitációs szakértői szervnek vagy jogelődjének nincs olyan hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye, amely megállapítja, hogy az igénylő egészségi állapota megfelel az ellátásra jogosító feltételeknek. Ha a rehabilitációs szakértői szerv egy évnél nem régebbi hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye szerint az igénylő egészségi állapota nem felel meg az ellátásra jogosító feltételeknek, az egészségi állapotot csak akkor kell újra megvizsgálni, ha az igénylő az igénybejelentéshez csatolja a háziorvos (szakorvos) igazolását arról, hogy az egészségi állapota az utolsó vizsgálat óta rosszabbodott.

(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a Központ hatáskörébe tartozó eljárásokban az egészségi állapot szakkérdésében előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadásának nincs helye.

60. § (1) A Tny. 45. § (2) bekezdésének alkalmazása során az együttélésnek az 1996. június 19-ét megelőző idejét az élettársak nemétől függetlenül figyelembe kell venni.

(2) Az élettársak együttélését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a kérelmező a Tny. 45. § (2) bekezdésében meghatározott ideig a jogszerzővel azonos lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezett, és az ellenkezőjére utaló tény vagy körülmény az eljárás során nem merült fel.

(3) A Tny. 45. § (2) bekezdésének alkalmazása során, ha az élettársak korábban egymással

a) házasságban éltek, és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta, vagy

b) bejegyzett élettársi kapcsolatban éltek, és a bejegyzett élettársi kapcsolatot bírói ítélet felbontotta vagy közjegyző nemperes eljárásban megszüntette,

a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását, megszüntetését követő együttélési idő vehető figyelembe.

61. § (1) A Tny. 47. § (1) bekezdésének és (2) bekezdés c) pontjának alkalmazása során

a) az a tizennyolcadik életévét be nem töltött árva minősül tartósan betegnek vagy fogyatékosnak, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlék jár,

b) az a tizennyolcadik életévét betöltött árva minősül tartósan betegnek vagy fogyatékosnak,

ba) aki megváltozott munkaképességű,

bb) aki fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy

bc) akire tekintettel magasabb összegű családi pótlék jár.

(2) Ha az árva tartós betegsége, fogyatékossága már nem áll fenn, az erre tekintettel megállapított özvegyi nyugdíjat, ideiglenes özvegyi nyugdíjat a megszüntetésről szóló elsőfokú határozat keltét követő második hónap első napjától kell megszüntetni.

61/A. § (1) A Tny. 49. §-a alapján megállapított özvegyi nyugdíj akkor is csak legfeljebb az évenkénti rendszeres emelések összegével haladhatja meg a tartásdíj összegét, ha a saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj együttesen sem éri el a Kormány által évenként meghatározott együttfolyósítási összeghatárt. A Tny. 50. § (2)-(3) bekezdés alkalmazása esetén megállapításra kerülő özvegyi nyugdíj a tartásdíjnak a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó rendelkezések alapján emelt összegénél több nem lehet.

(2) Az elvált, továbbá az egy évnél hosszabb ideje külön élő személy ideiglenes özvegyi nyugdíjra és özvegyi nyugdíjra való jogosultságához a Tny. 49. § (1)-(2) bekezdéseiben előírt - tartásdíjban történő részesülés - feltételt a tartásdíj fizetésére kötött egyezséget jóváhagyó vagy a tartásdíjfizetésre kötelező jogerős bírósági határozattal, illetőleg közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozattal kell igazolni.

62. §

(3)  A Tny. 50. § (6) bekezdés alapján özvegyi nyugdíj a Tny. 45-49., illetőleg a Tny. 53. §-aiban foglalt feltételek fennállása esetén jár.

(4) Ha az özvegy az 1998. január 1-je előtt elhunyt jogszerző jogán a saját jogú öregségi nyugdíjának folyósítása mellett a Tny. 50. § (2) bekezdés b) pontja alapján özvegyi nyugdíj folyósítását kéri, az 1998. január 1-je előtt az együttfolyósítási összeghatárig részben folyósított vagy teljes egészében szüneteltetett özvegyi nyugdíj helyébe lépő, 1998. január 1-jétől járó özvegyi nyugdíjat az 1998. január 1-jétől történő emelés szempontjából 1998. január 1-jét megelőző időponttól megállapított nyugellátásnak, baleseti hozzátartozói nyugdíjnak kell tekinteni.

