Alkotmánybíróság: alaptörvény-ellenes a nyugdíjtörvény egyik módosító rendelkezése

Az Alkotmánybíróság 2018. szeptember 24-én meghozta a következő határozatát: "Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95/A. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisíti."

A nyugdíjtörvény hivatkozott rendelkezése 2018. január 1-jén lépett hatályba, és a következőképpen szól:  "A kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése, az egyszeri segély engedélyezése, a tartozás méltányosságból történő mérséklése, elengedése, valamint a fizetési kedvezmény engedélyezése ügyében hozott döntés ellen indított közigazgatási perben kizárólag semmisségre lehet hivatkozni."

Az Alkotmánybíróság szerint ez a jogorvoslatot korlátozó szabály sérti az Alaptörvény következő rendelkezéseit: 

"XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.
[...]
(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.” 

Mitől is van itt szó? Arról, hogy a jellemzően a Magyar Államkincstár Központja mint nyugdíjhatóság által hozott méltányossági döntések ellen gyakorlatilag nem nyílt meg a jogorvoslat bírói útja, hiszen a méltányossági kérdésben hozott határozatot csak semmisségi okra hivatkozva lehetett megtámadni (2017. december 31-éig egyébként még semmisségre hivatkozva SEM lehetett ilyen határozatot megtámadni). A semmisségi okokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 123. §-a sorolja föl, eszerint: 

"Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni, ha

a) - az ideiglenes intézkedést kivéve - az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe,

b) azt a szakhatóság kötelező megkeresése nélkül vagy a szakhatóság állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg,

c) a döntést hozó testületi szerv nem volt jogszabályszerűen megalakítva, nem volt határozatképes, vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány,

d) annak tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ügydöntő határozat megállapította, vagy ilyen határozat meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,

e)  az ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott és annak tartama eredményesen telt el,

f) a tartalma a közigazgatási bíróság adott ügyben hozott határozatával ellentétes,

g) az eljárásba további ügyfél bevonásának lett volna helye, vagy

h) valamely súlyos eljárási jogszabálysértést törvény semmisségi oknak minősít."

Amint a felsorolásból látható, ha csak ezekre az okokra hivatkozva lehet fellebbezni egy méltányossági jogkörben hozott hatósági határozat ellen, akkor a jogorvoslatot kereső személy gyakorlatilag esélytelen a hatósággal szemben, hiába fityeg a bírói jogorvoslat fügefalevele a pőre kiszolgáltatottság álcája előtt.

Örülhetünk az Alkotmánybíróság határozatának, még akkor is, ha nem érint tömegeket ez a kérdés. 

A méltányossági nyugdíjakra a 2018. évi költségvetési törvényben 200 millió forint, a méltányossági nyugdíjemelésekre 800 millió forint, az egyszeri segélyekre 600 millió forint áll rendelkezésre, ami összesen 1,6 milliárd forint - ezzel szemben a nyugdíjkassza ezévi költségvetése 3300 milliárd forint, vagyis a méltányossági tételek elenyésznek a nagy kiadási tengerben.

Ennek ellenére nagyon fontos ez az egyhangú határozattal, különvélemény nélkül meghozott alkotmánybírósági döntés, hiszen a leginkább kiszolgáltatott, legszegényebb emberek érdekeit védi.

A méltányossági nyugdíjról, a méltányossági nyugdíjemelésről és az egyszeri segélyről ebből az összefoglalómból tájékozódhat. 

Az Alkotmánybíróság határozatáról kiadott tájékoztatót ide kattintva olvashatja el.

A Klubrádió Esti Gyors című műsorának 2018. szeptember 28-i adásában elhangzott interjúmat IDE KATTINTVA hallgathatja meg. (A velem készült interjú a hangfájl 20. perc 29. másodpercétől kezdődik.)