(5) Ha az 1998. január 1-jét megelőzően elhunyt jogszerző jogán az özvegyi nyugdíjat első ízben 1997. december 31-ét követő időponttól olyan összegű saját jogú nyugellátásból állapítják meg, amely a jogszerzőnek az özvegyi nyugdíj megállapítása időpontját megelőző naptári év december 31-én járt volna, az özvegyi nyugdíjhoz az emelés a megállapítás kezdő időpontjának naptári évére is jár.

(6) A Tny. 50. § (6) bekezdésének alkalmazásánál a Kormány által meghatározott összeghatár szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a saját jogú nyugellátás megállapítását követően elszenvedett üzemi baleset alapján megállapított baleseti járadékot, az ösztönző nyugdíjpótlékot, az egyes saját jogú nyugellátások emeléséről szóló 93/1992. (V. 10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti emelést, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelést, illetőleg a nemzeti helytállásért járó pótlékot és a méltányosságból engedélyezett emelést.

(7) A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2019. január 1-jétől havi 93 540 forint összeghatárig folyósítható együtt.

(8) A (6)-(7) bekezdésben foglaltakat kell akkor is alkalmazni, ha saját jogú nyugellátást vagy özvegyi nyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, illetőleg özvegyi járadékkal folyósítanak együtt.

(9) Az özvegyi nyugdíj mértékének a Tny. 50. §-a (2)-(3) bekezdése alapján történő meghatározásánál a Tny. 73. §-a alapján megállapított előleg saját jogú nyugdíjnak minősül.

(10) Az özvegyi nyugdíj Tny. 50. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti mértékét a saját jogú ellátás szünetelése nem érinti.

63. § Az özvegyi nyugdíj megosztásánál [Tny. 51. § (1) bekezdés] azt az özvegyi nyugdíjat kell egyenlő arányban megosztani, amely a jogosultat (jogosultakat) a Tny. 50. § (1) bekezdése, valamint a Tny. 50. § (2) bekezdés a)-b) pontja alapján megilletné. Az ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat (jogosultakat) a Tny. 50. § (1) bekezdése szerinti özvegyi nyugdíj arányos része, az özvegyi nyugdíjra jogosultat (jogosultakat) a Tny. 50. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti özvegyi nyugdíj arányos része illeti meg.

63/B. §  (1) A Tny. 44/B. §-a alapján - a Tny. 45-53. §-ának megfelelő alkalmazásával - özvegyi nyugdíjra jogosult az a személy is, akinek házastársa (élettársa, elvált vagy egy évnél hosszabb ideje különélő házastársa) mezőgazdasági szövetkezeti, illetőleg szakszövetkezeti növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékosként halt meg, vagy ezekre az ellátásokra (járadékokra) a jogosultságot haláláig - az 1997. december 31-ig hatályos jogszabályok alapján - megszerezte. A Tny. 44/E. §-ának alkalmazásánál hozzátartozói nyugellátás alatt az özvegyi járadékot és a növelt összegű özvegyi járadékot is érteni kell.

(2) Az özvegyi nyugdíj összegét abból a mezőgazdasági szövetkezeti, illetőleg szakszövetkezeti növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékösszegből kell megállapítani, amely a jogszerzőt halála időpontjában megillette, vagy az 1997. december 31-ig hatályos jogszabályok alapján - a Tny. 50. § megfelelő alkalmazásával - megillette volna.

63/C. § (1) A Tny. 54. § (1) bekezdés alkalmazásánál a házastársi, élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban, közösen nevelt gyermeke az a gyermek, akit a házastárs, élettárs a házasságba, életközösségbe vitt, és ezt a gyermeket a házastársak, élettársak egy háztartásban közösen nevelik.

Az összefogaló lezárásának időpontja: 2019. március 19.

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...